A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy Nicușor Dan államelnök a negyedik miniszterelnök-jelöltet is kinevezte Luca Niculescu diplomata személyében. Megvizsgáljuk, milyen esélyei vannak a Niculescu-kormánynak, hogy megkapja a parlament támogatását. Spanyolországban előrehozott parlamenti választást írtak ki, miután a kormány rendeletei a lakhatási gondok könnyítéséről megbuktak. Ennek a cirkusznak nemcsak politikai, hanem szó szerint emberáldozata is volt. Részletesen beszámolunk arról is, hogy kicsoda Anne Carson, a friss irodalmi Nobel-díjas költőnő.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják a 2023. október 7-i Hamász vezette gázai kitörés harmadik évfordulójáról.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a A hírvilág mirelit csirkéi című jegyzetét.
Tragédiákhoz vezethet, ha normálisnak tekintjük az antiszemitizmust, az gyűlöletbeszédet és az ilyen propagandát - írja Ilie Bolojan miniszterelnök a romániai holokauszt emléknap alkalmából kiadott üzenetében.
A kormányfő hangsúlyozza, az intézményeknek és a társadalomnak kötelessége harcolni a diszkrimináció ellen és védeni az emberi méltóságot. A miniszterelnök megerősítette a kormány elkötelezettségét az antiszemitizmus, az idegengyűlölet és a radikalizálódás elleni küzdelem iránt.
A Nemzeti Liberális Párt kizárta a közös kormányzás lehetőségét a szociáldemokratákkal, miközben a PSD feltételekhez köti az új kormány támogatását.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök csütörtökön elsőként a Szociáldemokrata Párt küldöttségével tárgyalt. A találkozó után a kijelölt miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy nyitottságot tapasztalt a szociáldemokraták részéről. A PSD azonban két feltételt szabott a leendő kabinet támogatásához: az Ilie Bolojan által javasolt intézkedések elvetését, valamint egy olyan kormánytöbbség létrehozását, amelyben a PNL és az RMDSZ is részt vesz.
A liberálisokkal folytatott egyeztetés után Luca Niculescu elismerte, hogy javaslatát nem fogadták különösebb nyitottsággal. Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök később egyértelművé tette, hogy a Nemzeti Liberális Párt nem lép kormányra a szociáldemokratákkal.
Az RMDSZ akkor is hajlandó bizalmat szavazni az új kormánynak, ha nem vesz részt a kormányzásban – jelentette ki Antal Árpád, a szövetség stratégiai igazgatója, miután csütörtök délután egyeztettek Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel. A szövetség megvárja a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt álláspontját, valamint a kormányprogram ismertetését, és ezek ismeretében dönt a további lépésekről. Antal Árpád ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem támogat olyan kormányt, amelyben az AUR és az SOS Románia is részt vesz. (Agerpres)
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök egyelőre nem jelentett be egyeztetést az AUR és az SOS Románia képviselőivel. George Simion egy videóüzenetben azzal vádolta a politikai pártokat, hogy a leendő kormány összetételéről már a háttérben megállapodtak.
Az AUR elnöke szerint két hónapja készül az a forgatókönyv, amelynek értelmében valójában a Szociáldemokrata Párt irányítaná az új kabinetet, Luca Niculescu pedig azért kerülne a kormány élére, hogy a PSD-nek ne kelljen teljes egészében vállalnia a következő időszak nehéz döntéseinek következményeit.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy Nicușor Dan államelnök a negyedik miniszterelnök-jelöltet is kinevezte Luca Niculescu diplomata személyében. Megvizsgáljuk, milyen esélyei vannak a Niculescu-kormánynak, hogy megkapja a parlament támogatását. Spanyolországban előrehozott parlamenti választást írtak ki, miután a kormány rendeletei a lakhatási gondok könnyítéséről megbuktak. Ennek a cirkusznak nemcsak politikai, hanem szó szerint emberáldozata is volt. Részletesen beszámolunk arról is, hogy kicsoda Anne Carson, a friss irodalmi Nobel-díjas költőnő.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják a 2023. október 7-i Hamász vezette gázai kitörés harmadik évfordulójáról.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a A hírvilág mirelit csirkéi című jegyzetét.
Szeptemberben és októberben több európai reptéren sztrájkolnak a munkavállalók, mivel sokan elégedetlenek a bérekkel. Franciaországban például szeptember 15-én és október…
A kormány ezen a héten készül elfogadni a 2023/199-es felsőoktatási törvény végrehajtásáról szóló határozatot, amely biztosítja a diákok kedvezményes árú…
A védelmi minisztérium határozottan cáfolja azokat a médiában megjelent híreket, amelyek szerint hétfőre virradóan orosz drónok estek volna Románia területére.…
Jóváhagyták a második kifizetési kérelmet, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) pozitív véleményezéséről a pénzügyminiszter számolt be péntek este a Facebook-oldalán.
Már a kiírásának első napján, azaz tegnap kimerült a „Roncsautó Plusz” program cégeknek és közintézményeknek elkülönített kerete – számolt be a Környezetvédelmi Alap Igazgatósága (AFM).
Kigyulladt autóból szabadítottak ki egy Ausztriába tartó román családot magyar pénzügyőrök az M1-es autópályán; végül senki sem sérült meg – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szombaton az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában 4970 eseményhez riasztották a belügyminisztériumi alkalmazottakat, 3350 esetben a közrend helyreállítása volt a feladatuk – közölte szombaton a belügyminisztérium.
Szeptemberben és októberben több európai reptéren sztrájkolnak a munkavállalók, mivel sokan elégedetlenek a bérekkel.
Franciaországban például szeptember 15-én és október 13-án sztrájkolnak a légiforgalmi irányítók, ugyanakkor a párizsi metró dolgozói is bejelentették, hogy a következő időszakban beszüntetik a munkát.
Olaszországban is tiltakozásokat szerveznek: az olasz repülőterek személyzete szeptember 8-ától 24 órás sztrájkba kezd, emellett a poggyászkezelők is csatlakoznak az akcióhoz, ők szeptember 29-én lépnek egynapos sztrájkba. A légiforgalmi irányítók szeptember 16-án 10 és 18óra között nem dolgoznak majd.
Az Egyesült Királyságban a London-Lutoni repülőtéren szeptember 6-án és 13-án 24 órás sztrájkot tartanak. A munkavállalók szerint rosszak a munkakörülmények és méltánytalan a bánásmód. Nagy-Britannia legnagyobb vasúti szakszervezete is tiltakozást és sztrájkot hirdetett, ők a bérekkel elégedetlenek.
Az ukrán elnök 19 hónapnyi háború után váltja le posztjáról Olekszij Reznyikovot, mert úgy véli, új megközelítések szükségesek a harctéren. Volodimir Zelenszkij a védelmi minisztérium élére Rusztem Umerov korábbi parlamenti képviselőt javasolja, de a végleges döntést az ukrán törvényhozás, a Verkhovna Rada hozza majd meg.
Olekszij Reznyikov 2021 novembere óta vezette a védelmi minisztériumot. Az ukrán elnök az éjjel közzétett videóüzenetében utalt arra, hogy Olekszij Reznyikov az ukrajnai háború kezdete után sikeresen tárgyalt a nyugati országok vezetőivel annak érdekében, hogy Ukrajnának fegyvereket küldjenek. Ukrajna védelmi minisztériumát az elmúlt hetekben több korrupciós botrány rázta meg, Reznyikovot személyesen nem érték korrupciós vádak, ám helyettese, Vjacseszlav Sapovalov a vádak miatt mondott le a minisztériumban betöltött pozíciójáról. Volodimir Zelenszkij a regionális sorozóbizottságok elnökeit is menesztette, mert kenőpénzt fogadtak el a hadköteles férfiaktól (vagy családjaiktól), hogy ne kapják meg a behívójukat, és többen azzal vádolták a minisztériumot, hogy túlárazva szerezték be a hadsereg számára szükséges fegyvereket és felszereléseket.
Jövő hétfőn, szeptember 11-én kezdődik és szeptember 17-én zárul a 13. alkalommal megszervezett Brassói Magyar Napok. A rendezvény egyik újdonsága, hogy idén a Brassó megyei néptáncsoportok felvonulásával kezdődik a Cenk alatti város főterén.
A Brassói Magyar Napok a dél-erdélyi szórvány legnagyobb rendezvénysorozata, amely azért is különösen fontos, mert bár Brassóban és a megyében is jelentős számú magyar él, a városban nincs kimondott magyar kulturális intézményhálózat, például színház, vagy színi társulat. A programban idén is szerepelnek koncertek, filmvetítések, könyvbemutatók, gyerekprogramok, kézműves és termelői vásár, gasztronómiai bemutatók, bórkóstolók, amelyek egy héten keresztül várják az érdeklődő közönséget. A szervezők számos olyan programot is kínálnak, amelyek a brassói románoknak vagy más nemzetiségüeknek is vonzó lehet.
A kormány ezen a héten készül elfogadni a 2023/199-es felsőoktatási törvény végrehajtásáról szóló határozatot, amely biztosítja a diákok kedvezményes árú vasúti utazását.
Gigel Paraschiv tanügyi államtitkár az AGERPRES hírügynökségnek hétfőn kijelentette, a határozattervezetet a héten megvitatják a társadalmi párbeszédért felelős bizottságban, a kormány pedig csütörtöki ülésén elfogadhatja a dokumentumot.
Négy személyszállító vasúttársaság (CFR Călători, Transferoviar Călători, Softrans és Astra Trans Carpatic) hétfőtől, szeptember 4-től nem állít ki kedvezményes árú utazási jegyeket az egyetemistáknak, arra hivatkozva, hogy a 2023/199-es felsőoktatási törvényhez kapcsolódó módszertani szabályokat nem tették még közzé - közölte vasárnap a vasúti reformért felelős hatóság. A hatóság képviselői szerint jelenleg csak a Regio Călători vasúttársaság ad 90 százalékos árkedvezményt az egyetemistáknak, az InterRegional Călători társaság pedig 50 százalékos árkedvezménnyel állítja ki az utazási jegyeket a korábban hatályos törvény alapján.
Az új felsőoktatási törvény szerint a vasúti utazásra vonatkozó diákkedvezményt 50 százalékról 90 százalékra emelték, és 30 éves korig igényelhető.A CFR utasszállító részlege és az Astra Trans Carpatic múlt hét végén közölte, hogy szeptember 3-tól csak a tanulók utazhatnak ingyen vagy kedvezményes áron a vasúton, az egyetemi hallgatók csak akkor lesznek erre jogosultak, ha a kormány közzéteszi a felsőoktatási törvény végrehajtáról szóló határozatot.
Az európai Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) pozitívan véleményezte a kormány második kifizetési kérelmét, ami az utolsó lépés volt ahhoz, hogy Románia további 2,7 milliárd eurót kapjon az EU helyreállítási alapjából – számolt be Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
Marcel Boloş bejegyzése szerint a pénz várhatóan a hónap végéig megérkezik a román államkasszába. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a kifizetési kérelem pozitív elbírálásának több feltétele volt. Ezek között a karbonmentesítéssel, adatbázisok interoperabilitásának növelésével és a kormányzati felhő létrehozásával kapcsolatos intézkedéseket említette.
A védelmi minisztérium határozottan cáfolja azokat a médiában megjelent híreket, amelyek szerint hétfőre virradóan orosz drónok estek volna Románia területére. A szaktárca közleményének előzménye, hogy a Reuters hírügynökség hétfőn arról számolt be, hogy az ukrán külügyminisztérium egyik képviselője szerint orosz drónok zuhantak le és robbantak fel Románia területén az ukrán kikötők elleni éjszakai támadás során.
A védelmi minisztérium hangsúlyozza, hogy illetékes struktúrái a hétvége során és elmúlt éjjel is figyelték az ukrán dunai kikötők közelében lévő infrastruktúrát ért orosz dróntámadások által generált helyzetet, és az Orosz Föderáció által használt támadási eszközök nem idéztek elő közvetlen katonai fenyegetést Románia területére vagy felségvizeire nézve. Ugyanakkor leszögezik, az Orosz Föderáció támadásai az ukrajnai civil létesítmények és polgári infrastruktúra ellen „indokolatlanok és ellentétesek a nemzetközi emberjogi normákkal”.
A parlament két házának plénuma külön ülésezik ma délután 16 órától.A házszabályok szerint az ülésszak első napján a képviselőház és a szenátus plénuma megválasztja a házbizottságok új tagjait: az alelnököket, a titkárokat és a háznagyokat. Elnököt nem választanak. A képviselőház ügyvivő elnöke jelenleg a szociáldemokrata Alfred Simonis, míg a szenátus vezetője Nicolae Ciucă liberális pártelnök.
A parlament őszi ülésszakának prioritásai között szerepel a különnyugdíjakat szabályozó törvény, amelyet az alkotmánybíróság határozatához kell igazítani. A képviselők és szenátorok várhatóan meg fogják vitatni az új közalkalmazotti bértörvény és az új nyugdíjtörvény tervezetét is. Mindkét jogszabály elfogadása szerepel az országos helyreállítási terv célkitűzései között.A kormány várhatóan már az ülésszak elején felelősséget fog vállalni a parlament előtt a fiskális intézkedéseket tartalmazó törvénycsomagért. A Szociáldemokrata Párt több tervezet is készül benyújtani, köztük azt a jogszabályvaslatot, amely szigorítana a tudatmódosító szerek hatása alatti járművezetésért kiszabható büntetéseken.
Jóváhagyták a második kifizetési kérelmet, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) pozitív véleményezéséről a pénzügyminiszter számolt be péntek este a Facebook-oldalán.
Marcel Boloş hangsúlyozta: ez volt az utolsó lépés ahhoz, hogy Románia további 2,7 milliárd eurót kapjon az EU helyreállítási alapjából. Bejegyzése szerint a pénz várhatóan a hónap végéig megérkezik a román államkasszába. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a kifizetési kérelem pozitív elbírálásának több feltétele volt. Ezek között a karbonmentesítéssel, adatbázisok interoperabilitásának növelésével és a kormányzati felhő létrehozásával kapcsolatos intézkedéseket említette.
A miniszter szerint Románia mellett eddig csak hat tagállam nyújtotta be a második kifizetési kérelmet az Európai Bizottsághoz.
Már a kiírásának első napján, azaz tegnap kimerült a „Roncsautó Plusz” program cégeknek és közintézményeknek elkülönített kerete – számolt be a Környezetvédelmi Alap Igazgatósága (AFM).
Az elektromos vagy plug-in hibridek vásárlásának támogatására elkülönített keret összesen 117 millió lej volt. Az AFM emlékeztetett, hogy a roncsautóprogram támogatásaira november 30-ig lehet pályázni a keret kimerüléséig. A magánszemélyek autóvásárlását összesen több mint 300 millió lejjel támogatja a kormány.
Kigyulladt autóból szabadítottak ki egy Ausztriába tartó román családot magyar pénzügyőrök az M1-es autópályán; végül senki sem sérült meg - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szombaton az MTI-vel.
Azt írták, a szülők két kisgyermekükkel utaztak Ausztriába, amikor autójukból sűrű füst csapott ki, majd a jármű kigyulladt.
A NAV három járőre az óvodás és a bölcsődés korú gyermeket, valamint édesanyjukat a járőrautóba ültették. Az apát, aki próbálta kimenteni az értékeket az égő kocsiból, biztonságos helyre kísérték, majd igyekeztek megnyugtatni.
A tájékoztatás szerint az eset miatt a tűzoltók megérkezéséig lezárták a sztráda érintett szakaszát. Néhány perccel később a mosonmagyaróvári hivatásos tűzoltók nekiláttak az oltásnak.
A közleményben kitértek arra is, hogy a NAV Bevetési Igazgatóságának több munkatársa is részt vett rendészeti és sérült beteg ellátását segítő képzésen. A speciális segítségnyújtást a járőrök önként tanulják, hogy rendkívüli helyzetekben is eljárhassanak.
Az elmúlt 24 órában 4970 eseményhez riasztották a belügyminisztériumi alkalmazottakat, 3350 esetben a közrend helyreállítása volt a feladatuk - közölte szombaton a belügyminisztérium.
A tájékoztatás szerint a rendőrség 857 lehetséges bűncselekmény ügyében indított vizsgálatot, az esetek 23 százalékában hivatalból.
A rendvédelmi szervek az egy nap alatt 160 bűnelkövetőt értek tetten, 59 személy ellen kényszerintézkedést alkalmaztak, és összesen kilenc országos vagy nemzetközi körözés alatt álló személyt vettek őrizetbe - olvasható a közleményben.
A közlekedési rendőrség az elmúlt 24 órában végzett ellenőrzései során a közlekedési rendőrség 534 gépjárművezetői jogosítványt vont be, 49-et alkohol, 21-et pedig drogok vagy más tiltott szerek hatása alatt történő vezetés miatt. A közlekedési szabályok megsértése miatt bevontak 244 forgalmi engedélyt is.
Szeptemberben és októberben több európai reptéren sztrájkolnak a munkavállalók, mivel sokan elégedetlenek a bérekkel.
Franciaországban például szeptember 15-én és október 13-án sztrájkolnak a légiforgalmi irányítók, ugyanakkor a párizsi metró dolgozói is bejelentették, hogy a következő időszakban beszüntetik a munkát.
Olaszországban is tiltakozásokat szerveznek: az olasz repülőterek személyzete szeptember 8-ától 24 órás sztrájkba kezd, emellett a poggyászkezelők is csatlakoznak az akcióhoz, ők szeptember 29-én lépnek egynapos sztrájkba. A légiforgalmi irányítók szeptember 16-án 10 és 18óra között nem dolgoznak majd.
Az Egyesült Királyságban a London-Lutoni repülőtéren szeptember 6-án és 13-án 24 órás sztrájkot tartanak. A munkavállalók szerint rosszak a munkakörülmények és méltánytalan a bánásmód. Nagy-Britannia legnagyobb vasúti szakszervezete is tiltakozást és sztrájkot hirdetett, ők a bérekkel elégedetlenek.
