A hazai és magyarországi sajtó egy része beszámol Szijjártó Péter magyar és Bogdan Aurescu román külügyminiszter tegnapi bukaresti találkozójáról, amelyen mindkét fél tulajdonképpen a saját mondanivalóját adta elő, függetlenül attól, hogy partnere mit mond – ám mindketten békességre, kölcsönös tiszteletre kérik és szólítják fel egymást, és országaikat. Ahogyan az várható volt, a kényes kérdésekben nem sikerült konszenzusra jutni, ám ahogyan a maszol.ro szerint Szijjártó Péter fogalmazott a Trianon évfordulóját ünnepnappá nyilvánító törvény kapcsán, a román félnek meg kell értenie, hogy Trianon évfordulója „a magyarságnak szomorúságra ad okot”, de nem akarja, hogy ez akadályt gördítsen a kétoldalú kapcsolatok elé. A maga részéről Bogdan Aurescu a trianoni békeszerződés közelgő centenáriumára utalva az mondta a két országnak túl kell lépnie az eltérő történelemszemléleten, és a kölcsönösen előnyös projektekre összpontosítva „valódi” stratégiai partnerséget kell felépítenie. Ehhez szerinte ki kell lépni a kölcsönös „provokációk” logikájából, a kölcsönös tiszteletre és bizalomra kell alapozni a kétoldalú kapcsolatokat, és a Romániába látogató magyar tisztségviselőknek tartózkodniuk kell attól, hogy a stratégiai partnerség szellemével ellentétes nyilatkozatokat tegyenek. A román sajtóban az úgynevezett magyar kérdésnek kiemelt figyelmet szentelő Sabina Fati hosszabb összeállítást közöl az Europa Libera online portálon, ahol felsorolja mindazokat a kérdéseket, amelyek a két ország kapcsolatát feszültté tehetik, a feszültség generálása pedig mindkét félre jellemző. A tegnap miniszteri találkozóról Sabina Fati úgy fogalmaz, evidens hogy Románia és Magyarország nem akar megbékélni egymással, nem érdekli a lineáris, világos és kiszámítható kapcsolat, mert mindegyik félnek saját gazdasági, történelmi és politikai érdekei vannak, amelyek a kétértelműségek fenntartását igénylik.
Magyarország külügyminisztere Kolozsváron Kelemen Hunor szövetségi elnökkel is találkozott, erről a többi között a Krónika napilap számol be. Szijjártó a kincses városban elmondta Budapest készen áll új megállapodást kötni Bukaresttel az Erdélybe irányuló gazdaságfejlesztési támogatásról, amelyet folytatni kíván, és erre a célra a budapesti kormány már jóváhagyott 12,5 milliárd forintot. Emlékeztetett, hogy ez ügyben évekkel ezelőtt szóban kötött megállapodást akkori kollégájával, Teodor Meleșcanuval, és miután a jelenlegi bukaresti hatalom – egyfajta feltételként – a saját beleegyezéséhez köti a projekt folytatását, Budapest készen áll az új megegyezést is a lehető leggyorsabban letárgyalni. Mindazonáltal Szijjártó Péter leszögezte: tekintettel arra, hogy Romániában várhatóan két választást is rendeznek idén, Magyarország azt szeretné, ha nem válna kampánytémává eme megmérettetések során.
A hazai sajtót a háztáji belügyek és konfliktusok, valamint a Konstancán újravételben megtartott húsvéti szentmise is foglalkoztatja – az Adevărul mai számában ez utóbbi kapcsán így fogalmaz: noha Teodosie ortodox érsek szerint a hívek kérésre ismételték meg a feltámadási szentmisét, a valóságban igen kevesen vettek részt ezen, sőt, többen felháborodásuknak adtak hangot, egyenesen Sátánnak titulálva az amúgy sem makulátlan egyházi méltóságot, akiknek korábban az Országos Korrupcióellenes Ügyészséggel is dolga volt.A feltámadás 2.0-nak nevezett akció végén őszentsége Teodosie többeket is megáldoztatott, természetesen ugyanazzal a kanállal. A második feltámadásról a Főtér.ro online lapban Szántai János Ortodox húsvét újratöltve: lesátánozták a lázadó püspököt címmel ír. A G4Media szerint Klaus Johannis államelnök és a Nemzeti Liberális Párt képviselői tegnap négy órás eszmecserét folytattak a bukaresti Vila Lac 2-ben, amely belső források szerint felette mozgósító és energizáló hatású volt. A tárgyalás során nem a kormányátalakításról, hanem a kormányzati csapat minél erősebb összekovácsolásáról beszéltek, illetve arról, hogy a felmérések tükrében a Nemzeti Liberális Párt jól teljesít, Klaus Johannis pedig elégedett Ludovic Orban miniszterelnök és a kormány tevékenységével. A Revista22 az idei érettségi vizsga körüli botrányról ír, a Ziarul Financiar pedig arról, hogy az új koronavírus okozta járvány miatt munka nélkül maradt személyek száma Romániában az egymillióhoz közelít. Violeta Alexandru munkaügyi miniszter bejelentette, hogy az állam csak június 1-jéig fizeti a munkavállalók számára műszaki munkanélküli segélyt, az említett dátum után ezt csak azokban az iparágakban folyósítja továbbra is, ahol a korlátozások érvényben maradnak.
A nemzetközi sajtó egyik kedvelt témája a német-francia válságkezelési terv, illetve a brit saga, pontosabban az, hogy Dominic Cummings, Boris Johnson miniszterelnök tanácsosa nem hajlandó lemondani tisztségéről, holott több ízben megszegte a karanténra és szükségállapotra vonatkozó szabályokat – amelyeknek betartásáért éppen a Johnson vezette kormány kardoskodik – erről ír többek között a The Telegraph, a The Guardian, vagy a konzervatív The Times. A brit sajtó abban egyetért, hogy Cummingsnak mennie kell, de úgy tűnik Boris Johnsont megrémíti ez, holott a menesztés elodázása az ő amúgy is megtépázott népszerűségét is tovább rontja. Miközben a Frankfurter Allgemeine Zeitung arról cikkezik, hogy Angela Merkel kormánya 9 milliárd eurós befektetéssel mentette meg a Lufthansa légitársaságot – és ezáltal a társaság részvényeinek 20 százaléka az állam tulajdonába került, a Le Monde arról számol be, hogy Emmanuel Macron a francia autóipart akarja hasonló módszerrel megmenteni a csődtől. A Liberation szerint Macron terve az, hogy a legerősebb európai elektromos autógyártó legyen Franciaország.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – legalábbis nyilatkozatok szintjén bizonytalan a járvány újabb hullámát illetően. Míg múlt héten azt mondták, nem valószínű, hogy bekövetkezik, most dr. Mike Ryan, az egészségügyi világszervezet vészhelyzetekért felelős vezetője azt nyilatkozta, visszahúzódóban van a járvány, de nem szabad azt feltételeznünk, hogy több hónapnyi időnk van felkészülni a második hullámra. Még az is lehet, hogy ebben a hullámban lesz egy második csúcspont. Ilyen történt már más világjárványoknál, például 1919-ben a spanyolnáthánál is” –idézi euronews.com a szakembert.