Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
A cseh parlament alsóháza elfogadta a közmédia finanszírozásának átalakításáról szóló törvényjavaslatot.
A kormánypárti képviselők egy éjszakába nyúló szavazáson döntöttek arról, hogy megszüntetnék a háztartások által fizetett előfizetési díjakat, és a közszolgálati televízió, illetve rádió működését az állami költségvetésből finanszíroznák. A tervezett módosítást bírálók szerint az állami költségvetéstől való függés veszélyeztetheti a cseh közmédia függetlenségét, és politikai nyomásgyakorlásra adhat lehetőséget.
A tüntetés szervezői arra figyelmeztettek, hogy a változtatás nem pusztán technikai kérdés, hanem a Cseh Televízió és a Cseh Rádió jövőjét is meghatározhatja. Közlésük szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén a két intézmény évente 1,4 milliárd koronával kevesebb finanszírozáshoz jutna. A szervezők szerint különösen fontos, hogy válságos időszakokban is működjenek a politikai vezetéstől független médiumok.
A szerbiai választások olyan eredményt hoztak, amelyet szinte bizonyosan az ország újkori történelmének egyik legnagyobb politikai fordulópontjaként jegyeznek majd fel. Az Egyetemista Lista elsöprő győzelmet aratott, és a parlament 250 mandátumából 140 megszerzésével önálló többséghez jutott.
A Szerb Haladó Párt (SNS), amely eddig az ország meghatározó politikai ereje volt, 104 helyet szerzett, és csaknem 14 év után először ellenzékbe vonul. Aleksandar Vučić elismerte a vereséget, a hivatalos végeredményt még nem hozták nyilvánosságra.
Az Egyetemista Lista mozgalom alig két éve indult, a 2024. novemberi újvidéki vasútállomás-előtető összeomlása, amely 16 ember halálát okozta váltotta ki, és ebből nőtte ki magát, az összefogás erejét pedig a kormányzati korrupcióval szembeni harag szította.
A Washington Post arról ír, hogy az egyetemi hallgatók csaknem két éve vezetnek tömeges korrupcióellenes tiltakozásokat.
Az előrehozott parlamenti választásokat Aleksandar Vučić szeptemberben írta ki, a diáktüntetések nyomására.
A Román Rádió beszámolója szerint a szenátorok előtt egy olyan kezdeményezés szerepel a héten, amely minden elektromosrollert használó számára életkortól függetlenül kötelezővé tenné a bukósisak viselését.
A szabályozás szükségességét azzal indokolják, hogy egyre többen használják az elektromos rollereket városi közlekedésre, miközben jelentősen nőtt az ilyen járművekkel kapcsolatos balesetek száma és a balesetek súlyossága is.
A szenátusban első házként megvitatják az Első Otthon program módosításáról szóló törvénytervezetet is. Ez lehetővé tenné, hogy a 35 év alatti fiatalok a a program keretében mindössze 5 százalékos önrésszel vásárolhassanak lakást, akár 140 ezer eurós finanszírozás esetén is. Az intézkedés a pályakezdő fiatalokat és az építőipart egyaránt támogatná.
Albániában szombaton ismét összecsapott a rendőrség a tüntetőkkel Tiranában, ahol a kormányfő lemondását követelik. Edi Rama kitart, és külső beavatkozással, idegenkezűséggel vádolja továbbra is a mozgalmat.
Az albániai tüntetés-hullám előzménye az ún. Falmingo-mozgalom vagy forradalom, amely még májusban indult egy a Trump családot érintő albániai ingatlanbefektetés miatt, amely a mozgalmárok szerint környezetvédelmi szempontból kétes. A Flamingo-mozgalom idővel általános kormányellenes mozgalommá alakult, ehhez csatlakoztak a diákok is.
Az Al Jazeera szerint a tiranai tiltakozások az utóbbi napokban lecsillapodtak, de a szombati demonstráción a rendőrség vízágyút, könnygázt és gumilövedéket vetett be az ezres tömeggel szemben.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a tüntetések október közepén kezdődtek, amikor egyetemisták az egyetemi körülmények miatt kezdtek tiltakozni és ez gyűrűzött tovább, mostanra a korrupció és a munkahiány elleni demonstrációk az egész országra kiterjedtek. Október 17-én a tiltakozás erőszakossá vált, a rendőrség szerint 500 tüntetőt vettek őrizetbe, 330-at később szabadon engedtek, az összecsapásokban legalább 120 rendőr és 45 tüntető sérült meg. A Reuters szerint a mozgalom a legnagyobb fenyegetés Edi Rama számára, aki 2013 óta kormányoz, és tavaly nyerte meg negyedik ciklusát.
A román elnök kimondottan pozitívnak minősítette dél-amerikai körútjának eredményeit, amelyek Klaus Iohannis szerint azt mutatják, hogy Romániát megbecsülik.
Az ukrajnai román közösség egyik legfontosabb vezetője arra kéri a román hatóságokat, hogy tegyenek többet a csernyivci románok védelméért. Szeptembertől ugyanis életbe lép a kisebbségi nyelvek oktatását erősen korlátozó új tanügyi törvény.
Romániában 1.083.982-re nőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma, a hatóságok ma 271 új esetet jelentettek, legtöbbet, 45 esetet Bukarestből.…
A Mercer Street tankhajó ellen elkövetett dróntámadásról értekezett Bogdan Aurescu román külügyminiszter Josep Borrell-lel, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai…
Háromnyelvű helységnévtáblákat helyeztek ki Máramarossziget bejáratainál hétfő reggel. A táblákon román, magyar és ukrán nyelven olvasható a román–ukrán határ menti…
A rekordmértékű növekedéshez meghatározóan hozzájárult Oroszország ukrajnai inváziója – közölte az AFP egy tegnap közzétett összehasonlító jelentésre hivatkozva. A Stockholmi…
Összeütközött egy Münchenből érkező expressz vonat egy helyi személyszállító járattal ma reggel Nyugat-Csehországban. A német határ melletti Domazlice közelében történt…
Az évfordulót idén új megvilágításba helyezi az ukrajnai háború.
1986. április 25-ről 26-ára virradó éjszaka a mai Ukrajnában található Csernobilban robbanás történt az atomerőmű negyedik blokkjában. A detonáció felszakította az épület tetejét és falait, és tűz keletkezett. Maga a reaktor is megsérült, majd radioaktív anyag került a levegőbe, és ennek nyomán szerte Európában a szokottnál nagyobb radioaktív koncentrációt mértek.
A szovjet vezetés próbálta titkolni a katasztrófát. A külvilág úgy szerzett tudomást róla, hogy Svédországban kezdtek radioaktív felhőket észlelni. A felhő április 29-én érte el a mi térségünket.
Az évfordulót új megvilágításba helyezi az ukrajnai háború, illetve a világ egyik legnagyobb nukleáris erőműve, a zaporizzsjai atomerőmű körüli harcok. A létesítmény körül rendszeresek a rakéta-becsapódások, de a reaktorok eddig szerencsére nem szenvedtek sérülést. Szakértők szerint egy célt tévesztett lövedék vagy eltévedt bomba nagyobb katasztrófát okozhatna, mint ami Csernobilban történt 1986-ban. Éppen ezért az évfordulón az olasz külügyminiszter javasolta, hogy az orosz és ukrán fél alakítson ki fegyvermentes, védett övezetet a zaporizzsjai atomerőmű körül.
A román elnök kimondottan pozitívnak minősítette dél-amerikai körútjának eredményeit, amelyek Klaus Iohannis szerint azt mutatják, hogy Romániát megbecsülik.
„Mindenhol nagyon jól fogadtak minket” – fogalmazott Iohannis Buenos Airesben, az Alberto Fernandez argentin elnökkel közös sajtótájékoztatóján. Kifejtette: Románia számára nagyon fontosak a dél-amerikai kapcsolatok és sajnálatosnak tartja, hogy csak sokéves szünet után jöhettek létre elnöki szintű találkozók a kontinens országainak vezetőivel.
„Itt a helyszínen sokkal jobban megérthettem latin-amerikai barátaink álláspontját, és a következtetéseimet az Európai Tanács elé tudom vinni” – mondta a román elnök, aki Argentina előtt Brazíliát és Chilét is felkereste.
Hangsúlyozta, hogy Románia a gazdasági együttműködés elmélyítésére törekszik a dél-amerikai országokkal, jelenleg ugyanis a kapcsolatok messze elmaradnak a lehetőségektől.
A tavaly kialakult világhelyzet óta hazánkban is a korábbinal jóval többször kerül említésre a gazdasági szféra állapota. A minap számolt be a sajtó például arról, hogy egy kormányzati támogatási program keretében kártérítést igénylő cégek száma (több mint tízezer) messze elmarad a várakozásoktól (Elméletileg 74 ezer vállalkozás pályázhatott volna. A Gazdasági, Vállalkozásügyi és Idegenforgalmi Minisztérium illetékesei arra számítottak, hogy 30 ezer cég fog pályázni), mivel a pályázati kiírás egy sor bonyolult, időigényes és költséges feltételt támaszt, ráadásul szervezési nehézségek is voltak. Ugyanakkor a program keretösszege meg sem közelíti az igényeket, még így sem, hogy a jelentkező cégek száma jóval elmarad az előzetes várakozásoktól. (A tárca becslései szerint a program teljes költségvetése csak hozzávetőleg 7 ezer cég kártalanítására lett volna elég.)
Ferencz Éva
Arról kevesebb szó esik, hogy miként alakul az esetenként világ szeme elől eldugott, de a világhelyzet hatósugara által ugyanúgy érintett civil szervezetek élete?
Erről a kászonjakabfalvi Strázsa Kulturális Egyesület vezetőjét, Ferencz Éva pedagógust faggatom a mai félórában, amelyben az egyesület tevékenységeire és aktuális programjaikra is kitérünk.
Az ukrajnai román közösség egyik legfontosabb vezetője arra kéri a román hatóságokat, hogy tegyenek többet a csernyivci románok védelméért. Szeptembertől ugyanis életbe lép a kisebbségi nyelvek oktatását erősen korlátozó új tanügyi törvény.
Mahala község volt polgármestere, Elena Nandriş az Agerpres román hírügynökségnek nyilatkozva úgy értékelte: Romániában sokan nem értik, mit jelent a nyelv elvesztése. „Nekünk itt nem áll hatalmunkban bármit is tenni. A törvényt végre fogják hajtani, egyetlen betűjéről sem mondtak le (az ukrán hatóságok)” – jelentette ki Elena Nandriş.
A volt polgármester elmondta, hogy Mahala községben két román tannyelvű középiskola van, az egyikben 411, a másikban 320 diák tanul. Jelenleg a két tanintézetben kizárólag román nyelven zajlik az oktatás, de a következő tanévtől az 5-12. osztályokban a tantárgyak egy részét kötelező módon ukránul kell oktatni. Az ötödik osztályban ezeknek a tantárgyaknak az aránya 20 százalék, a tizenkettedik osztályban pedig már 80 százalék.
Szergej Hacman román származású ukrán elemző szerint Ukrajna összes polgárának kötelessége ismerni az állam hivatalos nyelvét, de kisebbségeknek joguk van anyanyelvükön tanulni. „Ha egy nemzeti kisebbséghez tartozó diák elveszíti ezt a jogát, akkor elveszíti az identitását is” – jelentette ki.
Romániában 1.083.982-re nőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma, a hatóságok ma 271 új esetet jelentettek, legtöbbet, 45 esetet Bukarestből. A fertőzöttségi ráta országos szinten 0,08 ezrelékre nőtt. Ma 1 koronavírus-fertőzéshez köthető halálesetről számoltak be a hatóságok.
A járvány kezdete óta 34.298-an hunytak el és 1.048.072-en gyógyultak meg. Az egészségügyi intézményekben jelenleg 456 személyt kezelnek, közülük 67-et intenzív osztályon.
Az elmúlt 24 órában országszerte 29.748 tesztet végeztek el - közölte a Stratégiai Kommunikációs Csoport.
A Tanulók Országos Tanácsa (CNE) arra kéri, hogy a közoktatási törvény tervezetéből töröljék a diákok kizárására vonatkozó előírást.
Szerdai állásfoglalásában a diákszervezet riasztónak nevezte a képviselőház tanügyi bizottságában elfogadott módosító indítványt, amely – mint hangsúlyozták – korlátozná az oktatáshoz való hozzáférést, megfosztva a súlyos fegyelmi vétséget elkövető gyerekeket a rehabilitáció lehetőségétől.
A közlemény szerint túl azon, hogy alkotmányellenes, a tanulók kizárása csak súlyosbítaná az iskolaelhagyás jelenségét. A néhány napos kizárás, ahogyan azt javasolták, a hiányzások számának jelentős növekedését is jelentené, miközben a diákoknak iránymutatásra és támogatásra van szüksége, amit csak az órákon való részvétel biztosíthat – mutat rá a diákszervezet. Leszögezik: az iskolai erőszak ellen nem a tanulók kizárásával kell fellépni, az ilyen eseteket pszicho-pedagógiai és szociális szempontból kell egyenként kezelni.
A Mercer Street tankhajó ellen elkövetett dróntámadásról értekezett Bogdan Aurescu román külügyminiszter Josep Borrell-lel, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. A román fél kezdeményezésére lezajlott tegnapi telefonbeszélgetésen Aurescu ismét szóvá tette az incidens súlyosságát, és emlékeztetett a támadás szándékos jellegére, amelyet Románia és más nemzetközi partnerek értékelése szerint, a rendelkezésre álló információk alapján, az Iráni Iszlám Köztársaságnak tulajdonítanak – írja az Agerpres hírügynökség a külügyminisztérium közleményére hivatkozva.
A román diplomácia vezetője szolidaritásra kérte fel az Európai Uniót, és arra, hogy nyilvánosan ítélje el ezt az incidenst. Josep Borell főképviselő arról biztosított, hogy az Európai Unió szolidáris Romániával és aktívan követi az ügy fejleményeit.
Az Európai Unió és a NATO kedden elítélte a Mercer Street tankhajó ellen múlt csütörtökön, az Arab-tengeren intézett dróntámadást, amelyben a legénység két tagja, egy brit és egy román állampolgár életét vesztette. Az Amerikai Egyesült Államok, Izrael és az Egyesült Királyság Iránnak tulajdonítja a támadást, de az Európai Bizottság arra szólított fel, hogy "kerüljenek el minden olyan lépést, amely káros a térség békéjére és stabilitására" - tájékoztatott az AFP hírügynökség.
72 órás átmeneti tűzszünet lépett életbe az éjjel Szudánban – jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter. A közlemény szerint a szemben álló felek, az Abdel Fattáh al-Burháni tábornok vezette hadsereg, valamint a Mohamed Hamdan Dagalo tábornok irányítása alatt álló félkatonai szervezet, a Gyorsreagálású Támogató Erők 48 órán keresztül tárgyaltak, mire meg tudtak állapodni a tűzszünetről - tudósít a Magyar Távirati Iroda.
Az Egyesült Államok felszólította őket, hogy azonnal és teljes mértékben tartsa magát a tűzszünethez – olvasható az amerikai külügyminiszter közleményében. Szudánban április közepén robbantak ki súlyos összetűzések a hadsereg és a paramilitáris erők között. Az összecsapásokban több civil is meghalt. Szinte minden ország igyekezett kimenekíteni az állampolgárait: szombaton 14 magyar hagyta el Szudánt, másnap újabb 15 magyar jelentkezett segítségért, vasárnapról hétfőre virradó éjszaka pedig kilenc román állampolgár és egyikük szudáni állampolgárságú családtagját menekítették ki.
Háromnyelvű helységnévtáblákat helyeztek ki Máramarossziget bejáratainál hétfő reggel. A táblákon román, magyar és ukrán nyelven olvasható a román–ukrán határ menti település neve, ahol a magyarság számaránya nem éri el a közigazgatási törvényben előírt, az anyanyelvhasználati jogot biztosító húsz százalékot, ennek ellenére sikerült rávenni az önkormányzatot a többnyelvűség alkalmazására.
A rekordmértékű növekedéshez meghatározóan hozzájárult Oroszország ukrajnai inváziója – közölte az AFP egy tegnap közzétett összehasonlító jelentésre hivatkozva.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint a globális katonai kiadások új csúcsot értek el 2022-ben: az összesen 2 ezer 240 milliárd dollár a globális GDP 2,2 százalékát tette ki. A tavalyi volt zsinórban a nyolcadik év, amikor globális szinten nőttek a katonai kiadások. Ezeket egyrészt az ukrajnai háború pörgeti fel – hiszen védelmi költségvetésük növelésére ösztönzi az európai országokat -, másrészt pedig a még megoldatlan, sőt egyre fokozódó kelet-ázsiai feszültségek, amelyeket a Kína, illetve az Amerikai Egyesült Államok és ázsiai szövetségesei közötti ellentétek idéztek elő – nyilatkozta a jelentés egyik tásszerzője, Nan Tian kutató.
Összeütközött egy Münchenből érkező expressz vonat egy helyi személyszállító járattal ma reggel Nyugat-Csehországban. A német határ melletti Domazlice közelében történt vonatbalesetben két ember meghalt és mintegy negyvenen megsérültek - jelentette a cseh közszolgálati hírtelevízió, amely szerint a sérültek közül hét ember állapota válságos, több mint harmincan nincsenek életveszélyben. További részletek nem ismeretesek.
A szerencsétlenség helyszínére számos mentőkocsi és négy mentőhelikopter is érkezett - közölte a tűzoltóság regionális szóvivője. A súlyos baleset körülményeit vizsgálják.
Karel Havlícek cseh közlekedési és ipari miniszter a helyszínre utazott, és Twitter-bejegyzésében azt írta: a baleset oka valószínűleg az, hogy az expressz Domazlicénél nem állt meg a továbbhaladást tiltó piros lámpánál.
Az akció tegnap kezdődött és év végéig tart, a 24 és 64 év közötti nők jelentkezhetnek ingyenes Babeş-Papanicolaou tesztre és HPV (humán papillomavírus) szűrésre.
Ehhez nem szükséges háziorvosi küldőpapír, de előzetesen időpontot kell kérniük a sepsiszentgyörgyi kórháztól.A szűrőprogram keretében ingyenes minden orvosi vizsgálat, a kenetvizsgálat, a HPV-teszt, a méhnyak korai diagnosztizálása vagy kezelése. A méhnyakrák megelőzésére és korai felismerésére szolgáló szűrőprogram a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórházban, a Marosvásárhelyi Megyei Klinikai Sürgősségi Kórházzal partnerségben valósul meg azzal a céllal, hogy növekedjen azon nők száma, akik részesülhetnek a méhnyakrák megelőzésében.
Az évfordulót idén új megvilágításba helyezi az ukrajnai háború.
1986. április 25-ről 26-ára virradó éjszaka a mai Ukrajnában található Csernobilban robbanás történt az atomerőmű negyedik blokkjában. A detonáció felszakította az épület tetejét és falait, és tűz keletkezett. Maga a reaktor is megsérült, majd radioaktív anyag került a levegőbe, és ennek nyomán szerte Európában a szokottnál nagyobb radioaktív koncentrációt mértek.
A szovjet vezetés próbálta titkolni a katasztrófát. A külvilág úgy szerzett tudomást róla, hogy Svédországban kezdtek radioaktív felhőket észlelni. A felhő április 29-én érte el a mi térségünket.
Az évfordulót új megvilágításba helyezi az ukrajnai háború, illetve a világ egyik legnagyobb nukleáris erőműve, a zaporizzsjai atomerőmű körüli harcok. A létesítmény körül rendszeresek a rakéta-becsapódások, de a reaktorok eddig szerencsére nem szenvedtek sérülést. Szakértők szerint egy célt tévesztett lövedék vagy eltévedt bomba nagyobb katasztrófát okozhatna, mint ami Csernobilban történt 1986-ban. Éppen ezért az évfordulón az olasz külügyminiszter javasolta, hogy az orosz és ukrán fél alakítson ki fegyvermentes, védett övezetet a zaporizzsjai atomerőmű körül.
