Nem akarja, hogy az RMDSZ-es kolllégái a sajtóból értesüljenek az őket is érintő döntéseiről – magyarázza Kulcsár-Terza József, miért nem foglal állást azonnal a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútumának parlamenti előterjesztése kapcsán. A Bukaresti Rádiónak adott nyilatkozatában a képviselő arra is utalt, hogy a téma kapcsán félre kell tenni a hiúsági kérdéseket.
Alaposan felkavarta a közéletet, hogy megjelent a Hivatalos Közlönyben a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó állampolgári kezdeményezés. A román sajtóban megjelentek az ország területi egységét féltő hangok, de a magyar közéletsem csendes.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kérdésünkre megerősítette: az SZNT nem fog aláírásgyűjtést szervezni, ez a felelősség a polgári kezdeményezést elindító testületet terheli.
Az állampolgári kezdeményezést hivatalosan a Gyergyószéki Székely Tanács (GYSZT) által megalakított tíztagú bizottság nyújtotta be tavaly novemberben. Árus Zsolt elnök akkor felidézte, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2015. júniusi együttes ülésén született határozat arról, hogy állampolgári kezdeményezésként terjesztik ismét a román parlament elé az SZNT autonómia-statútumot, ám az e célból alakult kezdeményező bizottság néhány tagját önkormányzati képviselővé választották 2016 júniusában, és a tisztségük összeférhetetlen a bizottsági tagsággal. Ezért döntött úgy a Gyergyószéki Székely Tanács, hogy maga alakít újabb kezdeményező bizottságot, hogy a megkerülhetetlen adminisztratív megkötések miatt ?ne álljon a folyamat?.
Izsák Balázs szerint első lépésként az volna a kívánatos, hogy az erdélyi magyar közösség parlamenti képviselete terjessze a törvényhozás elé a Székelyföld autonómiastatútumát. Ha ez nem sikerül, akkor a vészmegoldás lehet a polgári kezdeményezés.
Kulcsár-Terza József a Bukaresti Rádiónak azt mondta: várhatóan szerdán egyeztet RMDSZ-es kollégáival a kérdésről.
Márton Árpád képviselő – aki 1990 óta tagja a törvényhozásnak, és sok éven át vezette az RMDSZ alsóházi frakcióját – úgy véli: a román többség ma sem kész arra, hogy elfogadjon egy ilyen javaslatot, de a korábbi alkalmaktól eltérően legalább vita lenne a törvénykezdeményezésről, ha a parlament asztalára kerülne.