Kié Kájoni?

Kájoni János emlékévet hirdetett a Hargita Megyei Kulturális Központ a neves polihisztor születésének 390. évfordulója alkalmával. Lévén, hogy Kájoni születésének időpontja és helye kérdésében még nem egyeztek meg a történészek, egyértelmű dokumentumot még nem találtak erre vonatkozóan, csak feltételezik, hogy Kájoni 1629-ben született. A hajdani Szolnok-Doboka vármegyei, ma Beszterce-Naszód megyei Kiskájon és a Kolozs megyei Jegenye egyaránt saját szülöttjének tartja. A mindent is tudó internetes lexikon szerint mindként településnél az áll, hogy „Itt született 1629-ben Kájoni János”.

(tovább…) Continue Reading

„A rossz költészet soha nem őszinte” ? Beszélgetés Kovács András Ferenccel

A költészet színházi beszéd. A rossz költészet soha nem őszinte ? vallja Kovács András Ferenc József Attila-, Babérkoszorú és Kossuth-díjas költő, akivel Szuszámi Zsuzsa marosvásárhelyi kolléganőnk beszélget a költészetről és a színházról, illetve e kettő kapcsolatáról. Kovács András Ferenc Theatrum Mundi című verses előadóestjét a Színház Világnapján láthatta a közönség a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. (tovább…)

Continue Reading

Kongresszus kipipálva

Lezajlott egy újabb (13.) RMDSz-Kongresszus, anélkül, hogy igazi számadás, önkritika, vagy a valóban stratégiai ? értsd a politika gerincét adó, legfontosabb irányvonalaira vonatkozó ? döntések születtek volna (mert, megítélésem szerint, amit Stratégiai dokuumentumnak nevezett a küldöttgyűlés, az jó esetben is csak fölsorolása a közvetlen teendőknek, afféle napirend kijelölő terv). (tovább…)

Continue Reading

Kétoldalú dilemmák

Az Európai Parlament Néppárti Frakciójának döntése, miszerint ha a magyarországi FIDESZ-KDNP nem teljesít bizonyos feltételeket, kizárják a frakcióból, napok óta az európai közvélemény figyelmének középpontjában áll.

(tovább…) Continue Reading

Önveszélyes emberiség

A hackertámadások történetének legnagyobb vírusinváziója zajlik. Amint azt a hírügynökségek hírül adták, a kivédhetetlen vírus, mely a Windows-típusú operációs rendszereket vette célba, 99 országban számítógépek százezreit tette nem csak használhatatlanná, de a hagyományos módszerekkel vírustalaníthatatlanokká is. Az úgynevezett zsarolóvírus zárolta a megtámadott számítógép fájljait, s a hackerek 200-300 dollár értékű bitcoin (folyamatosan felértékelődő, mert követhetetlen eredetű számítógépes valuta) fejében ígérték a gépek vírusmentesítését. (tovább…)

Continue Reading