Csütörtökön, október 15-én ért véget a négynapos bukaresti jazzfesztivál - a Liszt Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezésében idén nyolcadik alkalommal valósult meg a Bukaresti Magyar Jazznapok, amely 2026. október 12. és 15. között négy különböző helyszínen várta a jazzrajongókat a román fővárosban. A négynapos fesztivált a „Kőrössy 100” emlékév jegyében a kolozsvári születésű, a romániai jazzélet úttörőjeként tisztelt legendás jazzzongorista, Kőrössy Jancsi emlékének szentelték, születésének centenáriuma alkalmából.
Bukarestben, a Hard Rock Caféban fog koncertezni október 27-én, kedden este 9 órakor az erdélyi gyökerű Ineffable együttes, amely Shakespeare-szonetteket zenésített meg saját modern zenei stílusában - Bara Zsolt és Borbély Tamás összeállításait hallhatják a mai műsorban erről a két eseményről * tartsanak velünk!
Románia szövetségesei segítségét kérte a fekete-tengeri térség biztonságának megerősítéséhez arra az időszakra, amíg megérkeznek az uniós SAFE program keretében megrendelt védelmi eszközök - közölte Brüsszelben Nicușor Dan. Az államfő szerint Franciaország már jelezte, hogy kész biztosítani a szükséges felszerelést. Nicușor Dan emlékeztetett, hogy Románia korábban hasonló támogatást kért a szövetségeseitől, amikor a Duna menti határtérségben megszaporodtak a drónincidensek. Akkor az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia és Portugália nyújtott segítséget.
Románia államháztartási hiánya az idei első kilenc hónapban a bruttó hazai termék 3,82 százalékának megfelelő 78 milliárd 520 millió lejt tett ki - közölte a pénzügyminisztérium. Tavaly ugyanebben az időszakban a deficit meghaladta a 102 milliárd lejt, vagyis a GDP 5,35 százaléka volt. Így a GDP-arányos hiány egy év alatt 1,53 százalékponttal csökkent. Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter szerint a költségvetési hiány mérséklésével párhuzamosan több mint 25 milliárd lejjel, mintegy 108 milliárd lejre emelkedtek az állami beruházások. Az év első kilenc hónapjában az államháztartás bevételei éves összevetésben 11,8 százalékkal nőttek, de a kiadások is 5,5 százalékkal bővültek.
Jövő héten várja kormányalakítási tárgyalásokra a parlamenti pártokat Klaus Johannis. Ezt az államelnök maga jelentette be a Cotroceni-palotában adott nyilatkozatában,…
Adásunkban Harcsa Veronika jazzénekesnővel és Márkos Albert színházi és filmes zeneszerzővel hallhatnak interjút a Bukarestben is bemutatott Kassák Lajos zenés…
A legfőbb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt által benyújtott bizalmatlansági indítványról szavaz a parlament két háza kedden, a délben kezdődött…
A francia rendőrök csaknem 4 ezer rendbontót állítottak elő hétfő estig az igazoltatás közben agyonlőtt tinédzser miatt kirobbant franciaországi zavargások során, a többségük tinédzser.
Amennyiben az USR-PLUS megszavazza a bizalmatlansági indítványt, ez annyit jelent, hogy elismeri inkompetens miniszterei voltak – jelentette ki Florin Cîţu kormányfő a bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos parlamenti vitán.
A tízezret közelíti az ukrajnai háború civil áldozatainak száma – olvasható az ENSZ júniusi becslésében. A szervezet a 2022. február 24-től 2023. február 12-ig tartó időszakot vizsgálta meg a polgári veszteségek szempontjából: szűk egy év alatt 7199-en haltak meg – köztük 32 kisgyermek –, és 11 756-an sebesültek meg.
Az új közoktatási törvény kötelezővé teszi a kiscsoportot az óvodai oktatáson belül a 2030-2031-es tanévtől. A jogszabály értelmében az ősszel ötödik osztályt kezdő generáció lesz az első, amelyiknél az új törvény szerint szervezik meg az országos képességfelmérő vizsgát és a középiskolai felvételit, az érettségit érintő módosításokat pedig a 2025-2026-os tanévben kilencedik osztályt kezdő diákok vizsgáján alkalmazzák majd először.
A törvény egyebek mellett előírja, hogy a tanulókat csak súlyos esetekben lehet kizárni az iskolából, és az intézkedést fegyelmi eljárásnak kell megelőznie, amely során biztosítani kell a védelemhez és a fellebbezéshez való jogot.
A jogszabály kimondja, az oktatási minisztérium jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy egy osztályban vagy óvodai, bölcsődei csoportban a gyerekek száma kettőnél többel haladja meg a megengedett maximális létszámot. Az elszigetelt települések iskoláiban vagy ahol a tanulók létszáma kisebb a törvény által előírtnál, engedélyezett az összevont osztályok létrehozása, a 8. osztálynak azonban létszámtól függetlenül különállónak kell lennie.
A törvény arról is rendelkezik, hogy a pedagógusok a nyugdíjkorhatár elérése után is megmaradhatnak az állásukban 70 éves korukig.
A felsőoktatási törvény értelmében az akkreditált felsőoktatási intézményekben nappali tagozaton tanuló diákok 90 százalékos kedvezménnyel utazhatnak a belföldi tömegközlekedési eszközökön és vonatjáratokon a teljes naptári évben, 30 éves korukig.
Klaus Iohannis államfő szerint az oktatási törvények szilárd keretet biztosítanak egy olyan oktatási rendszer felépítéséhez, amely kiállja az idő próbáját, ugyanakkor a két jogszabály önmagában nem fogja megoldani a rendszer akut problémáit, csak akkor, ha valóban gyakorlatba ültetik őket.
Az oktatási törvényeket a Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt alkotta kormány indítványozta a Klaus Iohannis államfő által 2016-ban kezdeményezett Képzett Románia projekt alapján.
Az RMDSZ visszaállítaná a Nemzeti Liberális Párt-USR-RMDSZ koalíciót. Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint még mindig ez lenne az ország, a társadalom számára a leginkább kiegyensúlyozott és hatékony kormányzati koalíció - nyilatkozta Kelemen Hunor a 10 perc Bukarest legújabb adásában.
Németország támogatja, hogy Románia még az idén teljes jogú tagként csatlakozzon a schengeni övezethez - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár tegnap Berlinben Marcel Ciolacu román miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. A német politikus Németország fontos és megbízható partnerének, szövetségesének, valamint jó barátjának nevezte Romániát. Scholz szerint Románia minden feltételt teljesített és nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy az állandó belső határellenőrzés nélküli európai övezet tagja lehessen.
Marcel Ciolacu az osztrák és a holland kormány elutasító álláspontjára utalva kiemelte, hogy fel kell oldani a román és a bolgár schengeni csatlakozási folyamat "indokolatlan blokádját", és kifejezte reményét, hogy a csatlakozást ugyancsak támogató Spanyolország erőfeszítései sikerre vezetnek. A román kormányfő arról is beszélt, hogy Németország Románia első számú kereskedelmi partnere, de az együttműködést még tovább lehet bővíteni, a többi között a háború utáni ukrajnai újjáépítésében. Ciolacu szerint Románia a fekvése és az erőforrásai révén az energiaellátásban is fontos regionális központtá válhat, ami számos más terület, köztük a védelmi ipar, a mezőgazdaság és az építőipar mellett ugyancsak nagy lehetőségeket kínál a német vállalkozásoknak. A román kormányfő hangsúlyozta, hogy kitartóan támogatni kell az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnát, és minél hamarabb meg kell kezdeni az EU-csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával.
Olaf Scholz Ukrajna támogatásáról szólva rámutatott: hazája már 17 milliárd euró értékben nyújtott humanitárius, pénzügyi és katonai támogatást Kijevnek, amivel a második helyen áll, rögtön az Egyesült Államok után. A német kancellár szerint köszönet jár Romániának, amiért "példamutatóan" vesz részt a NATO keleti szárnyának megerősítésében, határozottan reagál a szomszédos Ukrajna elleni orosz támadásra, szolidaritást vállal Moldovával és "igazán figyelemre méltó" módon járul hozzá az Ukrajnában termesztett gabona exportjához. (MTI)
Jövő héten várja kormányalakítási tárgyalásokra a parlamenti pártokat Klaus Johannis. Ezt az államelnök maga jelentette be a Cotroceni-palotában adott nyilatkozatában, miután a parlament tegnap délután elfogadta a Florin Cîțu liberális miniszterelnök vezette kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt. Az államfő úgy fogalmazott: időt akar adni az alakulatoknak arra, hogy a vezetőtestületeik meghozzák a "felelős döntéseket", amelyeket ismertetnek majd a kormányalakítási tárgyalásokon, így csak jövő héten hívja konzultációra a pártokat. Addig a Cîțu-kormány ügyvivőként vezeti az országot.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt bizalmatlansági indítványát 281 képviselő és szenátor szavazta meg. A kormány megbuktatásához legkevesebb 234 voksra volt szükség.
A szavazás eredményének kihirdetése után Marcel Ciolacu szociáldemokrata elnök leszögezte: a PSD semmiképpen nem fog egy kisebbségi, liberális kormányt támogatni, legfeljebb egy szakrétői kormány beiktatását hajlandó megszavazni, amely elvezeti az országot az előrehozott választásokig.
Adásunkban Harcsa Veronika jazzénekesnővel és Márkos Albert színházi és filmes zeneszerzővel hallhatnak interjút a Bukarestben is bemutatott Kassák Lajos zenés irodalmi est kapcsán. Ezt követően elkalauzoljuk Önöket a kolozsborsai Bánffy-kastélyba, illetve a felújítás előtt álló marosvásárhelyi Teleki Téka nagytermébe. Adásunk végén a Helikon irodalmi folyóirat szeptemberi lapszámainak tartalmát ismertetjük.
A Meta tulajdonosa bejelentette, hogy csütörtökön indul az ellen-Twitter.
Már júniusban kiszivárgott dokumentumokból lehetett tudni, hogy Mark Zuckerberg készül indítani egy platformot azoknak a felhasználóknak, akik kiábrándultak az Elon Musk által tulajdonolt Twitterből – emlékeztet a hírt közlő 444.hu.
Az alkalmazás a Threads nevet fogja viselni és az Instagrammal is összekapcsolható lesz. Az alkalmazás – amelynek neve magyarul szálat jelent – már most megrendelhető az App Store-ban. A hivatalos tájékoztatás szerint a Threads egy szövegalapú csevegőalkalmazás. Nemcsak funkciója, hanem az előzetes képek alapján kinézetét tekintve is hasonlít a Twitterhez.
A legfőbb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt által benyújtott bizalmatlansági indítványról szavaz a parlament két háza kedden, a délben kezdődött együttes ülésen. A Florin Cîțu által vezetett kabinet megbukik, ha a képviselők és szenátorok több mint fele – minimum 234 törvényhozó – megszavazza a bizalmatlansági indítványt.
A francia rendőrök csaknem 4 ezer rendbontót állítottak elő hétfő estig az igazoltatás közben agyonlőtt tinédzser miatt kirobbant franciaországi zavargások során, a többségük tinédzser.
Az előállított csaknem négyezer rendbontó átlagéletkora 17 év, jelentős részük viszont alig 12-13 éves a francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint. Kétharmaduknak soha nem volt dolga a rendőrséggel. A bíróságok eddig 374 fiatalt ítéltek el gyorsított eljárásban. Strasbourgban négy és tíz hónap közötti letöltendő börtönbüntetéseket szabtak ki a zavargókra és a fosztogatókra.
Gérald Darmanin belügyminiszter szerint jelentősen visszaesett az incidensek száma, beleértve a gyújtogatásokat is. Ennek ellenére éjszakánként továbbra is 45 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot az utcákon.
Emmanuel Macron francia államfő hétfő este látogatást tett az öt éjjelen át tartott elővárosi zavargásokat megfékező párizsi rendfenntartó erőknél, amelyeknek köszönetét fejezte ki, és támogatásáról biztosította őket.
Amennyiben az USR-PLUS megszavazza a bizalmatlansági indítványt, ez annyit jelent, hogy elismeri inkompetens miniszterei voltak - jelentette ki Florin Cîţu kormányfő a bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos parlamenti vitán.
Hozzátette, az USR emberei maguk ismerték el, hogy inkompetensek és nincs mit keresniük a kormányzásban. A szövetséget felelőtlennek és zöldfülűnek nevezte a miniszterelnök, aki sajnálatát fejezte ki, hogy nem menesztette jóval korábban az USR minisztereit, mert akkor jobban felkészült volna az egészségügyi rendszer a járvány negyedik hullámára, jobban felhasználta volna az ország az Európai Uniótól kapott pénzeket és néhány kilométerrel több autópálya épült volna meg. Ma legalább megmutatta a románoknak, hogy hol a helye, a Szociáldemokrata Párt mellett - utalt Cîţu az USR-PLUS honatyáira, akik a parlamentben a PSD képviselői mellett ültek a teremben.
Lengyelország legalább az év végéig még megtartaná a Németország által kölcsönadott, amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétarendszereket.
Ezt a lengyel védelmi miniszter közölte, miután német hivatali partnerével tartott megbeszélést hétfőn a délkelet-lengyelországi Zamoscban, ahová Boris Pistorius látogatásra érkezett az ott állomásozó német kontingenshez.
Mariusz Blaszczak hangsúlyozta, hogy a légvédelmi rakétákra szükség van az Ukrajnának szánt, Lengyelországon áthaladó szállítmányok védelmére.
A Cîţu kormánynak sürgősen távoznia kell, hogy Románia kilábaljon az állandó politikai, gazdasági és társadalmi válságból - jelentette ki Lucian Romaşcanu szociáldemokrata szenátor a párt bizalmatlansági indítványának felolvasásakor. A szociáldemokraták szerint a koalíciós kormányzás miatt minden állampolgár 560 euróval szegényebb, mert az intézkedések lerombolták az emberek vásárlóerejét.
A tízezret közelíti az ukrajnai háború civil áldozatainak száma – olvasható az ENSZ júniusi becslésében. A szervezet a 2022. február 24-től 2023. február 12-ig tartó időszakot vizsgálta meg a polgári veszteségek szempontjából: szűk egy év alatt 7199-en haltak meg – köztük 32 kisgyermek –, és 11 756-an sebesültek meg.
A leginkább érintett térség Donyeck és Luhanszk régió több mint 10 ezer halállal és sebesüléssel járó esettel. A vonatkozó ENSZ-jelentés szerint a legtöbb polgári áldozatot nagy kiterjedésű robbanófegyverek okozták, beleértve a nehéztüzérség lövedékeit és a légi csapásokat. A statisztika készítői hangsúlyozták: a valós számok jóval magasabbak lehetnek, mivel azokról a területekről, ahol intenzív harcok zajlanak, késnek az adatszolgáltatások.
Az új közoktatási törvény kötelezővé teszi a kiscsoportot az óvodai oktatáson belül a 2030-2031-es tanévtől. A jogszabály értelmében az ősszel ötödik osztályt kezdő generáció lesz az első, amelyiknél az új törvény szerint szervezik meg az országos képességfelmérő vizsgát és a középiskolai felvételit, az érettségit érintő módosításokat pedig a 2025-2026-os tanévben kilencedik osztályt kezdő diákok vizsgáján alkalmazzák majd először.
A törvény egyebek mellett előírja, hogy a tanulókat csak súlyos esetekben lehet kizárni az iskolából, és az intézkedést fegyelmi eljárásnak kell megelőznie, amely során biztosítani kell a védelemhez és a fellebbezéshez való jogot.
A jogszabály kimondja, az oktatási minisztérium jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy egy osztályban vagy óvodai, bölcsődei csoportban a gyerekek száma kettőnél többel haladja meg a megengedett maximális létszámot. Az elszigetelt települések iskoláiban vagy ahol a tanulók létszáma kisebb a törvény által előírtnál, engedélyezett az összevont osztályok létrehozása, a 8. osztálynak azonban létszámtól függetlenül különállónak kell lennie.
A törvény arról is rendelkezik, hogy a pedagógusok a nyugdíjkorhatár elérése után is megmaradhatnak az állásukban 70 éves korukig.
A felsőoktatási törvény értelmében az akkreditált felsőoktatási intézményekben nappali tagozaton tanuló diákok 90 százalékos kedvezménnyel utazhatnak a belföldi tömegközlekedési eszközökön és vonatjáratokon a teljes naptári évben, 30 éves korukig.
Klaus Iohannis államfő szerint az oktatási törvények szilárd keretet biztosítanak egy olyan oktatási rendszer felépítéséhez, amely kiállja az idő próbáját, ugyanakkor a két jogszabály önmagában nem fogja megoldani a rendszer akut problémáit, csak akkor, ha valóban gyakorlatba ültetik őket.
Az oktatási törvényeket a Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt alkotta kormány indítványozta a Klaus Iohannis államfő által 2016-ban kezdeményezett Képzett Románia projekt alapján.
