A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy elhárulni látszik minden akadály Luca Niculescu kormányának a hivatalba iktatása elől. Végül csak a Szociáldemokrata Párt lép be a kabinetbe, amely politikai és technokrata is egyben, mert politikusok mellett szakértők is helyet kapnak benne. A héten egyértelművé vált az is, hogy hazánkra egyre nagyobb nyomás nehezedik geopolitikai értelemben, hiszen immár Románia felségvizein is támadások értek hajókat a Fekete-tengeren. A heti hírösszefoglalóban szó lesz a hazai járműipar gyengélkedéséről is.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják a Naza című sokkoló dokumentumfilm világpremierjéről, amely az izraeli hadsereg Gázai övezetben elkövetett bűneiről szól, és különdíjat nyert a Velencei Filmfesztiválon.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az Influenszerek és tisztátalan tükrök című jegyzetét.
Nincs itt az ideje az Ukrajnának nyújtott támogatás csökkentésének, ahogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók enyhítésének sem, éppen ellenkezőleg: az Európai Uniónak fokoznia kell a támogatást és az Oroszországra nehezedő nyomást - jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke ma Brüsszelben. Ursula von der Leyen érkezési beszédében kijelentette: az EU nem old fel egyetlen szankciót sem Moszkva ellen, amíg Oroszország be nem fejezi a háborút.
Az Európai Unió már újabb szankciós csomagon dolgozik annak érdekében, hogy tovább fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást - jelentette ki Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ma Brüsszelben, az EU-tagországok állam- és kormányfőinek találkozójára érkezve.
Az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatásról szólva Kallas hangsúlyozta, hogy több lehetséges finanszírozási forrás is rendelkezésre áll, köztük a befagyasztott orosz vagyoneszközök. Kallas aggodalmát fejezte ki a Starlink-kapcsolatok lassulása miatt, amely Ukrajna közlése szerint kedvezőtlen következményekkel járt a harctéren. Figyelmeztetett arra, hogy Európa rövid távon nem képes helyettesíteni ezt a kommunikációs képességet.
"
["post_title"]=>
string(79) "ET: Az EU Ukrajnának nyújtott támogatása továbbra is rendíthetetlen marad"
["post_excerpt"]=>
string(148) "Az EU újabb szankciós csomagon dolgozik annak érdekében, hogy tovább fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást - jelentette ki Kaja Kallas."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(72) "et-az-eu-ukrajnanak-nyujtott-tamogatasa-tovabbra-is-rendithetetlen-marad"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-16 14:33:12"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-16 11:33:12"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469314"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3763 (24) {
["ID"]=>
int(469312)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-16 13:57:09"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-16 10:57:09"
["post_content"]=>
string(678) "
Ötévi kihagyás után október 26-án Moszkvában újra összeül Oroszország és Szlovákia gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési kormányközi bizottsága - közölte ma a TASZSZ hírügynökséggel az orosz kormány sajtószolgálata.
"Olyan konkrét témák halmozódtak fel, amelyekre megoldást szeretnénk találni. Ilyen például a gázellátás, a Gazprom és az a hosszú távú szerződés, amelyet állami vállalatunk, az SPP kötött vele" - nyilatkozott Juraj Blanár szlovák külügy- és európai ügyekért felelős miniszter lesz.
"
["post_title"]=>
string(77) "Öt év után először ül össze az orosz-szlovák kormányközi bizottság"
["post_excerpt"]=>
string(154) "Október 26-án Moszkvában újra összeül Oroszország és Szlovákia gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési kormányközi bizottsága."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(66) "ot-ev-utan-eloszor-ul-ossze-az-orosz-szlovak-kormanykozi-bizottsag"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-16 13:57:11"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-16 10:57:11"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469312"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3753 (24) {
["ID"]=>
int(469310)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-16 13:55:54"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-16 10:55:54"
["post_content"]=>
string(802) "
Volodimir Zelenszkij várhatóan jövő héten Budapestre látogat, miután meghívást kapott az 1956-os magyar forradalom 70. évfordulójára rendezett eseményekre – erősítette meg az Euronewsnak adott exkluzív interjúban helyettes kabinetfőnöke, Ihor Zsovkva.
A tervezett, de még nem véglegesített látogatás a kijevi és budapesti kapcsolatok újraindítására tett erőfeszítések közepette valósulna meg.
A meghívás azt megelőzően érkezett, hogy Volodimir Zelenszkij és Magyar Péter ma reggel Brüsszelben, az uniós csúcs margóján első hivatalos kétoldalú megbeszélésüket tartották.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy elhárulni látszik minden akadály Luca Niculescu kormányának a hivatalba iktatása elől. Végül csak a Szociáldemokrata Párt lép be a kabinetbe, amely politikai és technokrata is egyben, mert politikusok mellett szakértők is helyet kapnak benne. A héten egyértelművé vált az is, hogy hazánkra egyre nagyobb nyomás nehezedik geopolitikai értelemben, hiszen immár Románia felségvizein is támadások értek hajókat a Fekete-tengeren. A heti hírösszefoglalóban szó lesz a hazai járműipar gyengélkedéséről is.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják a Naza című sokkoló dokumentumfilm világpremierjéről, amely az izraeli hadsereg Gázai övezetben elkövetett bűneiről szól, és különdíjat nyert a Velencei Filmfesztiválon.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az Influenszerek és tisztátalan tükrök című jegyzetét.
Az amerikai légierő és haditengerészet már a hatodik egymást követő éjszaka hajtott végre kiterjedt, nehézbombázókkal támogatott légicsapásokat, amelyek a feszültség…
Ukrajna több nagyvárosában utcai tiltakozásokat váltott ki, hogy Volodimir Zelenszkij elnök elmozdította posztjáról Mihajlo Fedorov védelmi minisztert. A radikális döntés…
Az Alkotmánybíróság szeptember 23-ára halasztotta a kormány és a Legfelsőbb Bíróság közötti jogvita tárgyalását, amely a bírák és ügyészek felhalmozott…
Bíróság elé állítják Diana Șoșoacă európai parlamenti képviselőt és volt férjét, Silvestru Șoșoacát. A Legfőbb Ügyészség vádirata szerint négyrendbeli jogellenes…
A Román Vízügyi Igazgatóság szerint a Baziașnál mért vízhozam közelít az 1985-ös országhatár-menti historikus rekordhoz, illetve a 2003-as, 1650 köbméter/másodperces…
Az Országos Statisztikai Intézet friss jelentése szerint Románia villamosenergia-termelése 2,9 százalékkal, a végső energiafelhasználás pedig 3,4 százalékkal csökkent idén január…
A washingtoni–bukaresti kapcsolatok történetét bemutató nagyszabású kiállítás nyílik július 17-én Bukarestben. A Román Nemzeti Történeti Múzeum (MNIR) által összeállított kiállítás szeptember 30-ig lesz…
Az amerikai légierő és haditengerészet már a hatodik egymást követő éjszaka hajtott végre kiterjedt, nehézbombázókkal támogatott légicsapásokat, amelyek a feszültség kirobbanása óta most először elérték az iráni főváros, Teherán közvetlen környezetét is.
Az iráni légvédelem több körzetben működésbe lépett, de a csapások így is komoly infrastrukturális károkat okoztak a Forradalmi Gárda bázisain.
Válaszként az iráni hadsereg nagyszabású dróntámadást intézett a Bahreinben található Al-Sakhir légibázis ellen, ahol az amerikaiak katonai helikoptereket és felderítő repülőgépeket állomásoztatnak. Ugyanakkor a konfliktus során először támadást intéztek egy amerikai támaszpont ellen Szíriában – bár az esetleges károkat nem lehet független forrásból megerősíteni.
A Forradalmi Gárda közölte, hogy Irán teljes mértékben ellenőrzi a Hormuzi-szorost, és sem olajat, sem gázt nem exportálnak a vízi úton addig, amíg az amerikai támadások folytatódnak.
Teherán emellett hivatalos jegyzékben megfenyegette Washingtont, hogy amennyiben a csapások nem érnek véget, teljesen lezárja a Vörös-tengert a globális kereskedelmi hajóforgalom előtt. A fenyegetés azonnali pánikot szült a tőzsdéken, a nemzetközi olajárak órák alatt drasztikus emelkedésnek indultak.
A múlt hónapban elfogadott jogszabály értelmében két nagykorú személy, akár azonos nemű is, szerződést köthetne közjegyző előtt, ami lehetővé tenné számukra a vagyonjogi ügyek valamint a mindennapi élet ügyeinek rendezését.
Az államfő szerint azonban a jogszabály nem „csupán megkönnyítette volna az adminisztratív ügyintézést”, hanem „egy új, a házassághoz hasonló jogi intézményt” hozott volna létre. Jelezte, hogy kész aláírni egy újabb, a hozzátartozó személyek jogállásáról szóló törvényt, amennyiben az nem ásná alá a férfi és nő közötti kapcsolatként felfogott házasság alkotmányos védelmét.
Az előterjesztő kormánypártok azzal indokolták a tervezetet, hogy a lengyelországi szabályozást összhangba kell hozni az európai uniós szabályokkal és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával.
Ukrajna több nagyvárosában utcai tiltakozásokat váltott ki, hogy Volodimir Zelenszkij elnök elmozdította posztjáról Mihajlo Fedorov védelmi minisztert.
A radikális döntés hátterében egy mély belső konfliktus áll: a volt miniszter azzal vádolta meg az ukrán hadsereg főparancsnokát, hogy döntéseivel megosztja a fegyveres erőket és gyengíti a védelmi képességeket.
Zelenszkij szerint a védelmi miniszter felmentésének oka a tárca és a hadsereg vezetése közötti kommunikáció hiánya. Csütörtök este megerősítette, hogy Jevhenyij Hmarát, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízott vezetőjét javasolja a posztra.
A háborús helyzetben ez a belső törés komoly aggodalmat keltett a nyugati szövetségesek körében is.
Közben Ukrajna ismét orosz hajókat támadott, ezúttal a Fekete-tengeren. Az ukrán hadsereg drónerőinek parancsnoka, Bródi Róbert a Telegramon azt írta, hogy a célpontok között kilenc teherszállító hajó, egy olajszállító tartályhajó, egy gázszállító és egy vontatóhajó volt.
Tájékoztatása szerint a pénteki művelettel együtt összesen 159 orosz hajót ért ukrán dróntámadás az Azovi- és a Fekete-tengeren a július 6-án indított "Molocska" hadművelet keretében.
Az Alkotmánybíróság szeptember 23-ára halasztotta a kormány és a Legfelsőbb Bíróság közötti jogvita tárgyalását, amely a bírák és ügyészek felhalmozott bérhátralékának kifizetéséről szól.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök július elején fordult a testülethez, miután a bukaresti ítélőtábla első fokon a kormánynak kedvezőtlen döntést hozott: a kabinetnek 4,8 milliárd lejt kellene kifizetnie, amely a késedelmi kamatok miatt naponta további 48 millió lejjel – mintegy 9 millió euróval – nő. A kormány megtámadta a döntést, a végső szót az Alkotmánybíróság mondja ki az őszi tárgyaláson.
Bíróság elé állítják Diana Șoșoacă európai parlamenti képviselőt és volt férjét, Silvestru Șoșoacát. A Legfőbb Ügyészség vádirata szerint négyrendbeli jogellenes fogvatartással vádolják őket, a férfit ezen felül fizikai bántalmazással is.
Az ügy alapján az Európai Parlament korábban megvonta Șoșoacă mentelmi jogát a román hatóságok kérésére.
A vád szerint 2021 decemberében az olasz RAI Uno stábja – köztük Lucia Goracci újságírónő – interjút készített a politikussal bukaresti ügyvédi irodájában; egy nézeteltérés után Șoșoacă bezárta a stábot az irodába, amiért az újságírók feljelentést tettek. A legionárius propagandára vonatkozó vádpontokat külön eljárásban tárgyalják.
A Román Vízügyi Igazgatóság szerint a Baziașnál mért vízhozam közelít az 1985-ös országhatár-menti historikus rekordhoz, illetve a 2003-as, 1650 köbméter/másodperces mélyponthoz.
A rendkívüli aszály miatt a Călărași–Cernavodă szakaszon korlátozták az öntözési vízfelhasználást, az Olt és az Argeș folyók víztározóiból pedig szabályozott vízleeresztést indítottak, hogy biztosítsák a cernavodai atomerőmű hűtővíz-ellátását.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet szerint a várható esőzések miatt hétfőtől emelkedhet a Duna vízszintje, a vízhozam elérheti az 1900 köbméter/másodpercet.
Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt elnöke a szakszervezeteknek biztosította, hogy a PNL az Európai Bizottsággal egyeztetett formában szavazza meg az új közalkalmazotti bértörvényt.
A pártközpontban tartott megbeszélésen a szakszervezeti szövetségek ismertették észrevételeiket és módosító javaslataikat.
Bolojan emlékeztetett: a bérreform végrehajtását Románia a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv (PNRR) keretében vállalta, elfogadása pedig feltétele az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek. A reform célja egy igazságosabb, kiszámíthatóbb és fenntarthatóbb bérrendszer kialakítása, amely fokozatosan felszámolná a jelenlegi egyenlőtlenségeket.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt elnöke szerint a lakossági fogyasztás Romániában már tíz egymást követő hónapja csökken, ami a gazdasági válság egyértelmű jele. Grindeanu szavai szerint a kormánypárti támogatók „szektaként” tapsolnak Ilie Bolojan miniszterelnöknek, míg az ország gazdaságilag romokban hever. Emlékeztetett: pártja korábban éppen a romló életszínvonal miatt szavazta meg a bizalmatlansági indítványt, mivel a kabinet szerinte elfordult a román emberek érdekeitől, és ellenőrizetlenül osztja a digitális és civil szervezeti szerződéseket. Grindeanu úgy fogalmazott, hogy a PNL és az USR – a kisebbségi és RMDSZ-es kormányalakítási javaslatok rendszeres elutasításával – érdekelt a politikai válság fennmaradásában, ami súlyos károkat okoz az országnak.
Nicușor Dan: a pártoké a megoldás felelőssége
Az államfő csütörtök este, a Román Nemzeti Történeti Múzeumnál tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: egy határozott időre kinevezett technokrata kormány jobb helyzetbe hozta volna az országot. Szerinte a megoldás ott van, ahol a parlamenti szavazatok – a pártoknál. Hozzátette: a tárgyalások informális szinten folytatódnak, de a hétfő reggeli konzultációk óta nem történt olyan előrelépés, amely indokolná a hivatalos egyeztetések új fordulójának összehívását.
Az Országos Statisztikai Intézet friss jelentése szerint Románia villamosenergia-termelése 2,9 százalékkal, a végső energiafelhasználás pedig 3,4 százalékkal csökkent idén január és május között a tavalyi azonos időszakhoz képest. A szakértők a visszaesés mögött a lakossági és ipari fogyasztási szokások változását, illetve a megújuló energiaforrások eltérő eloszlását látják.
Az ipari termelés ugyanebben az időszakban 3,3 százalékkal esett vissza, elsősorban a feldolgozóipar és a bányászat gyengülése miatt.
Nicușor Dan államfő szerint a román Parlament viseli a fő felelősséget azért a jogi helyzetért, amely az Európai Unió Bíróságának az elévülési időkre vonatkozó döntése után kialakult.
Az uniós bíróság kimondta, hogy a román Legfelsőbb Bíróság korábbi értelmezése nem egyeztethető össze az uniós joggal a súlyos csalási ügyekben.
Az államfő szerint a főbűnös a törvényhozás, mely az Alkotmánybíróság korábbi döntése után évekig elmulasztotta a szükséges jogi korrekciókat, így törvényi vákuumot idézett elő. Nicușor Dan leszögezte: az EU Bíróságának határozatai kötelező érvényűek, azokat Románia köteles maradéktalanul tiszteletben tartani és végrehajtani.
A washingtoni–bukaresti kapcsolatok történetét bemutató nagyszabású kiállítás nyílik július 17-én Bukarestben. A Román Nemzeti Történeti Múzeum (MNIR) által összeállított kiállítás szeptember 30-ig lesz látogatható.
A kiállítás az amerikai függetlenség kikiáltásának 250. évfordulója alkalmából jött létre, Nicușor Dan államfő fővédnöksége, és az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének égisze alatt. A Román Kulturális Intézet (ICR) mint stratégiai partner működött közre a szervezésben, a projektben emellett részt vesz a Külügyminisztérium Diplomáciai Levéltára, a Román Országos Levéltár, a Peleș Nemzeti Múzeum és a Brukenthal Múzeum is.
A tárlat a 18. századtól napjainkig követi a két ország kapcsolatát: az „Újvilágból” a román fejedelemségekbe eljutó első hírektől kezdve a Függetlenségi Nyilatkozat és az 1787-es alkotmány eszméin át – amelyek a román 1848-as forradalom és az 1877–78-as függetlenségi háború idején is inspirálták a románokat –, egészen a két ország közötti stratégiai partnerség megkötéséig.Bemutatja többek között az Amerikai Vöröskereszt első világháborús romániai segítségnyújtását, Mária királyné amerikai látogatását –, a második világháború és a hidegháború éveinek feszültségeit, a „Szabad Európa Rádió” szerepét, az 1980-as évek megromlott diplomáciai kapcsolatait, majd az 1989 utáni bizalom újjáépítését.
Külön hangsúlyt kap a kiállítás anyagában az Amerikába kivándorolt románok sorsa – a két világháború közötti időszakban ők alkották a legnagyobb román közösséget a világon –, valamint azok a kulturális hatások és személyiségek, akik mindkét nemzet életét formálták: Brâncuși, Enescu, Maria Tănase, Nicolae Iorga, illetve a Hollywood és a jazz/foxtrot hatása a hazai közéletre/művészetre.
A projekt médiapartnerei között szerepel az Agerpres, a Digi24 és a Román Állami Rádió több csatornája is.
Az idei kiadás mottója „Felszabadult mozi” (Cinema dezlănțuit), és több mint 50 filmet, illetve különleges eseményt kínál a fesztivál öt napja alatt.
A programban szerepel Radu Jude legújabb, franciaországi–romániai koprodukcióban készült filmjének, a „Szobalány naplójának”, valamint Adrian Sitaru „Piatră foarfecă hârtie” című alkotásának temesvári bemutatója.
A hivatalos versenyprogramban hat friss európai film szerepel, a szakmai zsűri: Xandra Popescu rendező, Ana Dumitrașcu színésznő és Andrei Rus filmkritikus. A záró estén a berlinálei Ezüst Medve-díjas „Rose” című német–osztrák produkciót vetítik.
A fesztiválnak évek óta visszatérő eleme a magyar filmklasszikusok bemutatása, amelyet a Liszt Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központtal közösen szerveznek.
Az amerikai légierő és haditengerészet már a hatodik egymást követő éjszaka hajtott végre kiterjedt, nehézbombázókkal támogatott légicsapásokat, amelyek a feszültség kirobbanása óta most először elérték az iráni főváros, Teherán közvetlen környezetét is.
Az iráni légvédelem több körzetben működésbe lépett, de a csapások így is komoly infrastrukturális károkat okoztak a Forradalmi Gárda bázisain.
Válaszként az iráni hadsereg nagyszabású dróntámadást intézett a Bahreinben található Al-Sakhir légibázis ellen, ahol az amerikaiak katonai helikoptereket és felderítő repülőgépeket állomásoztatnak. Ugyanakkor a konfliktus során először támadást intéztek egy amerikai támaszpont ellen Szíriában – bár az esetleges károkat nem lehet független forrásból megerősíteni.
A Forradalmi Gárda közölte, hogy Irán teljes mértékben ellenőrzi a Hormuzi-szorost, és sem olajat, sem gázt nem exportálnak a vízi úton addig, amíg az amerikai támadások folytatódnak.
Teherán emellett hivatalos jegyzékben megfenyegette Washingtont, hogy amennyiben a csapások nem érnek véget, teljesen lezárja a Vörös-tengert a globális kereskedelmi hajóforgalom előtt. A fenyegetés azonnali pánikot szült a tőzsdéken, a nemzetközi olajárak órák alatt drasztikus emelkedésnek indultak.
