Ettől a héttől 25%-ra emeli az Európai Unióból importált autókra és teherautókra kivetett vámokat - jelentette be Donald Trump,az Amerikai Egyesült Államok elnöke - tudósít az Euronews hírügynökség.
Az amerikai elnök azzal indokolta a lépést, hogy az EU nem tartja be az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodást. Nem egyértelmű azonban, hogy a döntés mennyiben egyeztethető össze a Legfelsőbb Bíróság februári határozatával, amely szerint a vámok kivetése a Kongresszus hatáskörébe tartozik. Az Európai Bizottság kereskedelmi szóvivője hangsúlyozta, ha az Egyesült Államok a közös nyilatkozattal ellentétes intézkedéseket hoz, az EU megvédi saját érdekeit és nyitva hagyja a válaszlépések lehetőségét.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy hétfőtől nagyszabású műveletet indít a Perzsa-öbölben rekedt kereskedelmi hajók kimenekítésére, miután Irán február végén indított háborúja leállította a Hormuzi-szoroson át haladó forgalmat. Irán 14 pontos békejavaslatát a nukleáris kérdések halasztásával vetette fel, de Washington szigorú korlátozásokat követel az iráni nukleáris programra. A konfliktus globális gazdasági hatásai már most is jelentősek: az olajárak 100 dollár fölé emelkedtek, és felmerül a kérdés, hogy létezik-e valós alternatíva az olajfüggőség csökkentésére.
Az energetikai reziliencia növelése abszolút prioritásnak számít, és Románia jelentős mértékben hozzájárulhat ehhez földrajzi elhelyezkedésének, fejlett infrastruktúrájának, valamint a transzatlanti partnerség melletti elkötelezettségének köszönhetően - hangsúlyozta hétfőn Nicușor Dan államfő. Az elnök az Európai Politikai Közösség nyolcadik csúcstalálkozóján vesz részt hétfőn Jerevánban.
Az esemény keretében Bulgária, Szerbia, Görögország, a Moldovai Köztársaság és Románia vezetői a Vertikális Gázfolyosóról és ennek a regionális energiaellátás biztonságának megerősítésében betöltött szerepéről tárgyaltak. "Mindannyian egyetértettünk abban, hogy a beszerzési források és a tranzitútvonalak diverzifikálása nem opcionális, hanem stratégiai szükségszerűség" - számolt be Facebook-bejegyzésében az államfő.
Nicușor Dan Maia Sandu moldovai elnök mellett részt vesz a Moldovai Köztársasággal foglalkozó csoport ülésén is. A csoportot Románia és Franciaország közös kezdeményezésére hozták létre 2024-ben, és célja a Moldovának nyújtott nemzetközi támogatás megerősítése.Ugyanakkor a román államfő Jakov Milatovic montenegrói elnökkel együtt fogja vezetni a dezinformáció és a hibrid fenyegetések témájában tartandó kerekasztal-beszélgetést.
Hétfői Facebook-bejegyzésében a tárcavezető azt írta, határozott intézkedéseket hozott ott, ahol a megoldások várattak magukra, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a külföldön élő román állampolgárok "bürokrácia vagy hanyagság miatt" ne tudjanak élni a jogaikkal. Oana Țoiu a bonni konzulátus teljes vezetőségét visszahívta, kinevezett egy 15 év tapasztalattal rendelkező konzult, és kiküldött Bonnba egy külügyi stábot. Prioritásuk a környéken élő mintegy 300 ezer román állampolgár elmaradt ügyeinek rendezése. A miniszter szerint az elmúlt években a konzulátusnál nehézkes volt az időpontkérés, az online rendszer nem működött, és a késések miatt az emberek sokszor feleslegesen utaztak el addig, mert nem tudták elintézni az ügyeiket.
A külügyminiszter visszahívta a hamburgi konzult is. Az ottani román konzulátust létrehozták, de a működése azóta sem indult be, és a tárcavezető szerint "ez a stagnálás nem tolerálható. A konzuli rendszer modernizálása erkölcsi kötelességünk a diaszpórában élő román közösségekkel szemben" - tette hozzá bejegyzésében Oana Țoiu tárcavezető.
Ettől a héttől 25%-ra emeli az Európai Unióból importált autókra és teherautókra kivetett vámokat - jelentette be Donald Trump,az Amerikai Egyesült Államok elnöke - tudósít az Euronews hírügynökség.
Az amerikai elnök azzal indokolta a lépést, hogy az EU nem tartja be az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodást. Nem egyértelmű azonban, hogy a döntés mennyiben egyeztethető össze a Legfelsőbb Bíróság februári határozatával, amely szerint a vámok kivetése a Kongresszus hatáskörébe tartozik. Az Európai Bizottság kereskedelmi szóvivője hangsúlyozta, ha az Egyesült Államok a közös nyilatkozattal ellentétes intézkedéseket hoz, az EU megvédi saját érdekeit és nyitva hagyja a válaszlépések lehetőségét.
A Hormuzi-szoros lezárásának hatásai egész Európát érintik. A szoros lezárása gyakorlatilag elvágta Európát az öbölmenti olaj- és cseppfolyósított földgáz-szállítmányoktól, az…
A bukaresti politikai turbulenciának azonnali pénzügyi következményei vannak. A román állam hitelfelvételi költségeiben már érezhető a Szociáldemokrata Párt által kirobbantott kormányválság hatása,…
A Nicuşor Dan államfő által kezdeményezett tárgyalások sikertelenül végződtek: a Szociáldemokrata Párt ragaszkodik Ilie Bolojan menesztéséhez, a kormányfő azonban nem…
Több mint három hete tart a beiratkozás a 2026–2027-es tanév előkészítő osztályaiba. A tavaly módosított tanügyi törvény értelmében megemelték a kötelező minimális létszámokat, amelyekkel egy-egy osztály indítható, de a nemzetiségi oktatás esetében megmaradt az eddigi alsó határ: 10 beiratkozóval már önálló osztály alakulhat saját tanítóval a magyar (vagy magyar tagozattal rendelkező) iskolákban is.
Nyolc éve indult a bukaresti Liszt Intézet Kárpát-medencei fürdővilágot bemutató sorozata a hegyvidéki Borszékkal. A múlt héten megnyílt lejújabb kiállításuk a Kovászna megyei Málnásfürdő több mint 130 éves történetét mutatja be, az 1891-as fürdőként való megnyitásától kezdődően.
A Hormuzi-szoros lezárásának hatásai egész Európát érintik. A szoros lezárása gyakorlatilag elvágta Európát az öbölmenti olaj- és cseppfolyósított földgáz-szállítmányoktól, az üzemanyagárak rekordszinteket értek el, a "jet fuel" hiánya miatt több országban már a polgári repülés korlátozását fontolgatják, a gáztározók szintje pedig aggasztóan alacsony írja a Világgazdaság egy mai elemzésében. A kőolaj ára hordónként közel 120 dollárra emelkedett, és pénzintézeti előrejelzések szerint 150 dollár fölé is ugorhat, ha a fennakadások május közepéig fennmaradnak.
Csütörtök hajnalra az iráni erők újabb két hajót foglaltak el a Hormuzi-szorosban — a panamai zászló alatt közlekedő MSC Francescát és a libériai lobogós Epaminondast, amelyek megpróbáltak átkelni a szoroson.
Az iráni-amerikai diplomácia nem halad előre. Donald Trump bejelentette a tűzszünet határozatlan idejű meghosszabbítását, azzal indokolva a döntést, hogy több időt akar adni a diplomáciának. Pakisztáni tisztviselők szerint az amerikai-iráni tárgyalások hamarosan folytatódhatnak. Irán ugyanakkor nem enged: az iráni parlament elnöke kijelentette, hogy addig elképzelhetetlen a szoros megnyitása, amíg az Egyesült Államok és Izrael folyamatosan megszegi a tűzszünetet — az iráni fél az amerikai tengeri blokádot a „világgazdaság túszul ejtéseként" jellemezte.
Áttörés történt az Európai Unióban az Ukrajna számára szánt pénzügyi támogatás ügyében. Az uniós tagállamok nagykövetei jóváhagyták a 90 milliárd eurós hitel felvételét és folyósítását Ukrajnának, és az Oroszország elleni 20. szankciós csomagról is megállapodtak. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági biztosa szerint Ukrajna 2026-os finanszírozási igényei biztosítottak, és az EU valószínűleg május végén vagy június elején folyósítja a hitel első részét.
Az Európai Unióban 2024-ben tovább nőtt az aszály által érintett terület: az Eurostat adatai szerint 156 ezer négyzetkilométert tett ki, ami enyhe emelkedés a 2023-as értékhez képest.
A legnagyobb növekedést Romániában, Olaszországban és Bulgáriában mérték. Romániában az érintett terület egy év alatt több mint négyszeresére nőtt. Hosszabb távon is romló tendencia látszik: bár a legsúlyosabb aszályok 2018-ban és 2022-ben voltak, a tízéves átlag alapján az érintett területek kiterjedése összességében növekszik. Az Eurostat az adatokat a fenntartható fejlődési célok részeként követi. Az EU-ban 2023-ban a terület 39 százalékát borították erdők, Romániában ez az arány közel 30 százalék volt.
Telefonon tárgyalt szerdán Ilie Bolojannal Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke, aki gratulált a román kormányfőnek a rövid idő alatt elért eredményekhez, és folytatásra biztatta. Manfred Weber a Szociáldemokrata Pártot bírálva megállapította: a politikai alakulat eltávolodott az Európa melletti elköteleződésétől, és most éppen azokat az intézkedéseket ellenzi, amelyekről korábban a koalíciós partnereivel megállapodott.
A bukaresti politikai turbulenciának azonnali pénzügyi következményei vannak. A román állam hitelfelvételi költségeiben már érezhető a Szociáldemokrata Párt által kirobbantott kormányválság hatása, a kamatok már ötödik napja emelkednek, amire a Bloomberg hírügynökség is felhívta a figyelmet. Elemzők szerint veszélybe kerülhet a mintegy 11 milliárd eurós uniós helyreállítási alapból (PNNR) járó összeg is, miközben a hitelminősítés romlásával 7 százalék fölé ugorhat a kölcsönök kamata.
A szervezet kampányfelelőse, Alin Tănase szerint Diana Buzoianu tárcavezető nem vette át tőlük a Fekete-tenger védelmében gyűjtött több mint 67 ezer aláírást.
"Minden tétlenséggel töltött nap fenyegetést jelent a Fekete-tenger élővilágára. (...) Mivel a miniszter asszony túl elfoglalt ahhoz, hogy az irodájában fogadjon bennünket, a minisztérium elé hoztuk a tárgyalóasztalt. Addig nem megyünk el innen, amíg hivatalosan át nem adjuk a több tízezer aláíró üzenetét "- fogalmazott.
A Greenpeace képviselői közölték, tavaly júliustól próbálnak tárgyalni Diana Buzoianuval, erre vonatkozó kérelmüket azonban minden alkalommal elutasították, a miniszter zsúfolt programjára hivatkozva.
Az RMDSZ elnöke a válságból való kiutakat illetően még tegnap azt nyilatkozta, hogy szerinte két lehetséges forgatókönyv létezik: az egyik, hogy a Szociáldemokrata Párt kilép a kormánykoalícióból, a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója kisebbségi kormányt alakíthat, amelyet a pártfüggetlen törvényhozók támogatásával beiktathat a parlament. A másik lehetőség, hogy az ellenzék májusban bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatja a kormányt, és egy új többséget kell majd kialakítani a parlamentben.
Az RMDSZ elnöke hozzátette: egy technokrata miniszterelnök kinevezését nem tartja jó megoldásnak, mert olyan embert kell felruházni politikai felelősséggel, aki a választók felé is felelősséggel tartozik, és vállalását képes is megtartani.
A PSD elnöksége szerdán úgy döntött, hogy kilép a négypárti koalícióból, és miniszterei csütörtökön beadják lemondásukat. A párt a kormányból való kivonulás után az államigazgatás más szintjeiről is visszahívná embereit — államtitkárokat, prefektusokat és alprefektusokat. Adásunkkal egyidőben zajlik a kormányülés, amelynek mai napirendjén közel 40 jogszabály vagy rendelet-tervezetet tárgyaltak, illetve a kormányülés végén tervezik bemutatni lemondásukat a Szociáldemokrata Pártot képviselő miniszterek, illetve Radu Oprea kormányfőtitkár is.
Minisztereinek lemondását követően az alkotmánybírósághoz készül fordulni a Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormány helyzetének tisztázására.Pártforrások szerint ha a PSD miniszterei lemondanak, alkotmányos természetű jogi konfliktus alakulhat ki a kormány és a parlament között, ezért mérlegelik a szociáldemokraták, hogy kérjék az alkotmánybíróságtól a helyzet tisztázását. Erre azért van szükség, mert az alkotmány nem rendelkezik arról, hogy mi történik, ha egy párt kilép a kormányból, és ezáltal a kabinet elveszíti a parlamenti támogatottságát. A PSD arra kíváncsi, hogy ebben a helyzetben a kisebbségi kormánynak kell-e bizalmi szavazást kérnie a parlamentben. A szociáldemokraták emellett egy bizalmatlansági indítvány benyújtását is mérlegelik, illetve azt sem tartják kizártnak, hogy támogassák az ellenzék egy esetleges hasonló kezdeményezését.
A Nicuşor Dan államfő által kezdeményezett tárgyalások sikertelenül végződtek: a Szociáldemokrata Párt ragaszkodik Ilie Bolojan menesztéséhez, a kormányfő azonban nem hajlandó lemondani. Ilie Bolojan az államfővel folytatott szerda esti konzultációk után megerősítette: tájékoztatta az elnököt arról, hogy folytatja miniszterelnöki megbízatását.
Több mint három hete tart a beiratkozás a 2026–2027-es tanév előkészítő osztályaiba. A tavaly módosított tanügyi törvény értelmében megemelték a kötelező minimális létszámokat, amelyekkel egy-egy osztály indítható, de a nemzetiségi oktatás esetében megmaradt az eddigi alsó határ: 10 beiratkozóval már önálló osztály alakulhat saját tanítóval a magyar (vagy magyar tagozattal rendelkező) iskolákban is.
Nagy segítség ez főleg a szórványvidéken, mint amilyen például Arad, ahol évről évre nehezen gyűl össze a kellő számú iskolaköteles korú gyermek. Az elmúlt években a magyar kormány által biztosított ingyenes délutáni (napközi) foglalkozások és az Erdély-szerte működtetett iskolabusz-hálózat vonzóbbá tette a magyar oktatást, ennek is köszönhető, hogy öt-hat éve enyhültek a korábbi létszámgondok. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Nyolc éve indult a bukaresti Liszt Intézet Kárpát-medencei fürdővilágot bemutató sorozata a hegyvidéki Borszékkal. A múlt héten megnyílt lejújabb kiállításuk a Kovászna megyei Málnásfürdő több mint 130 éves történetét mutatja be, az 1891-as fürdőként való megnyitásától kezdődően.
A kiállítást Benedek Barna vadgazda mérnök, helyi tanácsos, a falu szülötte nyitotta meg. Ezt követően kérdeztem tőle, mivel vadgazda mérnök, hogy a Málnásfürdőre látogató turisták találkozhatnak-e medvével.
A Hormuzi-szoros lezárásának hatásai egész Európát érintik. A szoros lezárása gyakorlatilag elvágta Európát az öbölmenti olaj- és cseppfolyósított földgáz-szállítmányoktól, az üzemanyagárak rekordszinteket értek el, a "jet fuel" hiánya miatt több országban már a polgári repülés korlátozását fontolgatják, a gáztározók szintje pedig aggasztóan alacsony írja a Világgazdaság egy mai elemzésében. A kőolaj ára hordónként közel 120 dollárra emelkedett, és pénzintézeti előrejelzések szerint 150 dollár fölé is ugorhat, ha a fennakadások május közepéig fennmaradnak.
