Jelentősen romlott a Tarom pénzügyi helyzete az emelkedő üzemanyagárak miatt. Az economica.net szerint az állami légitársaság az elmúlt hét hónapban 47 százalékkal többet költött kerozinra a tervezettnél, ami 18,2 millió dolláros többletkiadást jelent.
Míg egy évvel ezelőtt egy tonna repülőgép-üzemanyag körülbelül 950 dollárba került, jelenleg már 1400 dollár körül mozog az ára.
A vállalatnak még mindig nincs jóváhagyott éves költségvetése, miközben a járatok kihasználtsága elmarad a korábbi előrejelzésektől.
A Tarom ugyan 95 millió eurós állami támogatást kapott átszervezésre, de a hosszú távú nyereségesség továbbra is kétséges. A kormány ezért stratégiai befektető bevonását tervezi, amely akár a részvények közel felét is megszerezheti.
Öt szenátor csatlakozott a Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójához. A politikusok eredetileg a Fiatal Emberek Pártja, illetve az SOS Románia listáján jutottak mandátumhoz, és hétfőn jelentették be döntésüket a szenátus plenáris ülésén.
Az átigazolók között van Ionel Carp és Cristian Bem, akik az SOS Románia színeiben kerültek a törvényhozásba, valamint Valentina Aldea, Liviu Sorin Robe és Robert Daniel Ghiță, akik a POT listáin szerepeltek.
A fejlemény előzménye, hogy a múlt héten felbomlott a Béke – Románia az első nevű parlamenti frakció, amelynek több tagja, köztük Carp és Bem is a soraiban volt.
Az újabb átlépések tovább erősítik a PSD parlamenti jelenlétét a felsőházban.
A nyugdíjak indexálása, a bürokrácia visszaszorítása és a szakszervezetek nagyobb bevonása szerepelt a kormány és az érdekvédelmi szervezetek hétfői egyeztetésének középpontjában.
Luca Niculescu miniszterelnök a tárgyalásokon támogatásáról biztosított egy olyan első intézkedéscsomagot, amely a társadalom legfontosabb elvárásaira reagálna.
A találkozón a szakszervezeti vezetők ismertették követeléseiket, míg Alexandru Nazare pénzügyminiszter tájékoztatást adott az államháztartás helyzetéről és az év végéig szükséges költségvetési lépésekről.
Az egyeztetésen több kormánytag is részt vett, köztük az egészségügyi, oktatási és munkaügyi miniszter. A kabinet közleménye szerint a következő időszakban is folytatódik a párbeszéd a szakszervezeti szövetségekkel.
Az amerikai és brit szankciók veszélybe sodorhatják a Fekete-tenger romániai térségében található Trident gázmező jövőjét. Erre figyelmeztetett a Romgaz, amely 12,2 százalékos részesedéssel rendelkezik a koncesszióban.
A többségi tulajdonos a Lukoil leányvállalata, amely ellen a nyugati országok büntetőintézkedéseket vezettek be az Ukrajna elleni orosz háború finanszírozásában játszott szerepe miatt.
A szankciók következtében leálltak a feltárási munkálatok, és az illetékes bányászati hatóság nem hosszabbította meg a kutatási időszakot.
A Romgaz szerint a kötelező fúrások elmaradása veszélyezteti a lelőhely gazdasági értékelését és akár a koncesszió elvesztéséhez is vezethet. A vállalat eddig több mint 101 millió lejt fektetett a projektbe, amely így részben vagy teljesen kárba veszhet.
Jelentősen romlott a Tarom pénzügyi helyzete az emelkedő üzemanyagárak miatt. Az economica.net szerint az állami légitársaság az elmúlt hét hónapban 47 százalékkal többet költött kerozinra a tervezettnél, ami 18,2 millió dolláros többletkiadást jelent.
Míg egy évvel ezelőtt egy tonna repülőgép-üzemanyag körülbelül 950 dollárba került, jelenleg már 1400 dollár körül mozog az ára.
A vállalatnak még mindig nincs jóváhagyott éves költségvetése, miközben a járatok kihasználtsága elmarad a korábbi előrejelzésektől.
A Tarom ugyan 95 millió eurós állami támogatást kapott átszervezésre, de a hosszú távú nyereségesség továbbra is kétséges. A kormány ezért stratégiai befektető bevonását tervezi, amely akár a részvények közel felét is megszerezheti.
Bánffyhunyad önkormányzati testülete szerdai ülésén elutasította a magyar állam támogatásával felépített óvoda ingyenes használatba vételéről szóló határozattervezetet. A testület egyetlen…
2019 márciusában az Óváros téren sétáltam Veszprémben, amikor az egyik épület falán megpillantottam egy emléktáblát, amelyen ezt írta: „A hagyomány szerint itt állt a Számmer Nyomda, ahol a magyar nyelvújítás jelentős dokumentuma, a Mondolat készült 1813-ban.” Az emléktáblát 2013 novemberében, a vitairat kiadásának 200. évfordulóján helyezték el az illetékesek.
Nyugdíjba vonul 49 évesen a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) volt vezetője. Giorgiana Hosu nyugdíjazási kérelmét tegnap hagyta…
Idén júliusban 5,2 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,2 százalékponttal kisebb, mint egy hónappal korábban – közölte csütörtökön az…
Nyilvános üzengetéseket váltott ki a kormánypártok között Marius Budăi szociáldemokrata munkaügyi miniszter bér- és nyugdíjemeléseket kilátásba helyező nyilatkozata. Nicolae Ciucă…
Két, összesen hatvan fős diverzánscsoportot tett partra az ukrán hadsereg a kahovkai víztározó partján, három kilométerre a zaporizzsjai atomerőműtől északkeletre,…
A fővárosban és hét megyében összesen 85 helyszínen tartott házkutatást ma reggel a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT). Az ügyészek bűnözői csoport létrehozásával és migránsok csempészésével gyanúsított személyek ellen nyomoznak.
A DIICOT közleménye szerint 2022 óta több román és külföldi állampolgárságú személy négy bűnözői csoportot alakított, amelyek fő célja az volt, hogy migránscsoportokat Románia területén ideiglenesen elhelyezzenek, majd átszöktessék őket közép- vagy nyugat-európai országokba a román államhatár illegális átlépésével, és így jelentős anyagi előnyökre tegyenek szert. Az ügyben kilencvennél több személyt hallgatnak ki.
Bánffyhunyad önkormányzati testülete szerdai ülésén elutasította a magyar állam támogatásával felépített óvoda ingyenes használatba vételéről szóló határozattervezetet.
A testület egyetlen román tagja sem szavazott igennel a tervezetre. A többség követelte, hogy az épületben román tannyelvű óvodai és bölcsődei csoportok is kapjanak helyet. Az ülésen részt vett az RMDSZ Kolozs megyei elnökeó, Csoma Botond parlamenti képviselő is, aki határozottan elutasította az elkülönülés és a szegregáció vádját. Egy, a szegregáció elleni oktatási minisztériumi rendeletből olvasta fel, hogy a kisebbségek csoportjainak, osztályainak, oktatási intézményeinek a létrehozása nem minősül szegregációnak.
Marius-Iosif Ciota, az Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) önkormányzati képviselője kompromisszumként javasolta, hogy legalább az a magyar bölcsődei csoport kezdhesse a tanévet az új épületben, amely számára máshol nincsen hely, de javaslatát leszavazta a testület.
2019 márciusában az Óváros téren sétáltam Veszprémben, amikor az egyik épület falán megpillantottam egy emléktáblát, amelyen ezt írta: „A hagyomány szerint itt állt a Számmer Nyomda, ahol a magyar nyelvújítás jelentős dokumentuma, a Mondolat készült 1813-ban.” Az emléktáblát 2013 novemberében, a vitairat kiadásának 200. évfordulóján helyezték el az illetékesek.
De mit kell tudni a Mondolatról? Múlt héten a nyelvújítás volt a központi téma, és természetesen Kazinczy Ferencről sem feledkeztem meg. Sőt arra is kitértem, hogy mint bármilyen korban, a nyelvújítás korában is voltak ellenzők, vagyis olyan személyek, akik fenntartásokkal viseltettek az újításokkal szemben. Őket ortológusoknak nevezték, míg az újítás hívei voltak a neológusok.
A bevezetőben említett Mondolat egy híres gúnyirat volt a nyelvújítás ellen, amelyet a nyelvész, levéltáros, Somogyi Gedeon szerkesztett és adott ki kétszázkilenc évvel ezelőtt. „Alapja egy olyan kézirat volt, melyet dr. Szentgyörgyi József debreceni orvos, Kazinczy jó barátja állított össze még 1808 körül, a német Schulznak az új németséget gúnyoló munkájának mintájára, »a nyelvújítók (neológusok) korcs szavaiból, idegenszerű és affektált stílusában«” – olvasható az egyik budapesti tanácsadó és szolgáltató iroda honlapján.
A gúnyirat főként Kazinczy Ferenc ellen fordult, akinek a Tövisek és Virágok című, támadó epigrammái miatt fellázadtak az ortológusok. 1815-ben megszületett a Felelet a Mondolatra című gúnyirat, amely Kölcsey Ferenc és Szemere Pál nevéhez fűződik. Ők megtorlásul az ósdi stílust parodizálták ki, és Somogyit tették szánalom és nevetség tárgyává.
A hosszú évekig tartó vitát Kazinczy Ferenc Orthologus és Neologus; nálunk és más Nemzeteknél című tanulmánya zárta le 1819-ben. A közoktatásban is érvényes tudományos narratíva szerint az értekezés határpontot jelent a magyar nyelvújítás történetében, és végső soron a magyar irodalmi nyelv, illetve a magyar köznyelv sikeres megújulását eredményezte.
A nyelvújítás korából számos szó és kifejezés maradt fenn, viszont jó néhány feledésbe merült. Jövő héten több példát is felhozok majd, hisz – ahogy korábban is említettem – ezt az időszakot nem lehet belesűríteni néhány percbe. Búcsúzóul egy Kodály Zoltántól származó idézetet szeretnék megosztani a hallgatókkal: „A magyar nyelvművelésnek nagy és szép múltja van. A nyelvújítás óta, melyhez hasonló arányú mozgalmat más nép történetében nem ismerünk, hosszú a sora azoknak, akik nyelvünk szebbé, jobbá, tisztábbá tétele érdekében fogtak tollat.”
Nyugdíjba vonul 49 évesen a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) volt vezetője. Giorgiana Hosu nyugdíjazási kérelmét tegnap hagyta jóvá a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi osztálya július elsejei hatállyal, ezt követően pedig az államfő asztalára kerül a kérelem.
A DIICOT volt vezetője 2020. szeptemberében mondott le az ügyészség vezetői tisztségéről, ugyanis férjét, Dan Hosu egykori rendőrt három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bukaresti törvényszék a Carpatica Asig biztosítótársasággal kapcsolatos perben. Az ellene emelt vád: informatikai rendszerhez való törvénytelen hozzáférésre történő felbujtás és nem nyilvános információk felhasználására való felbujtás. 2020. augusztus 4-én Hosu részben visszavonta az augusztus 10-e dosszié lezárására vonatkozó döntést, és a volt csendőrparancsnokok elleni büntetőeljárás újraindítását rendelte el. Döntését azonban a bírák hatályon kívül helyezték.
Kisebbségi szempontból előrelépés az új tanügyi törvény, de néhány módosításra még szükség van – véli Szabó Ödön, az RMDSZ oktatási szakpolitikusa. A parlamenti képviselő kiemelte: a minisztériumnak egy külön országos programot kell indítania a román nyelv oktatására vonatkozóan a kisebbségek számára. Ez magába foglalja a korszerű kisegítő és digitális anyagok elkészítését, illetve a román nyelvű táborok, valamint cserediák programok megszervezését egyaránt.
A tervezet ugyanakkor előírja, hogy ott, ahol a diáklétszám 300 fő alatt van, kötelező lesz biztosítani a működéshez szükséges teljes forrást. Ez azt jelenti, hogy a szórvány, illetve a vidéki kisiskolák biztonságban vannak – hangsúlyozta Szabó Ödön. A politikus szerint szintén előrelépés, hogy immár a törvény szövegébe bekerült az a kitétel, miszerint a diákok azon a nyelven felvételizhetnek az egyetemre, amilyen nyelven tanultak a középiskolában és ez alól csak a nemzetbiztonsági szakok kivételek.
Az RMDSZ oktatási szakpolitikusa hozzátette: a közvitát követően a parlamenti szavazásig még néhány pontban módosítani kell a tervezetet ahhoz, hogy el lehessen mondani: előrelépés történt kisebbségi szempontból az oktatási törvényben.
Idén júliusban 5,2 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,2 százalékponttal kisebb, mint egy hónappal korábban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A 15 és 74 év közötti munkanélküliek száma 432 700-ra volt tehető az idei hetedik hónapban. A nők körében 1,5 százalékponttal alacsonyabb volt a munkát keresők száma. A fiatalok (15–24 év közöttiek) körében továbbra is magas, 22,8 százalékos munkanélküliséget jegyeztek.
Nyilvános üzengetéseket váltott ki a kormánypártok között Marius Budăi szociáldemokrata munkaügyi miniszter bér- és nyugdíjemeléseket kilátásba helyező nyilatkozata. Nicolae Ciucă liberális miniszterelnök szerint erről nem döntött még a koalíció, ezért felelőtlenségnek és populizmusnak minősítette a gesztust.
A munkaügyi miniszter szerdai sajtóértekezletén közölte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) azt javasolja koalíciós partnereinek, hogy a jövő évtől kezdődően a jelenlegi 2550 lejről 3000 lejre emeljék a bruttó minimálbért, és tíz százalékkal a nyugdíjakat. Ez azt jelentené, hogy jelenlegi 1586 lejről 1745 lejre növelnék a nyugdíjpont, illetve 1100 lejre a jelenleg 1000 lejes minimális nyugdíj értékét, ami 1,3 millió idős embert érintene - magyarázta.
A liberális miniszterelnök azonban szerda délután leszögezte: nem lehet még igennel vagy nemmel válaszolni arra, hogy megvalósulnak-e a bejelentett emelések, mivel a koalíció nem döntött erről, nem készült még el a 2023-as költségvetés-tervezet. Ciucă szerint a kormány legfőbb prioritásának tartja a lakosság védelmét, tisztában van az infláció okozta gondokkal és azzal is, hogy kötelessége intézkedéseket hoznia a jövedelmek védelmében, de ehhez tudnia kell, milyen költségvetési mutatókra alapozhat, és nem szabad olyan hamis reményeket táplálnia a lakosság körében, amelyeket nem lehet teljesíteni.
A liberális miniszterelnök rámutatott: a kormánypártok viszonyában nincs helye a populizmusnak, az üres ígérgetésnek és egymás sarokba szorításának, hanem felelősségre, kommunikációra és tettekre van szükség.
A Digi 24 hírtelevízió értesülései szerint a PNL szerdai, zárt ajtók mögött tartott vezetőségi ülésén Alina Gorghiu ügyvezető szenátusi elnök a koalíció és kormány ellen intézett nyílt támadásként értékelte azt, hogy a PSD bér- és nyugdíjemelésekről szóló "populista hazugságokkal vezeti félre az embereket".
A liberális pártgyűléssel egy időben a PSD Facebook-bejegyzésben üzent koalíciós partnerének.
"Aki alamizsnát emleget, valójában alkalmazottak és nyugdíjasok millióit sérti meg megengedhetetlen módon" - hangoztatták a szociáldemokraták. A PSD szerint nincs helye nincs helye "veszekedésnek" és ideológiai vitáknak, amikor a lakosság és a gazdaság védelméről van szó.
Nem változik a nyolcadikosok képességvizsgája: a tanulók a jövőben is a jelenlegi formában, azaz románból, anyanyelvből és matematikából vizsgáznak – közölte tegnap Ligia Deca tanügyminiszter az új oktatási törvények tervezetének ismertetésekor. Újítás viszont, hogy a gimnáziumok saját felvételit hirdethetnek meg azokra a szakokra, amelyeken az elmúlt időszakban bizonyítottan magas volt a túljelentkezés. Ezt az egyes gimnáziumok önálló döntésére bíznák. A miniszter hozzátette, az illető szakra a meghirdetett helyeknek csak a 60 százaléka tölthető be a felvételi révén, a fennmaradó 40 százalékot a képességfelmérő vizsgán elért eredmények alapján történő számítógépes elosztás dönti el. A tervezet arra is kitér, hogy a gimnáziumok által opcionálisan szervezhető felvételire egységes vizsgatételeket dolgoz ki az Országos Tanterv- és Kiértékelési Központ. Az edupedu.ro portál szerint ha idén életbe lép az új jogszabály, akkor ennek alapján 2028 nyarán felvételizhetnének először kilencedik osztályba azok a tanulók, akik 2024-ben kezdik az ötödik osztályt.
Az új oktatási törvénytervezet szerint az érdemösztöndíj összege havonta 200 lejről 450 lejre emelkedne, az országos tantárgyversenyeken díjazott tanulók havi 700 lejt, a nemzetközi tantárgyversenyeken díjazott tanulók pedig havi 1000 lejt kapnának, mindezt a tanügyminisztérium költségvetéséből. A rendkívüli eredményeket elérő tanulóknak arra is lehetőségük lesz, hogy két tanévet egyetlen év alatt fejezzenek be.
A tanügyi törvénytervezet további újdonsága, hogy a reál szakos diákokat külön vizsgáztatnák a különböző társadalmi-humán alapkészségekből, de ugyanúgy a humán szakos diákokat is tesztelnék matematikából. A szakiskolák és technikai líceumok tanulói pedig választhatnak a két típusú felmérő közül, és csak átmenő vagy elutasított minősítéseket kapnának.
Az oktatási törvények tervezetének új, módosított változatát tegnap bocsátották tíznapos közvitára a tárca honlapján. Ligia Deca szerint az eljárás lejárta után nem lesz újabb közvita, mert azt szeretnék, hogy a március 6-a és 10-e közötti héten az érintett minisztériumok jóváhagyják, majd a kormány is elfogadja a projekteket, melyek ezt követően a parlament elé kerülnek, ahol szintén vitára bocsátják őket.
Két, összesen hatvan fős diverzánscsoportot tett partra az ukrán hadsereg a kahovkai víztározó partján, három kilométerre a zaporizzsjai atomerőműtől északkeletre, a fegyveresek kísérletet tettek a létesítmény elfoglalására - közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint a partraszállás romániai idő szerint hat órakor történt. A tájékoztatás értelmében „intézkedések történtek az ellenség megsemmisítésére”, beleértve a harci gépek bevetését is.
A közlemény szerint az ukrán fegyveres erők reggel hét óra óta lövik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) az atomerőműbe várt missziójának találkozóhelyét Vasziljivka falu és a nukleáris létesítmény közelében. Négy lövedék az első erőműblokktól 400 méterre robbant fel.
Végre enyhült a járvány és ismét hozzáférhetünk, közvetlen módon is a kultúrához. Újból járhatunk friss színházi előadásokra, ugyanis a pandémia alatt a bezárt ajtók mögött tovább folyt a munka, zajlottak a próbák, készültek az új produkciók. Adásunkban Pataky Lehel Zsolt az Aradi Kamarszínház igazgatójával, Tapasztó Ernővel beszélget minderről, illetve a Magyar Golgota című nemzetközi filmfesztivál-díjas produkcióról.
Ezt követően Szuszámi Zsuzsa a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Lázadni veletek akartam című előadásáról kérdezi a Bódi Attila nagysikerű regénye alapján készült produkció rendezőjét és szereplőit, Sebestyén Abát és László Csabát.
Műsorunk végén a nagyváradi Újvárad című folyóirat legfrisebb, negyedik lapszámát Kemenes Henriette ismerteti.
Mai adásunkban előbb a Maros megyei Székelyvéckére kalauzoljuk el Önöket, majd szó lesz egy olyan tanulmánykötetről, amely a 19–20. század fordulójától napjainkig terjedő művészet problémáit járja körbe, nagyobb hangsúllyal a századfordulós építészetre.
A fővárosban és hét megyében összesen 85 helyszínen tartott házkutatást ma reggel a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT). Az ügyészek bűnözői csoport létrehozásával és migránsok csempészésével gyanúsított személyek ellen nyomoznak.
A DIICOT közleménye szerint 2022 óta több román és külföldi állampolgárságú személy négy bűnözői csoportot alakított, amelyek fő célja az volt, hogy migránscsoportokat Románia területén ideiglenesen elhelyezzenek, majd átszöktessék őket közép- vagy nyugat-európai országokba a román államhatár illegális átlépésével, és így jelentős anyagi előnyökre tegyenek szert. Az ügyben kilencvennél több személyt hallgatnak ki.
