Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
Megkezdődtek az időközi választások az Egyesült Államokban. A tét nem kisebb, mint Donald Trump elnök második elnöki ciklusának első két éve feletti ítélet, írja a Reuters.
A felmérések és a független elemzők szerint a demokratáknak komoly esélyük van arra, hogy elhódítsák a képviselőházi többséget a republikánusoktól, míg a szenátus sorsa továbbra is kiszámíthatatlan.
A történelmi trendek és Trump elnök rekordalacsony népszerűségi mutatói a demokratáknak kedveznek, ráadásul a választókat mélyen frusztrálja az Iránnal vívott háború és az amiatt megugrott üzemanyagárak.
Donald Trump az utóbbi hetekben több mint két tucat kampánygyűlést tartott, ahol ellenfeleit radikálisnak és veszélyesnek nevezte, míg a demokrata vezetők szintén az elnök személyére hegyezték ki a kampányt.
A választások napján is pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok és Irán között. Washington védelmi jellegű légicsapásokat hajtott végre az iráni Kesm-sziget ellen, miután az amerikai erők szerint onnan föld-levegő rakétákkal vették célba az amerikai katonai egységeket. Bár a csapások korlátozottak voltak, a diplomáciai tárgyalások megakadtak.
Teheráni források szerint messze még a megállapodás. Irán határozott válaszlépésekkel fenyegetőzik, és a globális energiaellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szoros lezárását helyezte kilátásba, amennyiben az Egyesült Államok nem teljesíti a feltételeiket.
Katar eközben intenzív közvetítői erőfeszítéseket tesz Doha és Teherán között, hogy megakadályozza a háború újbóli fellángolását. A feszültség hatására az olajárak ismét emelkedni kezdtek a világpiacon.
Jelentősen csökkent a költségvetési hiány. A pénzügyminisztérium keddi jelentése szerint az év első kilenc hónapjában a deficit a GDP 3,81 százalékára mérséklődött a tavalyi 5,31 százékról.
Ezzel párhuzamosan az állami beruházások harminc százalékkal, csaknem 108 milliárd lejre emelkedtek, amit kétharmad részben uniós források fedeztek.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter közölte: az irány jó, de az év végi 6,2 százalékos hiánycél elérése az uniós helyreállítási alapokból várt, több mint négymilliárd eurós utalás időbeni beérkezésétől függ.
A tárcavezető szerint az 5-ös és 6-os számú fizetési kérelméből származó keretből több, előre kifizetett projektet kell fedezni.
Jelentősen romlott a Tarom pénzügyi helyzete az emelkedő üzemanyagárak miatt. Az economica.net szerint az állami légitársaság az elmúlt hét hónapban 47 százalékkal többet költött kerozinra a tervezettnél, ami 18,2 millió dolláros többletkiadást jelent.
Míg egy évvel ezelőtt egy tonna repülőgép-üzemanyag körülbelül 950 dollárba került, jelenleg már 1400 dollár körül mozog az ára.
A vállalatnak még mindig nincs jóváhagyott éves költségvetése, miközben a járatok kihasználtsága elmarad a korábbi előrejelzésektől.
A Tarom ugyan 95 millió eurós állami támogatást kapott átszervezésre, de a hosszú távú nyereségesség továbbra is kétséges. A kormány ezért stratégiai befektető bevonását tervezi, amely akár a részvények közel felét is megszerezheti.
Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
Az eredetileg tervezett időponthoz képest négy héttel későbbre, július 19-re halasztotta a brit kormány a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások teljes körű feloldását a delta nevű vírusvariáns terjedése miatt – jelentette be hétfő este a brit miniszterelnök.
Románia nem adta beleegyezését a Magyarország által indított határon túli gazdaságfejlesztési program folytatásához, amely hazai kisgazdák és vállalkozók támogatására irányul – közölte a román külügyminisztérium.
Az ukrán diplomácia vezetője az orosz turisták kitiltását az EU-ból azzal indokolta, hogy az orosz közvélemény többsége támogatja Moszkva „népirtó agressziós háborúját”.
Végre enyhült a járvány és ismét hozzáférhetünk, közvetlen módon is a kultúrához. Újból járhatunk friss színházi előadásokra, ugyanis a pandémia alatt a bezárt ajtók mögött tovább folyt a munka, zajlottak a próbák, készültek az új produkciók. Adásunkban Pataky Lehel Zsolt az Aradi Kamarszínház igazgatójával, Tapasztó Ernővel beszélget minderről, illetve a Magyar Golgota című nemzetközi filmfesztivál-díjas produkcióról.
Ezt követően Szuszámi Zsuzsa a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Lázadni veletek akartam című előadásáról kérdezi a Bódi Attila nagysikerű regénye alapján készült produkció rendezőjét és szereplőit, Sebestyén Abát és László Csabát.
Műsorunk végén a nagyváradi Újvárad című folyóirat legfrisebb, negyedik lapszámát Kemenes Henriette ismerteti.
Mai adásunkban előbb a Maros megyei Székelyvéckére kalauzoljuk el Önöket, majd szó lesz egy olyan tanulmánykötetről, amely a 19–20. század fordulójától napjainkig terjedő művészet problémáit járja körbe, nagyobb hangsúllyal a századfordulós építészetre.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízkészültséget rendelt el ma az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 21 folyó vízgyűjtő medencéjére.
A hidrológusok szerint holnap délig villámárvizek alakulhatnak ki és a vízállás meghaladhatja a másodfokú készültségi szintet a következő folyók vízgyűjtő medencéjében: Zsil (Gorj megye), Gilort (Gorj megye), Olt (Kovászna, Brassó, Hargita, Szeben, Vâlcea és Argeş megye), Olteţ (Vâlcea és Gorj megye), Argeş, Dâmboviţa (Argeş és Dâmboviţa megye), Ialomiţa (Dâmboviţa megye), Cricovul Dulce (Dâmboviţa és Prahova megye), Prahova, Teleajen (Prahova megye), Putna (Vrancea megye).
A hidrológusok szerint holnap 6 és 16 óra között Kovászna, Brassó, Vâlcea, Argeş, Dâmboviţa és Prahova megye kisebb folyóin nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki helyi árvizek.
Ugyanakkor ma déltől holnap 16 óráig elsőfokú (sárga) árvízriasztás érvényes több Máramaros, Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs, Hunyad, Arad, Hargita, Maros, Fehér, Brassó, Szeben, Temes, Krassó-Szörény, Gorj, Mehedinţi, Dolj, Vâlcea, Argeş, Olt, Teleorman, Dâmboviţa, Giurgiu, Prahova, Ilfov, Ialomiţa, Suceava, Neamţ, Bákó, Vrancea, Buzău, Konstanca és Tulcea megyei folyóra.
Novák Katalin magyar államfő hivatalosan is megerősítette, hogy április végén Ferenc pápa Magyarországra látogat.
- Örömmel értesültem arról, hogy Ferenc pápa hivatalosan is elfogadta a meghívásomat, és április 28-30. között Magyarországra látogat - közölte a magyar államfő. A katolikus.hu portálon közölt program szerint a szentatya Novák Katalinnal és Orbán Viktorral is találkozik. A Szent István-bazilikában mond beszédet, majd szegényekkel, menekültekkel és fiatalokkal találkozik. Vasárnap szentmisét tart a Kossuth Lajos téren.
Megközelitőleg 2,28 milliárd köbméter földgáz van jelenleg az ország gáztárolóiban - közölte a mai kormányülés elején az energiaügyi miniszter.
Virgil Popescu elmondta, a gáztárolók telítettsége megközelítette a 73 százalékot, eddig több mint 2,28 milliárd köbmétert tároltak be.
Az uniós gáztárolási rendelet 57 százalékos telítettségi szintet ír elő Románia számára szeptember 1-jére, tehát sokkal gyorsabban haladnak, mint ahogy azt az uniós ütemterv megszabja, és várhatóan meg fogják haladni a november 1-jére előírt 80 százalékos minimális célt - nyomatékosította a tárcavezető.
"
["post_title"]=>
string(81) "Virgil Popescu: A gáztárolók telítettsége megközelítette a 73 százalékot"
["post_excerpt"]=>
string(161) "Megközelitőleg 2,28 milliárd köbméter földgáz van jelenleg az ország gáztárolóiban - közölte a mai kormányülés elején az energiaügyi miniszter."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(71) "virgil-popescu-a-gaztarolok-telitettsege-megkozelitette-a-73-szazalekot"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2022-08-31 14:20:14"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2022-08-31 11:20:14"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=418499"
["menu_order"]=>
int(16533)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[7]=>
object(WP_Post)#3711 (24) {
["ID"]=>
int(418497)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2022-08-31 14:17:25"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2022-08-31 11:17:25"
["post_content"]=>
string(704) "
A tegnapi 7,94 százalékról 7,95 százalékra nőtt ma a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) - közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az év elején 3,02 százalékos volt a ROBOR. A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 8,12 százalékról 8,11 százalékra csökkent, a 12 hónapos ROBOR pedig 8,26 százalékról 8,25 százalékra mérséklődött.
A fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 2,65 százalék.
Az eredetileg tervezett időponthoz képest négy héttel későbbre, július 19-re halasztotta a brit kormány a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások teljes körű feloldását a delta nevű vírusvariáns terjedése miatt - jelentette be hétfő este a brit miniszterelnök.
Boris Johnson elmondta: hetente hozzávetőleg 64 százalékkal emelkedik az új fertőződések száma, és ugyancsak hetente átlagosan 50 százalékkal többen igényelnek kórházi ellátást.
A brit miniszterelnök hangsúlyozta: a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján bízik abban, hogy nem lesz szükség még hosszabb halasztására. Kijelentette ugyanakkor: a plusz négyhetes időszak szükséges ahhoz, hogy minél többen részesüljenek a koronavírus elleni oltásban, különösen a fiatalabb korosztály tagjai közül, akiknek a körében gyorsabban terjed az először Indiában azonosított delta vírusvariáns.
Románia nem adta beleegyezését a Magyarország által indított határon túli gazdaságfejlesztési program folytatásához, amely hazai kisgazdák és vállalkozók támogatására irányul – közölte a román külügyminisztérium.
A külügyi tárcát azt követően kérdezte meg a G4media hírportál, hogy Kozma Mónika, a gazdaságfejlesztési program romániai lebonyolításáért felelős marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány vezetője a Krónika hírportálnak korábban elmondta: a program folytatásához még szükséges egy jóváhagyás a román állam részéről és a tárgyalások folyamatban vannak. A bukaresti külügy leszögezte: Románia semmilyen diplomáciai szinten nem adta beleegyezését az erdélyi gazdaságfejlesztési program folytatásához, nem született erről kétoldalú megállapodás Románia és Magyarország között. Egy ilyen egyezmény híján a román fél nem járul hozzá a program lebonyolításához Románia területén – olvasható a bukaresti külügyminisztérium válaszában.
Az UNESCO közölte, hogy támogatja Odessza, a háború által veszélyeztetett dél-ukrajnai tengerparti kikötőváros gyors felvételét a világörökségi listára. A ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete szakértőket kért fel, hogy támogassák Ukrajnát a világörökségi nevezés benyújtásában, hogy azt az UNESCO világörökségi bizottsága sürgősen elbírálhassa - közölték azután, hogy a szervezet főtitkára, Audrey Azoulay fogadta Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális minisztert tegnap Párizsban, a szervezet székhelyén.
Az UNESCO közölte: azt szeretné, ha a műemlék épületeiről, továbbá a nevezetes Patyomkin-lépcsőről híres Odessza óvárosát a már a világörökségi listán szereplő kijevi és a nyugat-ukrajnai lvivi (Lemberg) műemlékekkel együtt a veszélyben lévő világörökségi helyszínek listájára kerülne. Az UNESCO - mint közölte - eddig is hétmillió euróval támogatta az ukrajnai műemlékek védelmét a háborús károktól.
"
["post_title"]=>
string(78) "Az UNESCO támogatja Odessza gyors felvételét a világörökségi listára"
["post_excerpt"]=>
string(157) " A ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete szakértőket kért fel, hogy támogassák Ukrajnát a világörökségi nevezés benyújtásában."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(68) "az-unesco-tamogatja-odessza-gyors-felvetelet-a-vilagoroksegi-listara"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2022-08-31 14:15:23"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2022-08-31 11:15:23"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=418493"
["menu_order"]=>
int(16537)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3720 (24) {
["ID"]=>
int(418491)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2022-08-31 14:12:37"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2022-08-31 11:12:37"
["post_content"]=>
string(678) "
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt szorgalmazta ma, hogy az Európai Unió vezessen be vízumtilalmat az orosz állampolgárokkal szemben, emellett olyan program létrehozását javasolta, amelyen keresztül elősegíthető azoknak az orosz katonáknak a támogatása, akik nem akarnak Ukrajna ellen harcolni.
A Reuters hírügynökségnek küldött írásos közleményében az ukrán diplomácia vezetője az orosz turisták kitiltását az EU-ból azzal indokolta, hogy az orosz közvélemény többsége támogatja Moszkva "népirtó agressziós háborúját".
"
["post_title"]=>
string(100) "Kuleba uniós vízumtilalom bevezetését és a dezertáló orosz katonák segítését szorgalmazza"
["post_excerpt"]=>
string(188) "Az ukrán diplomácia vezetője az orosz turisták kitiltását az EU-ból azzal indokolta, hogy az orosz közvélemény többsége támogatja Moszkva "népirtó agressziós háborúját"."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(89) "kuleba-unios-vizumtilalom-bevezeteset-es-a-dezertalo-orosz-katonak-segiteset-szorgalmazza"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2022-08-31 14:12:39"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2022-08-31 11:12:39"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=418491"
["menu_order"]=>
int(16538)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
}
["post_count"]=>
int(12)
["current_post"]=>
int(-1)
["before_loop"]=>
bool(false)
["in_the_loop"]=>
bool(false)
["post"]=>
object(WP_Post)#3738 (24) {
["ID"]=>
int(403259)
["post_author"]=>
string(3) "105"
["post_date"]=>
string(19) "2021-06-15 15:00:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2021-06-15 12:00:00"
["post_content"]=>
string(1220) "
Végre enyhült a járvány és ismét hozzáférhetünk, közvetlen módon is a kultúrához. Újból járhatunk friss színházi előadásokra, ugyanis a pandémia alatt a bezárt ajtók mögött tovább folyt a munka, zajlottak a próbák, készültek az új produkciók. Adásunkban Pataky Lehel Zsolt az Aradi Kamarszínház igazgatójával, Tapasztó Ernővel beszélget minderről, illetve a Magyar Golgota című nemzetközi filmfesztivál-díjas produkcióról.
Ezt követően Szuszámi Zsuzsa a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Lázadni veletek akartam című előadásáról kérdezi a Bódi Attila nagysikerű regénye alapján készült produkció rendezőjét és szereplőit, Sebestyén Abát és László Csabát.
Műsorunk végén a nagyváradi Újvárad című folyóirat legfrisebb, negyedik lapszámát Kemenes Henriette ismerteti.
