A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy immár szinte öt hónap után sem sikerült beiktatni új kormányt, miután a Siegfried Muresan vezette kabinet nem kapta meg a parlament támogatását. Megnézzük, milyen lehetőségek állnak még a pártok előtt. Ezt követően összefoglaljuk a mesterséges intelligenciát övező vitát, illetve azt, hogy az amerikai technológiai óriásvállalatok megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnökkel a mesterséges intelligencia önkéntes belső ellenőrzéséről.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják az amerikai biztonsági garanciák gyengüléséről, illetve ennek kapcsán a Közel-Kelet geopolitikai térképének átrendeződéséről.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel A bot, a küllők és a szárba szökkent narratíva című jegyzetét.
Hétfőn az élettani és orvostudományi díj nyertesének nevét hozzák nyilvánosságra, kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj következik. A békedíj kitüntetettjét pénteken, a közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettjét pedig október 12-én jelentik be.
A Nobel-díjakkal idén 1,2 millió dollár pénzjutalom jár. A kitüntetéseket minden évben december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át. A békedíjat Oslóban, a többi díjat Stockholmban nyújtják át.
Szeptemberben az elemzői várakozásoknál erőteljesebben, hároméves csúcsra gyorsult az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat mai adatai alapján.
Az euróövezet éves inflációs rátája szeptemberben 3,8 százalékra, 2023 szeptembere óta a legmagasabb szintre emelkedett az augusztusi 3,2 százalékról az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján.
Az elemzői várakozásokban 3,6 százalékos infláció szerepelt. Havi bázison az euróövezeti fogyasztói árindex szeptemberben 0,6 százalékkal emelkedett az augusztusi 0,4 százalékot követően.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállama legyen, ehhez azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen Podgoricában.
Az Európai Bizottság elnöke méltatta Montenegró reformeredményeit, különösen a jogállamiság területén, és közölte: az EB azon dolgozik, hogy az év végéig valamennyi hátralévő tárgyalási fejezetet lezárjanak. A bizottság hamarosan konkrét ütemtervet is bemutat a folyamatban élen járó tagjelöltek számára. A montenegrói miniszterelnök megerősítette: kormánya 2026 végéig szeretné lezárni a tárgyalási fejezeteket, és 2028-as uniós csatlakozással számol.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy immár szinte öt hónap után sem sikerült beiktatni új kormányt, miután a Siegfried Muresan vezette kabinet nem kapta meg a parlament támogatását. Megnézzük, milyen lehetőségek állnak még a pártok előtt. Ezt követően összefoglaljuk a mesterséges intelligenciát övező vitát, illetve azt, hogy az amerikai technológiai óriásvállalatok megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnökkel a mesterséges intelligencia önkéntes belső ellenőrzéséről.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják az amerikai biztonsági garanciák gyengüléséről, illetve ennek kapcsán a Közel-Kelet geopolitikai térképének átrendeződéséről.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel A bot, a küllők és a szárba szökkent narratíva című jegyzetét.
2023 novemberében 5,4 százalékon stagnált a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az adatok szerint a férfiak körében 0,9 százalékponttal magasabb volt munkanélküliség, mint a nőknél (5,8 százalékos a férfiaknál és 4,9 százalékos a nőknél).
A 15 és 74 év közötti munkanélküliek száma 442.100 volt novemberben. Ez kevesebb az egy hónappal korábban regisztrált 446.500-nál és az egy évvel korábban jegyzett 481.700-nál is.
A fiatalok (15-24 év közöttiek) körében továbbra is magas, 21,1 százalékos munkanélküliséget jegyeztek.
A munkanélküliek 77,2 százaléka a 25 és 74 év közötti korosztályhoz tartozott 2023 novemberében – közölte még az INS.
Feloldják az egészségügyben zárolt állásokat – ígéri Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. A tárcavezető a Medika televízió műsorában reagált azokr az…
A Hamász második emberének meggyilkolása megnehezíti a tűzszüneti- és túsztárgyalásokat – nyilatkozta a katari miniszterelnök az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel…
Antonio Tajani szerint az Európai Unió hadserege szerepet játszhatna a békefenntartásban és a konfliktusok megelőzésében. A hatékony európai külpolitika előfeltétele…
Madéfalván és Marosvásárhelyen is megemlékeztek a hétvégén a madéfalvi veszedelemről a bukovinai székelyek kálváriájához vezető véres történelmi esemény 260-ik évfordulóján.…
A Sanitas bukaresti szervezetének elnöke, Viorel Hușanu bejelentette, hogy az egészségügyi dolgozók a jövő hónapban sztrájkba lépnek, amiatt, hogy fizetésük…
Izrael kiterjesztette a harcokat a Gázai övezet déli részén, Hán-Junisznál – közölte az izraeli hadsereg (IDF) katonai szóvivője kedd reggel.
Megsemmisítettek mintegy negyven iszlamista fegyverest, számos fegyvert zsákmányoltak és feltártak több alagútlejáratot. A harcokban négy izraeli katona esett el, hatan súlyosan megsebesültek.
Az IDF légiereje csapást mért Izrael északi határánál a libanoni síita Hezbollah terrorszervezetre is, Kila faluban.
A Hamász felügyelte gázai egészségügyi minisztérium kedden bejelentette, hogy a háború október 7-i kezdete óta 23 084-en haltak meg és 58 926-an sebesültek meg a Gázai övezetben.
Kairóba érkezett az izraeli biztonsági küldöttség hétfő este, hogy felújítsa a túszok szabadon bocsátása érdekében zajló tárgyalásokat. Közben az izraeli rendőrség feltartóztatta a túszok családtagjainak konvoját, akik azzal fenyegetőztek, hogy elzárják a Kerem Salomnál működő gázai áruforgalmi átkelőhelyet. A konvoj célja megakadályozni az áruk bejutását a Gázai övezetbe az átkelőn keresztül, mert azt követelik, hogy a Gázába szánt humanitárius segítségnyújtás feltétele az elraboltak szabadon bocsátása legyen.
Az izraeli hadsereg megkezdte egy illegálisan elfoglalt telepes-előőrs kiürítését, amelyet palesztin tulajdonú földön hoztak létre Ciszjordániában, Jeruzsálemtől délre, a Gus Ecion térségében fekvő Pné Kedem telep közelében.
Több telepes család már odaköltözött, és felhúztak mintegy tíz épületet. A hadsereg szerint a kiürítést biztonsági megfontolásból hajtották végre, mert az új telepes lakóhely elszigetelt helyen áll, melynek biztosítása jelentős erőket igényel. Egy hónapja a biztonságiak egyszer már evakuálták és lerombolták az előőrsön kialakított épületeket.
2023 novemberében 5,4 százalékon stagnált a munkanélküliségi ráta Romániában - közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az adatok szerint a férfiak körében 0,9 százalékponttal magasabb volt munkanélküliség, mint a nőknél (5,8 százalékos a férfiaknál és 4,9 százalékos a nőknél).
A 15 és 74 év közötti munkanélküliek száma 442.100 volt novemberben. Ez kevesebb az egy hónappal korábban regisztrált 446.500-nál és az egy évvel korábban jegyzett 481.700-nál is.
A fiatalok (15-24 év közöttiek) körében továbbra is magas, 21,1 százalékos munkanélküliséget jegyeztek.
A munkanélküliek 77,2 százaléka a 25 és 74 év közötti korosztályhoz tartozott 2023 novemberében - közölte még az INS.
Feloldják az egészségügyben zárolt állásokat - ígéri Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. A tárcavezető a Medika televízió műsorában reagált azokr az aggodalmakra, hogy a közszférában elrendelt létszámstopp ellehetetleníti több kórház működését. Rafila elismerte, hogy az egészségügyi létesítményekben orvoshiány van, de hozzátette, hogy ennek ellenére eseti jelleggel engedélyezik az üres állások betöltését. Az önkormányzatok alárendeltségébe tartozó kórházak esetében a fejlesztési minisztérium, a közvetlenül az egészségügyi minisztériumhoz tartozó kórházak esetében pedig ez a szaktárca kéri az álláshelyek feloldását. Ezeket állítólag még ma megvitatják a pénzügyminisztériumban, majd a kormányhoz kerülnek jóváhagyásra. Optimista ütemterv szerint már február vége előtt le lehet bonyolítani a versenyvizsgákat - mondta az egészségügyi miniszter.
A szél és hóviharok mellett többfelé okozott gondot a jegesedés.
A belügyminisztérium beszámolója szerint az éjszaka folyamán és a reggeli órákban közel kétszáz elhavazott járművet szabadítottak ki az ítéletidő által sújtott keleti megyékben.
Öt országút és 26 megyei út vált járhatatlanná. 28 kimenekített autósnak hátra kellett hagynia a hó fogságába esett járművét.
Lezárták a Botoşani megyei 29-es, a Bacău és Vaslui megye közötti 11A jelzésű és a Iaşi megyei 28A jelzésű országút bizonyos szakaszait. Ugyanakkor forgalomkorlátozást vezettek be a 7,5 tonnásnál nagyobb járművekkel szemben a 15D, a 24B és a 28-as országút több szakaszán.
Brăila és Galaţi megye több településén megszakadt az áramszolgáltatás. A vasúti és a légi forgalom különösebb fennakadások nélkül zajlik egyelőre, de a tengeri kikötőkben megtiltották a manőverezést az erős szél miatt.
Iaşi megye valamennyi oktatási intézményében, további hét moldvai megye több iskolájában szünetel a tanítás a havazás miatt - közölte a tanügyminisztérium.
A tanfelügyelőségektől kapott helyzetjelentés alapján összesített adatok szerint a kedvezőtlen időjárás miatt Bákó megyében 3, Botoşaniban 4, Neamţban és Brăilaban 6, Buzăuban 2, Galac megyében 7, Suceavában egy iskola nem nyitott ki a téli szünet utáni második tanítási napon.
A szaktárca ugyanakkor valamennyi szülő figyelmét felhívta, hogy a légúti fertőzések fékezése érdekében ne küldjék iskolába a gyermeküket, ha betegségekre utaló tüneteket észlelnek rajta.
Az oktatási minisztérium közleménye hangsúlyozza: az alapvető higiéniai szabályok betartásával és az osztálytermek tisztán tartásával, megfelelő szellőztetésével elejét lehet venni a hideg évszakban gyakoribb légúti fertőzéseknek.
Javasolják a gyakori kézmosást, kézfertőtlenítést (étkezés előtt, mosdóhasználat után, köhögést/tüsszentést követően), ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy köhögéskor, tüsszentéskor a könyökhajlatot vagy egy tiszta zsebkendőt kell használni, és utóbbit azonnal el kell dobni.
Ajánlott továbbá az osztálytermek gyakori és legalább 10 percen át tartó szellőztetése, a felületek tisztán tartása és fertőtlenítése; ugyanakkor kerülni kell a személyes tárgyak kölcsönadását, cseréjét.
A Hamász második emberének meggyilkolása megnehezíti a tűzszüneti- és túsztárgyalásokat – nyilatkozta a katari miniszterelnök az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón Dohában.
Korábban egy izraeli drón megölte a Hamász vezetőhelyettesét, Száleh Arourit Bejrútban. A merényletet Izrael hivatalosan nem vállalta magára, de a libanoni kormány és a Hamász is őket teszi felelőssé. A katari miniszterelnök elmondta, országa ennek ellenére folytatja az erőfeszítéseit a tárgyalások mediálásában. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kifejtette, hogy a palesztinokat nem szabad arra kényszeríteni, hogy elhagyják Gázát– írja a BBC. Mint fogalmazott, lehetővé kell tenni számukra, hogy visszatérhessenek otthonaikba, amint azt a körülmények lehetővé teszik, és elítélte egyes izraeli miniszterek kijelentéseit, akik a palesztinokat máshová telepítenék át.
Az amerikai külügyminiszter közel-keleti tartózkodása során arra figyelmeztetett, hogy a térségben uralkodó feszültség további növekedése még nagyobb bizonytalanságot és még több szenvedést okozhat. Hozzátette, túl sok ártatlan palesztin férfi, nő és gyermek halt már meg a háborúban.
Antonio Tajani szerint az Európai Unió hadserege szerepet játszhatna a békefenntartásban és a konfliktusok megelőzésében. A hatékony európai külpolitika előfeltétele egy európai hadsereg az olasz külügyminiszter szerint.
Az európai védelmi együttműködés azt követően merült fel komolyabban, hogy Oroszország csaknem két évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát. A védelmi miniszter ötlete eddig nem került politikai napirendre. Inkább a NATO bővítésén dolgoznak. Finnország tavaly csatlakozott az észak-atlanti szövetséghez. Svédországnak erre még várnia kell, elsősorban Törökország és Magyarország miatt.
Február 23-án száll le a Holdon az amerikai holdkomp, amelyen rajta van a magyar Puli Space Technologies Téridő plakettje, és az Erdélyi értéktár is.
Hétfőn, romániai idő szerint 9 óra 18 perckor a floridai Cape Canaveralról, a Kennedy Űrközpont 41-es kilövőállásáról elindult küldetésére a Vulcan-Cert1 űrmisszió, amely a Holdra viszi a Peregrine űrkompot, fedélzetén – tudományos kutatóműszerek mellett – a Puli Space Technologies magyarországi űrkutatási magáncég projektjével, a Téridő plakettel, amelyen helyet kapott a Főtér.ro és olvasói által összeállított Erdélyi értéktár is. Ez utóbbi úgy kerülhett fel az űrmisszió anyagai közé, hogy 4 évve ezelőtt, a Főtér munkatársa Papp Attila Zsolt interjút készített Pacher Tiborral, a Puli Space Technologies magyarországi űrkutatási magáncég vezetőjével annak apropóján, hogy ők nyerték meg a NASA miniatűr hasznos műszerekre kiírt versenyének fődíját. Az interjú során kiderült, hogy a cég munkatársai Téridő plakettnek nevezett időkapszulán is dolgoznak, amelyet a Holdra juttatnának el, és amelynek elemei híven reprezentálják a magyar kollektív emlékezetet. Ennek kapcsán jutott el interjúkészítő és alanya arra a felismerésre, hogy egy ilyen időkapszulából nem hiányozhatnak, az Erdélyhez kötődő értékek, személyiségek sem – és íme, ha áttételesen is, de Erdély halad a Hold felé
Madéfalván és Marosvásárhelyen is megemlékeztek a hétvégén a madéfalvi veszedelemről a bukovinai székelyek kálváriájához vezető véres történelmi esemény 260-ik évfordulóján.
Székelyföld több településéről érkeztek tegnap este Marosvásárhelyre, a Kultúrpalotába, ahol a Székely Nemzeti Tanács a madéfalvi veszedelem évfordulója alkalmából tartott megemlékezést. Izsák Balázs, az Székely Nemzeti Tanácselnöke elmondta: fontosnak tartják, hogy Marosvásárhelyen, Székelyföld fővárosában is emlékezzenek és emlékeztessenek, hangsúlyozva, hogy Marosvásárhely most is szerves része Székelyföldnek. Az estet a csíksomlyói kegytemplom és a marosvásárhelyi vártemplom harangjának hangja és Ötvös József nyugalmazott református lelkész rövid igemagyarázata nyitotta meg. Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédében kijelentette, többek között, hogy a romániai, erdélyi választások történetében is együttműködésre van szükség, ez az együttműködés kell megvalósuljon helyi, megyei és országos szinten - utalva ezzel a 2024-ben várható romániai választásokra.
Kihirdette hétfőn Klaus Iohannis államfő a törvényt, amely szerint tízezer és húszezer lej közötti bírsággal sújtható annak az előírásnak a megsértése, amely szerint Románia zászlajára csak a törvény által jóváhagyott feliratok és szimbólumok kerülhetnek.
Az 1994/75-ös törvény huszadik cikkelyét módosító tervezetet még decemberben fogadta el a képviselőház döntő házként.A jogszabály leszögezi, hogy az állampolgárok kötelesek tisztelni Románia nemzeti zászlaját és himnuszát, és semmilyen módon nem sérthetik meg ezeket. A törvény megszegését 10.000 és 20.000 lej közötti bírsággal büntetheti a rendőrség vagy a csendőrség.A törvény indoklása szerint a közrend súlyos megsértését és Románia zászlajának meggyalázását jelenti, ha a megengedettől eltérő feliratok vagy jelek kerülnek a nemzeti színekre. Ezt a cselekedetet magas összegű pénzbírsággal kell sújtani a nemzetellenes cselekedetektől való elrettentés érdekében.
A Sanitas bukaresti szervezetének elnöke, Viorel Hușanu bejelentette, hogy az egészségügyi dolgozók a jövő hónapban sztrájkba lépnek, amiatt, hogy fizetésük továbbra is a legalacsonyabbak között van Romániában, és amiatt, hogy a kórházakban továbbra is akut munkaerőhiány van. Jelenleg azon dolgoznak, hogy összegyűjtsék a szükséges aláírásokat, hogy a sztrájkot ne nyilvánítsák illegálisnak.
Két hét vakáció után ma visszatértek a diákok az iskolapadba. A 2023-2024-es tanév rendje szerint a további szünidők beosztása a következő: egy hét vakáció február 12. és március 3. között, a megyei tanfelügyelőségek döntése szerint; a tavaszi vakáció április 27-től május 7-ig tart, majd június 22-től indul a nyári vakáció szeptember 8-ig.
A nappali tagozat 12. osztályos és az esti tagozat 13. osztályos diákjai 34 hetet járnak iskolába, számukra 2024. június 7-én fejeződik be a tanítás. A nyolcadik osztályosoknak 35 tanítási hetük lesz, esetükben 2024. június 14-én ér véget a tanév. A szakiskolás diákok esetében a tanítás időtartama 37 hét, a tanév számukra 2024. június 28-án fejeződik be.Az Iskola másként hetet és a zöldhetet 2024. április 26-ig kell megszervezni eltérő modulokban, az erre szánt, egyenként ötnapos időszakról a tanintézetek döntenek.
Izrael kiterjesztette a harcokat a Gázai övezet déli részén, Hán-Junisznál – közölte az izraeli hadsereg (IDF) katonai szóvivője kedd reggel.
Megsemmisítettek mintegy negyven iszlamista fegyverest, számos fegyvert zsákmányoltak és feltártak több alagútlejáratot. A harcokban négy izraeli katona esett el, hatan súlyosan megsebesültek.
Az IDF légiereje csapást mért Izrael északi határánál a libanoni síita Hezbollah terrorszervezetre is, Kila faluban.
A Hamász felügyelte gázai egészségügyi minisztérium kedden bejelentette, hogy a háború október 7-i kezdete óta 23 084-en haltak meg és 58 926-an sebesültek meg a Gázai övezetben.
Kairóba érkezett az izraeli biztonsági küldöttség hétfő este, hogy felújítsa a túszok szabadon bocsátása érdekében zajló tárgyalásokat. Közben az izraeli rendőrség feltartóztatta a túszok családtagjainak konvoját, akik azzal fenyegetőztek, hogy elzárják a Kerem Salomnál működő gázai áruforgalmi átkelőhelyet. A konvoj célja megakadályozni az áruk bejutását a Gázai övezetbe az átkelőn keresztül, mert azt követelik, hogy a Gázába szánt humanitárius segítségnyújtás feltétele az elraboltak szabadon bocsátása legyen.
Az izraeli hadsereg megkezdte egy illegálisan elfoglalt telepes-előőrs kiürítését, amelyet palesztin tulajdonú földön hoztak létre Ciszjordániában, Jeruzsálemtől délre, a Gus Ecion térségében fekvő Pné Kedem telep közelében.
Több telepes család már odaköltözött, és felhúztak mintegy tíz épületet. A hadsereg szerint a kiürítést biztonsági megfontolásból hajtották végre, mert az új telepes lakóhely elszigetelt helyen áll, melynek biztosítása jelentős erőket igényel. Egy hónapja a biztonságiak egyszer már evakuálták és lerombolták az előőrsön kialakított épületeket.
