Franciaország és az amerikai technológiai vállalatok közötti kapcsolat jelentős átalakuláson megy keresztül. A párizsi kormány bejelentette, hogy az állami intézmények által használt számítógépek Windows operációs rendszerről Linuxra állnak át, hogy csökkentsék függőségüket az amerikai technológiai cégektől. Az átállás célja a francia adatvagyon teljes körű védelme, a milliárdos szoftverlicenc-díjak megtakarítása, valamint az ország digitális sorsa feletti irányítás visszaszerzése.
A váltás nem korlátozódik kizárólag az operációs rendszerekre: a Microsoft Outlook e-mailkliens, a videóhívásokhoz használt Teams és a Google Drive felhőszolgáltatás helyett hazai, illetve európai fejlesztésű platformokat fognak bevezetni. A minisztériumoknak 2025 őszéig kell benyújtaniuk a részletes átállási menetrendet.
A kormány szerint a lépés nemcsak pénzügyi megtakarítást ígér – Franciaország évente több száz millió eurót fizet ki a Microsoftnak és más amerikai szoftveróriásoknak –, hanem a helyi informatikai szektor fellendülését is. A licencek árát ezentúl saját fejlesztőikre fordíthatják, ami hosszú távon gazdasági és innovációs előnyöket is hozhat.
A fő motiváció azonban nem a pénz, hanem a kiberbiztonság és az agresszív amerikai taktikák miatti aggodalom. Ez a háttérben évek óta ott van, de az utóbbi időben felerősödött. Két hónapja például kiszivárgott egy amerikai követségi távirat, amelyben a washingtoni külügyminisztérium arra utasította diplomatáit, hogy akadályozzák meg az adatlokalizációs és adatszuverenitási törvények terjedését, mert azok veszélyeztetik az amerikai technológiai cégek fejlődését.
A feszültség már 2025 májusában is nyíltan mutatkozott: az Associated Press arról számolt be, hogy a Microsoft letiltotta a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészének e-mail-fiókját, miután Donald Trump szankciós listára helyezte őt és az intézmény négy bíráját. A lépés következtében befagyasztották az illetékesek bankszámláit és vagyontárgyait, illetve beutazási tilalommal sújtották őket és családtagjaikat, mivel – az indoklás szerint – „segédkeztek az Egyesült Államok és szövetséges országok állampolgárai elleni nyomozásokban”. Magyarán végezték a dolgukat, konkrétan pedig szerepet játszottak Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi minisztere, Joáv Gallant elleni elfogatóparancs kiadásában.
A Trump-adminisztráció rendelete fizetési szankciókkal fenyegetett bárkit vagy bármely szervezetet, amely „pénzügyi, anyagi vagy technológiai támogatást” nyújt az említetteknek. Az amerikai szankciók így közvetve korlátozták az érintettek hozzáférését amerikai technológiai szolgáltatásokhoz. A Nemzetközi Büntetőbíróság gyakorlatilag megbénult, mivel erős függőségben volt az amerikai digitális rendszerektől.
Az eset nagy aggodalmat keltett Európában, hiszen megmutatta, hogy egyrészt az amerikai technológiai vállalatok a washingtoni kormányzat meghosszabbított karjaként működnek, másrészt az Egyesült Államok alááshatja bármely intézmény működését az amerikai platformok blokkolása révén. Egy tanulmány szerint az Európai Unió legtöbb országának nemzeti védelmi szervezetei is ki vannak téve egy úgynevezett „kill switch”, azaz vészkapcsoló kockázatának az amerikai felhőszolgáltatások használata révén.
Ezért jelentette be Franciaország a digitális szuverenitás visszaszerzésének szándékát. A kormány korábban már közölte, hogy leáll a Microsoft Teams használatával videókonferenciákhoz, és helyette a francia fejlesztésű Visio rendszert vezeti be, amely a nyílt forráskódú Jitsi technológiára épül.
A francia mesterséges intelligencia startup, a Mistral AI aktívan dolgozik az amerikai techóriások alternatívájaként. Az út azonban göröngyösnek ígérkezik: a Mistral AI maradt az egyetlen jelentős európai vállalat, amely megpróbál versenyezni a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) gyártásában. Ráadásul erős ellenszélben dolgozik. Az amerikai Big Tech cégek 2026-ban 700 milliárd dollárt költenek a mesterséges intelligencia fejlesztésére, míg az európai szuverén felhőinfrastruktúrára fordított teljes kiadás mindössze 11,5 milliárd eurót tesz ki. Ez jelzi az óriási technológiai és pénzügyi szakadékot az USA és Európa között.
Bár a leválás nem ígérkezik simának, Franciaországnak már van tapasztalata ezen a téren. A csendőrség, a Gendarmerie már 2008-ban átállt Linux-alapú rendszerekre, és sokak félelmei ellenére nem bénult le, miközben a váltás után az informatikai fenntartási költségek mintegy 40%-kal csökkentek.
Franciaország lépései – a Linuxra való átállás, a hazai szoftverek preferálása és a Mistral AI támogatása – nem csak gazdasági, hanem stratégiai és biztonsági döntés is. Európa más országai követhetik Párizs példáját, vagy maradnak az amerikai technológiai dominancia foglyai.