A megszűnés szélére sodródott Brassó megye egyetlen magyar nyelvű periodikája. Interjút sugárzunk a Brassói Lapok főszerkesztőjével, Ambrus Attilával. De még azelőtt összefoglaljuk az iráni és a jemeni háború fejleményeit, miután olyan hírek láttak napvilágot, miszerint a Közel-Keletről kiszállított kőolaj szeptemberben ismét megközelítette az iráni háború előtti szintet. Jelent-e ez olcsóbb üzemagyagot?
Nicușor Dan államfő újabb egyeztetéseket folytat a parlamenti pártokkal. Két órakor fogadta a Szociáldemokrata Párt küldöttségét, fél háromtól a Románok Egyesüléséért Szövetséget. Három órától a Nemzeti Liberális Párt következik soron, majd a Mentsétek meg Romániát Szövetség. Az RMDSZ küldöttségét az elnök négy órától fogadja. Azért van szükség újabb egyeztetésekre, mert múlt szerdán a parlament nem szavazott bizalmat Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormányának. A liberális politikus a harmadik miniszterelnök-jelölt volt a Bolojan-kormány megbuktatása óta eltelt öt hónapban. Az elnök korábban leszögezte, hogy nem akar előrehozott parlamenti választásokat. Az elnök azt is leszögezte, hogy az AUR-t nem óhajtja a kormányba emelni, ezért arra kérte a pártokat, keressenek kompromisszumos megoldást.
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára a cotroceni-i egyeztetéseket megelőzően közölte, hogy a szociáldemokraták készen állnak a kormányzás átvételére, és megoldásként egy PSD-kormányt vagy egy PSD köré épülő kormányt javasolnak, amit Sorin Grindeanu pártelnök vezethet. Hozzátette: az országnak most erős kormányra és kiszámítható, stabil költségvetésre van szüksége.
Az államelnök ma kihirdette a barnamedvék kilövési kvótájáról szóló törvényt, amelyet az RMDSZ kezdeményezett. A jogszabály 859-ben állapítja meg azon barnamedvék számát, amelyeket megelőző céllal kilőhetnek. Az elnök korábban alkotmányossági normakontrollt kért a jogszabály ellen, de a taláros testület elutasította óvását. Korábban visszaküldte a parlamentnek is a tervezetet, de a törvényhozás ismét elfogadta. Ezek után az elnöknek nem volt más eszköze, kénytelen volt kihirdetni a jogszabályt.
Bukaresti Unitárius Napot szerveztek vasárnap a fővárosban. Ebből az alkalomból Kovács István unitárius püspök is meglátogatta a szórványgyülekezetet, amely nem rendelkezik saját templommal vagy imaházzal, és csak beszolgáló lelkésze van. A református Calvineum templomban tartott ünnepi istentiszteleten a püspök ígéretet tett a gyülekezetnek: az egyház vezetősége továbbra is elkövet mindent, hogy saját otthonuk legyen a bukaresti unitáriusoknak. A püspök egyebek mellett arról beszélt, hogy miért öröm felkeresni a szórványgyülekezeteket, és miért mutatnak példát a tömbben élőknek. Kovács István unitárius püspököt hallják.
Kovács István unitárius püspököt hallották. Műsorainkban később részletesebben visszatérünk a vasárnapi eseményre.
A megszűnés szélére sodródott Brassó megye egyetlen magyar nyelvű periodikája. Interjút sugárzunk a Brassói Lapok főszerkesztőjével, Ambrus Attilával. De még azelőtt összefoglaljuk az iráni és a jemeni háború fejleményeit, miután olyan hírek láttak napvilágot, miszerint a Közel-Keletről kiszállított kőolaj szeptemberben ismét megközelítette az iráni háború előtti szintet. Jelent-e ez olcsóbb üzemagyagot?
Magyar Levente, a magyar külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára egyeztetett az úzvölgyi katonatemető ügyében a budapesti román nagykövettel, aki fellépést…
Az eddig ellenzékben lévő négy lengyel tömörülés megállapodott a parlamenti együttműködésről és a parlamenti többség létrehozásáról – közölte az ellenzék tegnapi varsói sajtóértekezletén Donald Tusk, a Polgári Platform elnöke.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint nem változtatott semmit a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjának magyarországi helyzetén az, hogy a török elnök beterjesztette a parlament elé a skandináv ország belépését jóváhagyó törvénytervezetet.
Az Európai Bizottság 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag további részleteként – közölte a brüsszeli testület.
Szlovákiában lecseréli a környezetvédelmi tárca élére javasolt jelöltjét a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), így elhárul annak az akadálya, hogy Zuzana Caputová szlovák államfő kinevezze a Robert Fico vezette új kormányt.
Az idei átmeneti év után 2024-ben a hazai gazdáknak is alkalmazniuk az európai uniós közös agrárpolitika (KAP) kötelező parlagoltatásra és az évenkénti vetésforgó bevezetésére vonatkozó előírásait.
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) kedden kihirdette a Nagyszeben-Fogaras sztrádaszakasz 2. szakaszának megtervezésére és kivitelezésére kiírt versenytárgyalás győztesét – jelentette be Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.
A hadsereg modernizálása és átalakítása folyamatban van, és a felkészültségi szintje már számos vonatkozásban elérte a NATO-szabványokat – állapította meg a román hadsereg napja alkalmából a védelmi miniszter.
December 16-át, Kós Károly születésének napját a magyar építészet napjává nyilvánította a magyar országgyűlés, írja a Telex.
Mostantól lesz Kós Károly-életműdíj is, amelyet évente egy szakember kaphat meg, ugyancsak Kós születésnapján. Az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot Lázár János építési és közlekedési miniszter nyújtotta be még szeptember 29-én Magyarország parlamentjéhez. Lázár javaslatát a parlament ellenszavazat és tartózkodás nélkül, 184 igen szavazattal fogadta el szerda délelőtti ülésén.
Huszadik alkalommal tartanak ezen a héten magyar napokat Bukarestben a Bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Társaság szervezésében.
Kedden délután sűrű program várta az érdeklődőket, két fotókiállítást nyitottak meg, egy interaktív könyvbemutatót tartottak és utána táncház zárta az estét, a mindehhez szükséges energiát pedig a babgulyás biztosította. Elsőként Buday Richárdot, a Bukaresti RMDSZ és a Bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Társaság elnökét hallják.
Ma az operett, opera, és a musical világába kalauzolom Önöket, természetesen anélkül, hogy bármit is megpróbálnék elénekelni.
Miért pont ezt a témát választottam mára? Kedden, azaz október 24-én volt a magyar operett napja, amelyet 2002 óta minden évben Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának emlékére tartanak ezen a dátumon. Magát a megnevezést a többi jeles naphoz, történelmi eseményhez hasonlóan csupa kisbetűvel írjuk, noha a világhálón több helyen is lehet találkozni a nagy kezdőbetűs írásmóddal.
De ki is volt Kálmán Imre, illetve Lehár Ferenc? Előbbi Kopstein Imreként született 1882-ben, Siófokon. Csodagyereknek tartották, kiválóan zongorázott, de egy betegség miatt kénytelen volt átiratkozni a zeneszerzői szakra. Az ő nevéhez fűződik egyebek mellett az 1915-ben bemutatott Csárdáskirálynő című, háromfelvonásos operett, amely több országban is hódított, sőt még most is hódít.
A már említett Lehár Ferenc nemzetiségével kapcsolatban a mai napig találgatnak: Komáromban született, magyar anyanyelvű volt, és tizenkét éves koráig nem is beszélt más nyelven, sokan viszont osztráknak tekintették, ugyanis élete jó részét Ausztriában töltötte. A nagy áttörést az 1905. december 30-án bemutatott Víg özvegy című operett hozta meg számára. Az operett egyébként a Magyar etimológiai szótár szerint zenés, énekes, táncos vígjáték; a megnevezés az olasz operetta, az opera kicsinyített alakjából ered.
Most eljött az ideje, hogy átváltsak az operára, pontosabban annak egyik legfontosabb magyarországi mérföldkövére. Az 1840-es év fordulópontnak számít a magyar opera- és kultúrtörténetben: abban az évben volt Erkel Ferenc első operájának, a Bátori Máriának az ősbemutatója, amelyet az első európai színvonalú magyar operaként tartanak számon.
Az opera után következzen a musical, amely az angol musical play kifejezés önállósult első tagja. A külföldi musicalek közül az egyik legismertebb Andrew Lloyd Webber zeneszerző Macskák című darabja, amelyet a mai napig játszanak világszerte. Természetesen magyar musicalekből sincs hiány, sokan ismerik például az 1988 januárjában bemutatott Padlás című darabot, amely félig mese félig musical kilenctől kilencvenkilenc éves korig, két részben.
Magyar Levente, a magyar külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára egyeztetett az úzvölgyi katonatemető ügyében a budapesti román nagykövettel, aki fellépést ígért a kegyeletsértő eseményekkel szemben. A magyar államtitkár a szerdai nyilatkozat szerint felidézte, múlt hétvégén újra „gyalázatos” események zajlottak az úzvölgyi katonatemetőben, ahol korábban román szélsőségesek beleástak a hősi halottak sírjaiba, valamint piknikeket rendeztek.
„A román szélsőségesek magatartása és tettei a civilizációs normákkal összeegyeztethetetlenek, Magyarország számára pedig elfogadhatatlan, hogy a román hatóságok csak passzív szemlélői ezeknek a kegyeletsértő eseményeknek annak ellenére, hogy nyáron született egy jogerős bírósági ítélet, amely alapján el kellett távolítani az illegálisan elhelyezett betonkereszteket” - fogalmazott az államtitkár. Ezért kedden egyeztetett a budapesti román nagykövettel, miként tudná a két ország megnyugtatóan és hosszú távon kezelni ezt a kérdést, és arra jutottak, hogy az illetékes hatóságoknak meg kell állapodniuk egy hosszú távú rendezési stratégiában.
„Ez egy nyílt seb a kétoldalú kapcsolatokban, pedig Magyarország román barátaival inkább arra szeretne koncentrálni, hogyan tudná a két országot még jobban összekapcsolni utakkal, vasútvonalakkal, és hogyan tudná Románia schengeni csatlakozását elősegíteni” - mondta az államtitkár. Hozzátette, ugyanakkor nem csak a kétoldalú kapcsolatok szempontjából sérelmes ez az ügy, hanem az alapvető emberi értékeket is lábbal tiporja.
Az eddig ellenzékben lévő négy lengyel tömörülés megállapodott a parlamenti együttműködésről és a parlamenti többség létrehozásáról - közölte az ellenzék tegnapi varsói sajtóértekezletén Donald Tusk, a Polgári Platform elnöke.
Elmondta, a koalíció őt támogatja kormányfőjelöltként. "Ma a demokratikus pártok vezetőivel együtt megerősítettük, hogy készen állunk a teljes körű együttműködésre és új többség kialakítására a jövőbeli parlamentben" - fogalmazott Tusk. Hozzátette: ez fontos információ annak fényében, hogy Andrzej Duda elnök tegnap kétnapos kormányalakítási egyeztetéseket kezdett az október 15-i választások nyomán a parlamentbe jutott pártokkal. Az ellenzéki pártok jelezték: a bizonytalanságot elkerülendő kérni fogják Andrzej Dudától, hogy minél gyorsabban hívja össze a szejm alakuló ülését. Ugyanakkor Piotr Müller kormányszóvivő megerősítette: a jelenlegi lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) kísérletet tenne a kormány összeállítására, amennyiben az államfő megbízná ezzel.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint nem változtatott semmit a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjának magyarországi helyzetén az, hogy a török elnök beterjesztette a parlament elé a skandináv ország belépését jóváhagyó törvénytervezetet.
Szijjártó szerint ugyanis a ratifikációs folyamatban ezzel a lépéssel Törökország ugyanott tart, ahol a magyar parlament is.
Az Európai Bizottság 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag további részleteként - közölte a brüsszeli testület.
Ezzel a kifizetéssel együtt Ukrajna az idén 15 milliárd eurót kapott Brüsszeltől. A hitel formájában nyújtott támogatás célja, hogy segítsen Kijevnek a bérek és nyugdíjak kifizetésének folytatásában, valamint az alapvető közszolgáltatások, például a kórházak, iskolák és az áttelepített emberek lakhatásának fenntartásában.
Szlovákiában lecseréli a környezetvédelmi tárca élére javasolt jelöltjét a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), így elhárul annak az akadálya, hogy Zuzana Caputová szlovák államfő kinevezze a Robert Fico vezette új kormányt.
A jelöltcserére azért volt szükség, mert az államfő nem volt hajlandó kinevezni Rudolf Huliakot, aki korábban kétségbe vonta a klímaváltozást.
Az idei átmeneti év után 2024-ben a hazai gazdáknak is alkalmazniuk az európai uniós közös agrárpolitika (KAP) kötelező parlagoltatásra és az évenkénti vetésforgó bevezetésére vonatkozó előírásait.
A tíz hektárnál nagyobb gazdaságokban a terület 4 százalékát kötelezően parlagon kell hagyni, továbbá a megművelés alatt álló terület nagyságától függően 5-10 hektáron nitrogéntermelő növényt, például lucernát kell vetni. A cél a szántóföld pihentetése. A gazdák szerint viszont az ellenkező hatást érik el, mert többet kell majd vegyszerezni, hogy ismét termővé tegyék a talajt. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) kedden kihirdette a Nagyszeben-Fogaras sztrádaszakasz 2. szakaszának megtervezésére és kivitelezésére kiírt versenytárgyalás győztesét - jelentette be Sorin Grindeanu közlekedési miniszter.
Rámutatott: az 1 milliárd 540 millió lej értékű szerződést a sztráda első, harmadik és negyedik szakaszát is kivitelező török vállalat nyerte el. A csaknem 20 kilométeres, a Szeben megyei Felek (Avrig) városhoz tartozó Mirsa (Mârşa) település és Alsóárpás (Arpaşu de Jos) közötti szakaszt 12 hónap alatt kell megtervezni és további 36 hónap alatt megépíteni.
A hadsereg modernizálása és átalakítása folyamatban van, és a felkészültségi szintje már számos vonatkozásban elérte a NATO-szabványokat - állapította meg a román hadsereg napja alkalmából a védelmi miniszter.
Angel Tîlvăr szerint a 2017-től a GDP 2 százalékára, majd az idei évtől a 2,5 százalékára növelt védelmi kiadások lehetővé tették a legmodernebb technológia és felszerelés beszerzését, emellett a katonák munkakörülményei is javultak. Felhívta a figyelmet, hogy az ukrajnai háború és az izraeli konfliktus miatt Romániának meg kell erősítenie az ország biztonságát szövetségeseivel együttműködve. Emlékeztetett, hogy több mint 5000 belga, francia, luxemburgi, holland, lengyel, portugál, spanyol és amerikai katona állomásozik hazánkban, ami növeli az ország védettségét - fogalmazott a védelmi miniszter.
A kormány több sürgősségi rendeletet készül elfogadni, amelyekkel megpróbálja kordában tartani az államháztartási hiányt.
Az egyik tervezet szerint a közalkalmazottak csak jövőre kapják meg a bíróságon megszerzett bérkülönbözeteik idei évre esedékes részleteit, és ugyanez érvényes az igazságügyi alkalmazottak számára megállapított bérhátralékokra is. A bírósági ítéletekben megszabott késedelmi kamatok idei évre esedékes részleteinek a kifizetése is csak jövőre történik meg. Egy másik tervezet szerint az önkormányzatok az idén nem finanszírozhatnak többet közpénzekből fesztiválokat, koncerteket, versenyeket és ünnepségeket. Emellett azok az állami intézmények, amelyek október 31-ig kevesebb mint felét költötték el az idei költségvetésüknek, arra kötelezhetők, hogy a büdzsében számukra megítélt összeg legkevesebb 10 százalékát a kormány tartalékalapjába utalják át. Az indoklás szerint az év első kilenc hónapjában a tervezettnél kisebbek voltak az államháztartás bevételei, ami a kiadások korlátozását teszi szükségessé.
December 16-át, Kós Károly születésének napját a magyar építészet napjává nyilvánította a magyar országgyűlés, írja a Telex.
Mostantól lesz Kós Károly-életműdíj is, amelyet évente egy szakember kaphat meg, ugyancsak Kós születésnapján. Az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot Lázár János építési és közlekedési miniszter nyújtotta be még szeptember 29-én Magyarország parlamentjéhez. Lázár javaslatát a parlament ellenszavazat és tartózkodás nélkül, 184 igen szavazattal fogadta el szerda délelőtti ülésén.
