A nemzetközi és hazai sajtó egyre vehemensebb témája a várható világválság. Szebb lenne azt mondani, hogy elkerüljük, nem kell félni ettől, de sajnos a recesszió hatása máris érezhető.
Jelenleg nincs napirenden az állami alkalmazotti struktúra átszervezése, sem a közalkalmazotti bérek csökkentése, de meg kell vizsgálni a nélkülözhető kiadások listáját – közölte Florin Cîţu pénzügyminiszter, akit a Digi24 hírtelevízió kérdezett a várható változásokról. A pénzügyminiszter hozzátette, az otthonról dolgozó alkalmazottak nem részesülnek például internetpótlékban, de nem tudta megmondani, milyen összegre rúgnak ezek a pótlékok. Ami a nyugdíjak szeptemberben esedékes emelését illeti, a pénzügyminiszter azt mondta: minden a költségvetés végrehajtásának függvénye. Ez nagyon jól alakult az év első két hónapjában, de márciusban már látszanak a koronavírus-járvány negatív hatásai, a kisebb bevételek és nagyobb kiadások – jelentette ki Florin Cîţu. A pénzügyminiszter visszafogott optimizmusa enyhe ellentétben áll a valósággal, amelyben az ország működni próbál az adott helyzeteben. Az, hogy mennyire működőképes egy állam, válság idején mutatkozik meg, és Románia ismét bizonyítja, összetákolt rendszerei alig életképesek, élesen kitetszik a reformok, a modernizálás hiánya, szakszerűtlen intézményei épp csak állják a sarat a hatalmas nyomás alatt – írja Farkas Réka Virtuális térben elveszett ország című írásában a mai Háromszék napilapban.
A működési zavarok nem csak Romániát sújtják, hanem az egész világot, a válságot nem kerülheti el senki, csak lehet jól tervezni, de rosszul is. A The New York Times az Egészségügyi Világszervezet elnökét idézi, aki szerint az emberiség még csak a felénél van a koronavírus-maratonnak, mert ez kétségkívül maraton. Amit elértünk a vírus ellen küzdelemben az nagyon kevés, és még nem gondolhatunk arra, hogy hamarosan vége. Hiba lenne, és most minden hiba végzetes – idézi New York Times az egészségügyi világszervezet elnökét, aki utalt arra is, azok az államok, például Ausztria, amelyek fokozatosan feloldanák a szigorításokat veszélybe sodorhatják a környező államokat és hosszabb távon mindenkit ,hiszen újra fertőző gócponttá alakulhatnak. A The Guardian arról ír, hogy az Amerika Egyesült Államok, Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Németország által jegyzett fertőzések száma meghaladta a 100 ezret, Európában a megbetegedések száma meghaladta a 740 ezret, az elhunytak száma pedig a 60 ezerhez közelít – írja a Le Figaro. A gazdaság pedig már világszerte érzi a koronavírus hatását: a France24 szerint Franciaországban olyan recesszió várható, amilyent utoljára 1945-ben jegyeztek, de nem áll jobban Németország sem a Deutsche Welle a Német Gazdaságkutató Intézet adataira alapozva írja, hogy a bruttó nemzeti termék 10 százalékos csökkenésére számítanak az első félévben, és 4 százalékosra az egész évben. A Forbes szerint az olasz gazdaság is az összeomlás szélén áll. A belga Le Vif a Kereskedelmi Világszervezet előrevetítéseit ismerteti a világgazdaságot illetően – ezek szerint a leginkább érintett Észak- Amerika és Ázsia lenne, ahol akár 40 százalékos visszaesés is bekövetezhet, Európában pedig 30 százalékos recesszió lenne – vagyis a 2008-as gazdasági világválságnál sokkal durvább összeomlás következhet.
De nem csak gazdaságból áll a világ, és az emberi lét. Az amerikai Foreign Policy folyóirat Kyle Harperrel, az Oklahomai Egyetem oktatójával közöl interjút, aki szerint az új koronavírus járvány felgyorsítja a történelmet, sőt szakadási ponton túl tolja. Kyle Harper történész, járvány-kutató látszólag osztja Yuval Noah Harari elméletét, miszerint a világ radikális változáson esik most át, többek között azért is, mert emberiség kénytelen olyan döntéseket meghozni, amelyeket eddig elodázott. Az 1918-as spanyolnátha-járvánnyal nem a hasonlóságok érdekesek, hanem éppen a különbözőségek – állítja Harper, aki szerint újabb vírus felbukkanása is valószínű, és lehet az ennél sokkal agresszívebb lesz. A koronavírus-járvány a mi generációnk első nagy járványa, amely máris megmutatta rendszereink hiányosságait, hibáit, akárcsak a korábbiak, például a harmadik században a római birodalmat alapjaiban megrengető pestisjárvány, amely szintén hozzájárult a birodalom feldarabolódásához. El kell ismernünk, hogy a nagy járványok folyton átrajzolták a történelmet, és egy olyan jövő felé vitték az emberiséget, amilyenre kevesen gondoltak korábban, és ez velünk is éppen így fog történni – nyilatkozta Kyle Harper járvány-kutató a Foreign Policy folyóiratnak.