November 8-án Szerbiában 23 nemzeti kisebbség választotta meg nemzeti tanácsának új összetételét. Országosan 481 785 választópolgár volt jogosult szavazni, közülük 108 974-en szerepeltek a magyar külön választói névjegyzékben. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 8 óráig tartottak nyitva. A választáson a választópolgárok listákra szavazhattak, a Magyar Nemzeti Tanács esetében két lista közül választhattak.
Az előzetes eredmények szerint a Vajdasági Magyar Szövetség(VMSZ) által támogatott Magyar Összefogás szerezhette meg a szavazatok csaknem háromnegyedét a tegnapi nemzeti tanácsi választáson. Az előzetes adatok szerint a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsban legalább 25 mandátumra számíthat, míg a Vajdasági Magyar Újrakezdés 12 vagy akár 13 képviselői helyet is megszerezhet.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke szerint az eredmény a vajdasági magyar közösség összefogás iránti igényét mutatja. A Magyar Összefogás listavezetője, Fremond Árpád együttműködést ígért, és a politikai megosztottság csökkentését sürgette. A Vajdasági Magyar Újrakezdés vezetői történelmi eredménynek nevezték a várható mandátumszámot. Szerintük a jelentős ellenzéki képviselet új lehetőséget teremt a politikai sokszínűségre a vajdasági magyar közéletben. A pontos mandátumeloszlás a hivatalos eredmények közzététele után válik ismertté.
Szombaton délután egy férfi behjtott autójával Krakkó főterére majd tüzet nyitott a járókelőkre, a támadásban hatan életüket vesztették és tizenhat személy megsérült. Lengyelországban a krakkói támadás miatt kétnapos nemzeti gyászt hirdettek.
A Magyar Távirati Iroda Maksymilian Kosowski, a Kis-lengyelországi vajdaság szóvivője tájékoztatását idézve arról adott hírt, hogy a 24 éves merénylő ma reggel a kórházban elhunyt, illetve hogy a szombati krakkói lőfegyveres támadás halálos áldozatai között két külföldi is van: egy brit és egy osztrák állampolgár, valamint a sérültek közül öten külföldi állampolgárok.
A merénylet miatt több lengyelországi városban, köztük Varsóban, Gdanskban, Lublinban és Wroclawban bejelentették a rendőri jelenlét megerősítését és úttorlaszok előkészítését a biztonságilag kényes köztereken.
Az ügyészség vasárnap indított hivatalos nyomozást a támadás ügyében, és terrorcselekménynek minősítette azt. A vádhatóság közleménye szerint a vizsgálat hat személy Krakkóban történt meggyilkolására összpontosul – ami „terrorista bűncselekménynek minősül” –, valamint a támadó lakásán meggyilkolt további három személy ügyére. A tettes otthonában annak szüleit és a húgát találták holtan. A holttesteken lőtt sebek voltak. A lakásban találtak és lefoglaltak hét lőfegyvert. Korábbi, hivatalosan meg nem erősített értesülések szerint a merénylő, valamint az apja is egy lövészklub tagjai voltak, és volt fegyvertartási engedélyük.
83 éves korában elhunyt Florian Lungu, Románia egyik legismertebb jazz-műsorkészítője, zongoraművésze és zenetudósa, akit a zenei világ „Moșu” néven ismert. A művész több mint hat évtizeden át a jazz népszerűsítésének szentelte életét, halálhírét egykori munkahelye, a Radio România Cultural közölte Facebook oldalán.
Markó Béla költő kapta idén a Romániai Írók Szövetsége által adományozott, az Év Írója nagydíját. Az elismerést teljes költői életművéért, illetve a román és magyar irodalom közötti kapcsolatok erősítését szolgáló, különféle tevékenységeiért ítélték oda. A díjat november 6-án, Jászvásáron adták át az Országos Év írója Gála XI. kiadásának keretében.
A Romániai Írók Szövetsége 2016 óta minden év novemberétől következő év novemberéig havonta egy-egy kiemelt szerzőnek ítéli óta a Hónap írója díjat, majd ebből a 12 szerzőből választja ki egy elismert kritikusokból és irodalomtörténészekből álló zsűri azt a szerzőt, akinek az Év Írója kitüntetést odaítélik.
Markó Bélát Irina Petraș irodalomkritikus, az írószövetség kolozsvári fiókjának elnöke, valamint Varjusan Vosganian, a Romániai Írók Szövetségének elnöke laudálta.
November 8-án Szerbiában 23 nemzeti kisebbség választotta meg nemzeti tanácsának új összetételét. Országosan 481 785 választópolgár volt jogosult szavazni, közülük 108 974-en szerepeltek a magyar külön választói névjegyzékben. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 8 óráig tartottak nyitva. A választáson a választópolgárok listákra szavazhattak, a Magyar Nemzeti Tanács esetében két lista közül választhattak.
Az előzetes eredmények szerint a Vajdasági Magyar Szövetség(VMSZ) által támogatott Magyar Összefogás szerezhette meg a szavazatok csaknem háromnegyedét a tegnapi nemzeti tanácsi választáson. Az előzetes adatok szerint a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsban legalább 25 mandátumra számíthat, míg a Vajdasági Magyar Újrakezdés 12 vagy akár 13 képviselői helyet is megszerezhet.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke szerint az eredmény a vajdasági magyar közösség összefogás iránti igényét mutatja. A Magyar Összefogás listavezetője, Fremond Árpád együttműködést ígért, és a politikai megosztottság csökkentését sürgette. A Vajdasági Magyar Újrakezdés vezetői történelmi eredménynek nevezték a várható mandátumszámot. Szerintük a jelentős ellenzéki képviselet új lehetőséget teremt a politikai sokszínűségre a vajdasági magyar közéletben. A pontos mandátumeloszlás a hivatalos eredmények közzététele után válik ismertté.
„A növényevés csak akkor árt az egészségnek, ha a csősz észreveszi” – hangzik el a közismert, Kérem a következőt! című magyar rajzfilmsorozatban. A főhőse dr. Bubó, egy bagoly orvos, aki az erdő lakóit próbálja gyógyítani viszonylag kevés sikerrel. A nagyérdeműt 1974-től 1983-ig szórakoztatta: ez idő alatt három évad készült, összesen harminckilenc résszel, és bár közel négy évtized telt el az utolsó rész bemutatása óta, a sorozat a mai napig népszerű, nekem például az egyik kedvencem.
Ma 10 órától iratkozhatnak fel a helyi roncsautóprogram keretében azok a gépjármű-tulajdonosok, akik szeretnének megszabadulni régi autójuktól 3000 lej fejében.
A járvány sújtotta gazdasági ágazatok képviselőivel szervez tanácskozást ma a Szociáldemokrata Párt. A tanácskozáson résztvesznek a szakszervezetek, az oktatás és…
A politikai vezetőkhöz intézett felhívást Marcel Ciolacu. A Szociáldemokrata Párt elnöke arra figyelmeztetett, hogy túlfeszítették az emberek tűrőképességét és dönteni…
A következő két hétben Románia nyugati és központi régióiban a hőmérséklet a sokéves átlagnál alacsonyabb lesz, majd a térségek többségében növekedni fog és az augusztusban megszokott értékekhez közelít.
Kiegészítenék a magánszemélyeknek szóló klasszikus Roncsautó program idei költségvetését – jelentette be tegnap a Környezetvédelmi Alap, amely a környezetvédelmi tárcával…
A Nigerben a múlt héten puccsot végrehajtó katonai tanács hétfői bejelentése szerint a megbuktatott kormány jóváhagyta, hogy Franciaország katonailag beavatkozzon az országban. Ugyanakkor Franciaország, amelynek Niger korábban gyarmata volt, elítélte az államcsínyt, de nyilvánosan nem helyezett kilátásba katonai intervenciót.
Ma újabb szállítmány érkezik Magyarországról 20 erdélyi kórházba. 40 lélegeztetőgépről, 1650 noninvazív lélegeztetéshez szükséges maszkról, valamint 3000 Favipiravir doboz gyógyszerről…
A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és a vízminőség javítása a Békény-patak felső szakaszán című projekt keretében őshonos pisztrángivadékot telepítettek a…
„A növényevés csak akkor árt az egészségnek, ha a csősz észreveszi” – hangzik el a közismert, Kérem a következőt! című magyar rajzfilmsorozatban. A főhőse dr. Bubó, egy bagoly orvos, aki az erdő lakóit próbálja gyógyítani viszonylag kevés sikerrel. A nagyérdeműt 1974-től 1983-ig szórakoztatta: ez idő alatt három évad készült, összesen harminckilenc résszel, és bár közel négy évtized telt el az utolsó rész bemutatása óta, a sorozat a mai napig népszerű, nekem például az egyik kedvencem.
Azért jutott eszembe, mert minden év október 28-án van az animáció világnapja, amelynek megünneplését 2002-ben kezdeményezte a Nemzetközi Animációs Filmszövetség. „E napra esett 1892-ben a mozgóképvetítés egyik úttörője, Émile Reynaud Optikai Színházának első nyilvános vetítése Párizsban, azaz ezen a napon történt az egyik első próbálkozás a rajzolt figurák vetítésére” – olvasható az Erdélyi Filmes Portál, vagyis a Filmtett honlapján. E jeles napon erre az alkalomra, illetve az animáció társadalmi szerepére emlékezünk.
Noha sok-sok jó példát lehetne felhozni a nagyvilágból, ezúttal csupán a magyar animációt említeném meg. Több mint százéves története bővelkedik kiemelkedő értékekben, időtálló remeklésekben, generációk számára hivatkozási alapot jelentő élményekben. Dr. Pápai Zsolt filmtörténész szerint a magyarországi „mozgókép históriájának legdicsőségesebb fejezetei közül többet éppen animációs rendezők írtak”. Egyikük nem más, mint a 2021 májusában elhunyt, Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, Jankovics Marcell, aki az Animációs körkép című kötet előszavában így fogalmazott: „A magyar animációt az különböztette meg korábban a többi nemzetétől, hogy ahányan voltunk, annyiféle film került ki a kezünk közül”.
Az animációs filmet a magyar filmművészet egyik, ha nem a legszínesebb részeként tartják számon, sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a magyar alkotások számos rangos fesztiváldíjat és filmszakmai elismerést kaptak. Ezek közé tartozik a Rofusz Ferenc által rendezett, 1980-ban bemutatott rajzfilm, A légy, amely 1981-ben elnyerte a legjobb animációs rövidfilmnek járó Oscar-díjat.
Muszáj megemlítsem a magyar animáció meghatározó műhelyét jelentő Pannónia Filmstúdiót: az 1970-es évek második felére a világ öt legjelentősebb animációs filmműhelye között jegyezték. És nem hagyhatom ki a televízió számára készült sorozatokat sem, amelyek nézők millióit ültették a képernyők elé. Az egyik közülük például a bevezetőben is említett Kérem a következőt! című sorozat, ugyanakkor a Mézga család, a Frakk, a macskák réme, illetve a Magyar népmesék epizódjai is több generációra hatottak.
A Magyar Filmművészeti Akadémia honlapja szerint „az animációs film egyetemes krónikája is rekordként tartja nyilván, hogy alig húsz esztendő alatt huszonöt egész estés alkotás került ki a Pannónia Filmstúdióból – közülük féltucat film több mint egymillió nézőt vonzott a mozikba”.
Ma 10 órától iratkozhatnak fel a helyi roncsautóprogram keretében azok a gépjármű-tulajdonosok, akik szeretnének megszabadulni régi autójuktól 3000 lej fejében.
A 240 millió lejes költségvetésű program félezer településen érhető el. A program alig indult el, a honlap máris működésképtelenné vált, vélhetően a leterheltség miatt. Nem először fordult elő a környezetvédelmi alap által működtetett programok esetében, hogy az informatikai platform nem működik jól. Amennyiben a sikeres lesz a program, a hatóságok remélik, százezerrel kevesebb öreg jármű lesz az utakon. Csak azok jelentkezhetnek, akik olyan településen élnek, amelynek önkormányzata a programban való részvétel mellett döntött. A települések listája a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján tekintő meg.
A járvány sújtotta gazdasági ágazatok képviselőivel szervez tanácskozást ma a Szociáldemokrata Párt. A tanácskozáson résztvesznek a szakszervezetek, az oktatás és az üzleti élet képviselői, és közösen próbálnak megoldásokat találni az ország kilábalására a jelenlegi egészségügyi válságból.
A szociáldemokraták kaotikusnak és előreláthatatlannak tartják a hatóságok által - az érintettek megkérdezése nélkül - bevezetett korlátozásokat, amelyek nem tudják megoldani a jelenlegi gondokat. A legnagyobb ellenzéki párt szerint összefüggő és előrelátható, az érintett ágazatok képviselői által elfogadott tervre van szükség.
Több mint 1 millió 440 ezer román és külföldi állampolgár lépte át Románia határát az elmúlt hétvégén a be- és kilépő oldalon.
Ez kétszer több mint amennyit tavaly ilyenkor regisztráltak. A közlemény szerint vasárnap több mint félmillió személy lépte át a határt. A belépő oldalon több mint 270 ezer személy jelentkezett ellenőrzésre, közülük több mint 18 ezren ukrán állampolgárok. A határrendészet azt javasolja, hogy Magyarország, illetve Bulgária irányába használják a kevésbé népszerű határátkelőket is, hogy elkerülhetők legyenek a torlódások. A román-magyar határon 12 határátkelőhely működik.
A politikai vezetőkhöz intézett felhívást Marcel Ciolacu. A Szociáldemokrata Párt elnöke arra figyelmeztetett, hogy túlfeszítették az emberek tűrőképességét és dönteni kellenne végre a politikai válság megoldásáról. Hozzátette, folytatja a megbeszéléseket a kijelölt miniszterelnökkel.
A Szociáldemokrata Párt első körben szakértői kormányt javasolt az előrehozott választások megszervezéséig - emlékeztetett Ciolacu, aki szerint nem zárható ki egy ilyen kabinet megalakítása Nicolae Ciucă vezetésével.
A PSD kormányzásban való részvételi szándékával kapcsolatos kérdésre válaszolva a pártelnök azt mondta, mindent komolyan vesz, ami a válság megoldásához vezet.
A Tarom légitársaság szerint az idén az állami vállalat alkalmazottainak jövedelme átlagban 18 százalékkal nőtt a tavalyhoz képest, ami meghaladja az infláció mértékét.
Az anyagi nehézségekkel küzdő és több mint egy évtizede veszteségesen működő vállalat vezetősége ezzel válaszolt a szakszervezetek vádjaira, akik szerint a vezetőség nem törődik az alkalmazottakkal. Közölték, hogy esetleges újabb béremelésről csak akkor tárgyalnak, ha megszületik a vállalat szerkezeti átalakítási terve, amelytől függ a vállalat pénzügyi stabilizálódása.
Három orvosból és 6 asszisztensből álló csapat jött az éjszaka Dániából, hogy segítsen a romániai orvosoknak a súlyos állapotban lévő COVID-fertőzöttek kezelésében. A segítség az Európai Polgári Védelmi Mechanizmusban kért támogatást követően érkezett.
A Sürgősségi Helyzetek Főosztályának közlése szerint az önkéntes csapat a bukaresti Matei Balş kórházban nyújt orvosi szaksegítséget a lélegeztetőgépre szoruló súlyos fertőzöttek kezelésében.
A következő két hétben Románia nyugati és központi régióiban a hőmérséklet a sokéves átlagnál alacsonyabb lesz, majd a térségek többségében növekedni fog és az augusztusban megszokott értékekhez közelít.
Bőségesebb csapadékra csak a héten lehet számítani - derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat augusztusra vonatkozó előrejelzéséből. A prognózis szerint ezen a héten a hőmérséklet a nyugati, északnyugati és központi régiókban alacsonyabb lesz a sokéves átlagnál, az ország többi részében a normális értékek közelében alakul.
Kiegészítenék a magánszemélyeknek szóló klasszikus Roncsautó program idei költségvetését – jelentette be tegnap a Környezetvédelmi Alap, amely a környezetvédelmi tárcával közösen dolgozna az ehhez szükséges források azonosításán. A tájékoztatás szerint az eddig kiutalt 510 millió lejes keret kimerült, így újbóli kiegészítésre lenne szükség.
Az idei Roncsautó program elindítása óta 40 ezer magánszemély jelentkezését jegyezték, a program klasszikus változatában megszerezhető voucherek értéke a korábbi 6500 lejről 7500 lejre nőtt.
A Nigerben a múlt héten puccsot végrehajtó katonai tanács hétfői bejelentése szerint a megbuktatott kormány jóváhagyta, hogy Franciaország katonailag beavatkozzon az országban. Ugyanakkor Franciaország, amelynek Niger korábban gyarmata volt, elítélte az államcsínyt, de nyilvánosan nem helyezett kilátásba katonai intervenciót.
A puccsisták a múlt héten figyelmeztették a nemzetközi közösséget, hogy egyetlen ország se avatkozzon be katonailag Nigerben, mert az csak vérontáshoz és káoszhoz vezetne.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kiállt Niger demokratikusan megválasztott elnöke mellett, elfogadhatatlannak nevezte az országban szerdán elkövetett katonai puccsot és közölte: az EU támogatja az Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége által a puccsra válaszul elfogadott összes intézkedést. Ezek között szerepel a nigeri katonai hatalomátvétel vezetőivel szembeni szankciók és erő esetleges alkalmazása, egy hetet biztosítva a nigeri puccsistáknak arra, hogy visszahelyezzék a hatalomba Mohamed Bazoum elnököt.
Ma újabb szállítmány érkezik Magyarországról 20 erdélyi kórházba. 40 lélegeztetőgépről, 1650 noninvazív lélegeztetéshez szükséges maszkról, valamint 3000 Favipiravir doboz gyógyszerről van szó.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. hangsúlyozta: a járvány nem ismer határokat és a szomszédos országok járványkezelésének sikeressége nagymértékben hozzájárul Magyarország járványkezelésének sikerességéhez is.
A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és a vízminőség javítása a Békény-patak felső szakaszán című projekt keretében őshonos pisztrángivadékot telepítettek a Gyergyószentmiklós és a Gyilkostó között lévő patakba.
A projektet a kormány Fenntartható Fejlődési Főosztályának támogatásával valósítja meg a gyergyószentmiklósi Dianim Egyesület. A főosztály terveiről Borbély László államtanácsost, a kormány Fenntartható Fejlődési Főosztályának vezetőjét kérdeztem.
„A növényevés csak akkor árt az egészségnek, ha a csősz észreveszi” – hangzik el a közismert, Kérem a következőt! című magyar rajzfilmsorozatban. A főhőse dr. Bubó, egy bagoly orvos, aki az erdő lakóit próbálja gyógyítani viszonylag kevés sikerrel. A nagyérdeműt 1974-től 1983-ig szórakoztatta: ez idő alatt három évad készült, összesen harminckilenc résszel, és bár közel négy évtized telt el az utolsó rész bemutatása óta, a sorozat a mai napig népszerű, nekem például az egyik kedvencem.
Azért jutott eszembe, mert minden év október 28-án van az animáció világnapja, amelynek megünneplését 2002-ben kezdeményezte a Nemzetközi Animációs Filmszövetség. „E napra esett 1892-ben a mozgóképvetítés egyik úttörője, Émile Reynaud Optikai Színházának első nyilvános vetítése Párizsban, azaz ezen a napon történt az egyik első próbálkozás a rajzolt figurák vetítésére” – olvasható az Erdélyi Filmes Portál, vagyis a Filmtett honlapján. E jeles napon erre az alkalomra, illetve az animáció társadalmi szerepére emlékezünk.
Noha sok-sok jó példát lehetne felhozni a nagyvilágból, ezúttal csupán a magyar animációt említeném meg. Több mint százéves története bővelkedik kiemelkedő értékekben, időtálló remeklésekben, generációk számára hivatkozási alapot jelentő élményekben. Dr. Pápai Zsolt filmtörténész szerint a magyarországi „mozgókép históriájának legdicsőségesebb fejezetei közül többet éppen animációs rendezők írtak”. Egyikük nem más, mint a 2021 májusában elhunyt, Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, Jankovics Marcell, aki az Animációs körkép című kötet előszavában így fogalmazott: „A magyar animációt az különböztette meg korábban a többi nemzetétől, hogy ahányan voltunk, annyiféle film került ki a kezünk közül”.
Az animációs filmet a magyar filmművészet egyik, ha nem a legszínesebb részeként tartják számon, sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a magyar alkotások számos rangos fesztiváldíjat és filmszakmai elismerést kaptak. Ezek közé tartozik a Rofusz Ferenc által rendezett, 1980-ban bemutatott rajzfilm, A légy, amely 1981-ben elnyerte a legjobb animációs rövidfilmnek járó Oscar-díjat.
Muszáj megemlítsem a magyar animáció meghatározó műhelyét jelentő Pannónia Filmstúdiót: az 1970-es évek második felére a világ öt legjelentősebb animációs filmműhelye között jegyezték. És nem hagyhatom ki a televízió számára készült sorozatokat sem, amelyek nézők millióit ültették a képernyők elé. Az egyik közülük például a bevezetőben is említett Kérem a következőt! című sorozat, ugyanakkor a Mézga család, a Frakk, a macskák réme, illetve a Magyar népmesék epizódjai is több generációra hatottak.
A Magyar Filmművészeti Akadémia honlapja szerint „az animációs film egyetemes krónikája is rekordként tartja nyilván, hogy alig húsz esztendő alatt huszonöt egész estés alkotás került ki a Pannónia Filmstúdióból – közülük féltucat film több mint egymillió nézőt vonzott a mozikba”.
