Júniusban két új számmal jelentkezik a Helikon irodalmi folyóirat. A június 10-i lapszám hónap szerzője Csehy Zoltán költő és műfordító, akivel új Ovidius-fordítása kapcsán készült nagyinterjú. A június 25-i szám ezzel szemben tematikus összeállítás: az Erdélyi Helikon marosvécsi írótársaságának századik évfordulójára emlékezik, és az erdélyi magyar irodalom egyik legfontosabb közösségének örökségét járja körül.
A június 10-i számban Csehy Zoltán nemcsak interjúalanyként, hanem költőként is hangsúlyosan jelen van. A Száz Pállal folytatott beszélgetés középpontjában az Átváltozások új magyar fordítása áll, de szó esik műfordításról, klasszikus műveltségről és a kortárs irodalomról is. A szépirodalmi rovatban többek között Csabai László prózája, Liliana Corobca regényrészlete, valamint Benedek Szabolcs, Molnár Dávid és Borsodi L. László versei olvashatók. A kritikai rovatban film- és színházi írások, illetve friss könyvkritikák is helyet kaptak.
A hónap második lapszáma már kifejezetten a helikoni hagyományra összpontosít. Karácsonyi Zsolt vezércikke azt vizsgálja, milyen jelentősége lehet ma a marosvécsi írótalálkozók szellemiségének. Balázs Imre József tanulmánya az egykori írótársaságot „irodalmi parlamentként” értelmezi, míg Balog Alexandra a Helikon egykori népművelő és olvasásnépszerűsítő kezdeményezéseit mutatja be. A tanulmányok mellett a lapszám gazdag versanyaggal jelentkezik: többek között Nagy Zalán, Fekete Vince, László Noémi, Lövétei Lázár László és Papp Attila Zsolt új versei szerepelnek benne.
Adásunkban Markó Béla A szeretet pokla című új szonettkötetét ajánljuk figyelmükbe, majd Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház alapító igazgatójának újabb chișinăui rendezéséről hallhatnak. Műsorunk végén a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat júniusi lapszámait ismertetjük.
Valószínűleg korlátozott jogkörű ügyvivői kormány marad az ország élén, miután az elmúlt napok történései nem vitték közelebb a politikai pártokat a kormányválság megoldásához. Ma van a parlamenti ülésszak utolsó napja, holnaptól pedig vakációra mennek a honatyák.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap délután úgy nyilatkozott, hogy mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között. Az Agerpres hírügynökség által idézett szövetségi elnök hangsúlyozta, július végéig mindenképpen megoldást kell találni a helyzetre, mert az országnak működőképes kormányra van szüksége, hogy az augusztus végi határidőig fogadják el a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó intézkedéseket, és tudják lehívni az ezekhez rendelt uniós forrásokat. Kelemen Hunor szerint ha a korábbi négypárti koalíció újjáalakítására nincs lehetőség, életképes megoldás lenne egy PNL-PSD-RMDSZ koalíció is, valamennyi fél számára elfogadható miniszterelnökkel és a pártok által jelölt miniszterekkel.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök ugyancsak hétfőn azt nyilatkozta: a múlt heti cotroceni-i egyeztetésen a PSD támogatta Kelemen Hunor javaslatát egy PSD-PNL-RMDSZ összetételű kormány alakítására, Ilie Bolojan liberális pártelnök azonban nem értett egyet ezzel. Grindeanu hangsúlyozta, jelenleg nagyon nehéz enyhíteni a feszültséget a politikai színtéren, de Romániának mielőbb működőképes kormányra van szüksége.
A védelmi minisztérium kedden közölte: egy tulceai lakos a 112-es egységes segélyhívószámon jelentette, hogy drónmaradványokra bukkant Rachelu település térségében. A helyszínre kiérkezett szakemberek megállapították, hogy a roncsokon robbanótöltet is van; ezt kedden reggel ellenőrzött körülmények között megsemmisítettek. Az ügyet a konstancai ítélőtáblai ügyészség vizsgálja.
Az előzetes szakértői vizsgálatok szerint a roncsdarabok egy olyan dróntól származnak, amelyet az ukrán kikötői infrastruktúra ellen 2026 áprilisában végrehajtott támadások során vetett be Oroszország, tehát a galaci drónbecsapódás előtt kerültek romániai területre - tájékoztatott a szaktárca.
Júniusban két új számmal jelentkezik a Helikon irodalmi folyóirat. A június 10-i lapszám hónap szerzője Csehy Zoltán költő és műfordító, akivel új Ovidius-fordítása kapcsán készült nagyinterjú. A június 25-i szám ezzel szemben tematikus összeállítás: az Erdélyi Helikon marosvécsi írótársaságának századik évfordulójára emlékezik, és az erdélyi magyar irodalom egyik legfontosabb közösségének örökségét járja körül.
A június 10-i számban Csehy Zoltán nemcsak interjúalanyként, hanem költőként is hangsúlyosan jelen van. A Száz Pállal folytatott beszélgetés középpontjában az Átváltozások új magyar fordítása áll, de szó esik műfordításról, klasszikus műveltségről és a kortárs irodalomról is. A szépirodalmi rovatban többek között Csabai László prózája, Liliana Corobca regényrészlete, valamint Benedek Szabolcs, Molnár Dávid és Borsodi L. László versei olvashatók. A kritikai rovatban film- és színházi írások, illetve friss könyvkritikák is helyet kaptak.
A hónap második lapszáma már kifejezetten a helikoni hagyományra összpontosít. Karácsonyi Zsolt vezércikke azt vizsgálja, milyen jelentősége lehet ma a marosvécsi írótalálkozók szellemiségének. Balázs Imre József tanulmánya az egykori írótársaságot „irodalmi parlamentként” értelmezi, míg Balog Alexandra a Helikon egykori népművelő és olvasásnépszerűsítő kezdeményezéseit mutatja be. A tanulmányok mellett a lapszám gazdag versanyaggal jelentkezik: többek között Nagy Zalán, Fekete Vince, László Noémi, Lövétei Lázár László és Papp Attila Zsolt új versei szerepelnek benne.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) jelentős mennyiségű csapadékra vonatkozó elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást adott ki csütörtökön az ország hét megyéjére. …
A közigazgatási intézkedéscsomagot jelenleg az illetékes minisztériumok véleményezik, és a tervezetét jövő héten fogja jóváhagyni a kormány. A miniszterelnök a…
A második világháború után közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről csupán a származásuk miatt.
A hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START–3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama. A dokumentum mindkét félnek előírta, hogy úgy csökkentsenukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével, valamint azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 hordozóeszközt (interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetet és a 800 telepített és nem telepített indítószerkezetet - emlékeztet a Magyar Távirati Iroda.
Januárban a The New York Times című amerikai lapnak Donald Trump elnök azt nyilatkozta: hagyni fogják, hogy lejárjon a szerződés hatálya. Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly szeptemberben azt mondta: Oroszország kész egy évig a 2026. február 5-én esedékes lejárta után is tartani magát az Új START-megállapodáshoz, ha az Egyesült Államok is így tesz. Trump elnök erre a javaslatra hivatalosan nem reagált.
A TASZSZ orosz hírügynökség Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettest idézi, aki Pekingben ezzel kapcsolatosan kijelentette: „A válasz hiánya is egyfajta válasz. Ez egy új valóság, és mi készen állunk rá".
A dokumentumot 2010-ben aláíró Barack Obama és Dmitrij Medvegyev szerint is veszélyes helyzetet teremt annak nem tisztázása, mi következik ezután.
Elemzők arra világítanak rá, hogy az 1962-es kubai rakétaválság után kidolgozott, a nukleáris háború veszélyeinek csökkentését célzó megállapodások rendszere fokozatosan felbomlott, miközben nőtt a konfrontáció Moszkva és a Nyugat között Ukrajna miatt. Az Egyesült Államok Kína miatt aggódik leginkább, és Washington felvetette ugyan, hogy Kínának, a világ harmadik legnagyobb nukleáris hatalmának is csatlakoznia kellene a fegyverzetellenőrzési tárgyalásokhoz, de Peking nem mutatott erre hajlandóságot.
Szergej Rjabkov szerint Kínának egyértelmű álláspontja van a fegyverzetellenőrzésről, és Moszkva tiszteletben tartja ezt. Az orosz külügyminiszter helyettes azt is elmondta, hogy ha az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszereket telepítene Grönlandra, a NATO-tag Dánia autonóm területére, akkor Oroszországnak katonai ellenlépéseket kellene tennie- idézi a TASZSZ orosz hírügynökség az orosz külügyminiszter-helyettest.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) jelentős mennyiségű csapadékra vonatkozó elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást adott ki csütörtökön az ország hét megyéjére.
A szakemberek szerint péntek reggelig Prahova, Buzău és Vrancea megyében esőzésekre lehet számítani, a csapadék mennyisége elérheti a 25-35 litert, helyenként meghaladhatja a 40-50 litert négyzetméterenként.
Brassó, Kovászna, Argeș, Dâmbovița, Prahova, Buzău és Vrancea megye hegyvidékén, az 1500 méter fölötti régiókban főként havazás formájában várható csapadék a következő 24 órában. Átlagban 15-30 centiméteres új hóréteg rakódik le.
Az időként feltámadó heves szél (óránként 90-100 kilométer/órás sebességű szélrohamok) miatt hóviharok is előfordulhatnak, 100 méter alá csökkentve a látótávolságot.
A meteorológusok ugyanakkor egy másik riasztást is kiadtak Krassó-Szörény és Temes megyére a várható heves szél miatt. A széllökések sebessége elérheti az 50-70 kilométert óránként, de a Bánsági-hegyekben és a Déli-Kárpátok nyugati részének magas zónáiban akár 90-100 kilométer/órás sebességgel is fújhat a szél.
Az előrejelzés szerint az ország túlnyomó részében csapadékos lesz az időjárás péntek reggelig. Csütörtök éjjel Moldvában és Erdély keleti részében havas esőre és havazásra, valamint jegesedésre is számítani lehet. A szél megerősödik a délnyugati és keleti régiókban, de helyenként a többi régióban is, átlagban 40-50 kilométer/órás széllökések várhatók. A hegygerinceken a 80-90 kilométer/órás sebességet is meghaladhatják a szélrohamok.
Ilie Bolojan kormányfő szerdán bejelentette, hogy a jövő héten valószínűleg kinevezik az új oktatási minisztert, és azt is hozzátette, hogy nincs valódi alapja a tanügyi szakszervezeteknek a költségvetési csökkentésekkel kapcsolatos aggodalmának.
A tanügyi szakszervezetek szerdán a kormány székhelye előtt tüntettek, és többek között azt azt állítják, hogy a tanügyben elbocsátások következnek, és az oktatás idei büdzséje jóval alacsonyabb lesz a tavalyinál.
A minniszterelnök szerint – aki jelenleg az ügyvivő tanügyminiszter is – mindez csak szóbeszéd.
A Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség szerda délelőtt bejelentette, hogy a január 14–31. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei szerint a tanügyi alkalmazottak háromnegyede (74,7 százalék) készen áll részt venni egy általános sztrájkban. A felmérésben több mint 17 ezer tanügyi alkalmazott vett részt; 87,4 százalékuk pedagógus, 6,9 százalékuk kisegítő tanszemélyzet és 5,7 százalékuk kisegítő személyzet. Amennyiben pedig a kormány nem fontolja meg a „tanügyellenes” intézkedéseit áprilisig, a szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi május második felében – írja az Agerpres hírügynökség az érdekvédelmi szervezet közlésére hivatkozva.
A közigazgatási intézkedéscsomagot jelenleg az illetékes minisztériumok véleményezik, és a tervezetét jövő héten fogja jóváhagyni a kormány.
A miniszterelnök a Victoria-palotában tartott tegnap esti sajtótájékoztatóján közölte, hogy a jogszabályjavaslatot az igazságügyi minisztérium ajánlása alapján a parlament előtti kormányzati felelősségvállalással kívánja elfogadni a kormány.Bolojan szerint az intézkedéscsomag hatékonyabbá teszi az államot és 'mindenekelőtt paradigmaváltást hoz a közigazgatásban azzal, hogy az önkormányzatokat a polgárok szolgálatába állítva megteremti a közszolgáltatások javításának feltételeit'.A miniszterelnök hozzátette: az intézkedéscsomag ki fog egészülni a nyugdíj és a közalkalmazotti fizetés halmozását tiltó tervezettel, amelyet szintén a jövő heti kormányülésen hagynak jóvá.
Ilie Bolojan szerdán este bejelentette, hogy 2026. április elseje és 2027. március vége között a lakossági fogyasztók szabályozott áron, a vállalatok és intézmények pedig piaci áron jutnak földgázhoz.
A miniszterelnök a Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatón elmagyarázta, hogy ebben az átmenetinek tekintett időszakban kivezetik az ársapkát, de a lakossági földgáz árát a teljes ellátási láncon államilag szabályozzák, a termelőktől a szállítókon és elosztókon át a szolgáltatókig. Ez azt jelenti, hogy a háztartások stabil áron jutnak földgázhoz, és nem lesznek kitéve az esetleges inflációs sokkoknak.
Ilie Bolojan szerint 2027 kedvezőbb év lesz a földgázpiac teljes liberalizációjára, mivel addigra Románia többlet gázforrásokhoz jut a Fekete-tengeren kezdődő kitermelésből, ami várhatóan árcsökkenést eredményez, és megszünteti a téli ellátással kapcsolatos kockázatokat.A kormányfő pontosította, hogy az állami árszabályozás valamennyi lakossági fogyasztóra és a távhőtermeléshez gázt felhasználó hőerőművekre (CET-ekre) vonatkozik. A többi gazdasági szereplő esetében megszűnik az árplafon, de - mint megjegyezte - a legtöbb vállalat már most is a korábbi plafon alatti áron szerzi be a földgázt.
A kormány kész megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatok a törvényben rögzített minimális szintet alkalmazzák a helyi adók és illetékek megállapításakor, de az kizárt, hogy az adómentesség megszüntetését felülbírálnák.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint jogszabályt kell módosítani annak érdekében, hogy az önkormányzatok költségvetésük elfogadása előtt visszatérhessenek a helyi adók és illetékek törvényben meghatározott minimális szintjéhez. A jelenlegi szabályozás ugyanis nem teszi lehetővé a már megállapított adók utólagos csökkentését. A kormányfő elmondta: több önkormányzat a minimumnál magasabbra emelte például a gépjárműadót, de nincs lehetőség a mérséklésre, még ha ezt a helyi körülmények indokolnák is. Hozzátette, a törvényt még a költségvetések elfogadása előtt lenne célszerű módosítani. Bolojan közölte azt is, hogy egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel a helyi adók emelésének felülvizsgálatáról, és emlékeztetett: Romániának jövő évtől a piaci értékhez közelebb álló adóztatási rendszerre kell áttérnie.
A második világháború után közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről csupán a származásuk miatt.
Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost, férfiakat és nőket deportáltak kényszermunkára, közülük 13-an sosem tértek vissza a lágerekből. A római katolikus templomban ökumenikus, katolikus és evangélikus szertartás szerinti istentiszteletet mutattak be a deportáltak lelki üdvéért, ezt követően megkoszorúzták a Simonyiak Háza udvarán álló emlékművet. Ott készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
A Natura Stúdió mai adásában előbb Szőcs Katalin vegyészmérnököt, nyugdíjas kutatót halljuk a természeti környezetünk megértéséről és a téli ünnepek szimbólumairól. Ezt követően Veress Beáta biokémikus vegyészmérnök a levegőminőség alakulásáról szól.
Elon Musk lett az első ember, akinek a vagyona meghaladta a 800 milliárd dollárt, miután a rakétagyártó SpaceX cége felvásárolta a részben szintén hozzá tartozó xAI mesterséges intelligenciával és közösségi médiával foglalkozó vállalatát - közölte a Forbes magazin.
A Forbes becslése szerint az ügylet, aminek a révén 1250 milliárd dolláros vállalat jött léte, Elon Musk vagyonát 84 milliárd dollárral rekordszintre, 852 milliárd dollárra növelte. Elon Musk mindkét cégben kisebbség részesedéssel rendelkezett. Az egyesült vállalatban a tulajdonhányada 43 százalék lett.
Az üzletember négy vagyonrekordot állított fel az elmúlt négy hónapban: 2025 októberében elsőként lépte át az 500 milliárd dolláros határt, december 15-én a 600 milliárd dollárt, december 19-én pedig a 700 milliárd dollárt.
Elon Musk 571 milliárd dollárral gazdagabb, mint a világ második leggazdagabb embere, a Google társalapítója, Larry Page, akinek a vagyona a becslések szerint 281 milliárd dollár.
"
["post_title"]=>
string(49) "Elon Musk négy vagyonrekordja négy hónap alatt"
["post_excerpt"]=>
string(84) "Elon Musk lett az első ember, akinek a vagyona meghaladta a 800 milliárd dollárt."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(60) "elon-musk-4-vagyonrekordot-allitott-fel-az-utobbi-4-honapban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-02-04 14:54:12"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-02-04 12:54:12"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=459381"
["menu_order"]=>
int(1096)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3682 (24) {
["ID"]=>
int(459379)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-02-04 14:18:23"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-02-04 12:18:23"
["post_content"]=>
string(1083) "
Izrael ismét csapásokat intézett a Gázai övezet több pontja ellen mára virradóan, a gázai polgári védelem tájékoztatása szerint a műveletekben tízen meghaltak, köztük három gyerek, 31-en pedig megsebesültek. Az áldozatokról szóló tájékoztatást a gázavárosi es-Sifá, illetve el-Ahli kórház, valamint a Hán Júniszban található Nasszer kórház megerősítette.
Nem sokkal később kiadott közleményében az izraeli hadsereg is beszámolt a csapásokról, amelyeket, mint hangsúlyozta, azért indítottak, mert terroristák nyitottak tüzet a Gázai övezet északi részén állomásozó katonákra, az izraeli felügyelet alatt álló területek határát jelző "sárga vonalnál".
A közleményben hozzátették, hogy a lövések - amelyeket a tavaly októberben megkötött tűzszünet megsértésének minősítettek - súlyosan megsebesítettek egy tartalékost.
"
["post_title"]=>
string(40) "Izrael ismét csapásokat mért Gázára"
["post_excerpt"]=>
string(144) "Az izraeli hadsereg azért indított csapásokat, mert terroristák nyitottak tüzet a Gázai övezet északi részén állomásozó katonákra."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(65) "izrael-ismet-csapasokat-intezett-a-gazai-ovezet-tobb-pontja-ellen"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-02-04 14:54:48"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-02-04 12:54:48"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=459379"
["menu_order"]=>
int(1097)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[10]=>
object(WP_Post)#3681 (24) {
["ID"]=>
int(459376)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-02-04 14:17:08"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-02-04 12:17:08"
["post_content"]=>
string(1039) "
Megölték Moammer Kadhafi egykori líbiai vezető fiát, Szaif al-Iszlám Kadhafit - közölték tegnap a családhoz közel álló források, az ügyvédje és a líbiai média. A líbiai főügyészség ma arról számolt be, hogy az 53 éves férfi lőtt sebek következtében halt meg.
A családhoz közel álló források szerint a nyugati országrészben található Zintán városában, otthona udvarán gyilkolták meg Szaif al-Iszlámot. A négy támadó elmenekült a helyszínről. 2015-ben egy líbiai bíróság távollétében halálra ítélte Szaif al-Iszlámot azzal a váddal, hogy az apja, Moammer Kadhafi hatalmának megdöntésére 2011-ben kitört felkelés idején békés tüntetők meggyilkolására buzdította a hatóságokat.
2021-ben Szaif al-Iszlám elnökjelöltként regisztrálta magát, de egy bírósági döntés kizárta a megmérettetésből.
"
["post_title"]=>
string(60) "Meggyilkolták Moammer Kadhafi egykori líbiai vezető fiát"
["post_excerpt"]=>
string(111) "A líbiai főügyészség ma arról számolt be, hogy az 53 éves férfi lőtt sebek következtében halt meg. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(56) "meggyilkoltak-moammer-kadhafi-egykori-libiai-vezeto-fiat"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-02-04 14:17:11"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-02-04 12:17:11"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=459376"
["menu_order"]=>
int(1098)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3676 (24) {
["ID"]=>
int(459373)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-02-04 14:16:17"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-02-04 12:16:17"
["post_content"]=>
string(1253) "
Az olasz pénzügyőrség egy tengeri járőrtevékenység során rendkívüli dologra bukkant a dél-olaszországi Gallipoli városának partjai előtt Apuli régióban, a tengerfenéken egy antik római teherhajó roncsát találták meg több amforával a fedélzetén. A felfedezés még tavaly nyáron történt, de fosztogatók miatti elővigyázatosságból mindeddig szigorú titokban tartották - közölte tegnap az olasz hatóság.
A hajó a Kr. u. 4. századból származik, feltehetően Észak-Afrikából szállított amforákban garumot (azaz erjesztett halakból készült mártást), ami a Római Birodalom gasztronómiájának kedvelt és drága fogása volt. Az elkövetkezendő hónapokban régészek fogják tüzetesen megvizsgálni, illetve dokumentálni a roncsot, amitől a kései császárkor kereskedelmi útvonalairól, hajóépítéséről és teherforgalmáról remélnek új ismeretekhez jutni. Mindemellett az amforákat is ki akarják emelni.
A munkálatok azt is hivatottak szolgálni, hogy a roncsot hosszú távon megóvják a tudományos kutatás számára.
"
["post_title"]=>
string(79) "Antik római teherhajó roncsát találták meg több amforával a fedélzetén"
["post_excerpt"]=>
string(100) "A hajó a Kr. u. 4. századból származik, és egy dél-olaszországi tengerfenéken találtak rá."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(70) "antik-romai-teherhajo-roncsat-talaltak-meg-tobb-amforaval-a-fedelzeten"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-02-04 14:16:19"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-02-04 12:16:19"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=459373"
["menu_order"]=>
int(1099)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
}
["post_count"]=>
int(12)
["current_post"]=>
int(-1)
["before_loop"]=>
bool(false)
["in_the_loop"]=>
bool(false)
["post"]=>
object(WP_Post)#3421 (24) {
["ID"]=>
int(459409)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2026-02-05 14:52:10"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-02-05 12:52:10"
["post_content"]=>
string(3198) "
A hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START–3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama. A dokumentum mindkét félnek előírta, hogy úgy csökkentsenukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével, valamint azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 hordozóeszközt (interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetet és a 800 telepített és nem telepített indítószerkezetet - emlékeztet a Magyar Távirati Iroda.
Januárban a The New York Times című amerikai lapnak Donald Trump elnök azt nyilatkozta: hagyni fogják, hogy lejárjon a szerződés hatálya. Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly szeptemberben azt mondta: Oroszország kész egy évig a 2026. február 5-én esedékes lejárta után is tartani magát az Új START-megállapodáshoz, ha az Egyesült Államok is így tesz. Trump elnök erre a javaslatra hivatalosan nem reagált.
A TASZSZ orosz hírügynökség Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettest idézi, aki Pekingben ezzel kapcsolatosan kijelentette: „A válasz hiánya is egyfajta válasz. Ez egy új valóság, és mi készen állunk rá".
A dokumentumot 2010-ben aláíró Barack Obama és Dmitrij Medvegyev szerint is veszélyes helyzetet teremt annak nem tisztázása, mi következik ezután.
Elemzők arra világítanak rá, hogy az 1962-es kubai rakétaválság után kidolgozott, a nukleáris háború veszélyeinek csökkentését célzó megállapodások rendszere fokozatosan felbomlott, miközben nőtt a konfrontáció Moszkva és a Nyugat között Ukrajna miatt. Az Egyesült Államok Kína miatt aggódik leginkább, és Washington felvetette ugyan, hogy Kínának, a világ harmadik legnagyobb nukleáris hatalmának is csatlakoznia kellene a fegyverzetellenőrzési tárgyalásokhoz, de Peking nem mutatott erre hajlandóságot.
Szergej Rjabkov szerint Kínának egyértelmű álláspontja van a fegyverzetellenőrzésről, és Moszkva tiszteletben tartja ezt. Az orosz külügyminiszter helyettes azt is elmondta, hogy ha az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszereket telepítene Grönlandra, a NATO-tag Dánia autonóm területére, akkor Oroszországnak katonai ellenlépéseket kellene tennie- idézi a TASZSZ orosz hírügynökség az orosz külügyminiszter-helyettest.
