Szövegkovács

„Lehet belőled nagy ember – és hadd legyen! –, de szív nélkül, szeretet nélkül igazán naggyá nem leszel. Ne bízd el hát magad, ha csodálják elméd tündöklését: sok fényes elme elhomályosult már, de a szív – jó vagy rossz –, megmarad utolsó dobbanásáig annak, ami volt első dobbanásakor.” Az elhangzott idézet Benedek Elektől származik, a nagy mesemondó néhány nap híján kilencvenöt éve, 1929. augusztus 17-én hunyt el Kisbaconban.

Június 23-án volt az olimpiai világnap, július 2-án a sportújságírók napját ünnepeltük, ráadásul javában zajlik a labdarúgó-Európa-bajnokság. Ahogy már sejthető, ma is sportos téma lesz, egyrészt azért, mert személyesen érint: 2006-ban kóstoltam bele először a sportújságírásba, és azóta is űzöm; jelenleg az egyik hetilap sportszerkesztője vagyok.

Mára olyan témákat választottam, amelyek rengeteg embert megmozgatnak… az első kettő szigorú szabályok közé szorított, a harmadik pedig többnyire a szórakozásról, lazaságról szól. Mire is gondoltam pontosan? A kisérettségire, az érettségire, illetve a különféle zenei, gasztronómiai vagy kulturális fesztiválokra.

Ma kizárólag sportos témákkal foglalkozom, elsősorban azért, mert javában zajlik a labdarúgó-Európa-bajnokság, illetve az úszó-Európa-bajnokság. Az említett megnevezéseket két kötőjellel kell írni, de természetesen egyszerűsíthetünk is, például mondhatjuk azt, hogy a labdarúgók Európa-bajnoksága, valamint az úszók Európa-bajnoksága, így mindkét esetben eltűnik az első kötőjel, a második viszont kötelező. Mi az oka ennek? A szabályzat szerint, ha egy tulajdonnév valamilyen jelöletlen összetételt alkot egy köznévvel, akkor a két tagot kötőjellel kell összekapcsolni.

„Az egész oktatásügyet az egész világon mindenütt, amerre csak jártam, egy nagy tévedés hatja át, egy óriási tévedés. Azt hiszik, hogy a könyv arra való, hogy az ember a tartalmát belepréselje a fejébe.

Ezúttal a magázásról, az önözésről és a tegezésről lesz szó, egy olyan témáról, amely a mai napig elbizonytalanít, hisz még most is magázom a szüleimet, illetve az idősebb rokonokat, ismerősöket, viszont van egy nyolcvannégy éves barátnőm, akit lassan tizennégy éve tegezek.

„Minden egészségesen született gyerek potenciálisan zseni, és hogyha megkapja azokat a feltételeket, azt a szeretetet, szakmai segítséget, meg ami ezzel jár, akkor minden gyerekből ki lehet hozni a maximumot, és nagyon nagy teljesítményt is tud hozni” – idéztem Polgár Juditot, a Magyar Szent István-renddel kitüntetett sakkozót, nemzetközi nagymestert, akinek az eredményeit még hosszasan lehetne sorolni.

Legutóbb a fogalmazási hibák kerültek nagyító alá. A szótévesztés kapcsán egyebek mellett a gondtalan és a gondatlan, illetve az egyelőre és az egyenlőre kifejezéseket ragadtam ki, majd rátértem a szószaporításra és a terjengős kifejezések használatára.

Ma nagyító alá kerülnek a fogalmazási hibák, amelyekre a Nyelvművelő kéziszótárban is kitérnek; a szakkönyv szerint „a figyelmetlenség, igénytelenség sok zavart okoz a fogalmazásban”.

Néhány éve madarakat és fákat ábrázoló képekkel találkoztam egy-egy ismerősöm közösségi oldalán, az egyik fotó mellett pedig egy idézet is megjelent, amely így szól: „Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében.” Ez a mondat az 1835. június 26-án született Herman Ottótól származik, aki természettudós, néprajzkutató, polihisztor és politikus volt egy személyben.

„Mindenfelé keressük a magyar nemzetet; kinn Ázsiában, fenn a Jeges-tengernél, hátul az őshistóriában, magasan a fényes rangúaknál, csak ott nem keressük, ahol van: körülöttünk és a mai napon” – idézem Jókai Mórt, aki közel százhúsz éve, 1904. május 5-én, Budapesten hunyt el. Ma főként rá emlékezünk.