Júniusban két új számmal jelentkezik a Helikon irodalmi folyóirat. A június 10-i lapszám hónap szerzője Csehy Zoltán költő és műfordító, akivel új Ovidius-fordítása kapcsán készült nagyinterjú. A június 25-i szám ezzel szemben tematikus összeállítás: az Erdélyi Helikon marosvécsi írótársaságának századik évfordulójára emlékezik, és az erdélyi magyar irodalom egyik legfontosabb közösségének örökségét járja körül.
A június 10-i számban Csehy Zoltán nemcsak interjúalanyként, hanem költőként is hangsúlyosan jelen van. A Száz Pállal folytatott beszélgetés középpontjában az Átváltozások új magyar fordítása áll, de szó esik műfordításról, klasszikus műveltségről és a kortárs irodalomról is. A szépirodalmi rovatban többek között Csabai László prózája, Liliana Corobca regényrészlete, valamint Benedek Szabolcs, Molnár Dávid és Borsodi L. László versei olvashatók. A kritikai rovatban film- és színházi írások, illetve friss könyvkritikák is helyet kaptak.
A hónap második lapszáma már kifejezetten a helikoni hagyományra összpontosít. Karácsonyi Zsolt vezércikke azt vizsgálja, milyen jelentősége lehet ma a marosvécsi írótalálkozók szellemiségének. Balázs Imre József tanulmánya az egykori írótársaságot „irodalmi parlamentként” értelmezi, míg Balog Alexandra a Helikon egykori népművelő és olvasásnépszerűsítő kezdeményezéseit mutatja be. A tanulmányok mellett a lapszám gazdag versanyaggal jelentkezik: többek között Nagy Zalán, Fekete Vince, László Noémi, Lövétei Lázár László és Papp Attila Zsolt új versei szerepelnek benne.
Adásunkban Markó Béla A szeretet pokla című új szonettkötetét ajánljuk figyelmükbe, majd Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház alapító igazgatójának újabb chișinăui rendezéséről hallhatnak. Műsorunk végén a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat júniusi lapszámait ismertetjük.
Valószínűleg korlátozott jogkörű ügyvivői kormány marad az ország élén, miután az elmúlt napok történései nem vitték közelebb a politikai pártokat a kormányválság megoldásához. Ma van a parlamenti ülésszak utolsó napja, holnaptól pedig vakációra mennek a honatyák.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap délután úgy nyilatkozott, hogy mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között. Az Agerpres hírügynökség által idézett szövetségi elnök hangsúlyozta, július végéig mindenképpen megoldást kell találni a helyzetre, mert az országnak működőképes kormányra van szüksége, hogy az augusztus végi határidőig fogadják el a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó intézkedéseket, és tudják lehívni az ezekhez rendelt uniós forrásokat. Kelemen Hunor szerint ha a korábbi négypárti koalíció újjáalakítására nincs lehetőség, életképes megoldás lenne egy PNL-PSD-RMDSZ koalíció is, valamennyi fél számára elfogadható miniszterelnökkel és a pártok által jelölt miniszterekkel.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök ugyancsak hétfőn azt nyilatkozta: a múlt heti cotroceni-i egyeztetésen a PSD támogatta Kelemen Hunor javaslatát egy PSD-PNL-RMDSZ összetételű kormány alakítására, Ilie Bolojan liberális pártelnök azonban nem értett egyet ezzel. Grindeanu hangsúlyozta, jelenleg nagyon nehéz enyhíteni a feszültséget a politikai színtéren, de Romániának mielőbb működőképes kormányra van szüksége.
A védelmi minisztérium kedden közölte: egy tulceai lakos a 112-es egységes segélyhívószámon jelentette, hogy drónmaradványokra bukkant Rachelu település térségében. A helyszínre kiérkezett szakemberek megállapították, hogy a roncsokon robbanótöltet is van; ezt kedden reggel ellenőrzött körülmények között megsemmisítettek. Az ügyet a konstancai ítélőtáblai ügyészség vizsgálja.
Az előzetes szakértői vizsgálatok szerint a roncsdarabok egy olyan dróntól származnak, amelyet az ukrán kikötői infrastruktúra ellen 2026 áprilisában végrehajtott támadások során vetett be Oroszország, tehát a galaci drónbecsapódás előtt kerültek romániai területre - tájékoztatott a szaktárca.
Júniusban két új számmal jelentkezik a Helikon irodalmi folyóirat. A június 10-i lapszám hónap szerzője Csehy Zoltán költő és műfordító, akivel új Ovidius-fordítása kapcsán készült nagyinterjú. A június 25-i szám ezzel szemben tematikus összeállítás: az Erdélyi Helikon marosvécsi írótársaságának századik évfordulójára emlékezik, és az erdélyi magyar irodalom egyik legfontosabb közösségének örökségét járja körül.
A június 10-i számban Csehy Zoltán nemcsak interjúalanyként, hanem költőként is hangsúlyosan jelen van. A Száz Pállal folytatott beszélgetés középpontjában az Átváltozások új magyar fordítása áll, de szó esik műfordításról, klasszikus műveltségről és a kortárs irodalomról is. A szépirodalmi rovatban többek között Csabai László prózája, Liliana Corobca regényrészlete, valamint Benedek Szabolcs, Molnár Dávid és Borsodi L. László versei olvashatók. A kritikai rovatban film- és színházi írások, illetve friss könyvkritikák is helyet kaptak.
A hónap második lapszáma már kifejezetten a helikoni hagyományra összpontosít. Karácsonyi Zsolt vezércikke azt vizsgálja, milyen jelentősége lehet ma a marosvécsi írótalálkozók szellemiségének. Balázs Imre József tanulmánya az egykori írótársaságot „irodalmi parlamentként” értelmezi, míg Balog Alexandra a Helikon egykori népművelő és olvasásnépszerűsítő kezdeményezéseit mutatja be. A tanulmányok mellett a lapszám gazdag versanyaggal jelentkezik: többek között Nagy Zalán, Fekete Vince, László Noémi, Lövétei Lázár László és Papp Attila Zsolt új versei szerepelnek benne.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét – jelentette be…
A Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Vállalat (CNAIR) mai helyzetjelentése szerint egyes útszakaszokon téli körülmények között zajlik a forgalom, de a…
Hazánkban újabb elbocsátásokat jelentettek be az autóipari alkatrészgyártás területén azt követően, hogy nehézségekkel küzd az európai autóipar. Az Aradon található…
A hétvégén folytatódtak Székelyföldön a helyi adók elleni tüntetések. Korábban Sepsiszentgyörgy volt a hangadó, ahol a tüntetések hatására Antal Árpád…
2026-ot a parlament döntése alapján Hunyadi János évvé nyilvánították Romániában, elsősorban a hadvezér előtti tisztelgésképpen és a kezdeményezők azzal a…
A márciusra tervezett munkabeszüntetésre hétfőn kezdik meg az aláírásgyűjtést. A tanárok főként azzal elégedetlenek, hogy 18-ról 20 órára emelték a normákat, illetve csökkentették az órabért az óraadó tanárok esetében.
Elutasította a fővárosi Ítélőtábla az Energia Árszabályozó Hatóság alkalmazottainak keresetét, amelyet bérek csökkentése miatt nyújtottak be. A hatóság 102 alkalmazottja perelte be a munkáltatót, erről döntött az itélőtábla. Korábban az Országos Távközlési Hatóság több mint 330 alkalmazottja nyújtott be hasonló keresetet a bíróságra és nyertek ugyancsak a fővárosi Ítélőtáblánál.
A tavaly Romániában forgalomba írt személygépkocsik 70 százaléka használt volt – derül ki a gépjármű nyilvántartó főigazgatóság adataiból. A bejegyzett majdnem 550 ezer személygépkocsiból csupán 156 ezer volt új.
Romániában továbbra is az egyház és a hadsereg a legmegbízhatóbb intézmény a lakosság szemében – derül ki az Informat.ro–INSCOP Research Barométer hetedik kiadásából.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét - jelentette be Cseke Attila miniszter, aki hétvégén Lugoson avatott fel egy új bölcsődét. A tárca közleménye szerint a program elindítása óta eddig 3220 új bölcsődei helyet hoztak létre országos szinten. Az országos program keretében épített lugosi bölcsőde az 51. ilyen létesítmény, amely 110 férőhelyes.
Románia továbbra is az első helyen áll az európai közúti halálozási statisztikákban: egymillió lakosra 77 halálos áldozat jut, ami csaknem kétszerese az uniós átlagnak - derül ki az elmúlt tíz év hivatalos adatainak elemzéséből. A Közlekedésbiztonsági Koalíció nevű szervezet a rendőrség közlekedésbiztonsági jelentésére hivatkozva megállapította: Románia annak ellenére vezeti a negatív rangsort, hogy az utóbbi években csökkent a súlyos közlekedési balesetek száma. Korcsoportok szerinti bontásban 2015 és 2024 között a súlyos balesetek száma a a 25-44 év közötti sofőrök körében a felére csökkent. Ugyanakkor folyamatosan nőtt a könnyebb sérülésekkel járó balesetek száma, különösen a középkorú és idősebb gépjárművezetők körében.
A Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Vállalat (CNAIR) mai helyzetjelentése szerint egyes útszakaszokon téli körülmények között zajlik a forgalom, de a havazás miatt nem volt szükség útlezárásokra. A vállalat arra figyelmeztette az autósokat, hogy a havas térségekben óvatosan vezessenek, és szükség esetén tegyék lehetővé a hóeltakarító munkagépek zavartalan haladását. Az útkarbantartók folyamatosan dolgoznak ugyan, de több térségben az intenzív havazás miatt rövid időn belül friss hóréteg rakódik le a már megtisztított útszakaszokra. A CNAIR alárendeltségébe tartozó regionális igazgatóságok 1073 munkagéppel avatkoztak be, és 5330 tonna csúszásgátló anyagot, valamint több mint 11 tonna sót szórtak ki az utakra.
Hazánkban újabb elbocsátásokat jelentettek be az autóipari alkatrészgyártás területén azt követően, hogy nehézségekkel küzd az európai autóipar. Az Aradon található Leoni gyárban és a német Aumovio csoport leányvállalatainál bejelentett létszámleépítéseket követően több mint 250 embert bocsátanak el egy Beszterce-Naszód megyei, az autóipar számára alumíniumhűtőket gyártó vállalattól is. A RAAL Beszterce az egyik legnagyobb munkaadó a megyében, amely alumíniumból és rozsdamentes acélötvözetekből készült komplett hűtő- és hőcserélő rendszerek gyártására szakosodott. A vállalat nehéz időszakon megy keresztül, és bejelentette, hogy több mint 1500 alkalmazottjából 250-et elbocsát. A pénzügyi problémák a külföldi piacról érkező megrendelések csökkenésével is összefüggenek.
A hétvégén folytatódtak Székelyföldön a helyi adók elleni tüntetések. Korábban Sepsiszentgyörgy volt a hangadó, ahol a tüntetések hatására Antal Árpád polgármester bejelentette, hogy az önkormányzat enyhít az adóterheken. A szentgyörgyi lakosság példáját a múlt héten Kézdivásárhely követte, a hétvégén pedig Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen vonultak utcára az emberek, hogy kifejezzék elégedetlenségüket, miután a kormány országszerte kötelezte az önkormányzatokat, hogy jelentős mértékben megemeljék az ingatlan- és járműadókat. A Marosvásárhelyi Rádió tudósítása szerint a csíkszeredai demonstráción Menyhárt János szervező szólt a résztvevőkhöz. A beszédet többször hangos bekiabálások szakították félbe, a tömeg rendszeresen skandálta az RMDSZ és a városvezetés elleni jelszavakat. Az önkormányzat közlése szerint jelenleg a pénzügyminisztérium állásfoglalására várnak a lehetséges jogi lépések tisztázása érdekében. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere nehezményezte, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kihasználta ezt az alkalmat, hogy tovább szítsa a konfliktust. A Krónika hírportál szerint Korodi azért nyilatkozta ezt, mert a csíkszeredai tüntetésen szót kapott az AUR megyei szervezetének vezetője. Az udvarhelyi tiltakozást az Udvarhelyért Tesszük Civil Akciócsoport szervezte.
2026-ot a parlament döntése alapján Hunyadi János évvé nyilvánították Romániában, elsősorban a hadvezér előtti tisztelgésképpen és a kezdeményezők azzal a nem titkolt szándékával, hogy az emlékévet a tolerancia előmozdítására használják, illetve hogy felhívják a figyelmet arra, mennyire fontos a közös történelmi emlékezet, a közös múlt megismerése. Az emlékév a híres hadvezér és kormányzó törökellenes harcaira, különösen az 1456-os nándorfehérvári diadalra összpontosít.A mai műsor első interjúja is Hunyadi Jánoshoz, a Hunyadi családhoz kapcsolódik – és ahhoz a kérdéshez, amely a nemzetiség fogalmának tudatosítása, tehát a 19. század óta nagy viharokat kavar, ugyanis a magyarok, a románok és a szerbek egyaránt a magukénak tekintik a hadvezért – de vajon mi az igazság, és egyáltalán ez a kérdés?
Erről hallhatnak tehát a mai Észpresszóban, illetve a vitorlázásról Pataky Lehel Zsolt interjújában, aki Bálint Botonddal beszélgetett, a fiatal sportoló ugyanis múlt év végén - magyar nyelvterületről egyedüliként – három hetet tölthetett el az Ománi Királyi Haditengerészet tanulóvitorlásán. Az Észpresszó végén Biró István csíkszeredai munkatársunk kisriportját hallhatják a nemzetközi ökumenikus imahétről, amelyhez Csíkszereda vallási közösségei 2001 óta évről évre csatlakoznak – tartsanak velünk!
Három magyar tannyelvű középiskola csatlakozik a kísérleti kerettervi programhoz.
Az RMDSZ közlése szerint a kísérleti programban összesen tizenegy magyar tannyelvű középiskola jelentkezett, ebből a minisztériumi jóváhagyást követően az első tanévben három intézmény – az aradi Csiky Gergely Főgimnázium, a temesvári Gerhardinum és a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Gazdasági Líceum – kezdi meg a program megvalósítását. A részt vevő iskolák nagyobb tantervi rugalmasságot kapnak, amely lehetővé teszi a helyi igényekhez igazodó tantárgyi struktúrák és pedagógiai megoldások kipróbálását.
A márciusra tervezett munkabeszüntetésre hétfőn kezdik meg az aláírásgyűjtést. A tanárok főként azzal elégedetlenek, hogy 18-ról 20 órára emelték a normákat, illetve csökkentették az órabért az óraadó tanárok esetében.
Marius Nistor, a Spiru Haret tanügyi szakszervezeti szövetség elnöke elmondta, általános sztrájkot terveznek nem csak az országos záróvizsgák próbaidőszakában, hanem a vizsgák idejére is. A tanügyi szakszervezetek a tavalyi 141-es törvény előírásainak sürgős törlését és az oktatásnak kiutalt költségvetési összegek növelését követelik.
Elutasította a fővárosi Ítélőtábla az Energia Árszabályozó Hatóság alkalmazottainak keresetét, amelyet bérek csökkentése miatt nyújtottak be. A hatóság 102 alkalmazottja perelte be a munkáltatót, erről döntött az itélőtábla. Korábban az Országos Távközlési Hatóság több mint 330 alkalmazottja nyújtott be hasonló keresetet a bíróságra és nyertek ugyancsak a fővárosi Ítélőtáblánál.
A törvényszék továbbá február 11-ére halasztotta az ítélethirdetést azokban az ügyekben, amelyekkel Mihai Busuioc és Dacian Dragoş alkotmánybíróvá történt kinevezésének felfüggesztését szorgalmazzák. A keresetet benyújtó ügyvéd szerint a két alkotmánybíró nem teljesíti a kinevezéshez szükséges egyik kritériumot, azaz nem dolgoztak legalább 18 évet jogi területen vagy jogi felsőoktatásban. Ugyancsak február 11-én vitatja meg többszörös halasztás után az Alkotmánybíróság a bírák és ügyészek szolgálati nyugdíj rendszerének reformálását célzó törvénytervezet alkotmányosságát.
A tavaly Romániában forgalomba írt személygépkocsik 70 százaléka használt volt - derül ki a gépjármű nyilvántartó főigazgatóság adataiból. A bejegyzett majdnem 550 ezer személygépkocsiból csupán 156 ezer volt új.
A felmérés szerint a szűkös pénzügyi keret, az egyre nagyobb fenntartási költségek, az infláció és a gazdasági bizonytalanság okozza azt, hogy a romániaiak használt, működőképes, javítási történettel rendelkező, alacsony használati költségeket biztosító járműveket vásároljanak. A forgalomba írt gépkocsik majdnem fele, 260 ezer dízel üzemű, majd a benzin és a hibrid autók következnek, a sort nagy távolságra az elektromos autók zárják.
Romániában továbbra is az egyház és a hadsereg a legmegbízhatóbb intézmény a lakosság szemében – derül ki az Informat.ro–INSCOP Research Barométer hetedik kiadásából.
Az egyház iránti bizalom 63,9 százalékra nőtt, a hadsereg 61,8 százalékos mutatót ért el. Jelentősen javult a rendőrség megítélése is: 50 százalék bízik benne, szemben a korábbi 43,2 százalékkal. Ezzel szemben az elnöki hivatal, a kormány és az igazságszolgáltatás iránti bizalom csökkent az előző felméréshez képest.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét - jelentette be Cseke Attila miniszter, aki hétvégén Lugoson avatott fel egy új bölcsődét. A tárca közleménye szerint a program elindítása óta eddig 3220 új bölcsődei helyet hoztak létre országos szinten. Az országos program keretében épített lugosi bölcsőde az 51. ilyen létesítmény, amely 110 férőhelyes.
