November 8-án Szerbiában 23 nemzeti kisebbség választotta meg nemzeti tanácsának új összetételét. Országosan 481 785 választópolgár volt jogosult szavazni, közülük 108 974-en szerepeltek a magyar külön választói névjegyzékben. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 8 óráig tartottak nyitva. A választáson a választópolgárok listákra szavazhattak, a Magyar Nemzeti Tanács esetében két lista közül választhattak.
Az előzetes eredmények szerint a Vajdasági Magyar Szövetség(VMSZ) által támogatott Magyar Összefogás szerezhette meg a szavazatok csaknem háromnegyedét a tegnapi nemzeti tanácsi választáson. Az előzetes adatok szerint a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsban legalább 25 mandátumra számíthat, míg a Vajdasági Magyar Újrakezdés 12 vagy akár 13 képviselői helyet is megszerezhet.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke szerint az eredmény a vajdasági magyar közösség összefogás iránti igényét mutatja. A Magyar Összefogás listavezetője, Fremond Árpád együttműködést ígért, és a politikai megosztottság csökkentését sürgette. A Vajdasági Magyar Újrakezdés vezetői történelmi eredménynek nevezték a várható mandátumszámot. Szerintük a jelentős ellenzéki képviselet új lehetőséget teremt a politikai sokszínűségre a vajdasági magyar közéletben. A pontos mandátumeloszlás a hivatalos eredmények közzététele után válik ismertté.
Szombaton délután egy férfi behjtott autójával Krakkó főterére majd tüzet nyitott a járókelőkre, a támadásban hatan életüket vesztették és tizenhat személy megsérült. Lengyelországban a krakkói támadás miatt kétnapos nemzeti gyászt hirdettek.
A Magyar Távirati Iroda Maksymilian Kosowski, a Kis-lengyelországi vajdaság szóvivője tájékoztatását idézve arról adott hírt, hogy a 24 éves merénylő ma reggel a kórházban elhunyt, illetve hogy a szombati krakkói lőfegyveres támadás halálos áldozatai között két külföldi is van: egy brit és egy osztrák állampolgár, valamint a sérültek közül öten külföldi állampolgárok.
A merénylet miatt több lengyelországi városban, köztük Varsóban, Gdanskban, Lublinban és Wroclawban bejelentették a rendőri jelenlét megerősítését és úttorlaszok előkészítését a biztonságilag kényes köztereken.
Az ügyészség vasárnap indított hivatalos nyomozást a támadás ügyében, és terrorcselekménynek minősítette azt. A vádhatóság közleménye szerint a vizsgálat hat személy Krakkóban történt meggyilkolására összpontosul – ami „terrorista bűncselekménynek minősül” –, valamint a támadó lakásán meggyilkolt további három személy ügyére. A tettes otthonában annak szüleit és a húgát találták holtan. A holttesteken lőtt sebek voltak. A lakásban találtak és lefoglaltak hét lőfegyvert. Korábbi, hivatalosan meg nem erősített értesülések szerint a merénylő, valamint az apja is egy lövészklub tagjai voltak, és volt fegyvertartási engedélyük.
Vasárnap kezdetét vette a jubileumi, 20. Bukaresti Magyar Filmhét - a bukaresti Liszt Intézet –Magyar Kulturális Központ szervezésében. Az ünnepi seregszemlén november 15-ig várják a nézőket a Román Nemzeti Parasztmúzeum mozijába (Cinema Muzeul Țăranului).
A rendezvénysorozat vasárnap, november 8-án este kezdődött a Magyarok a világ filmgyártásában című kültéri kiállítás megnyitójával, amelyet Fejes Krisztina zongoraművész Rózsa Miklós-művekből összeállított koncertje követett.
Ma este Reisz Gábor Földszint című alkotását vetítik, amelyet közönségtalálkozó követ Tompa Ádám színésszel. A fesztivál hete folyamán a közönség román felirattal kortárs magyar alkotásokat, dokumentumfilmeket és felújított klasszikusokat tekinthet meg – köztük a forradalom évfordulója előtt tisztelgő, digitálisan restaurált Szamárköhögés című filmet, valamint fiatal tehetségek diplomamunkáit. A jubileumi programsorozat pedig a Még egy kívánság című vígjáték vetítésével zárul majd.
83 éves korában elhunyt Florian Lungu, Románia egyik legismertebb jazz-műsorkészítője, zongoraművésze és zenetudósa, akit a zenei világ „Moșu” néven ismert. A művész több mint hat évtizeden át a jazz népszerűsítésének szentelte életét, halálhírét egykori munkahelye, a Radio România Cultural közölte Facebook oldalán.
November 8-án Szerbiában 23 nemzeti kisebbség választotta meg nemzeti tanácsának új összetételét. Országosan 481 785 választópolgár volt jogosult szavazni, közülük 108 974-en szerepeltek a magyar külön választói névjegyzékben. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 8 óráig tartottak nyitva. A választáson a választópolgárok listákra szavazhattak, a Magyar Nemzeti Tanács esetében két lista közül választhattak.
Az előzetes eredmények szerint a Vajdasági Magyar Szövetség(VMSZ) által támogatott Magyar Összefogás szerezhette meg a szavazatok csaknem háromnegyedét a tegnapi nemzeti tanácsi választáson. Az előzetes adatok szerint a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanácsban legalább 25 mandátumra számíthat, míg a Vajdasági Magyar Újrakezdés 12 vagy akár 13 képviselői helyet is megszerezhet.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke szerint az eredmény a vajdasági magyar közösség összefogás iránti igényét mutatja. A Magyar Összefogás listavezetője, Fremond Árpád együttműködést ígért, és a politikai megosztottság csökkentését sürgette. A Vajdasági Magyar Újrakezdés vezetői történelmi eredménynek nevezték a várható mandátumszámot. Szerintük a jelentős ellenzéki képviselet új lehetőséget teremt a politikai sokszínűségre a vajdasági magyar közéletben. A pontos mandátumeloszlás a hivatalos eredmények közzététele után válik ismertté.
Klaus Iohannis államfő a közös érdekek mentén való együttműködést javasolta Magyarországnak a Novák Katalin magyar köztársasági elnökkel szerdán délután tartott közös sajtótájékoztatóján, amely a két közjogi méltóság budapesti találkozóját követte.
Megalapozatlannak ítélte, és jogerősen elutasította a legfelsőbb bíróság Tőkés László fellebbezését a Románia Csillaga állami kitüntetését visszavonó elnöki rendelet megsemmisítése ügyében – számolt be a jogerős bírósági döntésre hivatkozva szerdán az Agerpres.
Ma délben elkezdte budapesti hivatalos látogatását Klaus Iohannis államfő, aki Novák Katalin magyar köztársasági elnök meghívására utazott a magyar fővárosba.
Marcel Ciolacu miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megállapodott az infrastrukturális projektek felgyorsításában a romániai kikötők tranzitkapacitásának megduplázása érdekében.
Románia eltökélt szándéka támogatni Ukrajnát, ameddig szükséges – jelentette ki tegnap Klaus Iohannis államelnök a bukaresti hivatalos látogatáson tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtóértekezleten.
Klaus Iohannis államfő a közös érdekek mentén való együttműködést javasolta Magyarországnak a Novák Katalin magyar köztársasági elnökkel szerdán délután tartott közös sajtótájékoztatóján, amely a két közjogi méltóság budapesti találkozóját követte.
Iohannis arról biztosította Budapestet, hogy Bukarest elszánt a román-magyar párbeszéd és együttműködés erősítése mellett, illetve egyetért azzal, hogy több tartalommal töltsék meg a két ország stratégiai partnerségét. Iohannis úgy vélte, hogy a budapesti látogatása fontos jelzés a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére.
Románia azt akarja, hogy pozitív dinamikája legyen a két ország közötti párbeszédnek, amely az állampolgárok érdekeit szolgálja, nemzetiségtől függetlenül – mondta Iohannis. Leszögezte: Romániát nyitott, pragmatikus és kölcsönös bizalmon alapuló hozzáállás jellemzi ebben a kérdésben. - Határozottan hiszem, hogy kerülni kell az egyoldalú és vitatott gesztusokat. Mindkét félnek a fejlődés, az együttműködés jegyében kell tekintenie a kétoldalú kapcsolatokra, és meg kell keresnünk az összekötő elemeket és közös érdekeket, nem azt, ami szétválaszt – mondta Iohannis.
A nemzeti kisebbségek kapcsán Iohannis hangsúlyozta, hogy a magyarországi románok és a romániai magyarok a híd szerepét töltik be a két ország között. Hangsúlyozta, hogy egy kisebbségnek csak az állampolgárságot biztosító államának a felelőssége a kisebbségi jogok biztosítása.
A gazdasági és fejlesztési együttműködések kapcsán a román elnök újfent nyomatékosította, hogy a gazdasági együttműködést közös érdekű programok mentén kell megvalósítani, és ezek a programok nem diszkriminálhatnak etnikai alapon és nem korlátozódhatnak csak Románia bizonyos területeire. Ezeket a programokat a romániai és az európai törvények tiszteletben tartásával lehet csak működtetni, illetve a román fél jóváhagyásával – szögezte le Iohannis, aki lényegében megismételte Bukarestnek a magyar kormány kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programjaival szembeni fenntartásait. Megerősítette, hogy Románia támogatja egész területén a magyarországi gazdasági beruházásokat, illetve bátorítja a román vállalatokat is, hogy fektessenek be Magyarországon.
Iohannis megköszönte Magyarországnak a schengeni csatlakozás ügyében nyújtott támogatását, és korrekt partnernek nevezte ebben a kérdésben. A román államfő újságírói kérdésre az energetikai együttműködést, pontosabban a fekete-tengeri földgáz kitermelését, majd Magyarország irányába való értékesítését nevezte jó együttműködési lehetőségnek.
A magyar köztársasági elnök a megbeszélést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: mindkettőnk számára fontos a nemzeti kisebbségeknek a helyzete, nekünk magyaroknak pedig különösen fontos az erdélyi magyarság sorsa, jelenje és jövője, ezért kiemelten beszéltünk erről, de szóba került Magyarország jövő évi soros európai uniós elnöksége, valamint a két ország közötti gazdasági, energetikai és közlekedési kapcsolatok kérdése is. A magyar köztársasági elnök történelmi jelentőségűnek nevezte a találkozót, miután román államfő legutóbb tizennégy éve tett hivatalos látogatást Magyarországon. Kiemelte: az a cél, hogy az egymás számára fontos szomszédos országokhoz méltó pragmatikus kapcsolatot alakítsanak ki Magyarország és Románia között.
Megalapozatlannak ítélte, és jogerősen elutasította a legfelsőbb bíróság Tőkés László fellebbezését a Románia Csillaga állami kitüntetését visszavonó elnöki rendelet megsemmisítése ügyében - számolt be a jogerős bírósági döntésre hivatkozva szerdán az Agerpres.
Az ítélet megalapozatlannak ítélte Tőkés László fellebbezését, ugyanakkor az államelnöki hivatal által kért perköltségek visszafizetését is elutasította.
Tőkés László a Ceausescu-diktatúra bukásához vezető 1989-es temesvári forradalom kirobbantásában játszott szerepéért kapta meg Traian Basescu államfőtől a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát a forradalom 20. évfordulóján. Ezt a kitüntetést Klaus Iohannis 2016 márciusában visszavonta, miután Tőkés 2013-ban Tusványoson felvetette, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyi magyarok fölött.
Egyre több olyan termék, termény jelenik meg, amelyet vegyszermentes, bio vagy öko védjeggyel illetnek. De vajon melyik kifejezés valójában mit takar, mi a különbség köztük? Van-e jelentősége ennek? Vagy inkább az etikus hozzáállás az irányadó? Mai adásunk vendégeivel – akik számára az étel élet is – ezeket a kérdéseket is érintjük. Tartsanak velünk a vajdaszentiványi Bálint Családi Kertbe, ahol Bálint Edit és Tabaran Bálint Edit Andrea a tiszta táplálékért munkálkodik.
Ma délben elkezdte budapesti hivatalos látogatását Klaus Iohannis államfő, aki Novák Katalin magyar köztársasági elnök meghívására utazott a magyar fővárosba.
Novák Katalin a Sándor-palotában fogadta vendégét, akit tavaly Bukarestben látogatott meg. A megbeszélések után közös sajtónyilatkozat lesz. Iohannis budapesti látogatása azért jelentős, mert az államfő az elmúlt kilenc évben most először utazott a magyar fővárosba hivatalos látogatás keretében, illetve román elnök immár 14 éve nem járt a magyar fővárosban. Iohannis délután megkoszorúzza a Hősök terén az Ismeretlen Katona sírját, majd a rákoskeresztúri temetőben koszorút helyez el a román katonák sírjára.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint Ukrajnának nagyon jó kapcsolatokra van szüksége Romániával.
Az RMDSZ politikusa a köztelevízió hírcsatornáján beszélt erről tegnap este. Nyomatékosította, hogy Románia első perctől kezdve támogatta Ukrajna ellenálló képességét, és jól tette. Mint mondta, Kijev kapcsolatai több szomszédjával nem állnak jól, példaként említve Lengyelországot és Magyarországot, ezért Kelemen Hunor szerint Ukrajnának érdeke, hogy Románia a lehető legközelebb álljon Kijevhez. Ez azt jelenti - mondta az RMDSZ elnöke -, hogy Kijevnek is fogékonyabbnak kellene lennie a románok kívánságaira, amelyek teljesen jogosak és egyáltalán nem túlzóak' - fejtette ki az RMDSZ elnöke.
Marcel Ciolacu miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megállapodott az infrastrukturális projektek felgyorsításában a romániai kikötők tranzitkapacitásának megduplázása érdekében.
A felek azt szeretnék elérni, hogy a romániai dunai és fekete-tengeri kikötőkön keresztül az ukrán export számára a tranzitkapacitás 2 millió tonnáról 4 millió tonnára nőjön. Ciolacu jelezte: Bukarest támogatja, hogy ez év végéig megszülessen az Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló határozat. A kormányfő aggodalmát fejezte ki az ukrajnai román kisebbség helyzetével kapcsolatban, és azt is kérte, Kijev hivatalosan ismerje el, hogy a moldovai nyelv nem létezik.
Románia eltökélt szándéka támogatni Ukrajnát, ameddig szükséges - jelentette ki tegnap Klaus Iohannis államelnök a bukaresti hivatalos látogatáson tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtóértekezleten.
Iohannis leszögezte: Románia az orosz agresszió elleni győzelemig, az ukrán területek felszabadításáig, a háborús bűnök elkövetőinek felelősségre vonásáig támogatja Ukrajnát, illetve a későbbiekben az ország újjáépítésében is segíteni fogja. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna biztonságának megerősítése Románia biztonságának megerősítését jelenti. Zelenszkij megköszönte Romániának az Ukrajna számára nyújtott katonai és humanitárius segítséget. A két elnök politikai nyilatkozatot írt alá, amely szerint a kétoldalú kapcsolatokat a stratégiai partnerség szintjére emelik. Az ukrán elnök elmondta, hogy új határátkelők megnyitásáról, a nemzeti kisebbségek helyzetéről és az ukrán F-16-os pilóták romániai kiképzésének felgyorsításáról is tárgyaltak. A romániai ukrán és az ukrajnai román kisebbségek kapcsán Iohannis kijelentette: azt szeretnék, hogy a két kisebbségi közösség azonos jogokkal rendelkezzen, különös tekintettel az anyanyelvhasználat és az anyanyelvű oktatás területén.
A külügyminisztérium tájékoztatása szerint további 283 román állampolgárt szállítottak haza biztonságban Izraelből.
A Tarom légi társaság két gépe Tel-Avivból, egy magán légitársaság gépe pedig a jordániai Ammanból szállt fel. Az izraeli román külképviseletek munkatársai továbbra is a Ben-Gurion repülőtéren maradnak, hogy konzuli segítséget nyújtsanak az állampolgároknak. A külügyminisztérium ismételten arra kérte a jelenleg Izrael területén tartózkodó román állampolgárokat, hogy lépjenek kapcsolatba a tel-avivi nagykövetséggel, illetve az oda utazni akarókat felszólították, halasszák el utazásukat.
Ismét rakétákkal támadta ma Izraelt a libanoni síita Hezbollah is. A fegyveres párt megerősítette, hogy ők követték el a támadást. Az izraeli hadsereg csupán annyit közölt, hogy támadás érte a libanoni Dajra településsel szemben lévő, izraeli oldalon található Aramse nevű települést, ahol zömében beduinok laknak.
Legalább 1200-ra emelkedett a Hamász-támadás áldozatainak száma Izraelben, és legalább 3000-en megsebesültek - közölte az Izraeli Védelmi Erők. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök olyan brutalitásnak nevezte a terrorszervezet Izrael elleni nagyszabású támadását, amilyenre a holokauszt óta nem volt példa. Közben már több mint 900 ember veszítette életét a Gázai övezetben is, ahol az izraeli erők mintegy 2300 célpontot találtak el azóta, hogy szombaton a palesztin terrorszervezet rátámadt Izraelre.
Elfogadta ma a szenátus az alkotmánybíróság határozatához igazított különnyugdíjtörvényt.
A jogszabály 89 támogató és 16 elutasító szavazatot kapott. A törvényt döntő házként a képviselőház vitatja meg. A speciális nyugdíjak tervezete már többször elbukott az alkotmánybíróságon.
Klaus Iohannis államelnök kihirdette a lejárt szavatosságú vagy fel nem használt gyógyszerek kezeléséről szóló jogszabályt.
Az új törvény szerint a lakosságnak a lejárt szavatosságú vagy fel nem használt gyógyszereket az állami vagy magánkórházakhoz kell vinnie, amelyek kötelesek begyűjteni és megsemmisíteni azokat.
Az RMDSZ javaslatára Laczikó Enikő Katalin lett a számvevőszék új tanácsosa - erről döntött tegnapi ülésén a parlament.
Ezt a tisztséget az elmúlt kilenc évben Dézsi Attila töltötte be. A számvevőszék 18 tagú, ennek most az egyharmada újult meg. Laczikó Enikő 8 éve vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát.
Klaus Iohannis államfő a közös érdekek mentén való együttműködést javasolta Magyarországnak a Novák Katalin magyar köztársasági elnökkel szerdán délután tartott közös sajtótájékoztatóján, amely a két közjogi méltóság budapesti találkozóját követte.
Iohannis arról biztosította Budapestet, hogy Bukarest elszánt a román-magyar párbeszéd és együttműködés erősítése mellett, illetve egyetért azzal, hogy több tartalommal töltsék meg a két ország stratégiai partnerségét. Iohannis úgy vélte, hogy a budapesti látogatása fontos jelzés a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére.
Románia azt akarja, hogy pozitív dinamikája legyen a két ország közötti párbeszédnek, amely az állampolgárok érdekeit szolgálja, nemzetiségtől függetlenül – mondta Iohannis. Leszögezte: Romániát nyitott, pragmatikus és kölcsönös bizalmon alapuló hozzáállás jellemzi ebben a kérdésben. - Határozottan hiszem, hogy kerülni kell az egyoldalú és vitatott gesztusokat. Mindkét félnek a fejlődés, az együttműködés jegyében kell tekintenie a kétoldalú kapcsolatokra, és meg kell keresnünk az összekötő elemeket és közös érdekeket, nem azt, ami szétválaszt – mondta Iohannis.
A nemzeti kisebbségek kapcsán Iohannis hangsúlyozta, hogy a magyarországi románok és a romániai magyarok a híd szerepét töltik be a két ország között. Hangsúlyozta, hogy egy kisebbségnek csak az állampolgárságot biztosító államának a felelőssége a kisebbségi jogok biztosítása.
A gazdasági és fejlesztési együttműködések kapcsán a román elnök újfent nyomatékosította, hogy a gazdasági együttműködést közös érdekű programok mentén kell megvalósítani, és ezek a programok nem diszkriminálhatnak etnikai alapon és nem korlátozódhatnak csak Románia bizonyos területeire. Ezeket a programokat a romániai és az európai törvények tiszteletben tartásával lehet csak működtetni, illetve a román fél jóváhagyásával – szögezte le Iohannis, aki lényegében megismételte Bukarestnek a magyar kormány kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programjaival szembeni fenntartásait. Megerősítette, hogy Románia támogatja egész területén a magyarországi gazdasági beruházásokat, illetve bátorítja a román vállalatokat is, hogy fektessenek be Magyarországon.
Iohannis megköszönte Magyarországnak a schengeni csatlakozás ügyében nyújtott támogatását, és korrekt partnernek nevezte ebben a kérdésben. A román államfő újságírói kérdésre az energetikai együttműködést, pontosabban a fekete-tengeri földgáz kitermelését, majd Magyarország irányába való értékesítését nevezte jó együttműködési lehetőségnek.
A magyar köztársasági elnök a megbeszélést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: mindkettőnk számára fontos a nemzeti kisebbségeknek a helyzete, nekünk magyaroknak pedig különösen fontos az erdélyi magyarság sorsa, jelenje és jövője, ezért kiemelten beszéltünk erről, de szóba került Magyarország jövő évi soros európai uniós elnöksége, valamint a két ország közötti gazdasági, energetikai és közlekedési kapcsolatok kérdése is. A magyar köztársasági elnök történelmi jelentőségűnek nevezte a találkozót, miután román államfő legutóbb tizennégy éve tett hivatalos látogatást Magyarországon. Kiemelte: az a cél, hogy az egymás számára fontos szomszédos országokhoz méltó pragmatikus kapcsolatot alakítsanak ki Magyarország és Románia között.