Egyhangúlag megszavazta szerdán a szenátus oktatási bizottsága annak a rendelkezésnek az eltörlését, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy külön felvételi vizsgát szervezzenek. A törvénytervezetet a szenátus plénumának is meg kell még vitatnia.
A jogszbály szeptember 1-jén hatályba lépett előírása szerint a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezhetnek a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére az országos képességfelmérő vizsgát követően. A rendelkezés hatályon kívül helyezését Daniel Funeriu és Mircea Miclea volt oktatási miniszterek, valamint a diáktanács és a szülői szervezet képviselői is támogatták.
A szenátus oktatási bizottsága tagjai abban is megállapodtak, hogy az oktatási minisztérium és a parlamenti pártok részvételével munkacsoportot hoznak létre a nyolcadik osztály végi országos képességfelmérő vizsga átalakítására.
A Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) fordult a Romsilva átszervezése miatt a Silva szakszervezeti szövetség. Szerintük az állami erdészeti igazgatóság átszervezése működésképtelenné teheti a vállalatot és veszélybe sodorhatja az állami erdővagyont.
A szakszervezeti szövetség képviselői közleményükben hangsúlyozzák: a kormány határozata 41-ről 19-re csökkenti a Romsilva erdészeti igazgatóságainak számát, és regionális szervezeti modellt vezet be, azonban a környezetvédelmi minisztérium nem mutatott be olyan szakmai elemzést vagy hatástanulmányt, amely igazolná, hogy a választott szervezeti struktúra a legmegfelelőbb. A szakszervezet úgy véli, hogy a túlméretezett regionális egységek létrehozása megszakíthatja az évtizedek alatt kialakult működési kapcsolatokat, ezért az átszervezést le kellene állítani, és a független audit következtetéseinek figyelembevételével újra kellene értékelni.
A Silva közlése szerint korábban az audit hét lehetséges modellt vizsgált 14 gazdasági, területi, irányítási és környezetvédelmi szempont alapján, és a 26 regionális igazgatóságból álló szerkezetet találta a legmegfelelőbbnek.
A szakszervezet szerint azért fordultak az ügyben a CSAT-hoz, mert a nemzetbiztonsági törvény a természeti erőforrások és az erdőállomány veszélyeztetéséhez, károsításához vagy pusztulásához vezető cselekedeteket és mulasztásokat is nemzetbiztonsági fenyegetésként határozza meg.
Frissített belső szabályzat alapján működnek a hazai közoktatási intézmények a hétfőn, szeptember 7-én kezdődő új tanévben. A változások többek között a fegyelmi szabályokat, az öltözködést és a mobiltelefonok használatát érintik.
A hiányzások igazolására továbbra is legfeljebb 40 alkalommal van lehetőség, de ez nem haladhatja meg a tanórák számának 20 százalékát. A mobiltelefonok használatát az általános iskolákban az intézmény akár a teljes tanítási napra is megtilthatja, középiskolákban viszont a jogszabály csak a tanórák idején korlátozza a használatot. Az öltözködésre vonatkozó szabály szerint a diákoknak megfelelő és tisztességes öltözéket kell viselniük. Az Országos Diáktanács arra biztatja a diákokat, hogy ha jogaik sérelmét vagy visszaélést tapasztalnak, forduljanak az iskola diáktanácsának képviselőihez, akik az ügyet az intézmény vezetőségével is megvitathatják. A szülőknek továbbra is kötelességük biztosítani, hogy gyermekük rendszeresen részt vegyen a kötelező oktatásban.
Oroszország nem a konfliktus befagyasztására törekszik, hanem a háború lezárására, valamint egy tartós béke megteremtésére mind Ukrajnában, mind Európában – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet biskeki csúcstalálkozója után.
Moszkva kész konkrét és érdemi tárgyalásokra az ukrajnai háború lezárásáról, ha valaki új lendületet tud adni a jelenleg megrekedt folyamatnak – mondta Putyin, aki ugyanakkor azt is közölte, hogy az orosz hadsereg folytatja és fokozza offenzíváját Ukrajnában, és továbbra is támadja az ukrán katonai, logisztikai és energetikai célpontokat. Az orosz elnök élesen bírálta Volodimir Zelenszkijt is, és az ukrán dróntámadásokat „állami terrorizmusnak” nevezte.
Egyhangúlag megszavazta szerdán a szenátus oktatási bizottsága annak a rendelkezésnek az eltörlését, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy külön felvételi vizsgát szervezzenek. A törvénytervezetet a szenátus plénumának is meg kell még vitatnia.
A jogszbály szeptember 1-jén hatályba lépett előírása szerint a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezhetnek a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére az országos képességfelmérő vizsgát követően. A rendelkezés hatályon kívül helyezését Daniel Funeriu és Mircea Miclea volt oktatási miniszterek, valamint a diáktanács és a szülői szervezet képviselői is támogatták.
A szenátus oktatási bizottsága tagjai abban is megállapodtak, hogy az oktatási minisztérium és a parlamenti pártok részvételével munkacsoportot hoznak létre a nyolcadik osztály végi országos képességfelmérő vizsga átalakítására.
Fábián Gyula egyetemi oktatót, volt kolozsvári ügyészt jelöli az RMDSZ a nép ügyvédje hivatalának élére. Egyelőre még nem dőlt el, hogy melyik koalíciós párt kapja a tisztséget.
A következő tíz évben a tanárok több mint fele nyugdíjba mehet, ami súlyos tanerőhiányhoz vezethet, különösen, hogy a rendkívül alacsony bérszint miatt a jobban fizetett munkahelyekre való elvándorlás is fokozódni fog – mutat rá elemzésében a Frames tanácsadó cég.
Újabb ügyben emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a két éve bebörtönzött Liviu Dragnea volt szociáldemokrata pártelnök ellen, aki a gyanú szerint befolyásával üzérkedve érte el, hogy 2017 januárjában részt vehetett egy washingtoni ünnepi vacsorán, amelyet Donald Trump amerikai elnök beiktatása alkalmából rendeztek.
Az Országos Szakszervezeti Tömb elnöke, Dumitru Costin szerint Romániában nincs egyetlen ágazati szintű kollektív munkaszerződés sem, ami azt jelenti, hogy az országban több millió munkavállalót, főként a kisvállalkozások alkalmazottjait, már nem védik kollektív szerződések.
Legkésőbb télig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb ipari államokat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az orosz agresszió ellen védekező országnak – jelentette ki Volodomir Zelenszkij ukrán államfő a G7 csoport németországi csúcstalálkozóján, diplomáciai források szerint.
Országszerte meleg időre, sok helyen kánikulai hőségre számíthatunk a következő napokban, a záporok, zivatarok kialakulásának esélye július 1-je után lesz nagyobb – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 27-e és július 10-e közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
A nyers adatok szerint az idei első negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye a tavalyi év azonos időszakához mérten – közölte gyorsjelentésében az Országos Statisztikai Intézet.
Több száz vidéki településen nincs családorvos. A Családorvosok Országos Szövetségének adatai szerint a vidéken dolgozó családorvosok fele 60 év feletti.…
Joe Biden amerikai elnök vasárnap, a G7 csoport németországi csúcstalálkozója keretében jelentette be, hogy kormánya az oregoni NuScale Power társasággal…
Fábián Gyula egyetemi oktatót, volt kolozsvári ügyészt jelöli az RMDSZ a nép ügyvédje hivatalának élére. Egyelőre még nem dőlt el, hogy melyik koalíciós párt kapja a tisztséget.
A posztra román sajtóértesülések szerint a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) saját jelöltje van, Flavius-Antoniu Baiaş jogász, bukaresti egyetemi tanár, volt igazságügyi államtitkár személyében.
A kézdiszárazpataki születésű Fábián Gyula nemzetközi jogból doktorált, jelenleg a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Jogi Karán nemzetközi és uniós jogot oktat román és magyar nyelven, ugyanakkor társszerzője több kötetnek, köztük a kisebbségi jogokról román nyelven megjelent tanulmánykötetnek is.
Madárinfluenza gócot erősítettek meg a laboratóriumi vizsgálatok a Brassó megyei Kőhalom egyik pulykatenyészetében, ahol 65 ezer szárnyas található.
Az Állategészségügyi Hatóság szigorú korlátozásokat vezetett be a farm 10 kilométeres körzetében. A védelmi övezetben további kilenc, a felügyelet alatt álló területen pedig további 15 szárnyas nevelde található, amelyeket állandó figyelemmel kísérnek és korlátozták a forgalmat a farmokhoz vezető utakon. Ugyanakkor fokozott ellenőrzésre kell számítani a határátkelőhelyeken, mert több európai országban is szaporodnak a madárinfluenza gócok.
A következő tíz évben a tanárok több mint fele nyugdíjba mehet, ami súlyos tanerőhiányhoz vezethet, különösen, hogy a rendkívül alacsony bérszint miatt a jobban fizetett munkahelyekre való elvándorlás is fokozódni fog - mutat rá elemzésében a Frames tanácsadó cég.
A tanulmány hivatkozik az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adataira, amelyek szerint 2020-ban az elemi oktatásban dolgozó 47 414 pedagógus közel kétharmada 50 évnél idősebb volt, további hatoda pedig az 55-ik életévét is betöltötte. Jelenleg tíz tanárból kevesebb mint egy 30 év alatti.
A szakértők szerint az optimális megoldás az lenne, hogy a tanárokat mentesítsék a jövedelemadó megfizetése alól, ahogyan a kutatásban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és az informatikában dolgozókkal történik.
Újabb ügyben emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a két éve bebörtönzött Liviu Dragnea volt szociáldemokrata pártelnök ellen, aki a gyanú szerint befolyásával üzérkedve érte el, hogy 2017 januárjában részt vehetett egy washingtoni ünnepi vacsorán, amelyet Donald Trump amerikai elnök beiktatása alkalmából rendeztek.
A DNA közleménye szerint Dragnea támogatást ígért egy katonai és hírszerzési területen érdekelt román üzletembernek érdekei érvényesítéséhez, cserében pedig az illető kifizette azt a 250 ezer dollár, amennyibe került a beiktatási vacsorára szóló meghívó.
A vacsorával egyébként a politikus maga dicsekedett el közösségi oldalán, ahol több fotót is megosztott. Az egyiken látható, amint éppen lekezel az Egyesült Államok frissen beiktatott elnökével.
Az Országos Szakszervezeti Tömb elnöke, Dumitru Costin szerint Romániában nincs egyetlen ágazati szintű kollektív munkaszerződés sem, ami azt jelenti, hogy az országban több millió munkavállalót, főként a kisvállalkozások alkalmazottjait, már nem védik kollektív szerződések.
Közleményében az érdekképviselet rámutatott, hogy Románia az utolsó helyen áll Európában a kollektív munkaszerződések számát tekintve. Az Európai Bizottság korábban felhívta a figyelmet arra, hogy csökken a tagállamokban a szakszervezeti tagok és a kollektív munkaszerződések száma. Huszonhárom évvel ezelőtt például az európai államokban átlagban az alkalmazottak 66 százalékát védték kollektív szerződések, 2019-ben az európai átlag 56 százalékra csökkent. Ezért a Bizottság javaslatot nyújtott be az EU Tanácsának arról, hogy miként erősítsék a tagállamok a társadalmi párbeszédet és az országos szintű kollektív tárgyalásokat.
Legkésőbb télig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb ipari államokat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az orosz agresszió ellen védekező országnak – jelentette ki Volodomir Zelenszkij ukrán államfő a G7 csoport németországi csúcstalálkozóján, diplomáciai források szerint.
A Bajorország tartományi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) ma véget érő találkozó megbeszéléseibe videón bekapcsolódó ukrán elnök kifejtette, hogy a tél beálltával a front is "befagyna", vagyis még inkább elhúzódna a háború, amit feltétlenül meg kell előzni.
A Süddeutsche Zeitung című német lap európai diplomatákra hivatkozó beszámolója szerint az ukrán elnök mindenekelőtt légvédelmi rendszerek szállítására kérte a csúcstalálkozó résztvevőit, rámutatva, hogy Oroszország egyre inkább rakétákkal és repülőgépekkel támad országára. Arról is szólt, hogy a "heteknek" tovább kell szigorítaniuk az Oroszország elleni gazdasági szankcióikat.
Az AFP francia hírügynökség ugyancsak diplomáciai forrásokra támaszkodó jelentése szerint az ukrán elnök kijelentette, hogy egyelőre nem hajlandó a konfliktus tárgyaláson alapuló, diplomáciai rendezésére. Mint mondta, nem jött el a tárgyalás ideje.
Országszerte meleg időre, sok helyen kánikulai hőségre számíthatunk a következő napokban, a záporok, zivatarok kialakulásának esélye július 1-je után lesz nagyobb – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 27-e és július 10-e közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Erdélyben és Máramarosban a hét végéig tovább melegszik az idő, szerdától kánikulai hőség lesz helyenként, 34–35 Celsius-fokos átlagos nappali csúcsértékekkel. Éjszaka 15–18 fokig hűl a levegő. Július 1-je után fokozatosan csökkenni kezd a hőmérséklet, a jelzett időszak végére 26 fok körüli átlagos nappali csúcsértékekre kell számítani, éjszaka 12–14 fok lesz. Kisebb záporok a hónap végéig naponta kialakulhatnak, 1-je után kiterjedtebb területeken lehetnek esőzések.
A Bánságban és a Partiumban július 1-jéig a nappali csúcsértékek átlaga elérheti a 37–38 Celsius-fokot, éjszaka 19–20 fokig hűl a levegő. Ezt követően enyhül a hőség, 28–30 fok közötti nappali maximumok és 14 és 16 fok közötti minimumok várhatók. A záporok kialakulásának esélye július 1-je után lesz nagyobb.
A hegyekben az ilyenkor megszokottnál melegebb lesz a következő két hétben, 19 és 23 fok közötti maximumokkal és 11 és 13 fok közötti minimumokkal. Esőzések napi szinten várhatók, július 1-je után egyre kiterjedtebb területeken.
A nyers adatok szerint az idei első negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye a tavalyi év azonos időszakához mérten - közölte gyorsjelentésében az Országos Statisztikai Intézet.
A szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint a bruttó hazai termék (GDP) azonos volt a 2020 első negyedévivel.
Az előző negyedévhez képest január-márciusban a GDP 2,8 százalékkal volt nagyobb. Ez a növekedés jóval meghaladja a gazdasági elemzők várakozását, akik 0,5-1,0 százalékos negyedéves bővülésre számítottak.
A kormány év végére 5 százalékos gazdasági növekedésre számít, miután a gazdasági előrejelzési bizottság április végén felfelé javította az idei várakozását a korábban közölt 4,3 százalékról. Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) optimistább – 5,1, illetve 6 százalékos GDP-bővülést prognosztizált Romániának az idei évre, míg a Világbank mindössze 4,3 százalékos gazdasági növekedésre számít.
Több száz vidéki településen nincs családorvos. A Családorvosok Országos Szövetségének adatai szerint a vidéken dolgozó családorvosok fele 60 év feletti. Szilágy megyében például az emberek 20-40 kilométert kell utazzanak egy küldő papírért vagy egy egyszerű orvosi vizsgálatért, a páciensek pedig többnyire idős személyek.
Egy ukrán szakértő szerint szokatlanul sok, legalább 3000 delfin pusztult el a Fekete-tengerben a háború kezdete óta a szonártechnika alkalmazása és a robbanások miatt, amelyek megzavarják a tengeri emlősök érzékeny navigációs rendszerét, így azok nem tudnak elegendő halat elejteni és legyengülve hajlamosabbá válnak a fertőző betegségekre.Ivan Ruszev, a dél-ukrajnai Tuzlovi Limánok Nemzeti Park - a Dunától a Dnyeszterig terjedő, Fekete-tengerbe ömlő folyók torkolatvidékét magában foglaló természetvédelmi terület - kutatási igazgatója főleg a román és a bolgár tengerparton talált delfintetemekre alapozta számítását.A szokatlanul nagy számban elpusztult delfineken bombák és aknák okozta égési sérülések , fertőző betegségek és többnapos éhezés nyomai láthatók - írta Facebook-oldalán a tudós, aki felszólította a tenger mentén élő embereket, hogy jelentsenek minden elpusztult állatot.Aggodalmát fejezte ki az elhalt delfinek növekvő száma miatt a Török Tengeri Kutatási Alapítvány is, amely szerint a háború "pusztító hatással" van a tengeri ökoszisztémára. Az alapítvány szerint a háború máris "biodiverzitási válságot" okozott, egyebek közt kipusztítva a veszélyeztetett vörös algát, tengeri harci övezetté változtatva a halak és delfinek táplálkozási helyét.A háború előtt egy nemzetközi kutatócsoport 253 ezerre becsülte a Fekete-tengerben élő delfinek számát.
Joe Biden amerikai elnök vasárnap, a G7 csoport németországi csúcstalálkozója keretében jelentette be, hogy kormánya az oregoni NuScale Power társasággal közösen 14 millió dollárral támogatja az SMR-típusú atomerőmű Romániába telepítését célzó mérnöki és tervezési tanulmányok kidolgozását. A nukleáris beruházás a G7-csúcstalálkozón útjára indítandó globális infrastrukturális és beruházási partnerség egyik lényeges eleme. Az amerikai elnök bejelentését üdvözölte a román államfő, a miniszterelnök és az energiaügyi miniszter. Klaus Iohannis elnök szerint a kisméretű moduláris atomreaktorok telepítése Románia energetikia biztonságának megteremtését szolgálja, ami az amerikai–román stratégiai partnerség egyik legfontosabb célkitűzése. Nicolae Ciucă kormányfő úgy vélte, a polgári nukleáris program fejlesztése ösztönzőleg hat Románia gazdasági fejlődésére, továbbá hozzájárul az ország szénmentesítési céljai eléréséhez. Az amerikai NuScale a Bukaresttől 90 kilométernyire fekvő Dâmbovița megyei Doicești község egykori hőerőművének helyén építi meg Európa első kisméretű moduláris atomreaktorát.
A hatóságok továbbra is keresik azt a román halászhajót, amely a Fekete tengeren tűnt el.
A legénység három tagját megtalálták, további kettőt még keresnek. A tengeri mentőszolgálat és a belügyminisztérium helikoptereket is bevetett tegnap, de nem jártak sikerrel. A hajó elsüllyedése kapcsán a hatóságok sötétben tapogatóznak, ugyanis a legénység nem adott le vészjelzést, az ilyen típusú hajókat pedig nem kötelező helymeghatározóval felszerelni – közölte a Tengerészeti Hatóság.
Fábián Gyula egyetemi oktatót, volt kolozsvári ügyészt jelöli az RMDSZ a nép ügyvédje hivatalának élére. Egyelőre még nem dőlt el, hogy melyik koalíciós párt kapja a tisztséget.
A posztra román sajtóértesülések szerint a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) saját jelöltje van, Flavius-Antoniu Baiaş jogász, bukaresti egyetemi tanár, volt igazságügyi államtitkár személyében.
A kézdiszárazpataki születésű Fábián Gyula nemzetközi jogból doktorált, jelenleg a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Jogi Karán nemzetközi és uniós jogot oktat román és magyar nyelven, ugyanakkor társszerzője több kötetnek, köztük a kisebbségi jogokról román nyelven megjelent tanulmánykötetnek is.
