A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy immár szinte öt hónap után sem sikerült beiktatni új kormányt, miután a Siegfried Muresan vezette kabinet nem kapta meg a parlament támogatását. Megnézzük, milyen lehetőségek állnak még a pártok előtt. Ezt követően összefoglaljuk a mesterséges intelligenciát övező vitát, illetve azt, hogy az amerikai technológiai óriásvállalatok megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnökkel a mesterséges intelligencia önkéntes belső ellenőrzéséről.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják az amerikai biztonsági garanciák gyengüléséről, illetve ennek kapcsán a Közel-Kelet geopolitikai térképének átrendeződéséről.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel A bot, a küllők és a szárba szökkent narratíva című jegyzetét.
Hétfőn az élettani és orvostudományi díj nyertesének nevét hozzák nyilvánosságra, kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj következik. A békedíj kitüntetettjét pénteken, a közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettjét pedig október 12-én jelentik be.
A Nobel-díjakkal idén 1,2 millió dollár pénzjutalom jár. A kitüntetéseket minden évben december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át. A békedíjat Oslóban, a többi díjat Stockholmban nyújtják át.
Szeptemberben az elemzői várakozásoknál erőteljesebben, hároméves csúcsra gyorsult az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat mai adatai alapján.
Az euróövezet éves inflációs rátája szeptemberben 3,8 százalékra, 2023 szeptembere óta a legmagasabb szintre emelkedett az augusztusi 3,2 százalékról az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján.
Az elemzői várakozásokban 3,6 százalékos infláció szerepelt. Havi bázison az euróövezeti fogyasztói árindex szeptemberben 0,6 százalékkal emelkedett az augusztusi 0,4 százalékot követően.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállama legyen, ehhez azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen Podgoricában.
Az Európai Bizottság elnöke méltatta Montenegró reformeredményeit, különösen a jogállamiság területén, és közölte: az EB azon dolgozik, hogy az év végéig valamennyi hátralévő tárgyalási fejezetet lezárjanak. A bizottság hamarosan konkrét ütemtervet is bemutat a folyamatban élen járó tagjelöltek számára. A montenegrói miniszterelnök megerősítette: kormánya 2026 végéig szeretné lezárni a tárgyalási fejezeteket, és 2028-as uniós csatlakozással számol.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy immár szinte öt hónap után sem sikerült beiktatni új kormányt, miután a Siegfried Muresan vezette kabinet nem kapta meg a parlament támogatását. Megnézzük, milyen lehetőségek állnak még a pártok előtt. Ezt követően összefoglaljuk a mesterséges intelligenciát övező vitát, illetve azt, hogy az amerikai technológiai óriásvállalatok megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnökkel a mesterséges intelligencia önkéntes belső ellenőrzéséről.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják az amerikai biztonsági garanciák gyengüléséről, illetve ennek kapcsán a Közel-Kelet geopolitikai térképének átrendeződéséről.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel A bot, a küllők és a szárba szökkent narratíva című jegyzetét.
Az Agerpres hírügynökség rendőrségi értesülések alapján közölte, hogy a marosvásárhelyi korrupcióellenes ügyészség hivatali visszaélés gyanújával nyomozást indított Gálfi Árpád székelyudvarhelyi…
A boszniai Szerb Köztársaságban egyre nagyobb a feszültség, miután a Szerb Köztársaságnak Boszniából való kiválását szorgalmazó szerv vezetőség megünnepelte a…
A lengyel elnöki palotában letartóztatták tegnap este Mariusz Kaminski és Maciej Wasik ellenzéki képviselőket. Kaminski belügyminiszter volt korábban, Wasik pedig…
Marcel Ciolacu kormányfő gratulált Franciország új miniszterelnökének, Gabriel Attalnak a kinevezéshez. Emmanuel Macron francia elnök kedden a 34 éves oktatási…
Klaus Iohannis államfő Ukrajna és a régió, különösen a Fekete-tenger térségének biztonsági helyzetéről folytatott eszmecserét telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel…
A Digi24 hírtelevízió szerint Nemzeti Liberális Pártban és a koalícióban arról a forgatókönyvről tárgyalnak intenzíven a napokban, hogy Klaus Iohannis…
A román állampolgárok 47 százaléka semlegesen viszonyul ehhez az évhez, 34 százalékuk optimizmussal, 19 százalékuk pedig pesszimizmussal tekint 2024-re. A…
Elhunyt egy marosvásárhelyi kórházban tegnap délután a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium részben leomlott diákotthonának súlyos sérüléseketszenvedett áldozata – közölte az…
Leginkább riogatásszámba megy az az állítás, hogy az Európai Tanács jelenlegi elnökének idő előtti távozása miatt júliustól, fél évre az EU-tanács soros elnöki tisztjét betöltő Magyarország miniszterelnökének ölébe hull majd a poszt – adja hírül a Szabad Európa tanácsi forrásokra hivatkozva.
Az Agerpres hírügynökség rendőrségi értesülések alapján közölte, hogy a marosvásárhelyi korrupcióellenes ügyészség hivatali visszaélés gyanújával nyomozást indított Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester ellen, aki a vádhatóság szerint öt szerződést kötött ügyvédi irodákkal, hogy képviseljék a hivatalt jogi perekben, noha a hivatal rendelkezik jogi osztállyal.
A kár értékét 30 ezer lejre becsülik. Ez a jelenség egyébként elterjedt Romániában, hiszen számos állami intézmény köt szerződéseket ügyvédi irodákkal annak ellenére, hogy rendelkeznek jogi osztállyal.
A legfelsőbb bíróság tavaly év végén egy jogegységesítési határozatot fogadott el, amely tegnap jelent meg a hivatalos közlönyben.
Ennek értelmében a bíróság úgy rendelkezett, hogy az egyházak csak akkor tudják visszaigényelni a kommunizmus idején elkobzott ingatlanjaikat, ha be tudják bizonyítani, hogy a telekkönyvbe beírt más jogi személyek valóban az egyház részét képezték. Az egyházi restitúciót évtizedek óta nehezíti ez a jogi vita, hiszen egyes ingatlanok esetében nem az érsekségek és a püspökségek szerepelnek tulajdonosként, hanem például az iskolák vagy a római katolikus státus. Erre hivatkozva érvénytelenítette a bíróság és államosította újra például a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot. A közlönyben való megjelenéssel a határozat alkalmazása kötelező.
A Boeing vállalat vezetője, Dave Calhoum elismerte, hogy hibásak amiatt, hogy a vállalat egyik repülőjének az ajtaja menet közben kihullt az Egyesült Államokban, de arról biztosította a közvéleményt, hogy kijavítják a hibát.
Szerencsére nem történt tragédia, és az ajtó nélküli repülő sikeresen landolt. Az incidens nyomán az Egyesült Államok 171 Boeing gépnek tiltotta meg a felszállást.
A boszniai Szerb Köztársaságban egyre nagyobb a feszültség, miután a Szerb Köztársaságnak Boszniából való kiválását szorgalmazó szerv vezetőség megünnepelte a bosnyák alkotmánybíróság által alaptörvénybe ütközőnek nyilvánított Szerb Köztársaság napját.
Az eseményt nagyszabású katonai felvonulással ünnepelték meg. Peter Stano, az Európai Bizottság szóvivője úgy vélte, hogy az alkotmányos rendet, a szuverenitást és Bosznia területi épségét tiszteletben kell tartani, és arra figyelmeztetett, hogy komoly következményei lesznek annak, ha ezt nem tartják tiszteletben a Szerb Köztársaság hatóságai. Az Egyesült Államok is ellenzi a szerbek elszakadási törekvéseit, mert úgy értékeli, hogy ez aláásná a daytoni békeszerződést, amellyel lezárták az 1990-es évek első felében lezajlott boszniai háborút.
A lengyel elnöki palotában letartóztatták tegnap este Mariusz Kaminski és Maciej Wasik ellenzéki képviselőket.
Kaminski belügyminiszter volt korábban, Wasik pedig belügyminiszter-helyettesi tisztséget töltött be korábban. Mindketten a tavaly év végi választáson ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) képviselői, akiket a PiS által támogatott Andrzej Duda elnök részesített elnöki kegyelemben. Kaminski és Wasik az államfő vendégei voltak, és a rendőrség akkor hatolt be az elnöki palotába, amikor az elnök már távozott onnan. Több ellenzéki politikus államcsínynek nevezte a történteket. A bíróság decemberben kétévi letöltendő szabadságvesztésre ítélte Kaminskit és Wasikot az általuk 2007-ben, a korrupcióellenes harc keretében elkövetett túlkapás címén. Duda kegyelmi döntése jogi vitát váltott ki. Ellenzői azzal érveltek, hogy nem adható meg, mivel az elsőfokú ítélet még nem volt jogerős.
Marcel Ciolacu kormányfő gratulált Franciország új miniszterelnökének, Gabriel Attalnak a kinevezéshez.
Emmanuel Macron francia elnök kedden a 34 éves oktatási minisztert nevezte ki Franciország miniszterelnökének. Attal lesz a köztársaság valaha volt legfiatalabb, és egyben az első, bevallottan homoszexuális miniszterelnöke. Gabriel Attal Élisabeth Borne-t váltja a kormányfői székben, aki hétfőn mondott le. A nemzetközi sajtó szerint Attal elődjét gyakorlatilag Emmanuel Macron francia elnök mondatta le, aki Attal nagyobb népszerűségével próbálja megfordítani a szélsőjobb egyre nagyobb támogatottságát.
Klaus Iohannis államfő Ukrajna és a régió, különösen a Fekete-tenger térségének biztonsági helyzetéről folytatott eszmecserét telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel - tájékoztatott tegnap az elnöki hivatal.
Iohannis Románia további határozott támogatásáról biztosította Zelenszkijt. A két államfő a kétoldalú kapcsolat fejlesztéséről és az ezzel kapcsolatos idei prioritásokról beszélt, köztük a határon átnyúló közös érdekeltségű projektekről, illetve a két ország közötti stratégiai partnerség kiépítéséről, amelyről az ukrán elnök októberi bukaresti látogatásán írtak alá közös nyilatkozatot.
A Digi24 hírtelevízió szerint Nemzeti Liberális Pártban és a koalícióban arról a forgatókönyvről tárgyalnak intenzíven a napokban, hogy Klaus Iohannis az Európai Tanács elnöke lehet július 1-től, miután Charles Michel bejelentette, hogy lemond mandátumának lejárta előtt, hogy indulhasson az európai parlamenti választásokon.
Iohannist már korábban is hírbe hozták magas rangú uniós posztok betöltésével. Most azért lett aktuális a téma, mert az EU-tagállamok többsége elkerülné azt, hogy az év második felétől a Magyarország által betöltendő uniós soros elnökség révén Orbán Viktor kerüljön ebbe a funkcióba. A liberálisok számításai szerint ez jót tenne Nicolae Ciucă liberális pártelnöknek is, aki szenátusi házelnökként ideiglenes államfővé léphetne elő, ami növelné az esélyeit, hogy jobban szerepeljen az év végi elnökválasztáson.
A Világbank előrejelzése szerint tavaly 1,8 százalékkal nőtt a román gazdaság, a bővülés 0,8 százalékponttal maradt el a várakozásoktól.
A nemzetközi pénzintézet lefelé módosította az idei és a jövő évi GDP növekedésével kapcsolatos várakozásait is. A friss jelentés szerint a román bruttó hazai termék ebben az évben 3,3 százalékkal, jövőre pedig 3,8 százalékkal nő. Tavaly nyáron 2024-re 3,9, 2025-re 4,1 százalékos növekedést prognosztizáltak.
A román állampolgárok 47 százaléka semlegesen viszonyul ehhez az évhez, 34 százalékuk optimizmussal, 19 százalékuk pedig pesszimizmussal tekint 2024-re.
A nők optimistábbak, mint a férfiak, korcsoport szerinti leosztásban pedig a 18 és 24 év közöttiek (43 százalék), illetve az 55 éven felüliek (45 százalék) a leginkább derűlátóak. A Reveal Marketing Research igazgatója, Marius Luican kiemelte, hogy az egy évvel ezelőtti felméréshez képest jelentősen, 48 százalékról 34 százalékra csökkent az optimisták aránya. Szerinte ez azzal magyarázható, hogy míg 2023 elejét a járvány miatti korlátozások feloldása után visszanyert szabadságérzet határozta meg, a 2024-es év gazdasági és társadalmi változásokkal, bizonytalansággal köszöntött be.
Elhunyt egy marosvásárhelyi kórházban tegnap délután a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium részben leomlott diákotthonának súlyos sérüléseketszenvedett áldozata - közölte az Agerpres hírügynökséggel a Maros megyei klinikai sürgősségi kórház szóvivője.
Mariana Negoiță elmondta: a lány - akinek állapota a december 18-i szerencsétlenség óta válságos volt - helyi idő szerint fél 4-kor hunyt el a kórházban. A szóvivő elmondta: a marosvásárhelyi orvosok minden tőlük telhetőt megtettek, hogy megmentsék. A Segesvár melletti Fehéregyházáról származó 17 éves lányt mesterséges kómában tartották, miután a tragédiában leállt a szíve és gerincsérülést szenvedett. Az orvosok mindig visszafogottan nyilatkoztak a felépülési esélyeiről. A székelyudvarhelyi diákotthonnál bekövetkezett tragédiában egy 17 éves farkaslaki fiú is életét vesztette.
Leginkább riogatásszámba megy az az állítás, hogy az Európai Tanács jelenlegi elnökének idő előtti távozása miatt júliustól, fél évre az EU-tanács soros elnöki tisztjét betöltő Magyarország miniszterelnökének ölébe hull majd a poszt - adja hírül a Szabad Európa tanácsi forrásokra hivatkozva.
Az eshetőségre elsőként a Politico hívta fel a figyelmet, majd szélsebesen a magyar sajtó nagy része is átvette, abból kiindulva, hogy Charles Michel – akinek megbízatása november 30-ig tart – lemond az Európai Tanács elnökének posztjáról, hogy június elején a vallon liberálisok színeiben elindulhasson az európai parlamenti választásokon.
Michel távozása után az új ET-elnök akár azonnal átvehetné a hivatalát. Ha ez valamilyen okból nem lenne lehetséges, akkor az eljárási szabályok alapján az Európai Tanács egyszerű többséggel tetszés szerint kiválasztott személyre bízhatja a feladat ellátását.
Az Agerpres hírügynökség rendőrségi értesülések alapján közölte, hogy a marosvásárhelyi korrupcióellenes ügyészség hivatali visszaélés gyanújával nyomozást indított Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester ellen, aki a vádhatóság szerint öt szerződést kötött ügyvédi irodákkal, hogy képviseljék a hivatalt jogi perekben, noha a hivatal rendelkezik jogi osztállyal.
A kár értékét 30 ezer lejre becsülik. Ez a jelenség egyébként elterjedt Romániában, hiszen számos állami intézmény köt szerződéseket ügyvédi irodákkal annak ellenére, hogy rendelkeznek jogi osztállyal.
