Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül.
Október 22-én volt a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott Arad-belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulója, amikor is szentmisével, vesperással, képkiállítással és helytörténeti előadással idézték fel a város és a ferences családhoz tartozó minorita rend kapcsolatának történetét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Az elmúlt héten több székelyföldi városban is bemutatták a Székely Hadosztály történetei című ismeretterjesztő animációs dokumentumfilmet, Antal-Demes Szabolcs és Novák Tamás rendezők alkotását.
A film az első világháborút követő, összeomlás időszakába kalauzolja a nézőt, felidézve a Székely Hadosztály történetét és az első világháborút követő időszak emberi tapasztalatait. Az alkotás Gazda József író által Erdélyben gyűjtött történetekből is merít, közelebb hozva hozzánk a múlt emlékeit, a kor emberének döntéseit, veszteségeit, félelmeit és reményeit. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült. A témaválasztásról, a Székely Hadosztályról Novák Tamás társrendezőt kérdeztem.
Ezen a héten két jeles napot is ünnepelünk. November 13-án, azaz holnap lesz a magyar nyelv napja, majd november 15-én a magyar szórvány napja, és természetesen mindkét megnevezést csupa kisbetűvel írjuk.
November 13-át 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává a magyar országgyűlés, annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tévő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló törvényt.
Ez annak idején hatalmas előrelépésnek számított, ugyanis sokáig a német volt a hivatalos nyelv Magyarországon, és a magyar nyelvről a felsőbb körökben úgy vélekedtek, hogy alkalmatlan a tudományok művelésére, sőt a magyar kancellária szerint hivatalos használatra sem volt alkalmas. Ezzel szemben az 1844-es rendelet többek között kimondta, hogy „az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki”.
A magyar nyelv napján számos oktatási, tudományos és kulturális intézménynél, anyanyelvápolással foglalkozó civil szervezetnél ünnepelnek, és valószínűleg több helyen hivatkoznak majd jeles költőinkre, íróinkra, akik emlékezetes írásaikkal hódoltak az anyanyelvünknek. Most az egyik kedvencemet ragadom ki, amely Kosztolányi Dezsőtől származik: „Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok.”
Romániában egyébként 2015-től ünnepelhetjük hivatalosan a magyar nyelv napját, ami jelentős sikernek számít.
A magyar szórvány napját minden évben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napján tartják. De mit is jelent a szórvány? A magyar értelmező kéziszótár szerint idegen nyelvterületbe, valamint más vallásúak közé elszórtan beékelődött, más nyelvű, illetve felekezetű kisebb embercsoport.
A tömbmagyarságban élők közül sokaknak fogalmuk sincs arról, milyen lehet úgy végigsétálni egy településen, hogy szinte alig hallasz magyar nyelvet az utcán, sőt az üzletekben sem tudsz beszélni az anyanyelveden.
Én tizennyolc éves koromig a tömbmagyarságban éltem, majd hét évet töltöttem Marosvásárhelyen, onnan pedig Temesvárra, a nagyvárosi szórványba költöztem, és csak ott értettem meg igazán, mit jelent ez a kifejezés. Utána volt egy kilenc hónapos svájci kitérőm, így a diaszpóra fogalmába is belekóstoltam, míg tavaly júniustól az anyaországban, vagyis Magyarországon próbálok boldogulni.
Románia népességének elöregedése egyre nagyobb kihívás elé állíthatja a munkaerőpiacot, valamint a nyugdíj- és egészségügyi rendszert – figyelmeztetett Silviu Vîrva, az Országos Statisztikai Intézet alelnöke.
Az intézet adatai szerint 2026. január elsején Románia lakossága 19 millió fő volt, ennek közel 26 százaléka, mintegy 4 millió 890 ezer ember pedig már betöltötte a 60. életévét. Míg tíz évvel ezelőtt 100 fiatalra 112 idős ember jutott, ez az szám idén már 135.
Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül.
Október 22-én volt a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott Arad-belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulója, amikor is szentmisével, vesperással, képkiállítással és helytörténeti előadással idézték fel a város és a ferences családhoz tartozó minorita rend kapcsolatának történetét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Ma 10 órakor rajtolt a háztartási gépek roncsprogramjának második szakasza, amelyben laptopokra és táblagépekre lehetett értékjegyeket lefoglalni. A Környezetédelmi Alap…
-Valamennyi nagyobb romániai benzinkútláncnál olcsóbb az üzemanyag 50 banival – nyilatkozta ma Virgil Popescu energiaügyi miniszter. A tárcavezető azt követően…
A brit miniszterelnök javasolja a külföldre készülőknek, hogy ne vakációzzanak olyan országokban, amelyek a külföldi utazásokra e héten életbe léptetett…
A mielőbbi ukrajnai fegyvernyugvást nevezte célnak Novák Katalin a Corriere della Sera olasz napilapban kedden megjelent interjúban. A magyar köztársasági…
Az RMDSZ a romániai magyarság helyzetéről tájékoztatta az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményének szakértőit. Az RMDSZ az elmúlt öt év kisebbségvédelmi…
Az Észak-Afrikából Olaszországba érkezõ bevándorlók rövid távon önkéntes, majd kötelezõ európai szétosztásáról beszélt Ylva Johansson uniós belügyi biztos Rómában csütörtökön, ahonnan az olasz belügyminiszterrel Tunéziába utazik tárgyalni a migrációs helyzetrõl.
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter elmondta: a programra 3 milliárd lejt szánnak idén, a Környezetvédelmi Alap (AFM) költségvetését február 15-ig jóváhagyják.…
Az európaiak az egészségügyre fordítanák a legtöbb támogatást a Next Generation EU nevű uniós helyreállítási eszköz keretéből - derült ki az Európai Bizottság által kedden közzétett Eurobarométer-felmérésből.
A felmérés szerint a válaszadók mintegy fele (51 százalék) számolt be arról, hogy tisztában van az országukra vonatkozó helyreállítási tervvel, amely támogatná a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást.
A felmérés azt mutatja, hogy az európaiak 57 százaléka szerint az alapból az egészségügyet kell kiemelt támogatásban részesíteni. Az uniós válaszadók 48 százaléka az energiaellátás, a környezetvédelem és éghajlatváltozás okozta problémák kezelésére, 37 százalékuk pedig a foglalkoztatás és jobb munkakörülmények javítására fordítana többet az uniós forrásból.
A válaszadók 64 százaléka szerint az uniós források kifizetését a várt eredmények elérésétől kell függővé tenni a tagállamok számára.
Ma 10 órakor rajtolt a háztartási gépek roncsprogramjának második szakasza, amelyben laptopokra és táblagépekre lehetett értékjegyeket lefoglalni.
A Környezetédelmi Alap tájékoztatása szerint a második szakaszra 10 millió lejes költségvetést hagytak jóvá. A laptopok vásárlását 500 lejjel, a táblagépekét 300 lejjel támogatja az állam. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy mindössze fél óra alatt ki is merült a pénzkeret. Közölte: decemberben újra kiírják a rendkívül nagy népszerűségnek örvendő programot.
-Valamennyi nagyobb romániai benzinkútláncnál olcsóbb az üzemanyag 50 banival - nyilatkozta ma Virgil Popescu energiaügyi miniszter.
A tárcavezető azt követően állapította meg ezt, hogy ma éjféltől hatályba lépett a kormány üzemanyagár-kompenzációról szóló intézkedése. A miniszter megköszönte azoknak az olajtársaságoknak, amelyek máris önkéntesen alkalmazták a sürgősségi kormányrendelet előírásait. Nicolae Ciucă miniszterelnök is megállapította, hogy az üzemanyagár-csökkenés már ma reggel észlelhető volt a töltőállomásoknál. A kormányfő arra utasította a különböző illetékes hatóságokat, hogy folyamatosan figyeljék az üzemanyagpiacot, és azonnal lépjenek, ha rendellenességeket észlelnek az árkompenzációval kapcsolatban.
A brit miniszterelnök javasolja a külföldre készülőknek, hogy ne vakációzzanak olyan országokban, amelyek a külföldi utazásokra e héten életbe léptetett új szabályozás alapján a sárga kategóriába kerültek. Jelenleg ebben a kategóriában van Románia is csaknem az összes többi EU-tagállammal együtt. Boris Johnson kiemelte, hogy a sárga kategóriába sorolt országokból beutazóknak továbbra is koronavírusteszteket kell végeztetniük és tíz napra karanténba kell vonulniuk.
A mielőbbi ukrajnai fegyvernyugvást nevezte célnak Novák Katalin a Corriere della Sera olasz napilapban kedden megjelent interjúban. A magyar köztársasági elnök elmondta: Magyarország a NATO és az Európai Unió tagjaként szövetségesei mellett áll és a mielőbbi fegyvernyugvás a célja, Ukrajnának pedig erején felül segít.
Az a kérdés, hogyan tudjuk megállítani az orosz agressziót úgy, hogy közben elkerüljük a harmadik világháború kitörését - fogalmazott, és felhívta a figyelmet arra is, hogy Kárpátalján százötvenezer magyar él. Szerinte Európának határozottan ki kell mondania, "ne tovább! Putyin átlépte a Rubicont".
Helyesnek tartja az egységes fellépést, de úgy értékelte, a választott eszközök kapcsán vannak, és kell, hogy legyenek különbségek az országok között. Novák Katalin kifejtette: a mostani háborús helyzetben erős európai vezetőkre, őszinte zártkörű megbeszélésekre, közös stratégiai gondolkodásra és egymás iránti tiszteletre van szükség.
Az RMDSZ a romániai magyarság helyzetéről tájékoztatta az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményének szakértőit.
Az RMDSZ az elmúlt öt év kisebbségvédelmi fejleményeiről számolt be. Megemlítették, hogy a román közigazgatási kódex nagy visszalépést jelent a nyelvi jogok tekintetében. Közölték, a kisebbségi törvénytervezeten jelenleg dolgoznak, majd egyeztetnek róla a többi kisebbség képviselőivel és a parlamenti pártokkal. Hangsúlyozták, hogy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása leállt, a már visszaszerzett tulajdonokat visszaállamosítják, és továbbra is problémát jelent a nyelvi jogok alkalmazása. Szóvá tették még, hogy újra bírósági döntésekkel korlátozzák a helyi közösségek jelképhasználatát. Az RMDSZ küldöttségének tagjai elfogadhatatlannak tartják, hogy a nagyon súlyos, etnikai konfliktus és gyűlölet szítására irányuló úzvölgyi események kivizsgálását az ügyészség lezárta.
Az RMDSZ arra kéri azokat, akik nem töltötték ki online a népszámlálási kérdőívet, és számlálóbiztos sem kereste meg még őket, hogy hívják fel telefonon a szövetség helyi irodáját.
Ellenkező esetben, kimaradhatnak a népszámlásból . Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felhívta a figyelmet, már csak két hét maradt a cenzus július 17-éig tartó személyes lekérdezéses szakaszából. Ennek ellenére a romániai lakosság egyharmadát még nem sikerült összeírni. A jelentős magyar lakosságú megyék helyzete is kedvezőtlen. Kolozs megyében a lakosság 36 százalékát, Szatmárban a 34 százalékát, Marosban a 31 százalékát, Szilágyban és Biharban a 29 százalékát, Kovászna és Hargita megyében pedig 26 százalékát nem sikerült lekérdezni. Az RMDSZ becslése szerint az online önkitöltéses szakaszban mintegy 700 ezren vallották magukat magyarnak. A szövetségnek az a célja, hogy legalább 1 millió magyart sikerüljön megszámolni, ugyanis a kisebbségi nyelvhasználati jogok biztosítása a nemzetiségi arányoktól függ.
Az Észak-Afrikából Olaszországba érkezõ bevándorlók rövid távon önkéntes, majd kötelezõ európai szétosztásáról beszélt Ylva Johansson uniós belügyi biztos Rómában csütörtökön, ahonnan az olasz belügyminiszterrel Tunéziába utazik tárgyalni a migrációs helyzetrõl.
Ylva Johansson kijelentette, Európának azonnali segítséget kell nyújtani Olaszországnak a nyári hónapokban érkezõ bevándorlók tagállamok közötti szétosztásában. Úgy vélte, a szétosztási rendszer mechanizmusa a 2019-es máltai megállapodást követheti, mely éppen az olaszországi partokra érkezõk egy részének átvételére épült az arra önként jelentkezõ tagállamok között. Ylva Johansson hozzátette, hogy az EU megállapodást akar kötni Líbiával is még a decemberi parlamenti választások elõtt az "ellenõrizetlen indulások megállítására".
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter elmondta: a programra 3 milliárd lejt szánnak idén, a Környezetvédelmi Alap (AFM) költségvetését február 15-ig jóváhagyják.
A tárcavezető emlékeztetett, hogy az előző kiírásban benyújtott pályázatok kiértékelését decemberben befejezték, így 40 ezer háztartás már részesülhet a finanszírozásból. Kiemelte egyúttal, hogy márciustól egyszerűsítik a támogatás igénylését.
Tánczos Barna azt is elmondta, hogy a klasszikus roncsautó program keretében 15 százalékkal emelik a bezúzott régi gépkocsik után járó támogatást, illetve növelik az elektromos autók vásárlásának támogatására szánt költségvetést.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a programnak köszönhetően sok év után először tavaly csökkent az először forgalomba helyezett használt autók száma.
A Román Állami Vasúttársaság azzal indokolta a döntést, hogy 2013 óta nem emelték a vasúti személyszállítás árát. Azóta jelentősen megnőttek a különböző alkatrészek árai, de a vasúttársaságnak az energia beszerzésére fordított kiadásai is jelentősen megugrottak. Például az Arad és Temesvár között közlekedő InterRegio járatra szóló másodosztályú jegy ára az eddigi 14 lejről 17 lejre nő. A Bukarest-Brassó távon InterRegio járattal 54 lej ellenében lehet utazni ezentúl az eddigi csaknem 45 lej helyett. A Nagyvárad és Kolozsvár között közlekedő InterRegio vonatra az eddigi 40 lej helyett 48 lejért lehet másodosztályú jegyet váltani. Az eddigi utazási kedvezmények július 1-je után is érvényben maradnak.
Mától 700 lejes pótlékot kapnak azok a nyugdíjasok, akiknek öregségi járandósága nem haladja meg a 2000 lejt.
Marius Budăi munkaügyi miniszter a közösségi oldalán közölte, megkezdődött a júliusi nyugdíjszelvények nyomtatása, amelyek a 700 lejes támogatást is tartalmazzák. A tárcavezető szerint mától már a kifizetések is elklezdődtek. A kormány június 2-án elfogadott sürgősségi rendelete szerint egyszer kapják meg a pótlékot a kisnyugdíjasok. A támogatásra csak a Románia területén élő idősek jogosultak.
Spanyolországban leállították az AstraZeneca védőoltással való immunizálást a 60 éven felüliek körében.
A döntés értelmében azoknak sem adják be a vakcinát, akik az első adagot már megkapták. Emlékeztető-oltásként a Pfizer szérumát használják. A spanyol hatóságok arra, a világon egyedülálló kutatásra alapoznak, amely szerint hatékony a két különböző oltóanyaggal való immunizálás is.
Az európaiak az egészségügyre fordítanák a legtöbb támogatást a Next Generation EU nevű uniós helyreállítási eszköz keretéből - derült ki az Európai Bizottság által kedden közzétett Eurobarométer-felmérésből.
A felmérés szerint a válaszadók mintegy fele (51 százalék) számolt be arról, hogy tisztában van az országukra vonatkozó helyreállítási tervvel, amely támogatná a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást.
A felmérés azt mutatja, hogy az európaiak 57 százaléka szerint az alapból az egészségügyet kell kiemelt támogatásban részesíteni. Az uniós válaszadók 48 százaléka az energiaellátás, a környezetvédelem és éghajlatváltozás okozta problémák kezelésére, 37 százalékuk pedig a foglalkoztatás és jobb munkakörülmények javítására fordítana többet az uniós forrásból.
A válaszadók 64 százaléka szerint az uniós források kifizetését a várt eredmények elérésétől kell függővé tenni a tagállamok számára.
