A hét végén előválasztást szerveztek több Hargita megyei településen, hogy kiválasszák az RMDSZ polgármester- és tanácsos-jelöltjeit a közelgő helyhatósági választásokra. Csíkszeredában hosszú ideig állóurnás előválasztással választották ki a jelölteket és rangsorolták őket, idén a helyi szervezet döntéshozó testületét, a Területi Képviselők Tanácsát választották meg ezzel a módszerrel, majd ez a testület választotta ki és rangsorolta a jelölteket. Voltak, akik az előválasztás bevett szokásának folytatása mellett kardoskodtak – akár a közösségi felületükön, akár a városháza előtt tiltakozva, akaratuknak azonban nem sikerült érvényt szerezniük. De a nézeteltérések, véleménykülönbségek itt úgymond házon belül voltak, s ott is próbálták azokat rendezni a felek.
Gyergyóban és Udvarhelyszéken több helyen szerveztek előválasztást, a legnagyobb érdeklődés a gyergyószentmiklósi és a székelyudvarhelyi történéseket övezte. Érthető módon, ugyanis e két – székelyföldi viszonylatban – nagyobb városban polarizáltabb a közélet, mint másutt, mindkét helyen hajszálnyi volt a különbség a választáson nyertes vagy ellenzékben tevékenykedő magyar politikai szervezet között. Az egymásnak feszülés rányomta a bélyegét a döntéshozatalra, olykor nem tudtak felülemelkedni a szereplők a pártpolitikai vagy személyi érdekeken, előtérbe helyezve a település érdekeit – holott megannyian az egész közösség nevében tevékenykedtek. De hát ez is a politika része, velejárója. Most Székelyudvarhelyen is, Gyergyószentmiklóson is – a szervezők által nyilvánosságra hozott számadatok szerint – magasabb volt az állóurnás előválasztáson való részvétel, mint az elmúlt helyhatósági választások előkészítése alkalmával. Mindkét helyen több jelölt közül választhatták ki az RMDSZ polgármester-jelöltjét, ugyanis Székelyudvarhelyen hárman maradtak versenyben, Gyergyószentmiklóson pedig ketten, itt ugyanis a három induló jelöltből az előválasztás előestéjén az egyik visszalépett.
A vidéki településeken is rangsorolták a szervezet jelöltjeit, lassan-lassan minden RMDSZ-es jelöltlista elkészül az önkormányzati választásokra, így az érdekvédelmi és közképviseleti szervezet készen áll a júniusi voksra, az idei választási maraton első két – egyesített – futamára: az európai parlamenti és a helyhatósági választásokra. Bizonyára kedvezően hat a helyhatósági választás a részvételi arányra a brüsszeli képviselők megválasztásánál is, ugyanis a tapasztalatok szerint kisebb érdeklődés övezi az európai választásokat mint akár a helyhatósági, akár az általános választást, értelemszerűen jobban érdekli a választópolgárokat, hogy mi történik közvetlen környezetükben, mint az, hogy mi zajlik az ország törvényhozó testületében vagy az unió parlamentjében. Holott megannyinak a döntései befolyásolják a mindennapi életet, e döntések hatásait a saját bőrünkön érezzük valamennyien…
Tehát összeálltak a jelöltlisták, gőzerővel lehet készülni a választásokra. S most jön a munka java, ugyanis meg kell győzni a számos kudarcot megélt választópolgárokat a választási részvétel fontosságáról, arról, hogy működőképes önkormányzatokra van szükség; arról, hogy minél nagyobb arányban jelen kell lenni a döntéshozó testületekben helyi, megyei, országos és uniós szinten. A magyar többségű településeken talán nem érzik annyira a választópolgárok az önkormányzati jelenlét fontosságát, holott a településen az élet minősége, a korszerű életfeltételek – végső soron a jó közérzet – biztosítása ennek a döntéseitől függ. Egy politikai szervezet önkormányzati munkája pedig hatékonyabb tud lenni, ha erős parlamenti jelenléttel rendelkezik, s ez a jelenlét lehetővé teszi a kormányzati szerepvállalást, ugyanis könnyebb eredményeket felmutatni, ha a központi állami hatóságokban is olyan emberek dolgoznak, akik ismerik e közösség igényeit és képesek ráfelelni azokra.
Az előválasztások megvoltak tehát, de a választópolgár ezzel ne dőljön hátra, mondván, hogy úgyis az így kijelölt jelöltek nyernek majd mandátumot, fontos, hogy minél többen éljenek választójogukkal a választások alkalmával.