A következő napokban elfogadhatja a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást - értesült az Agerpres kormányzati forrásokból. A döntést pénteken vagy a jövő hétre tervezett kormányülésen hozhatják meg. Luca Niculescu miniszterelnök a kabinet parlamenti beiktatásakor sürgős feladatnak nevezte a költségvetés kiigazítását, és hangsúlyozta, hogy azt a hiány növelése nélkül kell végrehajtani. A kormányfő a további prioritások között említette a jövő évi költségvetés elfogadását, a téli energiaellátás biztonságának szavatolását és az uniós helyreállítási alap forrásainak maradéktalan felhasználását.
Hivatalos látogatást tesz kedden a Moldovai Köztársaságban Luca Niculescu miniszterelnök, aki hivatalba lépése óta első alkalommal utazik külföldre. A kormány tájékoztatása szerint a román miniszterelnököt moldovai hivatali kollégája, Vasile Tofan, valamint a parlament elnöke, Igor Grosu és Maia Sandu államfő is fogadja Chișinăuban.
Elfogadta a szenátus azt a jogszabályjavaslatot, amely szerint a 35 éven aluliaknak a jelenlegi 15 százalék helyett mindössze 5 százalékos önrészt kellene fizetniük, ha az Új otthon program keretében 70 ezer és 140 ezer euró közötti finanszírozással vásárolnak lakást. A kedvezményt azok vehetnék igénybe, akik az adásvételi előszerződés megkötésekor még nem töltötték be a 35. életévüket. A tervezetről a képviselőház szavaz döntő házként.
Elfogadott a szenátus egy törvénytervezetet, amely életkortól függetlenül kötelezővé tenné a bukósisak viselését a közutakon elektromos rollerrel vagy elektromos kerékpárral közlekedők számára. A jogszabályjavaslatot 98 támogató szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadták el. A hagyományos kerékpárral közlekedők esetében továbbra is csak 16 éves kor alatt lenne kötelező a sisak használata az úttesten. A szenátus első házként tárgyalta a jogszabályjavaslatot, amelyről a képviselőház szavaz döntő házként.
A következő napokban elfogadhatja a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást - értesült az Agerpres kormányzati forrásokból. A döntést pénteken vagy a jövő hétre tervezett kormányülésen hozhatják meg. Luca Niculescu miniszterelnök a kabinet parlamenti beiktatásakor sürgős feladatnak nevezte a költségvetés kiigazítását, és hangsúlyozta, hogy azt a hiány növelése nélkül kell végrehajtani. A kormányfő a további prioritások között említette a jövő évi költségvetés elfogadását, a téli energiaellátás biztonságának szavatolását és az uniós helyreállítási alap forrásainak maradéktalan felhasználását.
Panasszal fordultak a romániai kormánypártok vezetőihez a December 15. – A román-magyar szolidaritás napja egyesület kezdeményezői Marian Neacsu kormányfőtitkár menesztését kérve a civil szervezet nevének elutasítása miatt – tájékoztatta az MTI-t Kincses Előd ügyvéd, alapító tag.
Az agresszív medvék elleni azonnali beavatkozást szabályozó sürgősségi rendelet megvitatására hívta össze ma délutánra a plénumot a Szenátus vezetősége. A…
Rendezvénysorozattal ünneplik a Mikó-vár 400 éves fennállását Csíkszeredában, a programok a hétvégén, április 22-23-án kezdődnek és jövő áprilisban érnek véget.
Az oltáskampányt felgyorsító intézkedéseket javasolt a keddi kormányülésen Ioana Mihăilă egészségügyi miniszter. A tárcavezető leszögezte, egyelőre csak elviekben tárgyaltak bizonyos lehetséges intézkedésekről, amelyek felgyorsíthatnák az oltáskampányt, minderről még egyeztetni kell a kormány tagjaival, a miniszterelnökkel és az oltáskampányt koordináló országos bizottsággal.
Egyetlen székelyföldi helyszín, a Sepsiszentgyörgy melletti Sugásfürdő szerepel az Európai Parlament Petíciós Bizottságának (PETI) májusi, romániai programjában, ahol a medvekérdésről tájékozódik a küldöttség; a Hargita megyei helyszíneket nem hagyták jóvá.
Florin Cîţu miniszterelnök úgy nyilatkozott a Digi 24 hírtelevíziónak adott interjújában, hogy nem fogja bezáratni az élelmiszerpiacokat és bevásárlóközpontokat, akkor…
Minden, Ukrajnából Magyarországra közúton és vasúton érkező gabonaszállítmány útját ellenőrzik és csak a tranzitforgalmú járműveket engedik át az országon –…
Látogatást tett a Dnyepr harccsoport főhadiszállásán, Herszon megyében Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte kedden az orosz TASZSZ hírügynökség a Kreml sajtószolgálatára hivatkozva.
Az országos bölcsődeépítési program készen áll a megvalósításra, augusztusban országszerte 100 bölcsőde megépítésére bocsátanak ki engedélyt – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a program elindítását mandátuma elején, januárban jelentette be.
Kevés téma vált ki nagyobb szenvedélyeket, mégis relatíve keveset tudunk róla: a transzilvanizmusról van szó, amely az osztrák–magyar dualizmus korában alakult ki, és sem 1920 előtt nem támogatta a politikai hatalom, sem pedig azután, nem meglepő módon.
Panasszal fordultak a romániai kormánypártok vezetőihez a December 15. - A román-magyar szolidaritás napja egyesület kezdeményezői Marian Neacsu kormányfőtitkár menesztését kérve a civil szervezet nevének elutasítása miatt - tájékoztatta az MTI-t Kincses Előd ügyvéd, alapító tag.
A Nicolae Ciuca kormányfőnek, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének, Marcel Ciolacunak, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének és Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének címzett, április 11-én keltezett beadványt elektronikus úton továbbította az alapító tagok nevében Kincses Előd ügyvéd.
Ebben a kezdeményezők felvázolják az egyesület bejegyzésének több mint egyéves kálváriáját, és hivatali visszaéléssel, az egyesülési jog és a szólásszabadság megsértésével vádolják Románia kormányfőtitkárát. Azt állítják, hogy Marian Neacsu arrogánsan és lenézően viselkedett velük, ami összeférhetetlen az általa betöltött tisztséggel. Ezért menesztését kérik a kormányfőtől, és a kormánypártok állásfoglalását is kérik a kérdésben.
Emlékeztetettek, hogy az egyesület létrehozását a romániai kommunista diktatúrát megdöntő 1989-es forradalom évfordulóján, 2021. december 15-én jelentette be Tőkés László. A többi alapító tag: Gabriel Andreescu emberi jogi aktivista, Kincses Előd ügyvéd, Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke és Szilágyi Zsolt, Tőkés László volt kabinetfőnöke.
A civil szervezet bejegyzése azóta sem valósult meg, mivel már az első lépést, a név elfogadtatását elgáncsolta a kormányfőtitkárság - ismertetik a beadványban.
Rámutatnak, hogy Marian Neacsu kormányfőtitkár túllépte hatáskörét, amikor névváltoztatásra kérte a kezdeményezőket, arra hivatkozva, hogy az általános álláspont szerint nem 1989. december 15. a román forradalom kitörésének napja.
Emlékeztetnek: az alapító tagoknak azért kellett a kormányfőtitkársághoz fordulni, hogy az ellenőrizze, jogszerű-e a névben szerepló "román" kifejezés használata. A kormányszerv hosszas huzavona után januárban elutasította a kérést, és a név "december 15." elemét kifogásolta. Ezt azzal indokolta, hogy a romániai köztudatban december 16. él a forradalom kezdőnapjaként, így más dátum félreértésre adhat okot, és névváltoztatást kért.
Az egyesület alapítói az 1989. december 15-én Temesváron, Tőkés László személye körül megvalósult román-magyar összefogásra kívánnak emlékeztetni, és a maguk valóságában kívánják láttatni az akkori történéseket, mivel véleményük szerint egyre több a félremagyarázás a történelmi eseményről.
Az agresszív medvék elleni azonnali beavatkozást szabályozó sürgősségi rendelet megvitatására hívta össze ma délutánra a plénumot a Szenátus vezetősége. A törvénytervezetet addig a szakbizottságok véleményezik. A kormány múlt héten fogadta el a medvékkel kapcsolatos rendeletet, amelynek értelmében alacsony kockázat esetén ezeket elhajtják vagy elaltatják és áthelyezik, illetve lelövik, amennyiben emberekre vagy gazdaságokban lévő állatokra támadnak.
Rendezvénysorozattal ünneplik a Mikó-vár 400 éves fennállását Csíkszeredában, a programok a hétvégén, április 22-23-án kezdődnek és jövő áprilisban érnek véget.
A Csíki Székely Múzeum és a székelyföldi város önkormányzata a rendezvénysorozattal arra emlékeztet, hogy a csíksomlyói kegytemplom mellett a város másik fontos műemlék épülete április 26-án lesz 400 éves. Az építés kezdetét egy, a ferences kolostor könyvtárában talált bejegyzés bizonyítja – hangzott el a szervezők sajtótájékoztatóján.
Korodi Attila polgármester online bejelentkezésében emlékeztetett: sokrétű programsorozattal ünneplik a jeles évfordulót, az emlékév április 22-én kezdődik és jövő áprilisban zárul.
Sógor Enikő alpolgármester közölte: a műemlék épület a múltban a lakosságot védte, napjainkban "a kultúrát, a csíki székely örökséget védi". Nyitott intézményként a várudvar kulturális rendezvények helyszíne, mint a Csíkszeredai Nemzetközi Jazzfesztivál vagy a Csíkszeredai Régizene-fesztivál.
Szabó E. István történész-muzeológus, a programsorozat koordinátora szerint szombaton a várudvaron bőrdíszműves- és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várják a látogatókat. A várban vonósnégyes-hangverseny és kerekasztal-beszélgetés lesz, de Nagy István festőművész kiállítását, a vártörténeti, illetve a várostörténeti kiállítást is rendhagyó tárlatvezetéssel lehet megnézni. A középkori fegyverekről és a székely határőrségről hallhatnak előadást az érdeklődők, este a Szintaxis zenekar koncertezik.
Vasárnap íjászbemutató lesz, a magyar hímzés történetéről mesél Kissné Portik Irén néprajzkutató, valamint a reneszánsz hímzéssel és erőlevessel ismerkedhetnek a résztvevők.
Elhangzott, hogy a következő hónapokban is lesznek a vár történetének szentelt programok, tudományos és ismeretterjesztő előadások, és átfogó kötetet is megjelentetnek a Mikó-várról. A jubileum alkalmából felújítják a vártörténeti kiállítást, melyet 2024 januárjában nyitnak meg újra. Jövőre egy bronzmakettet is készítenek a vártérről.
A tervek szerint októberben a Tündérkert filmsorozat stábjának néhány tagja is bemutatkozik Csíkszeredában.
A Mikó 400 néven futó, folyamatosan bővülő programoksorozatról a Csíki Székely Múzeum honlapján (csikimuzeum.ro) és közösségi oldalán lehet tájékozódni.
A csíkszeredai Mikó-vár késő reneszánsz kori, szabályos alaprajzú ó-olaszbástyás várkastély. Építését 1623 tavaszán kezdték el, tíz évvel azután, hogy tulajdonosa, Hidvégi Mikó Ferenc (1585-1635) Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitánya lett.
Az oltáskampányt felgyorsító intézkedéseket javasolt a keddi kormányülésen Ioana Mihăilă egészségügyi miniszter. A tárcavezető leszögezte, egyelőre csak elviekben tárgyaltak bizonyos lehetséges intézkedésekről, amelyek felgyorsíthatnák az oltáskampányt, minderről még egyeztetni kell a kormány tagjaival, a miniszterelnökkel és az oltáskampányt koordináló országos bizottsággal.
Felmerült például annak lehetősége, hogy akik ezentúl oltatják be magukat, értékutalványokat kapjanak, azok között pedig, akik már megkapták a vakcinát, nyereménysorsolást tartsanak. Azokkal szemben, akik nincsenek beoltva, megszorító intézkedéseket fontolgatnak: például azt, hogy a beoltatlan egészségügyi alkalmazottakat rendszeresen teszteljék a saját költségükön, valamint, hogy a beoltatlan személyeket ne engedjék be hétvégenként olyan nyilvános helyekre, amelyek nem életbevágóan fontosak - tette hozzá Mihăilă.
Egyetlen székelyföldi helyszín, a Sepsiszentgyörgy melletti Sugásfürdő szerepel az Európai Parlament Petíciós Bizottságának (PETI) májusi, romániai programjában, ahol a medvekérdésről tájékozódik a küldöttség; a Hargita megyei helyszíneket nem hagyták jóvá.
A bizottság május 15-18. közötti romániai programját hétfőn közleményben ismertette a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A háromnapos látogatás menetrendjében egyedüli székelyföldi helyszínként a Kovászna megyei Sugásfürdő szerepel.
„Sajnálom, hogy az általa javasolt programot, amely több székelyföldi helyszínt tartalmazott - köztük Hargita megyei településeket is - nem fogadták el Brüsszelben a parlamenti pártok” - idézi a közlemény Tánczos Barna romániai környezetvédelmi minisztert, aki szerint most a sepsiszentgyörgyi helyszínen kell "minél teljesebb képet" adni a teljes régió helyzetéről.
Az RMDSZ Hargita megyei minisztere ezzel a megye tanácselnökének, Borbolyt Csabának a pénteki bejelentésére reagált, aki kifogásolva, hogy nem szerepel Hargita megyei helyszín a programban, levélben kérte a bizottságot: látogasson el a legtöbb medvét és medvekárt jegyző romániai megyébe is.
Tánczos Barna szerint a látogatás jó alkalom az erdők és nagyvadak kezelésére hozott bukaresti intézkedések bemutatására. Számos előrelépés történt, miután az elmúlt két és fél évben prioritásként kezelték a területet - mondta a miniszter az azonnali beavatkozás lehetőségét és a villanypásztor beszerzéséhez nyújtott támogatást említve. Idén nemzetközi konferenciát is szerveznek a medvekérdésről, erre visszavárják a PETI képviselőit - tette hozzá.
Az EP-bizottság Bukarestben kezdi meg munkalátogatását, ahol a környezetvédelmi tárca képviselői mellett a környezetvédelmi ügynökség, az erdőőrség, az erdészet (Romsilva) és a rendvédelmi szervek képviselőivel is találkozik - közölték. Az uniós parlamenti testület tagjai a szintén tag Vincze Loránt javaslatára érkeznek Romániába a medvekárokról tájékozódni.
A látogatás során az illegális fakitermelés kapcsán benyújtott Szucsáva megyei petíciókat is a helyszínen vizsgálják. Az EP-képviselő szerint a küldöttek helyi vezetőkkel, szakértőkkel, civil szervezetek képviselőivel, gazdákkal is találkoznak. "Fontos, hogy Bukarest es Szucsáva megye mellett Székelyföldre is ellátogatnak, ahol a kompromisszumos döntés értelmében Sepsiszentgyörgyön és a hozzá tartozó Sugásfürdőn egyeztetünk majd a medveproblémáról" - idézi a közlemény Vincze Lorántot, aki hozzáteszi: igyekszik folyamatosan napirenden tartani az EP-ben a romániai medvekérdést.
A közleményben Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke hangsúlyozza: Sugásfürdő "aktuális helyszín", az üdülőtelepen egy futónak majdnem az életét vette a nagyvad.
Péter Ferenc Maros megyei tanácselnök a múlt heti szovátai medvetámadást idézi fel, rámutatva, hogy a Felső-Maros mente is "problémás terület". Fontos, hogy az uniós döntéshozók is megismerjék a problémát - teszi hozzá.
A PETI romániai látogatásának egyik oka a Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök által a medvekérdés kapcsán 2019-ben benyújtott petíció, melyhez Kovászna, Maros és Brassó megye elöljárói is csatlakoztak. Ezt már tárgyalta, de nem zárta le a bizottság, hanem az ügyben hozott bukaresti intézkedéseket is nyomon követi.
Florin Cîţu miniszterelnök úgy nyilatkozott a Digi 24 hírtelevíziónak adott interjújában, hogy nem fogja bezáratni az élelmiszerpiacokat és bevásárlóközpontokat, akkor sem, ha a járvány miatt újabb korlátozó intézkedéseket kellene foganatosítani. A koronavírus-járvány esetleges negyedik hullámáról a miniszterelnök kijelentette: az elkerülhető, ha az emberek beoltatják magukat.
Minden, Ukrajnából Magyarországra közúton és vasúton érkező gabonaszállítmány útját ellenőrzik és csak a tranzitforgalmú járműveket engedik át az országon – mondta a magyar agrárminisztérium kereskedelempolitikáért felelős államtitkára, Nobilis Márton a záhonyi határátkelőhelyen, ahol tájékozódott a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról.
Az Ukrajnából érkező kamionokat ellenőrzik, majd leplombálják, és úgy folytatja útját Magyarországon át a rendeltetési helye felé. Valamennyi rakomány útját az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszeren keresztül figyelemmel kísérik, illetve súlyellenőrzésekkel is követik az útját. Ezen keresztül látni fogják, hogy elhagyta-e szállítmány az országot; amennyiben nem, akkor megkeresik, hol pakolták le és ott fogják ellenőrizni.
Nagy István agrárminiszter április 15-én jelentette be, hogy Lengyelországhoz hasonlóan, átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajosmagvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását.
Az Európai Bizottság szeptember 15-ig hagyja jóvá Románia Újjáépítési és Reziliencia Programját - ezt a célt tűzte ki a miniszterelnök.
Florin Cîţu hozzátette, az országnak új kormánya van, a koalícióban pedig más országokhoz képest később kezdődött meg a tárgyalás a programról, Brüsszelben pedig augusztusban nem nagyon dolgoznak. Dan Barna miniszterelnök-helyettes a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság szeptemberben hagyja jóvá a romániai programot az első pénzek pedig a jövő év elején érkeznek az országba.
Látogatást tett a Dnyepr harccsoport főhadiszállásán, Herszon megyében Vlagyimir Putyin orosz elnök - közölte kedden az orosz TASZSZ hírügynökség a Kreml sajtószolgálatára hivatkozva.
A közlés szerint az orosz elnök jelentéseket kapott a légideszant csapatok parancsnokától, Mihail Teplinszkij vezérezredestől, a Dnyepr harccsoport parancsnokától, Oleg Makarevics vezérezredestől "és más katonai parancsnokoktól".
Putyinnak ez az első látogatása Herszon megyében. Az orosz elnök járt Mariupolban, illetve Rosztovban - emlékeztet a hírügynökség.
Az országos bölcsődeépítési program készen áll a megvalósításra, augusztusban országszerte 100 bölcsőde megépítésére bocsátanak ki engedélyt – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a program elindítását mandátuma elején, januárban jelentette be.
Szerinte azért van rá szükség, mert jelenleg mindössze 386 funkcionális bölcsőde van Romániában, ami nem tesz eleget a helyi közösségek igényeinek. A miniszter hangsúlyozta, hogy a vonatkozó törvények 24 éve nem módosultak. Ezért márciusban elkezdődött az új bölcsődeépítési szabályok kidolgozása. Ezeket június elején fogadták el, s azóta hatályban vannak. A tárcavezető közlése szerint augusztus végén hagyja jóvá a minisztérium az első bölcsődék megépítésének finanszírozását, ezután ki lehet írni a versenytárgyalást, és el lehet kezdeni a munkálatokat. Az Országos Befektetési Társasághoz eddig 28 finanszírozási kérelmet nyújtottak be, a számuk pedig a következő időszakban előreláthatólag nőni fog, tette hozzá Cseke. A miniszter elmondta, a koalícióban egyezség született arról, hogy szeptembertől a jelenlegi 386 bölcsőde és a későbbiekben megépülő létesítmények működési költségeit teljes egészében az állami költségvetésből fedezik, leveszik ezt a terhet a helyi önkormányzatokról.
Kevés téma vált ki nagyobb szenvedélyeket, mégis relatíve keveset tudunk róla: a transzilvanizmusról van szó, amely az osztrák–magyar dualizmus korában alakult ki, és sem 1920 előtt nem támogatta a politikai hatalom, sem pedig azután, nem meglepő módon.
A téma szakértője, K. Lengyel Zsolt történész-politológus, a Regensburgi Egyetem Magyar Intézetének vezetője Haza és szülőföld címmel írt tanulmánykötetet az eszmeáramlatról, a politikai tervezetekben és személyes életutakban megragadható jellemvonásokra helyezve a hangsúlyt. A Matthias Corvinus Collegium (MCC) és a Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent kötetről László Tibor beszélgetett a szerzővel.
Hétvégéig 20-30 km/órával csökken mától a teher és személyszállító vonatok sebessége a kánikula miatt - közölte az Országos Vasúttársaság.
Az intézkedést csak abban az esetben alkalmazzák, ha a sínek hőmérséklete meghaladja az 50 fokot és fennáll a hőtágulás veszélye. A vasúti szállítókat állandóan tájékoztatják a sebesség csökkentését megkövetelő időszakokról. Az Országos Vasúttársaság arra kéri a melegre érzékeny, illetve a betegség miatt meleget nem bíró személyeket, hogy idejében tájékozódjanak a vonatok menetrendjéről. Amennyiben utazás közben rosszul érzik magukat vagy látják, hogy valakinek segítségre van szüksége, azonnal tájékoztassák a vasúti személyzetet. Az Országút Kezelő Társaság is figyelmeztet, hogy forgalomkorlátozásokra lehet számítani a kánikula miatt, főként a nehéz-gépjárművek esetében.
Panasszal fordultak a romániai kormánypártok vezetőihez a December 15. - A román-magyar szolidaritás napja egyesület kezdeményezői Marian Neacsu kormányfőtitkár menesztését kérve a civil szervezet nevének elutasítása miatt - tájékoztatta az MTI-t Kincses Előd ügyvéd, alapító tag.
A Nicolae Ciuca kormányfőnek, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének, Marcel Ciolacunak, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének és Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének címzett, április 11-én keltezett beadványt elektronikus úton továbbította az alapító tagok nevében Kincses Előd ügyvéd.
Ebben a kezdeményezők felvázolják az egyesület bejegyzésének több mint egyéves kálváriáját, és hivatali visszaéléssel, az egyesülési jog és a szólásszabadság megsértésével vádolják Románia kormányfőtitkárát. Azt állítják, hogy Marian Neacsu arrogánsan és lenézően viselkedett velük, ami összeférhetetlen az általa betöltött tisztséggel. Ezért menesztését kérik a kormányfőtől, és a kormánypártok állásfoglalását is kérik a kérdésben.
Emlékeztetettek, hogy az egyesület létrehozását a romániai kommunista diktatúrát megdöntő 1989-es forradalom évfordulóján, 2021. december 15-én jelentette be Tőkés László. A többi alapító tag: Gabriel Andreescu emberi jogi aktivista, Kincses Előd ügyvéd, Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke és Szilágyi Zsolt, Tőkés László volt kabinetfőnöke.
A civil szervezet bejegyzése azóta sem valósult meg, mivel már az első lépést, a név elfogadtatását elgáncsolta a kormányfőtitkárság - ismertetik a beadványban.
Rámutatnak, hogy Marian Neacsu kormányfőtitkár túllépte hatáskörét, amikor névváltoztatásra kérte a kezdeményezőket, arra hivatkozva, hogy az általános álláspont szerint nem 1989. december 15. a román forradalom kitörésének napja.
Emlékeztetnek: az alapító tagoknak azért kellett a kormányfőtitkársághoz fordulni, hogy az ellenőrizze, jogszerű-e a névben szerepló "román" kifejezés használata. A kormányszerv hosszas huzavona után januárban elutasította a kérést, és a név "december 15." elemét kifogásolta. Ezt azzal indokolta, hogy a romániai köztudatban december 16. él a forradalom kezdőnapjaként, így más dátum félreértésre adhat okot, és névváltoztatást kért.
Az egyesület alapítói az 1989. december 15-én Temesváron, Tőkés László személye körül megvalósult román-magyar összefogásra kívánnak emlékeztetni, és a maguk valóságában kívánják láttatni az akkori történéseket, mivel véleményük szerint egyre több a félremagyarázás a történelmi eseményről.