Fokozott katonai védelmet kíván nyújtani a NATO és az Egyesült Államok a közép-kelet európai és balti államoknak, köztük Romániának és Bulgáriának is. Erről határoztak tegnap este az Észak-Atlanti Szövetség védelmi minisztereinek tanácskozásán. Jens Stoltenberg NATO főtitkár bejelentette, a részvevők egyhangúan jóváhagyták, hogy a szervezet forgó alapon kiterjessze jelenlétét a térségben, ideértve nehézfegyverzetet is, minderre szerintük Oroszország agresszív jelenléte miatt van szükség. Hogy összesen hány katonát vezényelnek a régióba, az csak tavasszal dől el, de többnemzetiségű erőről van szó, hogy ez is mutassa: ha bármely tagországot támadás ér, akkor azért az összes többivel is szembe kell nézni.  A tegnapi döntés kiegészíti azokat az intézkedéseket, amelyeket az elmúlt 18 hónapban hozott a NATO válaszként Oroszország agresszív lépéseire, a Krím-félsziget elcsatolására és a kelet-ukrajnai konfliktusra. Moszkva ellenzi, hogy a NATO katonai alakulatokat küldjön a kelet-európai államokba, úgy véli, hogy az Észak-Atlanti Szövetség ezzel megszegi az 1997-ben kötött egyezményt, mely szerint sem a NATO, sem Oroszország nem állomásoztat harci alakulatokat Európa keleti részén.