Vélemény

Azt hiszen nem csak nekem életreszóló élményem Allen Ginsberg 1955-56-os Üvöltés című költeménye. Főként az Orbán Otto féle magyar fordítás híres sorai vésődtek mélyen az emlékezetembe: ?Láttam nemzedékem legszebb elméit az őrület romjaiban/ Hisztérikusan lemeztelenedett éhezőket a néger utcákon vonszolva magukat, egy pofa hasis után kutatva/ Angyalfejű hipsztereket égve az éjszaka gépezetében a csillagos dinamóhoz fűződő hajdani égi kapcsolatért.?

(tovább…)

2011 márciusában egyik háttér-kezdeményezője voltam a bukaresti magyar nagykövetség előtt megtartott, médiatörvény elleni tüntetésnek, amelyen (bár nem túl nagy számban) több sajtó- és emberjogi szervezet képviselői részt vettek; s ugyanaznap tiltakozások voltak Berlinben, Frankfurtban, New Yorkban, Budapesten és néhány más magyarországi városban is. Előtte három nappal, március 10-én az Európai Parlament határozatban szólította fel a magyar kormányt, hogy vonja vissza a sajtótörvényt, illetve annak egyes rendelkezéseit, amelyek „az írott, az audiovizuális és az elektronikus sajtót a totalitárius rezsimekre jellemző ellenőrzésnek vetik alá”, és „összeegyeztethetetlenek az Európai Unió Szerződéseivel, Alapjogi Chartájával és az Emberi Jogok Európai Egyezményével”.

Szenzációt keltett a hír, hogy Bukarestben, egy magánklinikán, nyolc osztályt végzett olasz orvos operálgat. Akinek az eredeti mestersége – parkolóőr. Esztétikai műtéteket végez: megnagyobbítja a nők mellét, megvastagítja az ajkuk – tudja, hogy mi kell nekik, és miért fizetnek gondolkodás nélkül… Munkásságához az engedélyt egy hazai ügyvéd szerezte be, akiről kiderült, hogy maga is tanulatlan, nem végzett jogot soha. De jól ügyvédeskedik…

Igaz, hogy a Székelyföldön még mindig tombol az áprilisi tél,  de a Fórum 15 elnevezésű művészeti mozgalom, ha kevesebb résztvevővel is, de nemrég fejezte be Csíkszeredában pénteken délelőtt tíz órakor megkezdődött negyedik tanácskozását, amelyen képzőművészek, médiások, művészettörténészek, műépítészek valamint művészetpártolók tanácskoztak-vitatkoztak arról, hogyan vállalhatna nagyobb szerepet a művészet a székelyföldi városok életében. (tovább…)

Kedves hallgatóim, még vagyunk néhányan, akik átéltük a személyi kultusz, mondhatnám többes számban: a személyi kultuszok teljét, és a ?szeretett vezetők? gesztusainak, beszédmódjának, mániákus utasításainak képe, hidegrázós emléke nem halványul emlékeinkben. Hitler és Sztálin voltak a legvéresebbek, de ? ne feledjük ? pályájuk csúcsán ők örvendtek a legnagyobb imádatnak is, annak ellenére, hogy nettó pszichopaták voltak. (tovább…)

A mi poszt-posztmodern korunk legsúlyosabb problémáját a fiatal generáció, mindinkább gyerekeink és unokáink jelentik. „Neveletlenségük”, sőt hova-tovább nevelhetetlenségük korunk egyik legsúlyosabb traumája.

A kérdés gyökere a szabadságfogalom felvilágosodást követő elfajulása. Az új világban a legfontosabb – minden egyéb fölébe helyezendő – érték a szabadság. Mi, emberi lények ugyanis egyenlőnek és egyformán szabadnak születünk. Ez a tétel még a konzervativizmus nézőpontjából sem vitatható. Voltaképpen a konzervativizmus legdogmatiksabbnak tekintett formája, a katolikus vallás is ugyanezt tanította és tanítja. Isten előtt mindannyian egyenlőek vagyunk.

Nem mondok újdonságot azzal, hogy Székelyföldön ragaszkodnak a hagyományokhoz. Székely termékmozgalom, tájházak, népszokásokat és népviseletet őrző kisebb-nagyobb seregszemlék bizonyítják mindezt.  De azért azt is tisztán kell látni, hogy legalább ugyanilyen arányban törnek felszínre a modernizációs törekvések, és nem csupán egyéni vagy családi, hanem közösségi szinten is. (tovább…)

Van egy rossz szokásom. Az évek során bizonyos, leginkább politikai dokumentumokat félre szoktam tenni a számítógépem egyik könyvtárába, és ráadásul…

Furcsa időket élünk. Gyarlóságunk nem kíméli még a Húsvétot sem ? a feltámadás, a fény, a megtisztulás és a magunkra találás ünnepét sem. Az idei Húsvét ? mondhatnánk ? botrányba fulladt. Megelőlegezte ezt már a nagyhét alatt a budapesti botrány, amikor a Fradi szurkolói egy liter vizeletet öntöttek Paula Ungureanu, a román kézilabda válogatott kapusa fejére. Szennyet szórtak rá ? a szó szoros értelmében. Ezt nevezik megtisztulásnak? (tovább…)