Műsorok

Kedves hallgatóim, kampányok sodrában élünk. Érdeklődéssel és sokan máris drukkeri hozzáállással figyeljük az amerikai elnökválasztást, amely valóban világjelentőségű; alig telt el a magyarországi népszavazás traumatikus, szégyenteljes kampánya ? és lassan közelednek a romániai parlamenti választások, ezen belül az RMDSZ-ben zajló jelöltállítás sem nélkülözte a kampányelemeket. (tovább…)

? de vajon hol? Merre van a helye az értelmiségnek? Hol található tulajdonképpen? ? ezt veti fel bennem Radu F. Alexandru darabja, a Történet apámról, amelyet hétfőn láthattunk a román tévészínházban. A darabnak tíz évvel ezelőtt volt az ősbemutatója Bukarestben, az Odeon Színházban. Már nincs műsoron. Most ugyanaz a színészcsapat, ugyanannak a rendezőnek ? Gelu Colceagnak ? az irányításával tévészínházi előadást csinált. (tovább…)

Most hogyha tévében beszélnék, magam mellett a pulton láthatnának egy tekercs wc-papírt, és ajánlanám azon politikusoknak, hogy szájtörlésre használják, akik belevittek tömegeket ebbe a népszavazásos közjátékba. Akik ? egyféle biztos tudás birtokosaiként, gazdaként, patrónusként, kiskirályként ? nemcsak tudni vélték mi van, és mit kell tenni, hanem egyenesen másokra is rá akarták erőltetni nézetüket, azt a hazugságot, hogy eleve egyértelmű és világos, amiről a referendumon föltett kérdés szól. (tovább…)

Ezen a héten mind hazai, mind magyarországi és európai, sőt globális tekintetben is számos érdekes és tanulságos eseménnyel búcsúzott tőlünk szeptember. Én közülük, keddre virradólag, az amerikai elnökválasztások első nagy televíziós vitáját követtem nyomon a jól ismert amerikai, műholdas hírtévén, nem csupán a tartalom, hanem a médiaközvetítés szempontjából, annál is inkább, mivel mifelénk, anyanyelvünkön, a politikusok közötti közvetlen, a nagyközönség által látható-halható vita feledőben és kihalóban van. (tovább…)