A parlament Európa-párti pártjainak vezetői várhatóan ezen a héten ismét a Cotroceni-palotában tárgyalnak az új közalkalmazotti bértörvényről.
Az egyeztetést Nicușor Dan államfő kezdeményezi, miután a pártoknak eddig nem sikerült közös álláspontra jutniuk. A tárgyalások alapját egy módosított törvénytervezet képezi. Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint az új változat jelentős módosításokat tartalmaz az oktatás és az egészségügy területén, és 2027 szeptemberétől számottevő béremelést hozhat a pedagógusok számára. Az elnöki hivatal ugyanakkor jelezte: Nicușor Dan nem hirdet ki olyan törvényt, amely csökkentené az oktásban és az egészségügyben dolgozók fizetését. Ha a pártok megállapodnak a tervezetről, azt még augusztus végéig elfogadhatja a parlament, majd kihirdetheti az államfő.
Üzleti, munkáltatói és szakszervezeti szervezetek közvetlen párbeszédre hívják Nicușor Dan államfőt.
A Neptunban rendezett fórum résztvevői szerint Romániának sürgősen politikai stabilitásra és teljes jogkörű kormányra van szüksége, a gazdaság számára pedig kiszámítható adópolitikára. A szervezetek szeptember elején találkoznának az államfővel, és egyebek mellett a kormány megalakításáról, a gazdasági és pénzügyi stabilitásról, a beruházások és munkahelyek védelméről, valamint a külföldön élő románok helyzetéről tárgyalnának. Hangsúlyozták: nem protokolláris találkozót, hanem közvetlen egyeztetést szeretnének az államfővel.
Az alkotmánybíróság várhatóan ma dönt a feddhetetlenségi és a biodiverzitási törvényről. A két jogszabály az országos helyreállítási terv, a PNRR mérföldkövei közé tartozik, és összesen több mint 1,7 milliárd eurós pénzügyi tét kapcsolódik hozzájuk.
A döntés előtt ugyanakkor komoly vita alakult ki a Simina Tănăsescu alkotmánybírósági elnök és Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök közötti, sajtóértesülések szerint előzetesen be nem jelentett találkozó miatt. A Béke – Románia az Első parlamenti frakció ma vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a találkozó körülményeinek és céljának tisztázására.
Feltehetően egy drón robbanótöltet nélküli roncsdarabját emelték ki vasárnap délután a Fekete-tengerből a konstancai Zoom Beach strandtól mintegy egy tengeri mérföldre - közölte a védelmi minisztérium.
A tájékoztatás szerint a parti őrség egy vízen úszó tárgyról értesítette a tárcát, amelynek azonosítására a haditengerészet tűzszerészegységét vezényelték a helyszínre. A roncsdarabot további intézkedésre átadták a parti őrségnek.
A parlament Európa-párti pártjainak vezetői várhatóan ezen a héten ismét a Cotroceni-palotában tárgyalnak az új közalkalmazotti bértörvényről.
Az egyeztetést Nicușor Dan államfő kezdeményezi, miután a pártoknak eddig nem sikerült közös álláspontra jutniuk. A tárgyalások alapját egy módosított törvénytervezet képezi. Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint az új változat jelentős módosításokat tartalmaz az oktatás és az egészségügy területén, és 2027 szeptemberétől számottevő béremelést hozhat a pedagógusok számára. Az elnöki hivatal ugyanakkor jelezte: Nicușor Dan nem hirdet ki olyan törvényt, amely csökkentené az oktásban és az egészségügyben dolgozók fizetését. Ha a pártok megállapodnak a tervezetről, azt még augusztus végéig elfogadhatja a parlament, majd kihirdetheti az államfő.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa hétfőn változatlanul 7 százalékban állapította meg az alapkamatot. A kereskedelmi bankok lej- és devizatartalékainak kötelező…
A Pfizer korábban befejezte a Covid-19 elleni, szájon át szedhető gyógyszer klinikai tesztelését, miután a vizsgálatokból kiderült, hogy a gyógyszer 89 százalékban csökkenti a kórházba kerülés vagy halálozás kockázatát az enyhe és közepes koronavírus fertőzéstől szenvedő betegek esetében – közölte a cég pénteken.
A hétfőn jegyzett évi 6,42 százalékról 6,40 százalékra csökkent kedden a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb…
A tanügyi szakszervezetek szerint az adott település járványügyi helyzete alapján kellene dönteniük a tanintézeteknek arról, hogy milyen formában folytatják az oktatást, nem a személyzet átoltottsága kell hogy legyen a fő szempont.
A mezőgazdasági és építőipari vállalatoknak nagy gondot fog okozni, ha a kormány megszünteti a jelenlegi adókedvezményeket. A bérek csökkenése és a munkaerő elvándorlása csak egy része a tervezett intézkedések következményeinek.
Az orvosokat köti az orvosi titoktartás, így a hamis oltásigazolvánnyal rendelkező Covid-betegek bátran felfedhetik, hogy valójában nincsenek beoltva, anélkül, hogy emiatt jogi következményektől kellene tartaniuk – hangsúlyozta Raed Arafat, az országos katasztrófavédelem vezetője.
Színészek, rendezők, színház igazgatók elégedetlenek a kormány javaslatával, amely lefaragná a kiadásokat a kulturális intézményeknél, beleértve a kevés alkalmazottal rendelkező ilyen intézmények összevonását is.
A kéthetes kényszervakáció után hétfőtől visszatérhetnek-e a padokba a diákok, vagy online folytatják a tanévet azokban a tanintézetekben, ahol a tanári kar legalább 60 százaléka be van oltva.
Augusztus 15-ig újabb 250 lejt utalnak át a szociális kártyákra jogosultaknak – közölte a beruházások és európai projektek minisztériuma. Mintegy 2,5 millió hátrányos helyzetben élő személyről van szó, a teljes összeg pedig eléri a 625 millió lejt.
Vádat emeltek a csendőrség volt vezetői ellen a 2018. augusztus 10-i események ügyében indított perben. Gheorghe Cucoşt, Ionuţ Sindilet és Laurenţiu Cazant hivatali visszaéléssel vádolják, mert törvénytelenül rendelték el a csendőrök beavatkozását öt évvel ezelőtt a Victoria téren zajló tüntetőkkel szemben.
Rendkívüli tanácsülést tartanak Aradon, hogy négymillió lejes „mentőövet dobjanak” a hőerőműnek, különben nem lenne zökkenőmentes a távfűtés a városban. A költségvetés-módosítással elkülönített összeg csak ideiglenes megoldást jelent, Aradon a héten tett kormányfői bejelentéstől várják a megoldást, mely szerint az önkormányzatok állami támogatást fognak kapni a hőenergia előállítási árának támogatására. Arad 37 millió lejre számít. Bognár Levente tanácsossal Pataky Lehel Zsolt beszélgetett.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa hétfőn változatlanul 7 százalékban állapította meg az alapkamatot. A kereskedelmi bankok lej- és devizatartalékainak kötelező szintjén sem módosított a BNR. Az alapkamat legutóbbi emelésére idén januárban került sor, akkor a korábbi 6,75 százalékról 7 százalékra emelte azt a Román Nemzeti Bank.
A Pfizer korábban befejezte a Covid-19 elleni, szájon át szedhető gyógyszer klinikai tesztelését, miután a vizsgálatokból kiderült, hogy a gyógyszer 89 százalékban csökkenti a kórházba kerülés vagy halálozás kockázatát az enyhe és közepes koronavírus fertőzéstől szenvedő betegek esetében – közölte a cég pénteken.
A kombinált kezelés a Paxlovid nevet kapja és napi kétszer három tablettából fog állni. A Pfizer kérni fogja a szer sürgősségi engedélyezését az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóságtól (FDA), azt követően heteken vagy hónapokon belül várható döntés.
A Pfizer pénteken bemutatta a 775 felnőtt beteg részvételével végzett vizsgálata előzetes eredményeit: azoknál, akik az új szert egy másik már ismert antivirális készítménnyel, a ritonavirral együtt kapták, egy hónap után 89 százalékkal csökkent a kórházba kerülés vagy halálozás kockázata azokhoz képest, akik placebót kaptak.
A gyógyszert kapók kevesebb mint egy százalékának volt szüksége kórházi kezelésre és senki sem halt meg a kezelést követő 28 napban. A kontrollcsoportban lévők 7 százaléka került kórházba és 7 halálese
A hétfőn jegyzett évi 6,42 százalékról 6,40 százalékra csökkent kedden a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb a ROBOR - közölte a Román Nemzeti Bank (BNR). A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 6,51 százalékról 6,49 százalékra csökkent. A fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 5,94 százalék.
A tanügyi szakszervezetek szerint az adott település járványügyi helyzete alapján kellene dönteniük a tanintézeteknek arról, hogy milyen formában folytatják az oktatást, nem a személyzet átoltottsága kell hogy legyen a fő szempont.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség közös közleményében kéri a kormánytól, vizsgálja felül azt a döntését, miszerint a személyzet átoltottságától teszik függővé a jelenléti oktatást az egyes tanintézetekben. Úgy vélik, ebben a formában fertőzési gócokká válhatnak az iskolák és óvodák. Leszögezik, tudatában vannak a jelenléti oktatás fontosságának és mindig is támogatták azt, tekintve azonban, hogy a tanulók 70 százaléka és a tanügyi alkalmazottak 34 százaléka nincs beoltva koronavírus ellen, illetve tesztek sincsenek még az iskolákban, elhibázottnak tartják a minisztérium döntését. Ily módon fennáll a kockázata annak, hogy az elmúlt tíz napban jegyzett fokozatos esetszámcsökkenés után ismét aggasztóan nőni kezdjen az új megbetegedések száma - teszik hozzá.
A szakszervezetek felróják azt is, hogy még nem szabályozták az iskolai tesztelést, ugyanakkor hangsúlyozzák, a tesztelésnek mindenképpen időszakosnak kell lennie, azaz nem csak akkor kell letesztelni egy tanárt vagy diákot, ha a betegség tüneteit észlelik nála.
A mezőgazdasági és építőipari vállalatoknak nagy gondot fog okozni, ha a kormány megszünteti a jelenlegi adókedvezményeket. A bérek csökkenése és a munkaerő elvándorlása csak egy része a tervezett intézkedések következményeinek.
Az adókedvezmények év eleji bevezetése és a minimálbér 4 ezer lejre növelése valamelyest megoldották a munkaerő-hiányt az építőiparban, de a kedvezmények eltörlése jelentős gondot okoz, mert az alkalmazottak nem fogadnak el alacsonyabb bért, hanem elmennek. A mezőgazdaságban 3 ezer lej a bruttó minimálbér és a gazdák attól félnek, hogy ők is alkalmazottak nélkül maradnak. Az idei nehéz mezőgazdasági év után azt mondják, nem tudják fedezni a jelenlegi kedvezmények eltörlését, hogy a bérek ugyanolyan szinten maradjanak.
Az orvosokat köti az orvosi titoktartás, így a hamis oltásigazolvánnyal rendelkező Covid-betegek bátran felfedhetik, hogy valójában nincsenek beoltva, anélkül, hogy emiatt jogi következményektől kellene tartaniuk - hangsúlyozta Raed Arafat, az országos katasztrófavédelem vezetője.
A kezelőorvos másfajta kezelést írhat fel egy beoltott, és megint másfajtát egy beoltatlan személynek, ezért fontos tudnia, ha egy oltásigazolvánnyal rendelkező páciens tulajdonképpen nem kapta meg a vakcinát. Ez a páciens érdekét szolgálja, hogy a legmegfelelőbb kezeléshez jusson - fejtette ki a belügyi államtitkár az újságírók azon felvetésére, hogy egyre többen szereznek hamis oltásigazolványt úgy, hogy 'a vakcina adagjukat a lefolyóba önti az oltóközpont személyzete'.
Az orvos természetesen köteles a beteg titkát megőrizni, nem jelentheti fel a rendőrségen, és kizárólag a legmegfelelőbb kezelés meghatározására kell felhasználnia ezt az információt - szögezte le Arafat.
'Vagyis a betegnek nem kell attól tartania, hogy ha elmondja az orvosnak, akkor bűnvádi eljárás indul ellene. A betegnek igenis el kell elmondania az igazságot az őt kezelő orvosnak, hogy az orvos a helyes terápiát írhassa fel számára' - nyomatékosította a belügyi államtitkár.
Ha a beteg egy adott ponton úgy dönt, hogy a rendőrséghez fordul hamis oltásigazolványa ügyében, ha úgy dönt, hogy segít a hatóságoknak feltárni a bűncselekményt, akkor megteheti, és ezzel hozzájárul emberi életek megmentéséhez, magyarázta Arafat. 'De ha csak orvosának kívánja elárulni a dolgot a megfelelő kezelés megállapítása érdekében, akkor az orvosnak kötelessége megőriznie a páciense titkát' - szögezte még le.
Színészek, rendezők, színház igazgatók elégedetlenek a kormány javaslatával, amely lefaragná a kiadásokat a kulturális intézményeknél, beleértve a kevés alkalmazottal rendelkező ilyen intézmények összevonását is.
Az érintettek online petíciót írtak alá és küldtek el a miniszterelnöknek és a művelődésügyi miniszternek - jelentette ki Lucian Vărşăndan a temesvári Német színház igazgatója. Elmondta, a Temesvári Állami Német Színház finanszírozására fordított összeg a temesvári költségvetés 0,6 százalékát jelentette. A fővárosi önkormányzat alárendeltségében működő mintegy 15 színház, nyolc kulturális intézet, a városi nagycirkusz finanszírozása a bukaresti költségvetés mintegy 3,1 százalékát teszi ki.
A kéthetes kényszervakáció után hétfőtől visszatérhetnek-e a padokba a diákok, vagy online folytatják a tanévet azokban a tanintézetekben, ahol a tanári kar legalább 60 százaléka be van oltva.
Az ennél kisebb immunizációs szintű iskolákban távoktatásra térnek át.
Azokban az osztályokban is ideiglenesen az internetre költöztetik az oktatást, ahol megjelenik a fertőzés, ha pedig egy iskolában az osztályok több mint felében fel kellett függeszteni az óralátogatást, akkor az egész tanintézmény távokoktatásra tér át.
Az oktatási minisztérium becslése szerint ez azt jelenti, hogy a közoktatásban tanuló 2,93 millió diák közül mintegy 1,8 millió - vagyis több mint 60 százalékuk - járhat be hétfőtől az iskolába. Az iskolanyitásról helyi szinten dönt a tanintézmény igazgatótanácsa. A jelenleg távoktatásra kényszerülő iskolák is kinyithatnak később, amint az átoltottság eléri az előírt szintet.
Augusztus 15-ig újabb 250 lejt utalnak át a szociális kártyákra jogosultaknak - közölte a beruházások és európai projektek minisztériuma. Mintegy 2,5 millió hátrányos helyzetben élő személyről van szó, a teljes összeg pedig eléri a 625 millió lejt.
Adrian Câciu tárcavezető azt mondta, hogy az alapélelmiszerek ára átlagosan 25 százalékkal csökken, a rászorulók pedig ugyanazokat a termékeket vásárolhatják olcsóbban. Az állam kéthavonta utalja át a pénzt az alacsony jövedelműeknek, az összeget pedig kizárólag élelmiszerekre és meleg ételre lehet költeni.
Máramarosszigeten pénteken felavatták Kelet-Európa egyik legnagyobb újonnan épített zsinagógáját - közölte az Agerpres román hírügynökség.
Az eseményre a haszid zsidó közösség több száz tagja érkezett ősei szülőföldjére Amerikából és Európából. A zsinagógát, zsidó iskolát, kóser konyhát, étkezdét és imatermet magába foglaló épületegyüttes építése 2017-ben kezdődött, a költségeket nagyrészt a New York-i haszid zsidó közösség fedezte. A New York-i zsidók főrabbija, Aaron Teitelbaum a Digi24 hírtelevíziónak elmondta: a Máramarosszigeten született nagyapja emlékét felidézve döntött úgy, hogy itt építi meg a zsinagógát. A mintegy 37 ezer lakosú Máramarosszigetre szent városként tekint a haszid zsidó közösség. A város nagy zsinagógáját 1778-ban építették, majd 1836-ban újjáépítették, ám az épületet 1944-ben a visszavonuló német hadsereg felgyújtotta. Az egykori nagy zsinagóga helyére emelték a most átadott épületegyüttest. A Tisza partján álló város mintegy tízezer lelkes zsidó közössége elpusztult a második világháborúban. A holokauszt kevés túlélőjének a többsége elköltözött a városból. A közösség nagy szülöttje a Nobel-békedíjas Elie Wiesel író.
Vádat emeltek a csendőrség volt vezetői ellen a 2018. augusztus 10-i események ügyében indított perben. Gheorghe Cucoşt, Ionuţ Sindilet és Laurenţiu Cazant hivatali visszaéléssel vádolják, mert törvénytelenül rendelték el a csendőrök beavatkozását öt évvel ezelőtt a Victoria téren zajló tüntetőkkel szemben.
A katonai ügyészek szerint a vádlottak tevékenysége következtében korlátozták a gyülekezési szabadságot, a tüntetők testi és lelki integritáshoz való jogát. A csendőrök 60 kézi hanggránátot, majdnem 500 könnygázas gránátot és több száz irritáló hatású löveget használtak. Az ügyben 312 tüntető kért polgári kártérítést, az ügyet pedig a fővárosi katonai törvényszék tárgyalja.
Rendkívüli tanácsülést tartanak Aradon, hogy négymillió lejes „mentőövet dobjanak” a hőerőműnek, különben nem lenne zökkenőmentes a távfűtés a városban. A költségvetés-módosítással elkülönített összeg csak ideiglenes megoldást jelent, Aradon a héten tett kormányfői bejelentéstől várják a megoldást, mely szerint az önkormányzatok állami támogatást fognak kapni a hőenergia előállítási árának támogatására. Arad 37 millió lejre számít. Bognár Levente tanácsossal Pataky Lehel Zsolt beszélgetett.
Bukarestben a polgármesteri hivatal és a kormány a lakosságnak szolgáltatott hőenergia árának legalább kétharmadát fedezi – jelentette be Nicuşor Dan bukaresti főpolgármester, aki tegnap tárgyalt Florin Cîţu ügyvivő kormányfővel. A miniszterelnök ma úgy nyilatkozott, hogy a városok fűtéstámogatási igényléseit össze kell hangolni az energia és gáz árának befagyasztására vonatkozó törvénnyel, hogy pontosan lássák milyen összegeket utalnak ki az állami költségvetésből. A kérdésről a hétfői kormányülésen tárgyalnak – tette hozzá a miniszterelnök.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa hétfőn változatlanul 7 százalékban állapította meg az alapkamatot. A kereskedelmi bankok lej- és devizatartalékainak kötelező szintjén sem módosított a BNR. Az alapkamat legutóbbi emelésére idén januárban került sor, akkor a korábbi 6,75 százalékról 7 százalékra emelte azt a Román Nemzeti Bank.
