Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
Az új kormány megalakítására irányuló erőfeszítések egyelőre nem léptek ki az elmúlt hónapok patthelyzetéből, amely a Bolojan-kormány május 5-i bizalmatlansági indítvánnyal történt menesztése óta áll fenn.
Sorin Grindeanu, a szociáldemokraták elnöke, akit a párt miniszterelnök-jelöltként javasol, tegnap a közösségi oldalán azt közölte, hogy a PSD kész egy parlamenti többség létrehozására. Ugyanakkor szerinte nem annak kellene az elsődleges szempontnak lennie, hogy megvan-e a támogatáshoz szükséges parlamenti szavazatszám, hanem Románia gazdasági és társadalmi helyzetének.
A liberális európai parlamenti képviselő, Siegfried Mureșan – akit a PNL, az USR és az RMDSZ miniszterelnök-jelöltként támogat – Facebook-oldalán válaszolt a PSD vezetőjének. Azt állítja, hogy a nemzetgazdaság jobban működik a Szociáldemokrata Párt kormányzati részvétele nélkül, visszatérésük pedig nagyobb költségvetési hiányt, a közpénzek elpazarlását, valamint az ország nemzetközi hitelességének újbóli megkérdőjeleződését jelentené.
Az Országos Energiaszabályozó Hatóság Szabályozási Bizottsága több mint 1 gigawatt összteljesítményű villamosenergia-termelő és -tároló létesítményre adott ki telepítési engedélyeket és üzemeltetési licenceket.
George Niculescu, a hatóság vezetője azt mondta ez mérföldkő az intézmény történetében: az elfogadott engedélyek több mint 80 százaléka energiatárolási projektekre vonatkozik. Szerinte ez egyértelmű jelzés arról, milyen irányba fejlődik a román energiarendszer. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Románia és Bulgária közötti, akkumulátoros energiatárolás terén fennálló lemaradás gyorsan behozható, ehhez azonban fel kell gyorsítani a beurházásokat. Arra szólította fel az átviteli és elosztóhálózati üzemeltetőket, hogy a már elkészült projektek számára gyorsabban adják ki a hálózati csatlakozási tanúsítványokat.
Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
A külföldi továbbképzés vagy felmondás között választhatnak a szerbiai Fiat-gyár dolgozói, miután a gyár elektromos autók gyártását készíti elõ 2024 második felétől.
A VII. Csíkszeredai Könyvvásáron mutatták be Zilahi Csaba kolozsvári rádiós kollégánk Erdélyi MagyaRock 1970-2010 című könyvét. Az Exit Kiadó gondozásában…
Európa-szerte a felnőtt lakosság több mint negyede, 28 százaléka megkapta a Covid-19 elleni oltás legalább egyik adagját. Romániában ez az arány csaknem harmadával kisebb, mindössze 19,4 százalék az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ adatai szerint.
Romániában a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal csökkent az ipari termelés a tavalyi első tizenegy hónapban 2021 azonos időszakához mérten – közölte az országos statisztikai hivatal.
„Azt, hogy ki mennyit ér önmagának és másoknak, szerintem nem az elvégzett munkái, az eredményei határozzák meg” – idézem a mai, rendhagyó részben a magyar könnyűzene kiemelkedő személyiségét, Presser Gábort, aki egy nap múlva tölti be a 74. életévét. A jól ismert Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar előadóművész, érdemes művész, zeneszerző, zongorista és énekes számtalan előadónak írt dalokat, pályafutása elején főként az Omega számára, majd a „saját” együttesének, a Lokomotiv GT-nek is.
Novemberhez képest enyhén csökkent az éves infláció decemberben, amely elérte a 16,4 százalékot, de a fogyasztói árak 0,4 százalékkal emelkedtek – közölte az országos statisztikai hivatal.
Néhány órával azután, hogy a magyar Országgyűlés megszavazta az alaptörvény tizedik, ide vonatkozó módosítását, a miniszterelnök videóüzenetben tette közzé, hogy…
Közeledünk a Schengeni-övezethez? Az Európai Bizottság kedden megismételte arra vonatkozó ajánlását, hogy Horvátországot, Bulgáriát és Romániát vegyék fel a schengeni…
Kettős esemény színhelye lesz ma este 7 órától a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet. Az épület kiállítótermeiben a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által meghirdetett Brassaï sajtófotó pályázatra beérkezett művek legjobbjaiból összeállított kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők.
Elsőfokú (sárga jelzésű) fokozott légköri instabilitásra vonatkozó riasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 21 megyéjére.…
A külföldi továbbképzés vagy felmondás között választhatnak a szerbiai Fiat-gyár dolgozói, miután a gyár elektromos autók gyártását készíti elõ 2024 második felétől.
Az anyacég, a Stellantis szerint a dolgozókat ehhez át kell képezni - adta hírül a Telegraf címû belgrádi napilap szerdán. Az amszterdami székhelyû Stellantis nemzetközi vállalat a dél-szerbiai Kragujevacon, a Fiat gyárában kezd elektromos gépjármûvek gyártásába. Errõl április végén állapodott meg a cég a szerb kormánnyal, mivel a kragujevaci gyár egyharmadának a tulajdonosa a szerb állam. A beruházás összértéke 190 millió euró, amelybõl 48 millió eurót a szerb állam biztosít.
A VII. Csíkszeredai Könyvvásáron mutatták be Zilahi Csaba kolozsvári rádiós kollégánk Erdélyi MagyaRock 1970-2010 című könyvét. Az Exit Kiadó gondozásában megjelent, fotókkal gazdagon illusztrált kötet 91 erdélyi magyar zenekart mutat be interjúk és régebbi újságcikkek alapján. A rocklexikon szerzőjét Zilahi Csabát Bíró István kérdezte.
A könyvbemutatón Garabonciás frontembere, Csutak István és a Role együttes zenélt. Most hallgassunk bele Csutak István előadásába.
Európa-szerte a felnőtt lakosság több mint negyede, 28 százaléka megkapta a Covid-19 elleni oltás legalább egyik adagját. Romániában ez az arány csaknem harmadával kisebb, mindössze 19,4 százalék az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ adatai szerint.
Romániánál mindössze Horvátország, Lettország és Bulgária teljesít rosszabbul. A sor élén Magyarország áll, 48 százalékkal.
ECDC
Ugyanakkor Romániában a felnőtt lakosság 11,5 százaléka megkapta a vakcina mindkét dózisát. E tekintetben az ország a hatodik helyet foglalja el európai szinten. Az átlagos átoltottság jelenleg 10,5 százalékos. Az előbbi mutató – a legalább egy adagot felvett felnőttek száma – relevánsabb az oltakozási hajlandóságot illetően.
Oltási arány országonként
Legalább egy dózis (%)
Magyarország
48,00%
Málta
47,10%
Finnország
34,60%
Ausztria
31,80%
Belgium
31,00%
Svédország
30,80%
Észtország
30,10%
Spanyolország
29,40%
Hollandia
29,20%
Írország
29,10%
Lengyelország
29,00%
Olaszország
28,80%
Izland
28,70%
Dánia
28,50%
Franciaország
28,20%
Portugália
28,20%
Németország
28,10%
Litvánia
28,10%
Norvégia
28,00%
Ciprus
27,90%
Liechtenstein
27,60%
Luxemburg
26,90%
Szlovénia
23,70%
Csehország
23,60%
Görögország
23,60%
Szlovákia
23,60%
Románia
19,40%
Horvátország
18,80%
Lettország
13,90%
Bulgária
10,60%
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetében közölte: az oltási kampányoknak köszönhetően ez idáig 150 millió védőoltást adtak be az Európai Unió tagországaiban. Elegendő vakcina áll rendelkezésre azon célkitűzés megvalósításához, hogy július végéig az Európai Unió felnőtt lakosságának 70 százalékát beoltsák a koronavírus ellen – tette hozzá Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság nemrégiben arról tájékoztatott, hogy a gyógyszergyártóknak az unió területén található 53 gyártóüzeme képes arra, hogy az év végéig akár 3 milliárd adag oltóanyagot készítsen a koronavírus ellen.
Romániában a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal csökkent az ipari termelés a tavalyi első tizenegy hónapban 2021 azonos időszakához mérten - közölte az országos statisztikai hivatal.
A szezonális és naptárhatással kiigazított mutató szerint a január-novemberi csökkenés 1,6 százalékos volt a vizsgált időszakban. A tavalyi első tizenegy hónapban a nyers adatok szerinti 1,1 százalékos csökkenést főleg a villamos- és hőenergia, illetve a gáz előállítása és szolgáltatása okozta, amely 8,8 százalékkal esett vissza. A bányaipari kitermelés 2,9 százalékkal maradt el a tavalyitól, ugyanakkor a feldolgozóipar kibocsátása 0,3 százalékkal nőtt. 2021-ben egész évben 7,1 százalékkal nőtt a román ipari termelés, miután 2020-ban 9,2 százalékkal, 2019-ben pedig 2,3 százalékkal mérséklődött az előző évhez mérve. Az ipar kibocsátása a román bruttó hazai termék mintegy 20 százalékát adja.
„Azt, hogy ki mennyit ér önmagának és másoknak, szerintem nem az elvégzett munkái, az eredményei határozzák meg” – idézem a mai, rendhagyó részben a magyar könnyűzene kiemelkedő személyiségét, Presser Gábort, aki egy nap múlva tölti be a 74. életévét. A jól ismert Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar előadóművész, érdemes művész, zeneszerző, zongorista és énekes számtalan előadónak írt dalokat, pályafutása elején főként az Omega számára, majd a „saját” együttesének, a Lokomotiv GT-nek is.
Több Zorán-, illetve Kovács Kati-album fűződik a nevéhez, és Katona Klári legsikeresebb időszakában is jelentős szerepet játszott. Emellett számos népszerű színházi mű, filmzene és mesejáték is tőle származik. Olyasvalakiről van szó, aki saját bevallása szerint szeret filmzenét, színházi kísérőzenét írni, de a dalírástól nem lehet őt eltéríteni, hisz a végén mindig oda lyukad ki.
2020 novemberében megjelent a pályafutásának eddigi legrészletesebb anyaga Presser könyve címmel, amelyet ő írt. A hatszáz oldalas könyvben az ismertető szerint „emlékek, jegyzetek, meglátások, tévedések, megtörtént – vagy a szerző szerint megtörtént – valós események, hallomások, látomások, dokumentumok és áldokumentumok, dalszövegek, filmnovellák, fotók, lábjegyzetek, netán még kották” is rejtőznek.
Ugyancsak az ismertetőből derül ki, hogy „a személyes hangú életrajzi könyvből most új megvilágításba kerülnek egy legendás korszak ismert (és ismeretlen) történetei, beleshetünk a stúdiók, a Vígszínház kulisszái mögé, és olvashatunk a »barátok és ellenségek« közt, munkával eltöltött több mint 50 évről”.
Presser Gábor a könyv elején írt a régi és az új dalok közötti versenyről, amely szerinte az időhöz kapcsolódik. Most az egyik interjújából idézek: „Ha belegondolunk, hogy – mondjuk – a világháló egy nap elindult teszem azt hatezer dallal, ma ennek a sokezerszerese van fent. Ez olyan mennyiség, ami valaha ép ésszel elképzelhetetlen volt. És valójában átláthatatlan is. A régi dalok ugyanúgy fent vannak, az idő pedig őket támogatja, mert nagy részük az emberek zsigereiben él. Egy huszonéves fiatal is hallgat egy-két, születése előtt készült dalt, mert hallgatta otthon a szüleivel, vagy hallgatta a rádióban. Ezek a régi, már-már szinte bennünk élő dalok nem engedik az újakat kibontakozni. Ellopják az időt.”
Mielőtt elbúcsúznék, szeretnék megosztani a hallgatókkal egy tőle származó, igencsak elgondolkodtató idézetet, még a könyv megjelenése előtti évekből: „A személyes dolgaimról nem tudok jól, s ezért nem is szeretek beszélni, de hát a világ legboldogabb emberein is vannak sebek. A nagy kérdés, ki hogyan tudja ezeket kezelni, hurcolászni vagy tépkedni.”
Augusztus elsejétől törölhetik el a kültéri kötelező maszkviselést, ha a koronavírus elleni oltáskampány is jól halad - mondta Florin Cîțu kormányfő.
A miniszterelnök szerint június elsejétől - amennyiben meglesz az ötmillió beoltott - bizonyos enyhítéseket hoznak, például a tengerparton vagy a hegyekben nem kell majd maszkot viselni, és az éttermek belterei is százszázalékos kapacitással működhetnek beoltottak számára.
Közben az oltási kampány koordinátora bejelentette: egyértelműen kilátás van arra, hogy a nyáron elkezdődjön a 12 és 15 év közötti gyerekek koronavírus elleni immunizálása a Pfizer-BioNTech oltóanyagával. Valeriu Gheorghiţă emlékeztetett: a Pfizer-BioNTech már benyújtotta a dokumentációt az Európai Gyógyszerügynökséghez az engedélyezés érdekében.
A szakember szerint az amerikai gyógyszerügynökség már a napokban, az európai pedig várhatóan júniusban megadja az engedélyt a 12 évnél idősebb gyerekek oltására.
Novemberhez képest enyhén csökkent az éves infláció decemberben, amely elérte a 16,4 százalékot, de a fogyasztói árak 0,4 százalékkal emelkedtek - közölte az országos statisztikai hivatal.
Az adatok szerint az élelmiszertermékek 22,05, a nem élelmiszerek 14,95, a szolgáltatások pedig 9,78 százalékkal drágultak. Mint ismeretes, a jegybank 16,3 százalékra emelte az idei év végén várható inflációs előrejelzését, illetve 11 százalék fölötti értéket prognosztizál 2024 végére.
Néhány órával azután, hogy a magyar Országgyűlés megszavazta az alaptörvény tizedik, ide vonatkozó módosítását, a miniszterelnök videóüzenetben tette közzé, hogy a szomszédságunkban zajló háború miatt a kormány veszélyhelyzetet hirdetett. A döntést Orbán Viktor kormányfő nem sokkal azután jelentette be, hogy az új kormány letette az esküt a Parlamentben. Az Országgyűlés délután megszavazta Varga Judit azon indítványát, amely szerint megint módosult az alaptörvény: a jövőben a kormány veszélyhelyzetet hirdethet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.
Az Európai Bizottság kedden megismételte arra vonatkozó ajánlását, hogy Horvátországot, Bulgáriát és Romániát vegyék fel a schengeni térségbe, mivel a schengeni rendszer helyzetéről szóló 2022. évi jelentés szerint ezek az országok teljesítették a csatlakozás valamennyi kritériumát – derül ki az EB honlapján közzétett tájékoztatásból. Az Európai Bizottság első ízben tett közzé jelentést a schengeni rendszer helyzetéről, miután tavaly kidolgozta a schengeni övezetre vonatkozó stratégiáját. A schengeni rendszer helyzetéről szóló jelentés alapul szolgál majd az európai parlamenti képviselők és a belügyminiszterek megbeszéléseihez a június 2-i schengeni fórumon, illetve a Schengen Tanács június 10-i soron következő ülésén. A belső határellenőrzések nélküli schengeni térség az európai integráció történelmi vívmánya. 1985-ös létrehozása óta a schengeni térség emberek millióinak mindennapjait változtatta meg. Közel 1,7 millió polgár dolgozik a lakóhelyétől eltérő schengeni államban. Az emberek a schengeni térség által biztosított szabadságok mentén szervezik életüket: naponta 3,5 millió ember utazik a schengeni államok között – derül ki a közleményből.
Kettős esemény színhelye lesz ma este 7 órától a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet. Az épület kiállítótermeiben a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által meghirdetett Brassaï sajtófotó pályázatra beérkezett művek legjobbjaiból összeállított kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők.
A MÚRE sajtófotó kiállítását Hegedüs Csilla az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a szövetség szóvivője, Simion Mechno, az Agerpres fotóriportere és Forró László, a MÚRE igazgató tanácsának szórványért felelős tagja nyitja meg. A Bukaresti Magyar Kulturális Intézet ma esti másik eseménye a 125 éve felavatott budapesti millenniumi földalattit bemutató szabadtéri kiállítás, amelyet Zsigmond Gábor a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese, a kiállítás kurátora online és Szentes József, a Román Vasúti Társaság (CFR) személyszállító részlegének volt vezérigazgatója a helyszínen nyit meg.
Novemberben 3,3 százalékkal nőtt a nettó átlagjövedelem, ami 133 lejt jelent októberhez képest - közölte az országos statisztikai hivatal.
A bruttó átlagbér novemberben 218 lejjel volt nagyobb, mint októberben és elérte a 6679 lejt. A legnagyobb nettó átlagjövedelem az informatikai szolgáltatásokban volt, több mint 10 ezer lej, a legkisebb pedig a vendéglátóipari egységekben, kevéssel több, mint 2000 lej. 2021 novemberéhez képest tavaly novemberben 13,6 százalékkal nőtt a nettó átlagjövedelem.
Elsőfokú (sárga jelzésű) fokozott légköri instabilitásra vonatkozó riasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 21 megyéjére. Az előrejelzés szerint szerda délben 12 órától csütörtök reggel 8 óráig Erdélyben, Máramarosban, helyenként a hegyekben, a Bánságban, a Körösök vidékén és Moldva északi felében fokozott légköriinstabilitásra kell számjtani. A jelenség az esti és az éjszakai órákban intenzívebben érinti a Bánságot, a Körösök vidékét és Moldva északi részét. Gyakori villámlások, futó zivatarok és felhőszakadások, elszigetelten jégeső várható. Az erősen fúvó szél viharossá erősödhet, a légmozgások sebessége elérheti az 55-70 kilométert óránként, kisebb kiterjedésű területeken a 80-90 kilométert óránként. A lehulló csapadék mennyisége meghaladhatja a 15-20 litert négyzetméterenként, elszigetelten akár a 30 litert is.Hasonló jelenségekre az ország többi részében is lehet számítani helyenként a csütörtökre virradó éjszaka, a csütörtöki nap folyamán pedig inkább a délkeleti vidékeken lesz jellemő a légköri instabilitás.
A külföldi továbbképzés vagy felmondás között választhatnak a szerbiai Fiat-gyár dolgozói, miután a gyár elektromos autók gyártását készíti elõ 2024 második felétől.
Az anyacég, a Stellantis szerint a dolgozókat ehhez át kell képezni - adta hírül a Telegraf címû belgrádi napilap szerdán. Az amszterdami székhelyû Stellantis nemzetközi vállalat a dél-szerbiai Kragujevacon, a Fiat gyárában kezd elektromos gépjármûvek gyártásába. Errõl április végén állapodott meg a cég a szerb kormánnyal, mivel a kragujevaci gyár egyharmadának a tulajdonosa a szerb állam. A beruházás összértéke 190 millió euró, amelybõl 48 millió eurót a szerb állam biztosít.
