Óriási kockázatot jelent az egészségre a rendkívül magas hőmérséklet - a hőguta az elhalálozások egyik legfontosabb oka kánikula idején. A hőségben tartózkodás súlyosbíthatja a szív és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget, az asztmát és más krónikus betegségeket - figyelmeztetnek a Közegészségügyi Intézet szakemberei.
Azt javasolják, hogy kerüljük a napon tartózkodást 11 és 18 óra között, használjunk napvédő szereket a napsütésnek kitett testrészeken. A szakértők szerint kerülni kell a nagy energiafogyasztást igénylő kültéri tevékenységeket, a sportolást és kertészkedést a kánikula idején, ugyanakkor napközben töltsünk két-három órát hűvös helyen. A test felmelegedésének megelőzése érdekében ajánlott világos színű, könnyű, természetes anyagból készült ruhákat viselni, kalapot és napszemüveget hordani, valamint rendszeresen vizet fogyasztani, még a szomjúság érzésének megjelenése előtt. Az orvosok szerint kerülni kell az alkohol fogyasztását, mert ez kedvez a szervezet kiszáradásának, viszont magas víztartalmú zöldségek és gyümölcsök, például uborka, paradicsom, sárga- és görögdinnye ajánlott. A gyerekeket és háziállatokat tilos a parkoló autóban hagyni hosszabb időre, mert a belső tér nagyon gyorsan veszélyes szintre melegedik - állítják a szakértők.
A rendkívüli hőség miatt 35 megyében korlátozzák hétfőn és kedden a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek forgalmát az autópályákon, gyorsforgalmi utakon és országutakon.
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság tájékoztatása szerint mindkét napon 12 és 20 óra között lesz érvényben a korlátozás. Mentesülnek a tilalom alól a személyszállító gépjárművek, az élő állatokat vagy romlandó termékeket, postai küldeményeket, az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszereléseket, üzemanyagot, ellenőrzött hőmérsékletet igénylő árut, katasztrófa sújtotta területekre vizet és élelmiszert szállító járművek, továbbá a hulladékszállításra kialakított járművek, a palackozott vizet és üdítőitalokat szállító járművek, mezőgazdasági termelőktől származó terményeket szállító járművek, a nemzetközi hadgyakorlatokon részt vevő katonai szállítmányok, valamint a betétdíjas visszaváltási rendszer keretében elindított szállítmányok.
Csökkent a központi és a helyi költségvetési intézmények tartozása májusban Romániában. A pénzügyminisztérium adatai szerint a központi intézmények hátraléka csaknem 11 és fél százalékkal volt kevesebb májusban, mint áprilisban.
A helyi költségvetési intézmények tartozása szintén visszaesett: áprilishoz képest közel 12 százalékkal.
Tavaly 3,5 százalékkal csökkent a relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában - derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
A romániai kereskedelmi szálláshelyek csaknem 391 ezer külföldi turistát fogadtak az idei első negyedévben. A turisták majdnem másfél milliárd lejt költöttek el Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Hivatal adataiból.
A külföldi turisták majdnem 52 százaléka üzleti célból érkezett Romániába, és ők költötték el a külföldi turisták összkiadásainak csaknem 54 százalékát.
Óriási kockázatot jelent az egészségre a rendkívül magas hőmérséklet - a hőguta az elhalálozások egyik legfontosabb oka kánikula idején. A hőségben tartózkodás súlyosbíthatja a szív és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget, az asztmát és más krónikus betegségeket - figyelmeztetnek a Közegészségügyi Intézet szakemberei.
Azt javasolják, hogy kerüljük a napon tartózkodást 11 és 18 óra között, használjunk napvédő szereket a napsütésnek kitett testrészeken. A szakértők szerint kerülni kell a nagy energiafogyasztást igénylő kültéri tevékenységeket, a sportolást és kertészkedést a kánikula idején, ugyanakkor napközben töltsünk két-három órát hűvös helyen. A test felmelegedésének megelőzése érdekében ajánlott világos színű, könnyű, természetes anyagból készült ruhákat viselni, kalapot és napszemüveget hordani, valamint rendszeresen vizet fogyasztani, még a szomjúság érzésének megjelenése előtt. Az orvosok szerint kerülni kell az alkohol fogyasztását, mert ez kedvez a szervezet kiszáradásának, viszont magas víztartalmú zöldségek és gyümölcsök, például uborka, paradicsom, sárga- és görögdinnye ajánlott. A gyerekeket és háziállatokat tilos a parkoló autóban hagyni hosszabb időre, mert a belső tér nagyon gyorsan veszélyes szintre melegedik - állítják a szakértők.
Példátlan diplomáciai feszültség alakult ki Franciaország és az Egyesült Államok között: Párizs gyakorlatilag megtiltotta a francia kormány tagjainak, hogy találkozzanak…
Az igazságügyi minisztériumban befejeződött a főügyészség vezető tisztségeire pályázók meghallgatása. A következő napokban mutatják be menedzseri terveiket a korrupcióellenes ügyosztály és a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyosztály vezető tisztségeire pályázók.
Nem lakoltatták ki Nagyváradon hétfőn délelőtt Fejes Rudolf Anzelm apátot, noha a bírósági végrehajtó által megjelölt határidő ekkor járt le. A helyszínen összegyűlt hívek és támogatók végül hiába várták az intézkedést: a nagyváradi polgármesteri hivatal halasztást kért – írja a Transtelex portál.
Hétfőn déltől kedd délutánig villámáradásokra, helyi árvizekre, a patakok és folyók vízhozamának növekedésére vonatkozó figyelmeztetést adott ki az Országos Vízügyi Hatóság.
A kormány várhatóan ezen a héten hagyja jóvá a közigazgatási reformot és a gazdasági fellendítési csomagot, hogy az idei évi költségvetés tervezetét a teljes adatok birtokában tudja véglegesíteni.
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség közvitára bocsátotta az egészségügyi dolgozók elleni agresszió megelőzését és felszámolását célzó nemzeti cselekvési stratégia tervezetét.
A Román Orvosi Kamara szerint az egészségügyi rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a munkaidő betartása és a megfelelő munkakörülmények biztosítása.
Románia támogatja az Európai Unió Oroszország elleni 20. szankciócsomagjának elfogadását – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter Brüsszelben, a Külügyek Tanácsának ülése előtt.
Példátlan diplomáciai feszültség alakult ki Franciaország és az Egyesült Államok között: Párizs gyakorlatilag megtiltotta a francia kormány tagjainak, hogy találkozzanak az amerikai nagykövettel, írja a Reuters.
A lépés előzménye, hogy Charles Kushnert korábban bekérették a francia külügyminisztériumba, miután nyilvánosan kommentálta egy francia szélsőjobboldali aktivista halálát. Az amerikai diplomata már második alkalommal ignorálta a felkérést, ami a diplomáciai szabályok szerint több egyszerű meghívásnál, ezért a francia kormány úgy döntött, hogy nem engedi közvetlenül találkozni a kormány tagjaival. Először 2025-ban azért kérették be Kushner, aki amúgy az amerikai elnök apatársa, mert nyilvánosan bírálta Franciaországot az antiszemitizmus elleni fellépés miatt.
A diplomata bojkottálása azt jelzi, hogy Párizs nem tűri a belpolitikai ügyekbe való amerikai beleszólást.
Ezt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jelentette ki egy reggeli rádióinterjúban, kiemelve, hogy több kérdés még nyitott, a koalícióban komoly viták zajlanak a beruházások, a szociális támogatások és a PNRR‑mérföldkövek ügyében.
A szövetségi elnök hangsúlyozta: a közberuházások tartják életben a román gazdaságot, ha ezek leállnak, elsősorban a román vállalatok mennek csődbe, nem a multik. Továbbá, társfinanszírozásokra van szükség az országos helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt és az európai alapokból finanszírozott projektek esetében is, és ezt a fejezetet még nem sikerült lezárni.
Nincs megállapodás a szociális csomagról sem, amelynek kapcsán több változatot vizsgálnak. Az RMDSZ javaslata szerint a 3000 lej alatti nyugdíjasok kapnának egyszeri, fix összegű támogatást, egy vagy két részletben.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést, ha nem kerül bele az általa javasolt szolidaritási csomag. Mihai Fifor szociáldemokrata képviselő úgy fogalmazott: a kormány „brutális megszorításai” társadalmi elégedetlenséget és gazdasági‑szociális válságot okoztak, és szerinte szolidaritási intézkedések nélkül nincs stabil költségvetés. A politikus Ilie Bolojan kormányfőt bírálta, mondván: a kiadáscsökkentés és az elbocsátások aláássák a társadalmi kohéziót, és akár „társadalmi robbanáshoz” is vezethetnek.
Közben a kormánykoalíció hétfői ülésén egyhangú megállapodás született a központi és helyi közigazgatás reformjáról, valamint az adókedvezmények bevezetéséről.
Kelemen Hunor szövetségi elnök közölte: az RMDSZ javaslatára csökkentik az adóterheket, így a 100 évnél régebbi épületek 25, az 50 és 100 év közöttiek 15 százalékos kedvezményt kapnak. A súlyos fogyatékkal élők ingatlan- és gépjárműadója a felére, az előrehaladott fogyatékkal élőké negyedére csökken, meghatározott értékhatárok mellett.
A pénzügyminisztérium dolgozza ki a jogszabály végleges szövegét, beleértve az elszámolást azok számára, akik már befizették az éves adót.
A koalíció a közigazgatási reformról is döntött: megszüntetik az intézményi átfedéseket, csökkentik a bürokráciát és a kiadásokat.
A változtatásokra azért volt szükség, mert a helyi adók januári emelése országszerte elégedetlenséget és tüntetéseket váltott ki, az önkormányzatok pedig törvénymódosítás nélkül nem csökkenthették az adókat
Az ukrán elnök arra kéri az Európai Uniót, hogy minél előbb álljon elő egy dátummal, amikor Ukrajna csatlakozhat a közösséghez. Volodimir Zelenszkij szerint a csatlakozásnak már 2027-ben meg kéne történnie, hogy Oroszország ne tudja blokkolni azt akár a következő 50 évre.
Az elnök az orosz invázió negyedik évfordulója alkalmából adott interjút a Financial Timesnak, és sokat beszélt az esetleges békekötésről. Szerinte Donald Trump rá sokkal nagyobb nyomást próbál helyezni, mint Oroszországra, miközben Moszkva apró gesztusokkal próbálja gyengíteni Kijev pozícióját az amerikai elnök szemében.
Zelenszkij szerint a fegyverszünet csak akkor lehet tartós, ha komoly biztonsági garanciák társulnak hozzá. Büszkén beszélt az ukrán fegyvergyártás fejlődéséről, például az FP‑5 Flamingo rakétáról, amely 1400 km‑re lévő orosz célpontot is elért.
Zelenszkij szerint Belarusz már nem tagadhatja részvételét a háborúban, mivel területéről indítanak dróntámadásokat. A háború után csak akkor normalizálódhat a viszony, ha EU‑barát, demokratikus vezetés kerül hatalomra Minszkben – mondta az ukrán elnök.
Ukrajna nemcsak saját szabadságáért, hanem egész Európa biztonságáért harcol - jelentette ki a román államfő a háború kitörésének negyedik évfordulóján.
Nicușor Dan emlékeztetett arra, hogy négy éve vált valóra Európa egyik legsötétebb forgatókönyve, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Úgy vélte, az ukrán nép „bátor és kitartó ellenállása” nélkül a kontinens sokkal nagyobb veszélyben lenne. A háború emberi ára – szétszakadt családok, elveszett életek – óriási, és Románia hálával tartozik Ukrajnának, fogalmazott az elnök.
Megerősítette: Románia addig támogatja Ukrajnát, ameddig szükség lesz rá. Nicusor Dan szerint a béketárgyalásoknak csak akkor van értelme, ha igazságos és tartós békéhez vezetnek. Leszögezte: a biztonsági garanciák elengedhetetlenek ahhoz, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg hasonló agresszió.
A háború kitörésének negyedik évfordulóján több romániai középületet – köztük az elnöki hivatalnak otthont adó Cotroceni‑palotát – az ukrán zászló színeiben világítják ki, ezzel is kifejezve Románia szolidaritását az ukrán néppel.
Oroszország egyre nehezebben pótolja az ukrajnai háborúban elszenvedett hatalmas emberveszteségeket – derül ki egy friss elemzésből. A hadseregnek havonta mintegy harmincezer új katonára lenne szüksége, de ezt már nem tudják biztosítani, miközben a Kreml továbbra is kerüli az újabb országos mozgósítást. A toborzás ezért egyre inkább kényszerre, zsarolásra és korrupcióra épül: a beszámolók szerint sorozottakat fenyegetéssel vesznek rá a szerződéskötésre, lazítják az egészségügyi alkalmassági szabályokat, és a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeit célozzák meg: hajléktalanokat, adósságban élőket, munkanélkülieket.
A börtönökben is folytatódik a toborzás, sőt már vádemelés előtt álló gyanúsítottakat is a frontra küldenének büntetés helyett. Emellett egyre több külföldi – főként afrikai és ázsiai fiatal – kerül orosz szerződéses katonának hamis ígéretek alapján. A háború ötödik évében a rendszer így próbálja elkerülni az újabb mozgósítást, miközben a fronton továbbra is súlyos veszteségeket szenved.
Két hiánypótló - az erdélyi teológiai gondolkodás és egyházi stratégia fontos kérdéseiről szóló - kötetet mutattak be nem rég Kolozsváron. A szerzőkkel, Batizán Attilával és Juhász Ábellel László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett. Adásunk végén Ferencz-Nagy Zoltán a Helikon irodalmi folyóirat februári lapszámait ajánlja figyelmünkbe.
Az egyház mint diaszpóra című könyvében Batizán Attila azt kutatja, hogy hogyan őrizheti meg identitását és küldetését a református közösség a mai világ változó körülményei között. A szerző református lelkész, aki marosvásárhelyi származása ellenére nagy ismerője a dél-erdélyi szórványnak, ugyanis 2004 és 2010 között a Hunyad megyei rákosdi szórványgyülekezetben szolgált. 2010 óta a Maros megyei Szentgericén szolgál, és emellett 2024-től ő a Küküllői Református Egyházmegye esperese, a marosvásárhelyi Gecse Dániel Református Orvosi és Egészségügyi Szakkollégium lelkészi igazgatója, a Marosvásárhelyi Református Kollégium Egyesületének elnöke, de tagja a Romániai Református Egyház Zsinatának, egyháza nyugdíjbizottságának és lelkészképesítő bizottságának, valamint a Diakónia Keresztyén Alapítvány Marosvásárhelyi Fiókszervezetének kuratóriumi elnöke.
Transzilvanista kálvinizmus című könyvében Juhász Ábel arra keresi a választ, hogy mi határozza meg az erdélyi református identitást. A kézdivásárhelyi születésű szerző a hargita megyei Telekfalva református lelkipásztora. Tanulmányait a kolozsvári, nagyszebeni és sárospataki teológiai intézetekben végezte, fél évig az Amszterdami Szabadegyetem kutatói ösztöndíjával képezte tovább magát. 2011–2014 között a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Doktori Iskolájának hallgatója volt, ahol abszolutóriumot szerzett. Kutatási területe az egyház és társadalom kapcsolata, valamint az egyházi kommunikáció- és diskurzuselemzések, illetve a két világháború közötti erdélyi teológiatörténet.
Az igazságügyi minisztériumban befejeződött a főügyészség vezető tisztségeire pályázók meghallgatása. A következő napokban mutatják be menedzseri terveiket a korrupcióellenes ügyosztály és a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyosztály vezető tisztségeire pályázók.
A főügyészi tisztség március 31-én üresedik meg. A meghallgatások eredményét március 2-án közlik, majd a jelölteket jóvá kell hagynia a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak és csak ez után dönt az államfő a javasoltak kinevezéséről vagy elutasításáról.
Nem lakoltatták ki Nagyváradon hétfőn délelőtt Fejes Rudolf Anzelm apátot, noha a bírósági végrehajtó által megjelölt határidő ekkor járt le. A helyszínen összegyűlt hívek és támogatók végül hiába várták az intézkedést: a nagyváradi polgármesteri hivatal halasztást kért – írja a Transtelex portál.
A premontrei templom előtt a délelőtti órákban több százan fordultak meg, sokan imával fejezték ki szolidaritásukat az apáttal, aki a templomban tartott mise után csatlakozott az utcán várakozókhoz. A jelenlévők a végrehajtót várták az esős időben, ám időközben kiderült: az önkormányzat kezdeményezte az eljárás elnapolását. A városháza indoklása szerint az iskolai vakációt követően újraindult a tanítás az egykor a premontrei rendhez tartozó Mihai Eminescu Főgimnáziumban, és az érintett helyiségek egy része az oktatási tevékenységhez kapcsolódik, ezért az azonnali kilakoltatás fennakadást okozhatott volna. A közlemény ugyanakkor egyértelművé tette: a halasztás ideiglenes, az eljárás továbbra is érvényben marad, és később, az oktatás zavarása nélkül végrehajtható.
Hétfőn déltől kedd délutánig villámáradásokra, helyi árvizekre, a patakok és folyók vízhozamának növekedésére vonatkozó figyelmeztetést adott ki az Országos Vízügyi Hatóság.
A sárga színjelzésű elsőfokú riasztás Szatmár, Máramaros, Kolozs, Bihar, Hunyad, Arad, Fehér, Krassó-Szörény, Temes, Olt, Teleorman, Arges, Dâmbovița, Giurgiu és Ilfov megyék vizeinek egyes szakaszaira érvényesek. Az érintett megyék lakosságát felkérik, kerüljék a vizek és az árvíz veszélyeztette övezetek közelében tartózkodást, tartsák tiszteletben a helyi hatóságok és a katasztrófavédelem utasításait. Ugyanakkor javasolják megelőző intézkedések meghozatalát a javak védelme és a személyes biztonság szavatolására a vízszint gyors növekedése esetén.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint korai még a nyugdíjak befagyasztásának feloldásáról tárgyalni.
A TVR Info műsorában úgy fogalmazott: bármilyen emelésre csak fenntartható módon, a gazdasági adatok és a költségvetés alakulásának függvényében kerülhet sor. A miniszter hangsúlyozta: jelentős javulást kell felmutatni a költségvetési helyzetben, különben az ígéretek fedezet nélkül maradnának. Emlékeztetett: a befagyasztásról tavaly nyáron döntött a kormánykoalíció, és az intézkedés szükséges a 2026-os hiánycél teljesítéséhez. Nazare ugyanakkor nem zárta ki, hogy az év folyamán újratárgyalják a kérdést, amennyiben a költségvetési adatok javulnak. Jelenleg azonban – mint mondta – még nem tartanak ott.
A kormány várhatóan ezen a héten hagyja jóvá a közigazgatási reformot és a gazdasági fellendítési csomagot, hogy az idei évi költségvetés tervezetét a teljes adatok birtokában tudja véglegesíteni.
A koalíció 10 százalékos költségcsökkentésről döntött a helyi és központi közigazgatásban, a gazdasági csomag pedig a román mikrovállalatok támogatását és stratégiai beruházók vonzását irányozza elő és a következő hat évre szól. Alexandru Nazare a TVR Info csatornán hangsúlyozta, a dokumentum bizonyítja, hogy Románia tudja miként akarja finanszírozni a stratégiai ágazatokat, hogy az ország megváltoztatja a külföldi tőke vonzásának módját, olyan eszközöket teremt, amelyekkel 200 millió euró feletti beruházásokat képes behozni az országba. A pénzügyminiszter elmondta, mindezeket a kedvezményeket és intézkedéseket eddig nem szabályozták egyetlen dokumentumban.
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség közvitára bocsátotta az egészségügyi dolgozók elleni agresszió megelőzését és felszámolását célzó nemzeti cselekvési stratégia tervezetét.
A szervezet szerint az erőszak már rég nem elszigetelt jelenség, ezért sürgetik a stratégia mielőbbi elfogadását és egy végrehajtást felügyelő, tárcaközi mechanizmus létrehozását. A végleges változat várhatóan március második felében készül el. A bejelentés előzménye, hogy a múlt héten két súlyos eset is történt: Borsán egy orvost ütött meg egy beteg hozzátartozója újraélesztés közben, Târgu Jiuban pedig hasonló incidens történt. A belügyi tárca rendkívül súlyos cselekménynek nevezte az ilyen támadásokat.
A Román Orvosi Kamara szerint az egészségügyi rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a munkaidő betartása és a megfelelő munkakörülmények biztosítása.
A kamara vezetősége hangsúlyozta: a munkaidő tiszteletben tartása nemcsak szerződéses, hanem erkölcsi kötelesség is az orvosok részéről. A szervezet elnöke, Cătălina Poiană kiemelte: az állami és a magánszektorban végzett tevékenységek közötti idő egyértelmű és átlátható elhatárolása elengedhetetlen, és minden döntés középpontjában a beteg egészségének kell állnia. Az Orvosi Kamara azt követően reagált, hogy Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat, és a magánszektorban dolgoznak. A vizsgálatok országos szinten ma kezdődnek.
Románia támogatja az Európai Unió Oroszország elleni 20. szankciócsomagjának elfogadását – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter Brüsszelben, a Külügyek Tanácsának ülése előtt.
A tárcavezető hangsúlyozta: Moszkva nemcsak hagyományos fegyvereket vet be az Ukrajna elleni háborúban, hanem dezinformációs kampányokkal is próbálja gyengíteni és destabilizálni az Európai Uniót. Szerinte az online térben terjesztett, tömegesen ismételt álhírek komoly veszélyt jelentenek az európai demokráciákra. Țoiu kiemelte az energiahálózatok összekapcsolásának fontosságát is, tekintettel arra, hogy Oroszország az energiát is politikai eszközként használja. Az uniós külügyminiszterek hétfőn próbálnak megállapodni a 20. szankciócsomagról, miután a tagállami nagykövetek a múlt héten nem jutottak egyezségre.
Példátlan diplomáciai feszültség alakult ki Franciaország és az Egyesült Államok között: Párizs gyakorlatilag megtiltotta a francia kormány tagjainak, hogy találkozzanak az amerikai nagykövettel, írja a Reuters.
A lépés előzménye, hogy Charles Kushnert korábban bekérették a francia külügyminisztériumba, miután nyilvánosan kommentálta egy francia szélsőjobboldali aktivista halálát. Az amerikai diplomata már második alkalommal ignorálta a felkérést, ami a diplomáciai szabályok szerint több egyszerű meghívásnál, ezért a francia kormány úgy döntött, hogy nem engedi közvetlenül találkozni a kormány tagjaival. Először 2025-ban azért kérették be Kushner, aki amúgy az amerikai elnök apatársa, mert nyilvánosan bírálta Franciaországot az antiszemitizmus elleni fellépés miatt.
A diplomata bojkottálása azt jelzi, hogy Párizs nem tűri a belpolitikai ügyekbe való amerikai beleszólást.
