Júniusban két új számmal jelentkezik a Helikon irodalmi folyóirat. A június 10-i lapszám hónap szerzője Csehy Zoltán költő és műfordító, akivel új Ovidius-fordítása kapcsán készült nagyinterjú. A június 25-i szám ezzel szemben tematikus összeállítás: az Erdélyi Helikon marosvécsi írótársaságának századik évfordulójára emlékezik, és az erdélyi magyar irodalom egyik legfontosabb közösségének örökségét járja körül.
A június 10-i számban Csehy Zoltán nemcsak interjúalanyként, hanem költőként is hangsúlyosan jelen van. A Száz Pállal folytatott beszélgetés középpontjában az Átváltozások új magyar fordítása áll, de szó esik műfordításról, klasszikus műveltségről és a kortárs irodalomról is. A szépirodalmi rovatban többek között Csabai László prózája, Liliana Corobca regényrészlete, valamint Benedek Szabolcs, Molnár Dávid és Borsodi L. László versei olvashatók. A kritikai rovatban film- és színházi írások, illetve friss könyvkritikák is helyet kaptak.
A hónap második lapszáma már kifejezetten a helikoni hagyományra összpontosít. Karácsonyi Zsolt vezércikke azt vizsgálja, milyen jelentősége lehet ma a marosvécsi írótalálkozók szellemiségének. Balázs Imre József tanulmánya az egykori írótársaságot „irodalmi parlamentként” értelmezi, míg Balog Alexandra a Helikon egykori népművelő és olvasásnépszerűsítő kezdeményezéseit mutatja be. A tanulmányok mellett a lapszám gazdag versanyaggal jelentkezik: többek között Nagy Zalán, Fekete Vince, László Noémi, Lövétei Lázár László és Papp Attila Zsolt új versei szerepelnek benne.
Adásunkban Markó Béla A szeretet pokla című új szonettkötetét ajánljuk figyelmükbe, majd Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház alapító igazgatójának újabb chișinăui rendezéséről hallhatnak. Műsorunk végén a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat júniusi lapszámait ismertetjük.
Valószínűleg korlátozott jogkörű ügyvivői kormány marad az ország élén, miután az elmúlt napok történései nem vitték közelebb a politikai pártokat a kormányválság megoldásához. Ma van a parlamenti ülésszak utolsó napja, holnaptól pedig vakációra mennek a honatyák.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap délután úgy nyilatkozott, hogy mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között. Az Agerpres hírügynökség által idézett szövetségi elnök hangsúlyozta, július végéig mindenképpen megoldást kell találni a helyzetre, mert az országnak működőképes kormányra van szüksége, hogy az augusztus végi határidőig fogadják el a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó intézkedéseket, és tudják lehívni az ezekhez rendelt uniós forrásokat. Kelemen Hunor szerint ha a korábbi négypárti koalíció újjáalakítására nincs lehetőség, életképes megoldás lenne egy PNL-PSD-RMDSZ koalíció is, valamennyi fél számára elfogadható miniszterelnökkel és a pártok által jelölt miniszterekkel.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök ugyancsak hétfőn azt nyilatkozta: a múlt heti cotroceni-i egyeztetésen a PSD támogatta Kelemen Hunor javaslatát egy PSD-PNL-RMDSZ összetételű kormány alakítására, Ilie Bolojan liberális pártelnök azonban nem értett egyet ezzel. Grindeanu hangsúlyozta, jelenleg nagyon nehéz enyhíteni a feszültséget a politikai színtéren, de Romániának mielőbb működőképes kormányra van szüksége.
A védelmi minisztérium kedden közölte: egy tulceai lakos a 112-es egységes segélyhívószámon jelentette, hogy drónmaradványokra bukkant Rachelu település térségében. A helyszínre kiérkezett szakemberek megállapították, hogy a roncsokon robbanótöltet is van; ezt kedden reggel ellenőrzött körülmények között megsemmisítettek. Az ügyet a konstancai ítélőtáblai ügyészség vizsgálja.
Az előzetes szakértői vizsgálatok szerint a roncsdarabok egy olyan dróntól származnak, amelyet az ukrán kikötői infrastruktúra ellen 2026 áprilisában végrehajtott támadások során vetett be Oroszország, tehát a galaci drónbecsapódás előtt kerültek romániai területre - tájékoztatott a szaktárca.
Júniusban két új számmal jelentkezik a Helikon irodalmi folyóirat. A június 10-i lapszám hónap szerzője Csehy Zoltán költő és műfordító, akivel új Ovidius-fordítása kapcsán készült nagyinterjú. A június 25-i szám ezzel szemben tematikus összeállítás: az Erdélyi Helikon marosvécsi írótársaságának századik évfordulójára emlékezik, és az erdélyi magyar irodalom egyik legfontosabb közösségének örökségét járja körül.
A június 10-i számban Csehy Zoltán nemcsak interjúalanyként, hanem költőként is hangsúlyosan jelen van. A Száz Pállal folytatott beszélgetés középpontjában az Átváltozások új magyar fordítása áll, de szó esik műfordításról, klasszikus műveltségről és a kortárs irodalomról is. A szépirodalmi rovatban többek között Csabai László prózája, Liliana Corobca regényrészlete, valamint Benedek Szabolcs, Molnár Dávid és Borsodi L. László versei olvashatók. A kritikai rovatban film- és színházi írások, illetve friss könyvkritikák is helyet kaptak.
A hónap második lapszáma már kifejezetten a helikoni hagyományra összpontosít. Karácsonyi Zsolt vezércikke azt vizsgálja, milyen jelentősége lehet ma a marosvécsi írótalálkozók szellemiségének. Balázs Imre József tanulmánya az egykori írótársaságot „irodalmi parlamentként” értelmezi, míg Balog Alexandra a Helikon egykori népművelő és olvasásnépszerűsítő kezdeményezéseit mutatja be. A tanulmányok mellett a lapszám gazdag versanyaggal jelentkezik: többek között Nagy Zalán, Fekete Vince, László Noémi, Lövétei Lázár László és Papp Attila Zsolt új versei szerepelnek benne.
A 2025-2026-os tanévre járó összesen 310,2 millió lej tanszertámogatást töltöttek fel a szociális elektronikus kártyákra – közölte az európai projektekért…
A döntés automatikusan született meg, miután a kormány ellen benyújtott két bizalmatlansági indítványt elutasította a parlament. A miniszterelnök, Sébastien Lecornu…
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőtestületi tagjainak többsége támogatásáról biztosította Ilie Bolojan pártelnököt. Az alakulat hétfőn késő este kiadott közleménye…
Kérte a nyugdíjazását a bukaresti ítélőtábla alelnöke, aki többek szerint megerősítette, hogy a legfelsőbb bíróság elnökének a hivatalát jóval meghaladó…
A magyarországi Demokratikus Koalíció (DK) benyújtja a határon túliak szavazati jogának megszüntetéséről és „az arányos választási rendszer helyreállításáról” szóló törvényjavaslatát…
Negyvenegyre emelkedett a crans-montanai szilveszteri tűzvész halálos áldozatainak száma. A helyi hatóságok közlése szerint egy 18 éves svájci fiatal a…
Orosz dróntalálat ért egy szülészetet tegnap a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában, legkevesebb hatan megsebesültek – közölte Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei közigazgatás…
A Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatja, hogy a kormánykoalíció sürgősségi eljárásban fogadtassa el a gazdaságélénkítő intézkedéseket, valamint a nyugdíjasokat és más…
A kormány két lehetőséget fontolgat az adminisztratív reform és a gazdasági helyreállítási csomag előmozdítására: vagy sürgősségi kormányrendelettel vagy parlamenti felelősségvállalással…
Egymástól eltérő hangnemet ütött meg Cătălin Predoiu belügyminiszter és Raed Arafat belügyi államtitkár a kiskorúaknak az online tartalmakhoz való hozzáférése…
A 2025-2026-os tanévre járó összesen 310,2 millió lej tanszertámogatást töltöttek fel a szociális elektronikus kártyákra – közölte az európai projektekért és beruházásokért felelős minisztérium.
Az uniós alapokból finanszírozott tanszertámogatásban a hátrányos helyzetű óvodások és iskolások részesülnek.
A minisztériumi közlemény értelmében a kártyákra hétfőn feltöltött összeg egy része az előző tanévre, a másik része a jelenlegi tanévre jár. A 2024-2025-ös tanévre 115 ezer, az idei tanévre 620 kedvezményezettnek utaltak tanszertámogatást.
A döntés automatikusan született meg, miután a kormány ellen benyújtott két bizalmatlansági indítványt elutasította a parlament.
A miniszterelnök, Sébastien Lecornu pénteken élt az alkotmány 49.3-as cikkelyével, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy parlamenti szavazás nélkül fogadjon el törvényeket.
A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés és a baloldali pártok egy része emiatt kezdeményezett bizalmatlansági indítványt – sikertelenül, miután a Szocialisták a kormány mellé álltak. Cserébe több engedményt kaptak, köztük a nyugdíjkorhatár-emelés elhalasztását a 2027-es elnökválasztás utánra.
Franciaországban lassan három éve nincs stabil többség. A jelenlegi miniszterelnök két elődje is a költségvetés körüli vitákba bukott bele, miközben az országra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy fékezze az államadósság növekedését.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőtestületi tagjainak többsége támogatásáról biztosította Ilie Bolojan pártelnököt. Az alakulat hétfőn késő este kiadott közleménye szerint az országos politikai büró tagjai közül 47-en támogatták Ilie Bolojant, hárman ellene szavaztak. A bizalmi szavazást maga a pártelnök kérte.
A vezető testület ugyanakkor elutasította Bolojan javaslatát, amely szerint menesztették volna a legutóbbi választásokon a leggyengébben teljesítő tíz megyei szervezet vezetőségét.
Az ülésen Ilie Bolojan miniszterelnök és Alexandru Nazare pénzügyminiszter ismertették a gazdaságélénkítő intézkedéseket tartalmazó csomag főbb irányvonalait. A pénzügyi tárca vezetője elmondta, a csomagot úgy állították össze, hogy összhangban legyen Románia makrogazdasági céljaival.
Az intézkedéscsomag két részre osztható. Az egyik az állami támogatások rendszerének átalakítását célozza, a másik a mikrovállalkozásokat, illetve a teljes üzleti szférát érintő adókedvezményekről szól.
A Szociáldemokrata Párt ragaszkodik hozzá, hogy az általa javasolt szolidaritási csomagot beépítsék az idei állami költségvetésbe, jelentette ki Sorin Grindeanu, a PSD elnöke. Az alternatíva az lenne, hogy a kormány külön csomagban, parlamenti felelősségvállalással fogadja el a kért intézkedéseket.
A csomag célja a nyugdíjasok és más kiszolgáltatott csoportok védelme a megszorítások hatásaitól. Grindeanu azt is közölte, hogy lezárultak a tárgyalások a gazdaságélénkítő csomagról és a közigazgatási reformról, és a PSD támogatja, hogy a kormány sürgősségi eljárásban fogadja el ezeket.
A liberálisok szerint meg kell vizsgálni a Szociáldemokrata Párt által javasolt szolidaritási csomag költségvetési vonzatát, nehogy veszélybe kerüljenek az elmúlt időszakban elért eredmények a pénzügyi egyensúly helyreállítása terén.
Kérte a nyugdíjazását a bukaresti ítélőtábla alelnöke, aki többek szerint megerősítette, hogy a legfelsőbb bíróság elnökének a hivatalát jóval meghaladó befolyása van az igazságszolgáltatásra.
Az 51 éves Ionela Tudor jelenleg a bukaresti ítélőtábla közigazgatási osztályát vezeti. Az ő nevéhez fűződik továbbá a Nicolae Ciucă plágiumügyében hozott vitatott döntés. A bíró azzal az indokkal függesztette fel a volt miniszterelnök doktori dolgozatának vizsgálatát, hogy az elmarasztalás destabilizálná a kormányt.
Ionela Tudor nyugdíjazási kérelmét február 5-én tárgyalja a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Emlékezetes, hogy egy tavaly decemberi sajtótájékoztatón – amelyen a bukaresti ítélőtábla vezetése reagált a Recorder tényfeltáró riportjára - különös jelenet zajlott. Miközben az elnök, Liana Arsenie válaszolt a kérdésekre, a mellette ülő Ionela Tudor a telefonjára nézett, majd azt mondta: „Hívott… Hívott Lia, megyek beszélek vele”, és kiment. Visszatérve egy üzenetet is felolvasott, amely szerint „kizárt, hogy Predoiu közbelépett”. A jelenet többek szerint megerősítette azt a feltételezést, hogy egyes bírák a legfelsőbb bíróság elnöke, Lia Savonea informális befolyása alatt állhatnak.
A szenátus elnöke továbbra is a liberális Mircea Abrudean. Az új alelnökök: Liviu Mazilu és Paul Stănescu a PSD-ből, Laurențiu Plăeșu az AUR-ból és Mihai Coteț a PNL-ből. A titkári és háznagyi tisztségeket többek között Doina Federovici, Vasile Blaga, Cristian Ghinea és Novák Levente töltik be.
A képviselőház is jóváhagyta új házbizottságát. Alelnök lett Natalia Intotero, Geanina Șerban, Adrian Cozma és Cătălin Drulă. A titkárok és háznagyok között Ovidiu Ganț, Simona Bucura Oprescu és Magyar Lóránd is szerepel. A házelnöki tisztséget Sorin Grindeanu szociáldemokrata elnök tölti be.
A frakciók bejelentették új vezetőiket is a tavaszi ülésszakra. A képviselőházban névváltoztatást jelentett be a Fiatal Emberek Pártjának frakciója, amely ezentúl Egyesülve Romániáért néven működne, ám a párt elnöke tiltakozott a döntés ellen, eljárási vitát jelezve.
A magyarországi Demokratikus Koalíció (DK) benyújtja a határon túliak szavazati jogának megszüntetéséről és "az arányos választási rendszer helyreállításáról" szóló törvényjavaslatát - jelentette be tegnap Dobrev Klára, a párt elnöke. Hozzátette: ezt a javaslatot az eddigiektől eltérően nemcsak a kormányváltás után, hanem még a jelenlegi parlamenti ciklusban is be fogják nyújtani. Mint mondta, már mintegy félmillió határon túli regisztrált az április 12-i magyarországi parlamenti választásokra és ez szerinte nem véletlen.
Negyvenegyre emelkedett a crans-montanai szilveszteri tűzvész halálos áldozatainak száma. A helyi hatóságok közlése szerint egy 18 éves svájci fiatal a kórházban hunyt el sérülései következtében. A Le Constellation bárban január elsején keletkezett tüzet az eddigi vizsgálatok szerint tűzijáték okozta, amely meggyújtotta az alagsor hangszigetelő anyagát. A korábbi hivatalos jelentés 40 halottról és 116 sérültről szólt, közülük sokan továbbra is kórházi ellátásra szorulnak több európai országban.
Orosz dróntalálat ért egy szülészetet tegnap a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában, legkevesebb hatan megsebesültek - közölte Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei közigazgatás vezetője. Előzőleg Dnyipróban egy férfi és egy nő halt meg orosz dróncsapásokban. A dél-ukrajnai Herszonban a városközpontot is találat érte. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: januárban Oroszország több mint 6000 drónt, mintegy 5500 irányított légibombát és 158 rakétát lőtt ki Ukrajnára. Az elnök szerint a támadások célpontjai elsősorban az energetikai hálózat, a vasút és polgári létesítmények voltak. Az ukrán elnök azt is közölte, hogy az ukrán-orosz-amerikai megbeszélések az Egyesült Arab Emírségekben a héten folytatódnak.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatja, hogy a kormánykoalíció sürgősségi eljárásban fogadtassa el a gazdaságélénkítő intézkedéseket, valamint a nyugdíjasokat és más kiszolgáltatott kategóriákat védő szolidaritási csomagot - döntötte el tegnap esti ülésén a PSD Országos Politikai Tanácsa. Hangsúlyozták, hogy a gazdaságélénkítési csomag elengedhetetlen a munkahelyek megőrzéséhez és a romániai vállalkozások túléléséhez. A szolidaritási csomag pedig legalább részleges védelmet biztosít a megszorítások által leginkább érintett kisnyugdíjasoknak, alacsony jövedelmű családoknak, fogyatékossággal élőknek. A PSD egy 3 milliárd 390 millió lejes intézkedéscsomagot javasol több mint 5 millió kedvezményezett számára, ezen belül pedig célzott pénzügyi támogatást 2,8 millió nyugdíjasnak jövedelemsávok szerint.
A kormány két lehetőséget fontolgat az adminisztratív reform és a gazdasági helyreállítási csomag előmozdítására: vagy sürgősségi kormányrendelettel vagy parlamenti felelősségvállalással akarja elfogadtatni a két csomagot. Ilie Bolojan miniszterelnök nemrég kijelentette, hogy ő a sürgősségi rendeletet részesíti előnyben, mivel ez lehetővé tenné a projektek gyorsabb hatályba lépését. A kormány várhatóan a hét elején hoz döntést ebben a kérdésben.
Ma kezdődik az idei első rendes parlamenti ülésszak. Mindkét házban megválasztják a házbizottságok új tagjait. Új házelnököt nem választanak, ugyanis Mircea Abrudean szenátusi és Sorin Grindeanu képviselőházi házelnök a parlament megalakulásakor négyéves mandátumot kapott. Ebben a parlamenti ülésszakban a kormánykoalíció prioritásai között szerepel a közigazgatási kiadáscsökkentő csomag, a gazdaságélénkítő intézkedések, valamint a 2026-os költségvetés elfogadása. Az ellenzék bejelentette, hogy egyszerű indítványok benyújtására készül a külügyminiszter és a védelmi miniszter ellen, illetve bizalmatlansági indítvány benyújtását is kilátásba helyezte.
Egymástól eltérő hangnemet ütött meg Cătălin Predoiu belügyminiszter és Raed Arafat belügyi államtitkár a kiskorúaknak az online tartalmakhoz való hozzáférése korlátozása tekintetében. Raed Arafat államtitkár úgy véli, hogy a közösségimédia-hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók felelősséget vállaljanak egy olyan jogi keret létrehozásáért, amely korlátozza a 15-16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz. Cătălin Predoiu belügyminiszter ugyanakkor kijelentette: nem támogatja általában a tiltást, így a kiskorúak online tartalmakhoz való hozzáférésének való megtiltását sem. Szerinte egy ilyen intézkedést a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel nagyon nehéz végrehajtani. Predoiu szerint az online platformok felelősségteljes használata számos előnnyel jár, ráadásul sok iskolai és iskolán kívüli tevékenység az internet használatával zajlik – magyarázta. Hozzátette: a teljes tilalom csak frusztrációt és túlzott kíváncsiságot kelt, a gyerekek végül titokban, útmutatás és védelem nélkül használnák ezeket a platformokat – közölte Cătălin Predoiu belügyminiszter.
A 2025-2026-os tanévre járó összesen 310,2 millió lej tanszertámogatást töltöttek fel a szociális elektronikus kártyákra – közölte az európai projektekért és beruházásokért felelős minisztérium.
Az uniós alapokból finanszírozott tanszertámogatásban a hátrányos helyzetű óvodások és iskolások részesülnek.
A minisztériumi közlemény értelmében a kártyákra hétfőn feltöltött összeg egy része az előző tanévre, a másik része a jelenlegi tanévre jár. A 2024-2025-ös tanévre 115 ezer, az idei tanévre 620 kedvezményezettnek utaltak tanszertámogatást.
