Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül.
Október 22-én volt a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott Arad-belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulója, amikor is szentmisével, vesperással, képkiállítással és helytörténeti előadással idézték fel a város és a ferences családhoz tartozó minorita rend kapcsolatának történetét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Az elmúlt héten több székelyföldi városban is bemutatták a Székely Hadosztály történetei című ismeretterjesztő animációs dokumentumfilmet, Antal-Demes Szabolcs és Novák Tamás rendezők alkotását.
A film az első világháborút követő, összeomlás időszakába kalauzolja a nézőt, felidézve a Székely Hadosztály történetét és az első világháborút követő időszak emberi tapasztalatait. Az alkotás Gazda József író által Erdélyben gyűjtött történetekből is merít, közelebb hozva hozzánk a múlt emlékeit, a kor emberének döntéseit, veszteségeit, félelmeit és reményeit. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült. A témaválasztásról, a Székely Hadosztályról Novák Tamás társrendezőt kérdeztem.
Ezen a héten két jeles napot is ünnepelünk. November 13-án, azaz holnap lesz a magyar nyelv napja, majd november 15-én a magyar szórvány napja, és természetesen mindkét megnevezést csupa kisbetűvel írjuk.
November 13-át 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává a magyar országgyűlés, annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tévő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló törvényt.
Ez annak idején hatalmas előrelépésnek számított, ugyanis sokáig a német volt a hivatalos nyelv Magyarországon, és a magyar nyelvről a felsőbb körökben úgy vélekedtek, hogy alkalmatlan a tudományok művelésére, sőt a magyar kancellária szerint hivatalos használatra sem volt alkalmas. Ezzel szemben az 1844-es rendelet többek között kimondta, hogy „az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki”.
A magyar nyelv napján számos oktatási, tudományos és kulturális intézménynél, anyanyelvápolással foglalkozó civil szervezetnél ünnepelnek, és valószínűleg több helyen hivatkoznak majd jeles költőinkre, íróinkra, akik emlékezetes írásaikkal hódoltak az anyanyelvünknek. Most az egyik kedvencemet ragadom ki, amely Kosztolányi Dezsőtől származik: „Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok.”
Romániában egyébként 2015-től ünnepelhetjük hivatalosan a magyar nyelv napját, ami jelentős sikernek számít.
A magyar szórvány napját minden évben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napján tartják. De mit is jelent a szórvány? A magyar értelmező kéziszótár szerint idegen nyelvterületbe, valamint más vallásúak közé elszórtan beékelődött, más nyelvű, illetve felekezetű kisebb embercsoport.
A tömbmagyarságban élők közül sokaknak fogalmuk sincs arról, milyen lehet úgy végigsétálni egy településen, hogy szinte alig hallasz magyar nyelvet az utcán, sőt az üzletekben sem tudsz beszélni az anyanyelveden.
Én tizennyolc éves koromig a tömbmagyarságban éltem, majd hét évet töltöttem Marosvásárhelyen, onnan pedig Temesvárra, a nagyvárosi szórványba költöztem, és csak ott értettem meg igazán, mit jelent ez a kifejezés. Utána volt egy kilenc hónapos svájci kitérőm, így a diaszpóra fogalmába is belekóstoltam, míg tavaly júniustól az anyaországban, vagyis Magyarországon próbálok boldogulni.
Románia népességének elöregedése egyre nagyobb kihívás elé állíthatja a munkaerőpiacot, valamint a nyugdíj- és egészségügyi rendszert – figyelmeztetett Silviu Vîrva, az Országos Statisztikai Intézet alelnöke.
Az intézet adatai szerint 2026. január elsején Románia lakossága 19 millió fő volt, ennek közel 26 százaléka, mintegy 4 millió 890 ezer ember pedig már betöltötte a 60. életévét. Míg tíz évvel ezelőtt 100 fiatalra 112 idős ember jutott, ez az szám idén már 135.
Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül.
Október 22-én volt a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott Arad-belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulója, amikor is szentmisével, vesperással, képkiállítással és helytörténeti előadással idézték fel a város és a ferences családhoz tartozó minorita rend kapcsolatának történetét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
El lehet érni az ötmillió beoltott személyre vonatkozó célkitűzést június elsejéig- jelentette ki tegnap Florin Cîţu miniszterelnök, hozzátéve azonban, hogy ez csak egy szám, a koronavírus-járvány legyőzése jelenti a fő célkitűzést.
Országszerte 341 hulladékudvar építését hagyta jóvá a környezetvédelmi minisztérium – és ezeknek közel fele Erdélyben épülhet meg. A minisztérium hamarosan…
Jonas Gahr Störe norvég kormányfő bejelentette tegnap, hogy hazája a következő két évben csaknem egymilliárd eurónak megfelelő segélyt nyújt Ukrajnának.…
Az oltáskampányt koordináló országos bizottság vezetője, Valeriu Gheorghiţă szerint kevés a valószínűsége annak, hogy május 31-ig Románia eléri a kitűzött 5 milliós cél.
A tegnapi kormányülésen elfogadták a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti kiegészítő támogatási keretösszegeket. A növénytermesztők támogatására szánt összeg a tavalyival…
Mircea Geoană, a NATO helyettes főtitkára szerint az észak-atlanti szövetség továbbra is támogatni fogja Ukrajnát katonailag, pénzügyileg és humanitárius szempontból.…
Kovászna megyében az óvások után 3,2 tized százalékkal nőtt az érettségin átmenők aránya. Így a diákok 72,5 tized százaléka érettségizett sikeresen, ami az utóbbi nyolc év legjobb eredménye. A Kovászna megyei tanfelügyelőség közlése szerint az elméleti gimnáziumok végzősei érték el a legjobb eredményeket: 86 százalékuk vizsgázott sikeresen. Az idén végzettek 79 százaléka abszolválta a vizsgát, ami 8 százalékal magasabb a tavalyinál. Hargita megyében is jobbak voltak az eredmények, de elmaradtak az országos átlagtól.
A legnagyobb ellenzéki párttal vitatja meg a kormány az Országos Helyreállítási és Reziliencia Programot.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök elfogadta Florin Cîţu miniszterelnök meghívását és a párt több szakértőjével, a szakszervezetek, valamint a kis- és közepes vállalatok néhány képviselőjének kíséretében megy a megbeszélésre. A szociáldemokraták módosítani akarják az országos programot, amely nem vonatkozik az öntözéses rendszerek kiterjesztésére. Ezzel kapcsolatban Marcel Ciolacu felkészületlenséggel vádolta meg a szaktárca vezetőjét. A járvány utáni fellendítésre vonatkozó román tervet május végéig kell benyújtani Brüsszelben, addig az európai tisztségviselőkkel folynak az egyeztetések a 30 milliárd eurós tervről és a benne foglalt reformokról.
A házelnökök az alsóház plénumát 16 órára, a felsőházét délben 12 órára hívták össze. A házszabály értelmében a képviselők és a szenátorok az ülésszak első ülésén megválasztják a házbizottságok tagjait (az alelnököket, a titkárokat és a jegyzőket). A házelnökökről nem szavaznak, mert őket a parlamenti ciklus elején választják meg.
A Szociáldemokrata Párt és Nemzeti Liberális Párt vezetőinek korábbi bejelentése szerint a kormánykoalíció számára az új oktatási törvények és a különnyugdíjak reformjának elfogadása jelentik a prioritást a tavaszi parlamenti ülésszakban. Ha májusban megtörténik a PNL és a PSD közötti kormányfőcsere, akkor várhatóan változik a kormányprogram is. A miniszterelnöki tisztség várományosa, Marcel Ciolacu korábban jelezte, hogy a pártja csökkentené a munkabérek adóterheit és jobban megadózná az óriási profitot termelő vállalatokat. Az ellenzéki USR bejelentette, hogy a tavaszi ülésszak első napján egyszerű indítványt nyújt be a plágiummal gyanúsított Lucian Bode belügyminiszter ellen.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálatot indított a WizzAir és a Ryanair diszkont légi társaságok ellen, miután az elmúlt időszakban a két vállalattal szembeni panaszok megsokasodtak. A légi közlekedésben fennakadásokat okozott a nyári turizmus fellendülése. Elég gyakori, hogy járatokat törölnek. A két légi társaság ellen több mint 600 panasz érkezett a hatóságokhoz.
Az amerikai állampolgárok jövő év májusától csak egy 7 eurós illeték kifizetése és az európai utazási adatbázisba való feliratkozás nyomán léphetnek be a schengeni övezetbe.
Az EU azért jelentette be ezt a mechanizmust, mert jobban ellenőrizni akarja az Európán kívülről a schengeni térségbe beutazókat. Az Egyesült Államok által működtetett Visa Waiverhoz hasonló rendszer mintegy 60 országra érvényes, közöttük az említett Egyesült Államok mellett Ausztráliára, Új-Zélandra és Kanadára.
El lehet érni az ötmillió beoltott személyre vonatkozó célkitűzést június elsejéig- jelentette ki tegnap Florin Cîţu miniszterelnök, hozzátéve azonban, hogy ez csak egy szám, a koronavírus-járvány legyőzése jelenti a fő célkitűzést.
Mint fogalmazott, azért tudott a kormány lazításokat bevezetni, mert a lakosság egy része beoltatta magát és ezáltal csökkent a fertőzöttségi ráta. Hozzátette, a románok megértették az üzenetet, és be fogják oltatni magukat, elsősorban a saját és a családjuk egészsége érdekében, és azért, hogy jobb életük legyen. Arra a kérdésre, hogy akkor is lesznek lazítások, ha nem érjük el az ötmillió beoltottat, Florin Cîţu azt válaszolta június elsején lesznek lazítások.
Országszerte 341 hulladékudvar építését hagyta jóvá a környezetvédelmi minisztérium – és ezeknek közel fele Erdélyben épülhet meg.
A minisztérium hamarosan befejezi a 422 beérkezett pályázat elbírálását, és fél éven belül elkezdődhet az építésük. „Hargita, Bihar, Maros és Arad megyei magyar településeken is olyan korszerű hulladékudvarokat építünk, ahová a lakosság szelektíven adhatja le azt a hulladékot, amit nem szállít el a házaktól a szolgáltató” – nyilatkozta Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter. A környezetvédelmi tárca a helyreállítási alapból összesen 565 szelektív hulladékudvar megépítését támogatja, ebből az első 250 már 2024 szeptemberére megépül.
Anders Fogh Rasmussen a NATO volt főtitkára szerint nem zárható ki teljes mértékben az észak-atlanti szövetség és Oroszország között egy esetleges katonai konfliktus kirobbanásának a lehetősége.
Úgy vélte, hogy amennyiben Oroszország megtámadja Litvániát, akkor elkerülhetetlen a NATO és Oroszország katonai konfrontálódása. -Szeretnék egy határozott „nem”-et mondani arra, hogy ilyen konfliktus nem robbanhat ki, de Moszkvának a Vilniusszal szembeni fenyegetőzései lehetetlenné teszik ezt – mondta a NATO egykori főtitkára.
Jonas Gahr Störe norvég kormányfő bejelentette tegnap, hogy hazája a következő két évben csaknem egymilliárd eurónak megfelelő segélyt nyújt Ukrajnának.
Oslo már korábban is támogatta az Oroszországgal háborúban álló országot. Szerdán három rakétasorozatvető adományozásáról számolt be. A most bejelentett 970 millió eurót humanitárius célokra, újjáépítésre, fegyvervásárlásra és a hatósági hivatalok működésének támogatására adja, közölte a norvég kormány. Az amerikai védelmi minisztérium is bejelentette, hogy 820 millió dollár értékű katonai felszereléssel, egyebek mellett rakétákkal támogatja az ukrán légvédelmet, hogy Kijev helytálljon az ország déli és keleti részén az oroszok ellen vívott harcokban.
Az oltáskampányt koordináló országos bizottság vezetője, Valeriu Gheorghiţă szerint kevés a valószínűsége annak, hogy május 31-ig Románia eléri a kitűzött 5 milliós cél.
A szakember szerint azonban ez a szám tartható, de azt csak június első felére éri el az ország. Valeriu Gheorghiţă közölte, hogy Romániában a lakosság 30-35%-a védettnek számít, vagy az oltás vagy a betegségből való gyógyulás által.
A tegnapi kormányülésen elfogadták a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti kiegészítő támogatási keretösszegeket. A növénytermesztők támogatására szánt összeg a tavalyival azonos, míg az állatenyésztésre szánt összeg magasabb, mint a tavaly megítélt.
A növénytermesztőknek összesen 85 millió eurós keretösszeget ítéltek meg, ennek jelentős része a szántóföldi növénykultúrával rendelkezőknek jut, illetve 5,5 millió a len- és kendertermesztőknek, 1,6 millió a dohánytermesztőknek, 84 ezer a komlótermesztőknek és másfél millió euró a cukorrépatermesztőknek jár. Az állattenyésztési ágazatban a tejtermeléssel foglalkozó gazdáknak 18 millió eurót oszt ki a minisztérium, a húsmarha - tartóknak 77 millió eurót, a juh-és kecsketenyésztőknek 39 millió euró támogatás jár.A gazdáknak járó támogatást a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) adja automatikusan, nem kell külön kérvényezni. A pénzösszegek folyósításának időpontjával kapcsolatban részletekkel később visszatérünk.
Mircea Geoană, a NATO helyettes főtitkára szerint az észak-atlanti szövetség továbbra is támogatni fogja Ukrajnát katonailag, pénzügyileg és humanitárius szempontból.
Emlékeztetett, hogy erről született döntés a madridi NATO-csúcson. Geoană a Fekete-tenger biztonsága elnevezésű, Konstancán megtartott kerekasztal-beszélgetésen fejtette ki álláspontját. Úgy vélte, hogy a Fekete-tenger térsége a jelenlegi katonai helyzetben továbbra is stratégiai jelentőségű marad. A konstancai találkozón a NATO-szövetségesek szolidaritását hangsúlyozták az Orosz Föderáció fenyegetéseivel szemben. A tanácskozáson Bogdan Aurescu külügyminiszter köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, hogy növelni akarja katonai jelenlétét hazánkban.
Kovászna megyében az óvások után 3,2 tized százalékkal nőtt az érettségin átmenők aránya. Így a diákok 72,5 tized százaléka érettségizett sikeresen, ami az utóbbi nyolc év legjobb eredménye. A Kovászna megyei tanfelügyelőség közlése szerint az elméleti gimnáziumok végzősei érték el a legjobb eredményeket: 86 százalékuk vizsgázott sikeresen. Az idén végzettek 79 százaléka abszolválta a vizsgát, ami 8 százalékal magasabb a tavalyinál. Hargita megyében is jobbak voltak az eredmények, de elmaradtak az országos átlagtól.
