Műsorok

Úgy írok egyfajta húsvéti köszöntőt, hogy a szó hagyományos értelmében talán nem is volnék hívő. Ámbár egyetemi tanárként semmi esélyem sem lett volna arra, hogy magyar és világirodalmat adjak elő, ha nem ismerem a Bibliát. Irodalmárként esztétikai vonatkozásban valóban szent szövegnek kellett tekintenem.

A tanács felkért, hogy vegyek részt a zsüriben és elgondoltam, az életem során milyen könyveket olvastam el, amelyek vagy a járványok körül forognak, vagy éppen valamiféle ragályos kór a kiindulópontjuk.

Halála megtudtakor alig volt erőm írni valamit. Előtte, amikor betöltötte – betöltöttük, hiszen alig másfél hónappal volt idősebb nálam – a hetvenet, akkor igen, akkor lelkesen köszöntöttem, hiszen nagyon szerettem és nagyon tiszteltem ezt a szikár, rendkívül művelt és jóérzésű embert, akivel kollégának lenni megtiszteltetés volt,

„Aki tiszta szívvel az igazságot keresi az Krisztust követi.” Márton Áron üzente ezt Illyés Gyulának, aki bevallotta, hogy ő nem hívő. Domokos Pál Péter Rendületlenül című könyvében olvastam ezt.