Harminc napra elõzetes letartóztatásba helyezték azt a hét embert, akik rémhírek hatására mentõautóra támadtak szombat este a Kolozs megyei Récekeresztúron - írta a Kolozs megyei rendõr-fõkapitányság közlése alapján a News.ro hírportál. A támadók ellen a közrend megsértése, csendháborítás, ütlegelés és más erõszakos cselekmények miatt folyik vizsgálat.
Raed Arafat szerint egy közösségi médiában terjedő álhír vezetett a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársai elleni támadáshoz. A Katasztrófavédelmi Főosztály vezetője közölte: az interneten azt a hamis információt terjesztették, hogy egy „fekete mentőautó” gyerekeket rabol.
Raed Arafat szerint a közösségi oldalakon terjedő hazugság következtében egy mentős műtétre szorult, egy beteg veszélybe került, egy új mentőautót pedig ideiglenesen ki kellett vonni a szolgálatból. A belügyi államtitkár hangsúlyozta: a mentőszolgálatok és a SMURD munkatársainak egyetlen feladata, hogy a lehető leggyorsabban eljussanak a segítségre szorulókhoz. Hozzátette, az életmentők elleni erőszak elfogadhatatlan, az ilyen támadásokhoz vezető dezinformációt pedig a hatóságoknak, a közösségimédia-platformoknak és a társadalomnak is komolyan kell kezelnie.
Az egységek biztonságát növelő intézkedések sürgős bevezetését kéri az Ambulanta Országos Szakszervezeti Szövetség. Az érdekképviselet ugyanakkor a tevékenység besorolását kéri a különösen veszélyes 1-es kategóriába.
A Kolozs megyei mentőszolgálat egysége elleni támadás bizonyítja, hogy milyen veszélyes, előreláthatatlan a személyzet munkája, amely erőszakcselekménynek, veszélyes anyagoknak, tűz és áramütésnek, biológiai vagy közlekedési kockázatnak van kitéve. A szakszervezet képviselői közleményükben azt állítják, a mentős személyzet védelme lényegbevágó az egész sürgősségi rendszer biztonságos működéséhez.
A héten részlegesen újraindul az e-Terra informatikai rendszer, amely csaknem egy hónapja vált elérhetetlenné egy kibertámadás miatt – közölte a kormány. Az Országos Kataszteri Hivatal ingatlan-nyilvántartási és telekkönyvi szolgáltatásokat biztosító platformját átköltöztették és újjáépítették a kormányzati felhőben. A rendszer biztonsági tesztelése jelenleg is zajlik.
A szolgáltatásokat fokozatosan indítják újra, hogy elkerüljék a szerverek túlterhelését. Az első napon elsőbbséget élveznek azok a közjegyzői okiratok, amelyek a rendszer leállása alatt gyűltek össze. A második naptól a többi felhasználó számára is megnyitják a hozzáférést. Jelenleg csaknem 94 ezer kérelem vár feldolgozásra. A kormány arra figyelmeztet, hogy a nagy terhelés miatt az első napokban a rendszer a megszokottnál lassabban működhet. A közvetlen bankkártyás fizetés egyelőre nem lesz elérhető, ezt később aktiválják.
Harminc napra elõzetes letartóztatásba helyezték azt a hét embert, akik rémhírek hatására mentõautóra támadtak szombat este a Kolozs megyei Récekeresztúron - írta a Kolozs megyei rendõr-fõkapitányság közlése alapján a News.ro hírportál. A támadók ellen a közrend megsértése, csendháborítás, ütlegelés és más erõszakos cselekmények miatt folyik vizsgálat.
Az egyiptomi elnök egy olyan palesztin állam megalapítását javasolta, amelynek nem volna fegyveres ereje, de a területén ideiglenesen állomásozna egy nemzetközi biztonsági erő.
Pedro Sánchez spanyol és Alexander De Croo belga miniszterelnök kiváltotta pénteken Izrael felháborodását azzal a bírálattal, miszerint az izraeli hadsereg válogatás nélkül gyilkolja a gázai palesztinokat, illetve hogy Izraelnek a Hamásszal szembeni megtorló offenzívájában tiszteletben kellene tartania a nemzetközi humanitárius jogot. Izrael szerint ezek a megjegyzések bátorítják a terroristákat, ezért a külügyminisztériumba kérették a két európai ország nagykövetét.
Lesz választási megállapodás az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) között a jövő évi választásokon – közölte az RMDSZ a kisebbik magyar párt politikusaival folytatott kolozsvári egyeztetést követően.
Jövő évtől nőnek a tanügyi bérek, de azt, hogy pontosan hány százalékkal, a kormánnyal folytatott tárgyalások nyomán határozzák meg – jelentette ki Simion Hăncescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke.
Az idei év végéig már nincs pénz a tiltakozó közalkalmazottak bérköveteléseinek teljesítésére – jelentette ki Temesváron Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Körözést adott ki a rendőrség Nagybánya polgármestere, Cătălin Cherecheș ellen, akit korrupció miatt jogerősen öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélt a Kolozsvári Táblabíróság.
Oroszország nem hagyja válasz nélkül Moldova ellenséges lépését, azt a döntést, hogy csatlakozik az EU-nak az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen bevezetett szankcióihoz – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az ukrán védelmi minisztérium jövőre 4 milliárd 850 millió dollárt tervez költeni rakétafegyverek és lőszerek beszerzésére – közölte a minisztérium sajtószolgálata.
Tegnap délután lezajlott az első fogolycsere Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet között.
A katari közvetítéssel létrejött, négy napos tűzszünetet is előíró megállapodás értelmében Izrael 39 bebörtönzött palesztin foglyot engedett szabadon tegnap késő este. A palesztinok szabadon bocsátására azután került sor, hogy a Hamász által fogvatartott túszok közül 13-an visszatértek a zsidó állam területére. A Hamász összesen 24 túszt engedett el. Beszámolók szerint a 13 izraeli fogoly többsége jó fizikai állapotban van.
Az egyiptomi elnök egy olyan palesztin állam megalapítását javasolta, amelynek nem volna fegyveres ereje, de a területén ideiglenesen állomásozna egy nemzetközi biztonsági erő.
Abdel Fattáh esz-Szíszi Kairóban a Pedro Sánchez spanyol és Alexander De Croo belga miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón jelentette ezt ki. Közölte: egyetértenek abban, hogy ez a palesztin állam fegyvertelen legyen, és biztonságát garantálja valamilyen nemzetközi erő akár a NATO, akár az ENSZ, akár arab országok vagy akár az Egyesült Államok irányításával mindaddig, amíg mind Izrael, mind a palesztin állam biztonságban nem érzi magát. A szaúdi, az egyiptomi és a jordániai külügyminiszter szerdai londoni sajtótájékoztatójukon elutasította azokat a javaslatokat, amelyek szerint a Hamász elleni izraeli hadjárat befejeztével arab erőkre hárulna a biztonsági feladatok elvégzése a Gázai övezetben.
Pedro Sánchez spanyol és Alexander De Croo belga miniszterelnök kiváltotta pénteken Izrael felháborodását azzal a bírálattal, miszerint az izraeli hadsereg válogatás nélkül gyilkolja a gázai palesztinokat, illetve hogy Izraelnek a Hamásszal szembeni megtorló offenzívájában tiszteletben kellene tartania a nemzetközi humanitárius jogot. Izrael szerint ezek a megjegyzések bátorítják a terroristákat, ezért a külügyminisztériumba kérették a két európai ország nagykövetét.
Sánchez és De Croo Egyiptomban tett látogatást pénteken, és megtekintették a Gázai övezetbe vezető rafahi határátkelőt. Eli Kohen izraeli külügyminiszter közleményt adott ki, amelyben hamis állításokkal vádolta meg Sánchezt és De Croó-t.
Lesz választási megállapodás az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) között a jövő évi választásokon - közölte az RMDSZ a kisebbik magyar párt politikusaival folytatott kolozsvári egyeztetést követően.
Kelemen Hunor szövetségi elnök és Balázs Attila ügyvezető elnök rövid megbeszélést folytatott tegnap az RMDSZ kolozsvári elnöki hivatalában Zakariás Zoltánnal, az EMSZ elnökével és Kátai Attila elnökhelyettessel. Az RMDSZ szerint a találkozón egyetértettek abban: össze kell fogni 2024-re és egy olyan megállapodásnak is kell születnie, amely 2025-től is a magyar közösség legfontosabb kihívásait és érdekeit tartja szem előtt. Az EMSZ közölte: egyetértettek abban, hogy a legmegfelelőbb az lenne, ha létrejönne egy keretmegállapodás a jövő évi négy választásra vonatkozóan. Ennek kidolgozása érdekében a jövőben folytatják a tárgyalásokat.
Lengyelországban gyártott Sikorsky Black Hawk típusú mentőhelikoptereket kapott a román katasztrófavédelem.
Az első négy légi járművet pénteken vette át a belügyminisztérium. - Hatékony fellépést akarunk nemcsak a sürgősségi helyzetek kezelésében, hanem a bűnözés elleni küzdelemben, a határvédelemben, az illegális migráció megfékezésében és a közbiztonság erősítése terén is - mondta Cătălin Predoiu belügyminiszter. Hozzátette, hogy a HeliPol program keretében csütörtökön három Eurocopter gyártmányú helikoptert is átvett a minisztérium, Lengyelországból pedig további két Black Hawk érkezik. Egyik szintén a katasztrófavédelemnél, a másik pedig a légirendészetnél teljesít majd szolgálatot. A Black Hawk helikopterek közül hármat tengeri, másik hármat pedig szárazföldi mentésre alakítottak ki. Az amerikai Lockheed Martin lengyelországi üzemében gyártott helikopterek 170 millió euróba kerültek. Az összeg 85 százalékát európai uniós támogatásból fedezték.
Jövő évtől nőnek a tanügyi bérek, de azt, hogy pontosan hány százalékkal, a kormánnyal folytatott tárgyalások nyomán határozzák meg - jelentette ki Simion Hăncescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke.
A tanügyi szakszervezetek képviselői Marcel Ciolacu kormányfővel és Ligia Deca oktatási miniszterrel egyeztettek tegnap a Victoria-palotában. Arra a kérdésre, hogy 2024. január elsejétől nőnek-e a tanári fizetések, Hăncescu azt mondta: a szakszervezetek tudják, hogy jövő évben legalább 20 százalékos béremelést kell elérniük, de amíg a tárgyalások le nem zárulnak, nem akarnak százalékokkal dobálózni, mert félrevezető lehet, főleg úgy, hogy az új bértörvény bérrácsa sincs még leszögezve.
Az idei év végéig már nincs pénz a tiltakozó közalkalmazottak bérköveteléseinek teljesítésére - jelentette ki Temesváron Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Az adózási rendszerről Ciucă azt mondta, jelenleg nem lehet egységes adókulcsról beszélni, mert a társasági adó 16 százalék, a személyi jövedelemadó 10 százalék, míg az osztalékadó 8 százalék. Jelezte, hogy a liberálisok kitartanak az egységes adókulcs mellett. Tegnap Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő jelentette ki, hogy Romániának adóreformot kell végrehajtania, és ezt vagy az egységes adókulcs 10 százalékról 16 százalékra emelésével, vagy a progresszív adózási rendszer bevezetésével valósítják meg.
Körözést adott ki a rendőrség Nagybánya polgármestere, Cătălin Cherecheș ellen, akit korrupció miatt jogerősen öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélt a Kolozsvári Táblabíróság.
A rendőrök sem otthonában, sem a polgármesteri hivatalban nem találták. Az elöljáró ellen csúszópénz többrendbeli elfogadása miatt 2016-ban indított eljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A jogerős ítélet szerint a Kolozsvári Táblabíróság elutasította a politikus fellebbezését, és fenntartotta a Kolozs Megyei Törvényszék 2022-ben hozott elsőfokú ítéletét. Csak a mellékbüntetésen változtatott, eszerint a korábbi négyről öt évre növelte azt az időszakot, amíg az elítélt nem tölthet be közéleti tisztséget. Sajtóértesülések szerint a polgármester Magyarország irányába szökött meg az országból egyik rokonának személyazonossági iratát használva. A magyarellenes kirohanásairól hírhedt elöljárót a 2016-os önkormányzati választásokon a vádemelés ellenére a szavazatok 70 százalékával választották meg a nagybányaiak.
Oroszország nem hagyja válasz nélkül Moldova ellenséges lépését, azt a döntést, hogy csatlakozik az EU-nak az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen bevezetett szankcióihoz - jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
"A moldovai fél döntése nem marad válasz nélkül. A megtett intézkedésekről pótlólagosan be fogunk számolni" - közölte az orosz diplomata.
Az orosz hadsereg drónokkal támadta Kijevet ma hajnalban.
Az ukrán főváros legalább három kerületét érte támadás. Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint a légvédelem által megsemmisített drónok darabjai épületekbe, köztük lakóházakba csapódtak, elektromos vezetékeket szaggattak szét, több helyen áramkimaradás van.
Az ukrán védelmi minisztérium jövőre 4 milliárd 850 millió dollárt tervez költeni rakétafegyverek és lőszerek beszerzésére - közölte a minisztérium sajtószolgálata.
A tárca hozzátette: elsősorban fegyvereket és felszereléseket vásárolnak majd, a javítási munkákra pedig ukrán gyártókat szerződtetnek. Korábban Denisz Smihal miniszterelnök elmondta, hogy a törvényhozás által jóváhagyott 2024-es ukrán költségvetésben a kiadások közel felét katonai és biztonsági szükségletekre fordítják.
