Műsorok

A világpolitika kezd valamiféle kutya-komédiává átalakulni. Első reflexem az volt, hogy Caragiale-komédiát írjak, de az ötletről rögtön le kellet mondanom, hiszen épp az hiányzik belőle (mármint a világpolitikából) ami a Caragiale vígjátékokat oly emlékezetessé teszi: a felszabadító humor.

Ez a komédia még tragikomédiának sem nevezhető, bár mindkét esztétikai minőség nyomokban jegyeit magán viseli. (tovább…)

Kedves hallgatóim, az utóbbi időben kétszer is jártam azon az útszakaszon, amely arra indított, hogy megfogalmazzam a következő néhány gondolatot. Először a június 10-én megtartott Tusnád Maraton néhány sportolójának kisérőjeként, legutóbb pedig annak a tanácskozásnak a meghívottjaként, amelyet a holnap záruló bálványosi művésztáborban tartottak a képzőművészeti monográfiákról, illetve általában a hasonló alkotásokat övező kommunikációs gyakorlatról. (tovább…)

Jó nyári téma a fociról beszélni, és eleget tesz annak az alternatív lehetőségnek is, amit ez a sport olyankor nyújt, amikor ?másról? akarunk beszélni, mert fontosabb, kényesebb ügyekről nem tanácsos.

De mostanában különben is van mit beszélni a futballról, hiszen az egyre egységesebb nemzetközi versenyrendszer és versenynaptár gazdag, alaposan meghosszabbítja az idényt ? meg hát a nagy világsó mint üzlet fenntartásához az eladott jegyeken kívül tetemesen hozzájárulnak a közvetítési díjak, reklámbevételek, egyéb mellékbizniszek is… (tovább…)

Hadas Miklós szociológus, miután kimerítően taglalta azt, hogy milyen irányban változik a férfi Nyugaton, ezzel zárta fejtegetéseit:

?Trump legalább akkora kockázatot jelent a világpolitikában, mint az Iszlám Állam. Hiszen általa most egy 16. századi mintákat követő elefánt rontott be a nemzetközi kapcsolatok porcelánboltjába.? (tovább…)

Látszólag nincs akadálya annak, hogy a háttérből manipuláló Dragnea, a Grindeanu vezette kormányt elzavarja, vagy legalábbis sarokba szorítsa, párt- és személyes zsarolással ellehetetlenítse, a miniszterelnök embereit eltávolítsa, én viszont fenntartásokkal tekintek erre a lehetőségre. Látszólag minden adu a Dragnea & Co. kezében van, a parlamenti többség éppen úgy, mint a miniszterek üresben aláírt lenmondólevele, és precedens is van arra, hogy amennyiben a miniszterelnök nem mondana le, hát majd a kormány tagjainak a többsége megteszi és buktatja saját kormányát (ezt történt 1999-ben, a Radu Vasile vezette kormánnyal). (tovább…)

Hallgassa meg!