Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
Hivatalában fogadta tegnap Marcel Ciolacu miniszterelnök Hakan Fidan török külügyminisztert, akivel a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi, biztonsági és védelmi együttműködésről tárgyalt.
2023 számos változást és kihívást hozott a hazai tanügyben. Egyik legjelentősebb újdonság, hogy a kormány elfogadta az új tanügyi törvényt, amelynek kidolgozásában a kisebbségeket érintő oktatási kérdésekben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége együttműködött az RMDSZ oktatáspolitikai szakértőivel, így a szeptemberben hatályba lépett törvény kedvez a magyar diákoknak.
A mai részt egy idézettel kezdem. „Én bízom abban, hogy nyelvünk, mint a folyó, kiveti magából mindazt, ami káros. Amit pedig felold, azt részévé teszi” – vallotta Grétsy László. A közismert magyar nyelvész, főiskolai tanár, rádiós és televíziós személyiség 2024. január 21-én hunyt el, február 13-án töltötte volna be a 92. életévét.
A családorvosokkal megtárgyalt új egészségügyi keret-szerződést fogadott el a kormány. A délelőtti ülés elején Marcel Ciolacu kormányfő hangsúlyozta, az elszámolás a tavalyi díjszabásoknak megfelelően történik 2024-ben is.
Figyelmeztető sztrájkot tartottak ma a Columna-SCOR szakszervezeti szövetség tagjai az ország több száz vidéki polgármesteri hivatalában. A helyi közigazgatásban dolgozók 11 és 13 óra között szüneteltették a munkát, és amennyiben a kormány nem hajlandó maradéktalanul alkalmazni a közalkalmazotti bértörvényt, általános sztrájkot hirdetnek február 5-től.
Összesen 3835 panasz érkezett tavaly az országos távközlési hatósághoz (ANCOM) a mobilszolgáltatók és postai szolgáltatások romániai ügyfeleitől. A panaszok 70 százaléka a mobilszolgáltatásokra, 24 százaléka a postai szolgáltatásokra vonatkozott – közölte tegnap az ANCOM.
A hatóság adatai arra is rávilágítanak, hogy a mobilszolgáltatókkal kapcsolatos összes panasz közül a legtöbb a szerződés felmondására (a panaszok 18 %), az egyoldalú szerződésmódosításokra (12 %), a szolgáltatások számlázására (11 %), a szerződések távoli kezelésére (11 %), illetve a hang- és internetlefedettségre (9 %) vonatkozott. Az ANCOM-hoz forduló ügyfelek 17 százalékának a számhordozással, 8 százalékának a roaming szolgáltatásokkal voltak problémáik.
Az adatok szerint a Vodafone Románia volt a leggyakrabban bepanaszolt szolgáltató (a panaszok 32 százaléka érintette a brit multinacionális céget), majd az Orange Románia (20 %), az RCS&RDS (11 százalék) és a Telekom Romania Mobile Communications (11 %) következett.
A postai szolgáltatásokkal kapcsolatos tavalyi panaszok a küldemények kézbesítésének elmaradására (az összes panasz 24 százaléka), a küldemények sérülésére (18 százalék), a kézbesítési időre (16 százalék), illetve a küldemények elvesztésére vagy ellopására (13 százalék) vonatkozott. A leggyakrabban bepanaszolt szolgáltató a Fan Courier (30 százalék), a Cargus (23 százalék), DPD (18 százalék) és a Román Posta (6 százlék) volt.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter ma kijelentette, hogy a Sanitas bérköveteléseinek nagy része 'biztosan' teljesülni fog, és 'közel állnak a megállapodáshoz' a szakszervezeti szövetséggel. A fővárosi Marius Nasta Intézetben nyilatkozó tárcavezető elmondta, hogy eltérések vannak a kórházai alkalmazottak bérezésében, és a kisegítő személyzetnek nagyon alacsony a fizetése, amire megoldást kell találni. 'Ezután általános béremelésre lesz szükség, lehetőleg úgy, az emelés mértéke a szakmai teljesítménytől is függjön' - magyarázta a miniszter.
A Sanitas szakszervezeti szövetség korábban bejelentette, hogy ma sztrájkőrséget tart az Egészségügyi Minisztérium előtt.
"
["post_title"]=>
string(61) "Egészségügyi miniszter: Közel állunk a megállapodáshoz"
["post_excerpt"]=>
string(133) "A Sanitas szakszervezeti szövetség korábban bejelentette, hogy ma sztrájkőrséget tart az Egészségügyi Minisztérium előtt. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(53) "egeszsegugyi-miniszter-kozel-allunk-a-megallapodashoz"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-02-01 15:04:12"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-02-01 13:04:12"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=434726"
["menu_order"]=>
int(10991)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3727 (24) {
["ID"]=>
int(434724)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2024-02-01 14:51:21"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-02-01 12:51:21"
["post_content"]=>
string(1063) "
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter szerint a légúti megbetegedések száma február végére normalizálódik, és addig enyhe növekedés várható.
A fővárosi Marius Nasta Intézetben nyilatkozó tárcavezető ma elmondta, hogy az eddigi tapasztalatok szerint az esetszámok tetőzése általában három hétig tart. Elmagyarázta: a légzőszervi megbetegedések előfordulását országos szinten hetente mérik, az esetek számát pedig egy többéves átlaghoz viszonyítják.
Ha az esetszámok három egymást követő héten keresztül meghaladják a többéves átlagot, járványügyi veszélyhelyzetet lehet kihirdetni. A miniszter hozzátette, hogy távértekezletet fog tartani a megyei egészségügyi igazgatóságok vezetőivel az országos szinten összehangolt intézkedések bevezetéséről, ha járványügyi vészhelyzet alakul ki az influenzás megbetegedések miatt.
"
["post_title"]=>
string(86) "Alexandru Rafila: A légúti megbetegedések száma február végére normalizálódik"
["post_excerpt"]=>
string(148) "Ha az esetszámok három egymást követő héten keresztül meghaladják a többéves átlagot, járványügyi veszélyhelyzetet lehet kihirdetni. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(76) "alexandru-rafila-a-leguti-megbetegedesek-szama-februar-vegere-normalizalodik"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-02-01 14:51:23"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-02-01 12:51:23"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=434724"
["menu_order"]=>
int(10992)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3759 (24) {
["ID"]=>
int(434721)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2024-02-01 14:47:44"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-02-01 12:47:44"
["post_content"]=>
string(425) "
Hatmillió lej értékű segélyt küld a román állam a Gázai övezet civil lakosságának – döntött erről tegnap a kormány.
A segélyszállítmány sátrakat, ágyakat, takarókat, hálózsákokat és más, a háború sújtotta civil lakosság számára elengedhetetlen használati tárgyakat fog tartalmazni.
Hivatalában fogadta tegnap Marcel Ciolacu miniszterelnök Hakan Fidan török külügyminisztert, akivel a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi, biztonsági és védelmi együttműködésről tárgyalt.
A kormány közleménye szerint a találkozón elemezték a kölcsönös befektetési lehetőségeket, különösen az egészségügy területén, de szóba került a közlekedési hálózatok fejlesztése és a közös energiaprojektek is. A román kormányfő és a török külügyminiszter megállapodott abban is, hogy a stratégiai partnerséget a magas szintű kormányközi tanács következő időszakban tartandó ülésén aktualizálják.
Hakan Fidan tegnap tárgyalt Luminiţa Odobescu román külügyminiszterrel és Nicolae Ciucă szenátusi elnökkel is.
"
["post_title"]=>
string(46) "Hakan Fidannal tárgyalt tegnap Marcel Ciolacu"
["post_excerpt"]=>
string(215) "Hivatalában fogadta tegnap Marcel Ciolacu miniszterelnök Hakan Fidan török külügyminisztert, akivel a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi, biztonsági és védelmi együttműködésről tárgyalt. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(45) "hakan-fidannal-targyalt-tegnap-marcel-ciolacu"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-02-01 14:46:00"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-02-01 12:46:00"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=434718"
["menu_order"]=>
int(10994)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[5]=>
object(WP_Post)#3712 (24) {
["ID"]=>
int(434714)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2024-02-01 12:57:59"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-02-01 10:57:59"
["post_content"]=>
string(2365) "
Ma délután kezdi meg az év első rendes parlamenti ülésszakát a szenátus és a képviselőház, előtte a házbizottságok üléseznek. Az ülésszak első plenáris ülésén megválasztják a házbizottságok alelnökeit, titkárait és háznagyait. A képviselőház ügyvivő alelnöke Alfred Simonis (PSD), a Szenátus elnöke Nicolae Ciucă, aki egyben a PNL elnöke is. Az új összetételű házbizottságok a plenáris ülések után ismét összeülnek, hogy döntsenek a napirendi pontokról és a következő hét munkaprogramjáról.
A tavaszi ülésszak prioritásai közé tartozik az országos helyreállítási terv (PNRR) mérföldköveinek teljesítéséhez szükséges jogszabályok elfogadása, hogy Románia be tudja nyújtani a kifizetési kérelmeket a kiutalt uniós forrásokra.
A Szociáldemokrata Párt bejelentette idei törvényhozási prioritásait, ezek közé tartozik a tengeri szélerőműveket szabályozó törvény, a drogkereskedelem és drogfogyasztás visszaszorítása, illetve az a tervezet, amely megtiltaná a szerencsejáték gépek működtetését a 15 ezernél kisebb lélekszámú településeken, valamint a nem banki szolgáltatók hitelkínálatának korlátozása - közölte Marcel Ciolacu pártelnök.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője arról tájékoztatta az AGERPRES hírügynökséget, hogy az RMDSZ képviselőházi, illetve szenátusi frakciójának pénteki összevont ülésén tárgyalnak majd a szövetség 2024-e évre vonatkozó jogalkotási prioritásairól, de az már most előrevetíthető, hogy a családok anyagi támogatására vonatkozó törvénytervezetekkel fognak előállni. Ugyanakkor az RMDSZ tervei között szerepel a gazdák követeléseinek mérlegelése, majd a helyzet kezelését célzó jogalkotás. Csoma azt is elmondta, az RMDSZ törvényhozói párbeszédet terveznek a vállalkozókkal a 2024 január elsejétől életbe lépett adóügyi módosítások hatásairól, és olyan törvényjavaslatokkal tervezik korrigálni az esetleges negatívumokat, amelyek az üzleti szféra érdekeit szolgálják.
"
["post_title"]=>
string(82) "Ma kezdi meg évi első parlamenti ülésszakát a szenátus és a képviselőház"
["post_excerpt"]=>
string(116) "Az ülésszak első plenáris ülésén megválasztják a házbizottságok alelnökeit, titkárait és háznagyait. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(72) "ma-kezdi-meg-evi-elso-parlamenti-ulesszakat-a-szenatus-es-a-kepviselohaz"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-02-01 15:05:44"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-02-01 13:05:44"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=434714"
["menu_order"]=>
int(10995)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[6]=>
object(WP_Post)#3711 (24) {
["ID"]=>
int(434710)
["post_author"]=>
string(3) "205"
["post_date"]=>
string(19) "2024-02-01 12:29:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-02-01 10:29:42"
["post_content"]=>
string(1413) "
A pénzügyi források számának csökkenését, a támogatók körének szűkülését tapasztalta a múlt évben az aradi Alma Mater Alapítvány vezetősége.
Az általános gazdasági nehézségek hátrányosan érintik a civil szférát, különösen a nemzetiségi non-profit egyesületek érzik a nehézségeket, amint amilyen az 1991-ben létrehozott Alma Mater Alapítvány. A civil szervezetet az aradi magyar oktatás és a nevelői munka támogatására alapították hajdanán, jelenleg főleg a Csiky Gergely Főgimnázium, az aradi magyar iskolaközpont háttérintézményeként működik – leginkább a kollégisták bentlakási körülményeinek javításán dolgozik különböző ösztöndíjprogramok fenntartásával. Emellett szakmai előadások, tanulmányi kirándulások révén próbálja az új nemzedéket a magyar közösség felelős tagjaivá nevelni. Az elmúlt év tevékenységeinek és az idei esztendő terveinek összegzésére kérte Pataky Lehel Zsolt az alapítvány elnökét, Kranowszky-Nagy Andreát.
2023 számos változást és kihívást hozott a hazai tanügyben. Egyik legjelentősebb újdonság, hogy a kormány elfogadta az új tanügyi törvényt, amelynek kidolgozásában a kisebbségeket érintő oktatási kérdésekben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége együttműködött az RMDSZ oktatáspolitikai szakértőivel, így a szeptemberben hatályba lépett törvény kedvez a magyar diákoknak.
Ám közel félév után sem tisztázott a törvény egyes cikkelyeinek alkalmazási módszere. 2023 a tisztújítás éve is volt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségében. Mindezekről, illetve a decemberben megjelent PISA-felmérés eredményeiről és az RMPSZ idei terveiről Burus-Siklódi Botonddal, a szövetség elnökével Bíró István beszélgetett.
A mai részt egy idézettel kezdem. „Én bízom abban, hogy nyelvünk, mint a folyó, kiveti magából mindazt, ami káros. Amit pedig felold, azt részévé teszi” – vallotta Grétsy László. A közismert magyar nyelvész, főiskolai tanár, rádiós és televíziós személyiség 2024. január 21-én hunyt el, február 13-án töltötte volna be a 92. életévét.
A Nyelvtudományi Kutatóközpont honlapján egyebek között így emlékeztek rá: „Munkásságának első, meghatározó szakasza a Nyelvtudományi Kutatóközpont jogelőd intézményéhez, az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez kötődik. Egyetemi diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsa volt, majd 1958-ban a Nyelvtudományi Intézet nyelvművelő osztályán kezdett el dolgozni tudományos munkatársként. 1960-ban szerezte meg a nyelvtudományok kandidátusa címet. […] 1970-től tudományos főmunkatárs, 1971-től – Lőrincze Lajos utódaként – ő lett a nyelvművelő osztály vezetője, ő irányította az ott folyó szakmai munkát.” Eddig tartott az idézet.
Szintén az ő nevéhez fűződik a kétkötetes, szintetizáló jellegű Nyelvművelő kézikönyv munkálatainak szervezése és irányítása, és még hosszasan lehetne folytatni a sort az általa kalauzolt közös munkákról, amelyek a nyelvművelő osztályon készültek. A Nyelvtudományi Kutatóközpont honlapján megjelent visszaemlékezés szerint „munkásságának fontos része volt a nyelvművelés számos gyakorlati területe, mindenekelőtt a nyelvi ismeretterjesztés és a nyelvi tanácsadás”.
Legtöbben az Álljunk meg egy szóra! című televíziós műsorból ismerték: az 1987 januárjában indult, hetente jelentkező ismeretterjesztő sorozatban Vágó Istvánnal, a későbbi kvízmesterrel közösen beszélgetett különféle nyelvhelyességi kérdésekről. Az ujvarosonline.hu oldalon, 2022 márciusában közölt interjúban ezt mesélte a műsor előzményeiről: „Vagy fél évszázaddal ezelőtt az akkori tévének volt egy »Riporter kerestetik« című műsora. Ennek résztvevői között ott volt egy ifjú vegyészmérnök, Vágó István. Bár azt a vetélkedőt nem ő nyerte meg, jól szerepelt, felfigyeltek rá, s a tévéhez került. Attól kezdve ismertük egymást, mert a műsor zsűrijének én is tagja voltam. Valószínűleg ő is emlékezett rám, mivel évekkel később ő vetette föl egy olyan műsornak az ötletét, amilyen végül a mi műsorunk lett. Az érdem tehát az övé, a műsor címét azonban én ajánlottam, s így talán azt mondhatom, mindketten tettünk valamit a létrehozásáért.”
Természetesen még órákig lehetne beszélni Grétsy László munkásságáról, azonban az idő véges, ezért zárásként olyan gondolatokat idézek tőle, amelyeket szintén érdemes megszívlelni; kivételesen nem az anyanyelvünket helyezik nagyító alá: „A derűs ember boldogabban él, mint akinek fejében örökösen vészjósló, komor gondolatok kavarognak, s figyelme a jelen és a jövő megítélésében is szinte mindig csak a már meglevő, valamint a bekövetkezendőnek, elkerülhetetlennek vélt bajok, sérelmek, bosszúságok körül forog.”
Mai ülésén hagyta jóvá a kormány azt a tervezetet, amely szerint márciusig meghosszabbítják 17 alapélelmiszer árréskorlátozását.
A mezőgazdasági minisztérium által közzétett tervezet szerint lekerült az eddigi listáról a kalács, a rizs, a paradicsomsűrítmény, a margarin, az élesztő és a darált hús, felkerült viszont a hagyományos szilvaíz és a vaj. E szerint a fehér kenyér, a tehéntej, a sós telemea, a sima joghurt, a fehér búzaliszt, a kukoricaliszt, a tojás, a napraforgóolaj, a csirkehús, a sertéshús, a friss zöldség, gyümölcs, a burgonya, a cukor, a tejföl, a vaj és a szilvaíz kereskedelmi árrését korlátozzák márciusig.
A családorvosokkal megtárgyalt új egészségügyi keret-szerződést fogadott el a kormány. A délelőtti ülés elején Marcel Ciolacu kormányfő hangsúlyozta, az elszámolás a tavalyi díjszabásoknak megfelelően történik 2024-ben is.
A következő időszakban folytatják a tárgyalásokat az egészségügyi szakszervezetekkel a kórházakban dolgozók bérének emelése érdekében is. A miniszterelnök felkérte ugyanakkor a pénzügyminisztert, hogy készítsen hatástanulmányt a 2 és 3 ezer lej közötti nyugdíjak növeléséről, miután szeptember elsejétől újraszámítják ezeket a juttatásokat. Marcel Ciolacu hangsúlyozta, a 2 ezer lej alatti nyugdíjakat nem adózzák és a pénzügyminiszter javaslatára vár, hogy eldöntsék, az adómentesség emelhető-e 3 ezer lejig.
Figyelmeztető sztrájkot tartottak ma a Columna-SCOR szakszervezeti szövetség tagjai az ország több száz vidéki polgármesteri hivatalában. A helyi közigazgatásban dolgozók 11 és 13 óra között szüneteltették a munkát, és amennyiben a kormány nem hajlandó maradéktalanul alkalmazni a közalkalmazotti bértörvényt, általános sztrájkot hirdetnek február 5-től.
A szakszervezet korábbi bejelentése szerint az általános munkabeszüntetéshez több mint 800 község 11 ezer önkormányzati alkalmazottja csatlakozik, de számítanak több város polgármesteri hivatala személyzetének szolidaritására is.
Összesen 3835 panasz érkezett tavaly az országos távközlési hatósághoz (ANCOM) a mobilszolgáltatók és postai szolgáltatások romániai ügyfeleitől. A panaszok 70 százaléka a mobilszolgáltatásokra, 24 százaléka a postai szolgáltatásokra vonatkozott – közölte tegnap az ANCOM.
A hatóság adatai arra is rávilágítanak, hogy a mobilszolgáltatókkal kapcsolatos összes panasz közül a legtöbb a szerződés felmondására (a panaszok 18 %), az egyoldalú szerződésmódosításokra (12 %), a szolgáltatások számlázására (11 %), a szerződések távoli kezelésére (11 %), illetve a hang- és internetlefedettségre (9 %) vonatkozott. Az ANCOM-hoz forduló ügyfelek 17 százalékának a számhordozással, 8 százalékának a roaming szolgáltatásokkal voltak problémáik.
Az adatok szerint a Vodafone Románia volt a leggyakrabban bepanaszolt szolgáltató (a panaszok 32 százaléka érintette a brit multinacionális céget), majd az Orange Románia (20 %), az RCS&RDS (11 százalék) és a Telekom Romania Mobile Communications (11 %) következett.
A postai szolgáltatásokkal kapcsolatos tavalyi panaszok a küldemények kézbesítésének elmaradására (az összes panasz 24 százaléka), a küldemények sérülésére (18 százalék), a kézbesítési időre (16 százalék), illetve a küldemények elvesztésére vagy ellopására (13 százalék) vonatkozott. A leggyakrabban bepanaszolt szolgáltató a Fan Courier (30 százalék), a Cargus (23 százalék), DPD (18 százalék) és a Román Posta (6 százlék) volt.
