Műsorok

Minket efféle veszély még nem ?fenyeget?, mi itt, Kelet-közép Európában meglehetősen macsó társadalmakban élünk, a világ más tájain azonban egyre eltökéltebben halad előre egyfajta ? nem anya-, hanem nőjogú ? társadalom (femmiarchátus) kialakulása. A német Phoenix tévé adatai szerint a nők éves átlagban 1 százalékkal növelik az előző évhez viszonyított részvételüket társadalmaink irányításában. (tovább…)

1991-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete számára a nagy tömegben menekülők még nem jelentettek semmiféle problémát, nem úgy mint huszonnégy esztendő teltén, azaz napjainkban. Így nem csoda, hogy akkortájt a diplomatáknak bőven maradt idejük arra, hogy a négy évszak közül nyilvánvalóan őszre, éppen október elsejére kitalálják az Idősek Világnapját, amelyet azóta minden esztendőben világszerte megünnepelnek. Vagy talán nem is ez a helyes kifejezés, hiszen bizonyos életkort fölött az idő múlását nem nagyon szokták örömújjongásokkal fogadni, hanem a legjobb esetben megemlékeznek róla. (tovább…)

Hallgassa meg!

Laczikó Enikő-Katalin államtitkár, a Román Kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője nagyon szép üzenettel köszöntötte a Nemzetiségi Színházi Kollokvium XI. kiadását, a Gyergyószentmiklóson állandó otthont kapott rendezvényt. ?Nagy öröm számomra ? ítja az államtitkár asszony -, hogy a hazai színjátszás egyik legnagyobb múltú rendezvényének lehetünk fő támogatói.?  – Mi is örvendünk, hogy így látja ezt. Mert ez arra enged következtetni, hogy a Román Kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala a jövőben is fő támogatója lesz a Gyergyói Kollokviumnak. (tovább…)

Sokan és sokmindent elmondtak már a hazai politika bájos és megható tartalmatlanságáról, kiüresedett kliséiről és üresjáratairól, arról, hogy csupán formális szempontból működik, úgy ahogy, leginkább tehetetlenségi erők hatására, és ennyiben érdektelenségben, kiábrándultság légkörében tengődik. A román és benne a rommagyar politikában pedig, a leginkább arról van szó, hogy a teljes mezőny megkettőződött, mert a valós történések a kulisszák mögé vonultak, rejtenivalók, míg amit a közönségnek mutatnak, az lényegében szemfényvesztés, a politika szimulákruma. (tovább…)

Németország a Wilkommenskultur, magyarán egyfajta üdvözléskultúra lázában ég. A Willkommen-t ugyan magyarra ?Isten hozott!?-ként is lehet fordítani, de az már rögtön zavart okozhat, hiszen máris felvetődhet a kínos kérdés, hogy kinek az istene? S a választ követően egyáltalán nem bizonyos, hogy továbbra is kivétel nélkül szívesen látjuk egymást. (tovább…)