Akkor lesznek választások Ukrajnában, ha Oroszország beleegyezik egy 60 napos tűzszünetbe – jelentette ki tegnap Volodimir Zelenszkij ukrán államfő az amerikai elnök korábbi bírálataira reagálva.
Donald Trump szombaton, miután ideiglenesen felfüggesztette az orosz gázolaj szállításokra elrendelt szankciókat, a Fehér Házban újságírók előtt bírálta Volodimir Zelenszkijt, amiért orosz olajipari létesítményeket támad. Ukrajnára utalva kijelentette, javasolja az ukránoknak, hogy válasszanak egy új vezetőt, aki képes megállapodást kötni a háború lezárásáról.
Az ukrán államfő válaszában arra hivatkozott, hogy az ukránok dolga megválasztani a vezetőjüket, és hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén azt szeretné, ha más vezetné Ukrajnát. Hozzátette, könnyű Ukrajnát okolni a magas üzemanyagárakért, amikor szerinte mindenki érti, hogy az árnövekedés a közel-keleti háború miatt van. Volodimir Zelenszkij hajlandónak mutatkozott az orosz olajipari létesítmények elleni csapások leállítására, amennyiben Oroszország leállítja támadásait az ukrán energetikai infrastruktúra ellen.
- tudósít a Radio Romania Actualități. A kérés az, hogy az Európai Unió a tőkepiacok összehangolásával könnyítse meg a hazai vállalatok finanszírozáshoz jutását, és vegye figyelembe a kisebb, fejlődő piacok sajátosságait is.
Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa tanácskozásán ismertette Románia álláspontját. Elmondása szerint a tárgyalásokon sikerült megerősíteni a nemzeti felügyeleti hatóságok hatásköreit, hozzáférést biztosítani a román befektetők határokon átnyúló tranzakcióinak adataihoz, valamint egyszerűsíteni a más országokban végzett pénzügyi tevékenységekre vonatkozó szabályokat. A cél a magántőke bevonásának növelése, hogy a romániai vállalatok könnyebben finanszírozhassák beruházásaikat és külföldi terjeszkedésüket.
Jelentős mennyiségű eső miatt adott ki elsőfokú, azaz sárga jelzésű riasztást hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több régiójára.A meteorológusok szerint hétfő délelőtt 10 órától kedd délelőtt 10 óráig Munténia túlnyomó részén, Olténia délkeleti felében és a Kárpát-kanyar vidékén a csapadék mennyisége elérheti a 20-30 litert, helyenként pedig akár a 40-50 litert négyzetméterenként.
A riasztás a fővárosra és Argeș, Buzău, Călărași, Dâmbovița, Giurgiu, Ialomița, Ilfov, Olt, Prahova és Teleorman megye teljes területére, valamint Brassó, Kovászna és Vrancea megye egyes részeire érvényes.
Ma este veszi kezdetét a 8. Bukaresti Magyar Jazznapok a bukaresti Liszt Intézet szervezésében. A fesztivál célja, hogy bemutassa a magyar jazzélet nemzetközileg elismert alakjait, a pályakezdő tehetségeket, valamint a műfaj hazai úttörőit. A négynapos rendezvénysorozat nyitókoncertjén ma este 7 órai kezdettel a Liszt Intézetben Szabó Dániel nemzetközileg elismert jazz-zongoraművész és zeneszerző nyitja meg, aki a klasszikus jazzt, a kortárs improvizációt és a hagyományos elemeket ötvözi. Fellépése előtt egy ingyenes, nyilvános jazz-mesterkurzust is tart a Bukaresti Nemzeti Zeneművészeti Egyetemen.
A 8. Bukaresti Magyar Jazznapok az idei évben különleges jelentőséggel bír: a rendezvénysorozatot a kolozsvári születésű, a romániai jazz atyjaként és úttörőjeként tisztelt Kőrössy Jancsi zongorista születésének 100. évfordulójának szentelik. A bukaresti Liszt Intézet –Magyar Kulturális Központ által szervezett, október 12–15. között zajló fesztivál nemcsak a hazai és nemzetközi szinten elismert magyar tehetségeket vonultatja fel, hanem hidat képez a különböző generációk és nemzetek zenészei között A négynapos rendezvénysorozat a klasszikus jazztől a világzenéig nyújt betekintést a műfajba neves hazai művészek fellépésével és ingyenes mesterkurzussal. Holnap, október 13-án a bukaresti Calea Victoriei-n található Green Hours klubban a magyar jazzélet egyik kiemelkedő formációja, a fennállásának 18. évét ünneplő Hajdu Klára Quartet lép fel.
Akkor lesznek választások Ukrajnában, ha Oroszország beleegyezik egy 60 napos tűzszünetbe – jelentette ki tegnap Volodimir Zelenszkij ukrán államfő az amerikai elnök korábbi bírálataira reagálva.
Donald Trump szombaton, miután ideiglenesen felfüggesztette az orosz gázolaj szállításokra elrendelt szankciókat, a Fehér Házban újságírók előtt bírálta Volodimir Zelenszkijt, amiért orosz olajipari létesítményeket támad. Ukrajnára utalva kijelentette, javasolja az ukránoknak, hogy válasszanak egy új vezetőt, aki képes megállapodást kötni a háború lezárásáról.
Az ukrán államfő válaszában arra hivatkozott, hogy az ukránok dolga megválasztani a vezetőjüket, és hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szintén azt szeretné, ha más vezetné Ukrajnát. Hozzátette, könnyű Ukrajnát okolni a magas üzemanyagárakért, amikor szerinte mindenki érti, hogy az árnövekedés a közel-keleti háború miatt van. Volodimir Zelenszkij hajlandónak mutatkozott az orosz olajipari létesítmények elleni csapások leállítására, amennyiben Oroszország leállítja támadásait az ukrán energetikai infrastruktúra ellen.
Erről Marcel Ciolacu kormányfő nyilatkozott a pénteki kormányülés után. A miniszterelnök leszögezte: a be nem tervezett költségvetési hiány lefaragása érdekében nem fogadnak el új adókat vagy bércsökkenéshez vezető megszorításokat, ehelyett kísérletet tesznek „a tisztességes versenykörnyezet újraszabályozására”. Hogy ez közelebbről mit jelent, nem részletezte.
A szenátus jogi bizottsága elfogadásra javasolta kedden azt a törvénytervezetet, amely kötelezővé teszi a koronavírus elleni védettség igazolását az állami és magán egészségügyi rendszerben dolgozóknak, illetve az ötven vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató, irodaházakban működő cégek alkalmazottainak. A felsőház plénuma szerdán szavaz a kezdeményezésről.
Sikertelennek bizonyult a védelmi tárca által rövid hatótávolságú, hordozható légvédelmi rakétarendszerek vásárlására kiírt közbeszerzési eljárás, ezért vissza kellett vonni – számol be a profit.ro gazdasági portál.
Az ügyészség őrizetbe vett három személyt, köztük a tulajdonosát annak a Maros megyei idősotthonnak, ahol borzalmas körülmények között tartottak embereket.
A bukaresti táblabíróság 60 ezer lej kifizetésére kötelezi az oktatási minisztériumot és a Kolozs megyei tanfelügyelőséget amiatt, hogy elutasította a…
Aláírták pénteken az észak-erdélyi autópálya (A3) és az 1-es országút (DN1) közötti összekötő út építésére vonatkozó szerződést a kivitelezésre kiírt versenytárgyaláson győztes cégtársulással – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
A fekete-tengeri Neptun Deep gázmező kitermelése hozzájárul Románia és a régió energiabiztonságához, és a becslések szerint mintegy 20 milliárd euróval fogja gyarapítani az állami költségvetés bevételeit – jelentette ki az AGERPRES-nek Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója.
Adásunkban a bukaresti Nemzeti Színházban megnyílt Harag György emlékkiállításról, a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán megszervezett Kossuth-díj átadó ünnepségről, valamint a Marosvásárhelyen…
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter pénteken Kolozsváron kijelentette, hogy ősztől Romániában működik majd Európa második legnagyobb betétdíjas visszaváltási rendszere.
Klaus Iohannis szerdán hivatali kollégája, Abdel Fattáh esz-Szíszi meghívására hivatalos látogatást tesz az Egyiptomi Arab Köztársaságban – közölte a bukaresti elnöki hivatal.
Erről Marcel Ciolacu kormányfő nyilatkozott a pénteki kormányülés után. A miniszterelnök leszögezte: a be nem tervezett költségvetési hiány lefaragása érdekében nem fogadnak el új adókat vagy bércsökkenéshez vezető megszorításokat, ehelyett kísérletet tesznek „a tisztességes versenykörnyezet újraszabályozására”. Hogy ez közelebbről mit jelent, nem részletezte.
Ciolacu úgy vélte, Románia nem fog sem gazdasági válságba, sem recesszióba kerülni, hanem az év végére gazdasági növekedést érni el. Az újságírók kérdésére, hogy jelenleg hogy áll a költségek csökkentésére irányuló terv, a miniszterelnök azt válaszolta: „nagyon jól”.
Hozzátette, hogy hétfőn még egyeztet a témában a pénzügyminiszterrel, és csaknem bizonyos, hogy jövő héten, csütörtökig, ismertetik az intézkedési csomagot, és ha lehet, a kormányülésen is napirendre kerül.
A szenátus jogi bizottsága elfogadásra javasolta kedden azt a törvénytervezetet, amely kötelezővé teszi a koronavírus elleni védettség igazolását az állami és magán egészségügyi rendszerben dolgozóknak, illetve az ötven vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató, irodaházakban működő cégek alkalmazottainak. A felsőház plénuma szerdán szavaz a kezdeményezésről.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ közös tervezete előírja, hogy az egészségügyi minisztérium fennhatósága vagy irányítása alá tartozó állami és magánintézmények, az egészségbiztosító pénztár, a katasztrófavédelem, a légiirányítási felügyelet és az orvosi laboratóriumok alkalmazottai csak Covid-igazolvány birtokában dolgozhatnak. A magán és állami szociális otthonokban dolgozóknak, az orvosi eszközöket és gyógyszereket forgalmazó vállalkozásoknak, valamint a házi gondozási szolgáltatást nyújtó cégek alkalmazottainak kötelezően bizonyítaniuk kell a koronavírus elleni védettséget. Ezt az európai uniós digitális igazolvánnyal tehetik meg, ami a betegség elleni teljes oltást vagy a fertőzésből való, fél évnél nem régebbi felépülést, vagy a negatív koronavírus-teszt eredményét bizonyítja. Ezt kell használniuk az irodaházakban működő cégek alkalmazottainak is, abban az esetben, ha egy térben ötvennél több fő tartózkodik (nem részletezik, hogy a gyári munkások esetében is kötelező-e, akik több százan dolgozhatnak egy légtérben). A szabályt megszegő munkavállalóra – ha Covid-igazolvány nélkül megy dolgozni – 10 és 50 ezer lej közötti pénzbírság szabható ki, a munkaadót viszont 50 és 100 ezer lej közötti összegre büntethetik. A bírságot a megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP), a munkaügyi felügyelőség vagy a belügyminisztériumi szervek szabhatják ki.
Sikertelennek bizonyult a védelmi tárca által rövid hatótávolságú, hordozható légvédelmi rakétarendszerek vásárlására kiírt közbeszerzési eljárás, ezért vissza kellett vonni – számol be a profit.ro gazdasági portál.
A tavaly augusztusban kiírt pályázat értelmében Románia 231 úgynevezett MANPAD rakétarendszert vásárolt volna 830 millió euró értékben. A pályázatot azonban vissza kellett vonni, mert kizárólag nem megfelelő ajánlatok érkeztek.
A katonai sajtó korabeli jelentése szerint a védelmi tárca azzal érvelt a kiírás mellett, hogy a minisztérium 2020-ban megkapta a parlament hozzájárulását 138 MANPAD rakétarendszer beszerzésére, de az új regionális biztonsági helyzet, az ukrajnai háború miatt szükség van a program kiegészítésére.
A Hivatalos Közlönyben megjelent rendeletek értelmében Varságon, Ivóban és Oroszhegyen lövik ki a veszélyes medvéket a helyi Vadász és Horgász Egyesület képviselői. A kilövésről az egyesületnek egy héten belül kell tájékoztatnia a megyei környezetvédelmi igazgatóságot, amelynek az engedélyeket és a szükséges jelentéseket is meg kell küldenie.
Az ügyészség őrizetbe vett három személyt, köztük a tulajdonosát annak a Maros megyei idősotthonnak, ahol borzalmas körülmények között tartottak embereket.
A hatóságok feljelentésre mentek ki újra a marosbárdosi létesítményhez, ahol a polgármester elmondása szerint folyamatosak voltak az ellenőrzések a hónap közepe óta. Egy nappal korábban is ellenőrizték a központot, és nem találtak semmit.
A bejelentésre ismét kiszállt ellenőrök az épület alagsorában – törmelékkupacok, építőanyagok, ruhákkal teli zsákok, régi orvosi felszerelések között – négy súlyosan fogyatékos személyt találtak, leírhatatlan körülmények között.
Dumitru Moldovan polgármester a Maszolnak nyilatkozva elmondta: korábban uniós forrásokból épült panzió működött az épületben, de amint az EU-s támogatás elfogyott, csődöt mondott, és a tulajdonos kiadta bérbe az idősotthon működtetőjének. A létesítményben egyébként 23 másik bentlakót tartottak, rendes körülmények között.
A Maros megyei prefektúra bevonta az otthon működési engedélyét, felmentette tisztségéből a szociális intézmények működéséért felelős ügynökség igazgatóját, és ellenőrzést rendelt el a megye valamennyi szociális intézményében. Ezzel együtt a miniszterelnök bejelentette, hogy felmenti tisztségéből magát a prefektust is.
A bukaresti táblabíróság 60 ezer lej kifizetésére kötelezi az oktatási minisztériumot és a Kolozs megyei tanfelügyelőséget amiatt, hogy elutasította a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium képzőművészeti osztálya beindítását a 2016-2017es tanévben. Az előzményekről egy ma rendezett sajtóértekezleten számoltak be Kolozsváron az ügy jogi képviseletét ellátó jogászok. A bukaresti ítélőtábla jogerős ítéletében megállapította azoknak a magyar gyerekeknek a hátrányos megkülönböztetését, akik a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium képzőművészeti tagozatán szerették volna elkezdeni a 2016-2017-es tanévben az ötödik osztályt, ám a megyei tanfelügyelőség és a minisztérium nem járult hozzá az osztály elindításához. A táblabíróság arra kötelezte a szaktárcát és a tanfelügyelőséget, hogy fizessenek személyenként hatezer lejes kártérítést annak a tíz diáknak, akik nevében az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) jogvédő csoport perre vitte az ügyet.
Aláírták pénteken az észak-erdélyi autópálya (A3) és az 1-es országút (DN1) közötti összekötő út építésére vonatkozó szerződést a kivitelezésre kiírt versenytárgyaláson győztes cégtársulással – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Cristian Pistol Facebook-bejegyzése szerint az öt tagból álló konzorcium áfa nélkül 562 millió lejért vállalta a munkálatok elvégzését. A kivitelezésre 18 hónap áll a rendelkezésére.
SRR
Az 5 kilométeres gyorsforgalmi út az A3-as autópályát kötné össze az 1-es országúttal Tordatúr (Tureni) magasságában. Hét híd, illetve viadukt épül, utóbbiak közül a leghosszabb a Rák-patak völgyén átvezető 258 méteres völgyhíd lesz – idézte Pistol tájékoztatását az Agerpres.
Az összekötő útnak köszönhetően déli irányból is megközelíthetővé válik Kolozsvár autópályán, és részben tehermentesítheti Gyalut és Kisbácsot.
A fekete-tengeri Neptun Deep gázmező kitermelése hozzájárul Románia és a régió energiabiztonságához, és a becslések szerint mintegy 20 milliárd euróval fogja gyarapítani az állami költségvetés bevételeit - jelentette ki az AGERPRES-nek Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója.
Az olajvállalat vezetője elmondta, hogy a mélytengeri kitermelés 2027-re tervezett beindulása után Románia lesz az EU legnagyobb földgáztermelője. Közlése szerint jelenleg a kitermelési terv hatósági jóváhagyására és különböző engedélyek kiadására várnak.
Adásunkban a bukaresti Nemzeti Színházban megnyílt Harag György emlékkiállításról, a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán megszervezett Kossuth-díj átadó ünnepségről, valamint a Marosvásárhelyen nemrégiben bemutatott A mozisátortól a tévétoronyig című kötetről hallhatnak.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter pénteken Kolozsváron kijelentette, hogy ősztől Romániában működik majd Európa második legnagyobb betétdíjas visszaváltási rendszere.
Az Újrahasznosítunk Romániában című konferencián felszólaló tárcavezető elmondta, hogy a november 30-tól üzemképessé váló rendszer évi több mint hétmilliárd italcsomagolás (műanyag-, üvegpalackok és fémdobozok) visszaváltását teszi lehetővé. 'Ez egy fantasztikus szám. Ennél többre csak a németországi rendszer képes' - jelentette ki a miniszter. Fechet a konferencián beszélt arról is, hogy nem elég a romániaiakat a szelektív hulladékgyűjtésre biztatni, a lakosságot tájékoztatni kell arról is, hogy milyen időközönként jönnek és hová viszik a hulladékot a kukásautók. Szerinte a tájékoztatási kampányon múlik, hogy Románia emelkedő pályára kerüljön az újrahasznosítás terén.
Adóügyi intézkedéscsomagot készít elő a kormány a költségvetési deficit csökkentése érdekében.
A tervezett intézkedések között szerepel az egészségügyi biztosítási mentesség eltörlése a számítástechnikai, mezőgazdasági és építőipari alkalmazottak esetében. Ugyanakkor kettőre, 9 és 19 százalékosra korlátoznák a hozzáadottérték-adó szintjét, illetve 2 ezer betöltetlen költségvetési állást szüntetnének meg. Ezzel párhuzamosan, az infláció hatásának mérséklése érdekében a kormány növelte a lakosságnak adott ebédjegyek értékét. Az Országos Statisztikai Intézet felmérése szerint a nagyvállalatok vezetői aggódnak a gazdasági helyzet miatt és újabb drágulásokra számítanak a következő hónapokban.
Klaus Iohannis szerdán hivatali kollégája, Abdel Fattáh esz-Szíszi meghívására hivatalos látogatást tesz az Egyiptomi Arab Köztársaságban - közölte a bukaresti elnöki hivatal.
A látogatás apropóját az első román-egyiptomi diplomáciai kapcsolat létesítésének 115. évfordulója adja.
A hivatalos megbeszéléseken szó lesz a kétoldalú gazdasági együttműködés kiterjesztéséről, de terítékre kerülnek aktuális nemzetközi politikai kérdések is, különös tekintettel a közel-keleti térség biztonsági és politikai fejleményeire.
Klaus Iohannis elnök az Egyiptomi Arab Köztársaságban tett állami látogatása alkalmával találkozik a kairói törvényhozás két házának elnökével is.
Erről Marcel Ciolacu kormányfő nyilatkozott a pénteki kormányülés után. A miniszterelnök leszögezte: a be nem tervezett költségvetési hiány lefaragása érdekében nem fogadnak el új adókat vagy bércsökkenéshez vezető megszorításokat, ehelyett kísérletet tesznek „a tisztességes versenykörnyezet újraszabályozására”. Hogy ez közelebbről mit jelent, nem részletezte.
Ciolacu úgy vélte, Románia nem fog sem gazdasági válságba, sem recesszióba kerülni, hanem az év végére gazdasági növekedést érni el. Az újságírók kérdésére, hogy jelenleg hogy áll a költségek csökkentésére irányuló terv, a miniszterelnök azt válaszolta: „nagyon jól”.
Hozzátette, hogy hétfőn még egyeztet a témában a pénzügyminiszterrel, és csaknem bizonyos, hogy jövő héten, csütörtökig, ismertetik az intézkedési csomagot, és ha lehet, a kormányülésen is napirendre kerül.