A mai műsorban Marchut Réka, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, aki egyebek mellett a szatmári svábok és a katolikus egyház viszonyát kutatja, valamint Ilyés Csaba irodaigazgató, korábban nagykárolyi főesperes, a Szatmári Római Katolikus Püspökség általános helynöke beszél A szatmári svábok története a betelepítéstől napjainkig című kötetről, illetve az ehhez kapcsolódó kutatómunkáról.
A műsor második felében Fischer Botond íróval, szerkesztővel hallanak egy interjút Tavasz lesz, Corina (Erdélyi Híradó Kiadó&FISZ 2018) című prózakötetéről - amely számos szállal kötődik a nagykárolyi, sztamári svábok múltjához és jelenéhez - tartsanak velünk!
Az Európai Unió állampolgárai egyszerűbben, bürokráciától mentesen tudnak majd szavazni a következő választásokon.
Az Állandó Választási Hatóság közvitára bocsátotta a törvénytervezetet, amely a digitalizálja a feliratkozást a külön választási listákra a helyi és európai parlamenti választások esetén. A romániai lakhellyel rendelkező európai állampolgároknak eddig a polgármesteri hivatalokban személyesen kellett feliratkozni. A törvény elfogadása után a kérvényt és az okiratokat online küldhetik meg az Állandó Választási Hatóság honlapján és maximum 10 napon belül megkapják a választ. A választásokkal kapcsolatos összes információt lefordítják egy elterjedt idegen nyelvre és a fogyatékos személyeknek is elérhetővé teszik. Adrian Ţuţuianu, a hatóság elnöke hangsúlyozta, az intézkedés egyszerűsíti az eljárást és felsorakoztatja Romániát az európai normákhoz.
A gyaloglás nem csak a szív működését és a testalkatot segíti, hanem jelentősen befolyásolja az érzelmi egészséget is. Mindezek mellett a romániaiak nem tudatosítják ezt és nyolcból csak egyetlen válaszadó mondta azt, hogy gyakran gyalogol.
A romániaiak felfogása a fizikai tevékenységről, illetve a mozgás, érzelmi egészség és életstílus közötti összefüggésekre vonatkozó készült felmérés 800 városi felnőtt bevonásával készült. A válaszokból kiderül, hogy a mozgást kevesen tartják olyan eszköznek, amely csökkenti a stresszt és megőrzi az érzelmi egyensúlyt. A válaszadók több mint fele ülve tölti a nap legnagyobb részét. Csak az alanyok 26 százaléka gyalogo hosszabb távon és csupán 13 százaléka szokott kirándulni. A rendszeresen gyalogló személyek azt állítják, hogy több energiájuk van, elégedettebbek az élettel és könnyebben megbirkóznak a stresszel. Az eredmények rámutatnak, hogy Romániában a gyaloglást továbbra is inkább orvosi javaslatnak tartják, mint az egyensúly megtartás eszközének egy olyan társadalomban, amely egyre jobban ki van téve a stressznek és a túlterhelésnek. A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy főként a természetben gyaloglás hozzájárulhat a szellemi tisztánlátáshoz, a fenntartható életmód fejlesztéséhez, egyszerű megelőző módszer lévén bárki számára. A napi séta is hozzájárulhat a fizikai egészséghez és a jóléthez - állítják a szakemberek.
Markó Bálintot választották a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezetőjévé a kolozsvári felsőoktatási intézményben zajló általános választáson. A magyar tagozat…
Ezt Adrian Câciu európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter jelentette be. Rámutatott: ez részét képezi az Európai Bizottság által kidolgozott…
A szociális segélyek idei első kifizetése február második felére várható – közölte Adrian Câciu európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter.…
Megjelent az antibiotikumok túlzott használatát megfékező egészségügyi miniszteri rendelet. Ennek értelmében a gyógyszertáraknak naponta jelenteniük kell a kiadott antibiotikumokat és gombaölő készítményeket.
Négy fő célt tűz ki az RMDSZ az európai parlamenti választásra – közölte az Szövetségi Képviselők Tanácsának kolozsvári ülésén Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint az erős hang, a garantált kisebbségi jogok, a több fejlesztési forrás és erősebb Európa tartozik a szövetség céljai közé az Európai Parlamentben.
Szolidárisak a sztrájkoló családorvosokkal, szakorvosokkal és az egészségügyben dolgozókkal – hangsúlyozta Kelemen Hunor politikai tájékoztatójában, a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén.
Irodalom kategóriában Király László költő, író, műfordító, képzőművészet kategóriában Bede Kincső fotográfus, előadóművészet kategóriában pedig Sebestyén Aba színművész, rendező kapta idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Romániában több mint 42 000 elektromos autót van, miután tavaly mintegy 16 000 ilyen típusú járművet vettek nyilvántartásba. Az ország nagyvárosaiban kiépített töltőhálózat jelenleg 5000 töltőállomással rendelkezik.
Az Országos Pénzügyi Felügyelet jóváhagyta a kötelező biztosítás kiszámításának új módszerét a magas kockázatot jelentő magán és jogi személyek esetében, akik 16 tonnánál nagyobb összsúlyú gépkocsikkal rendelkeznek. Az ajánlott biztosítási díj nem haladhatja meg a 9 ezer lejt a B0 osztályú gépkocsi vezetőknél.
Romániában a termelők és a kamionosok már másfél hete tüntetnek, alacsonyabb adókat és igazságosabb támogatásokat követelve. A bukaresti kormánnyal a múlt hét elején folytatott kezdeti tárgyalásaik kudarcba fulladtak, így a tiltakozások folytatódnak. A gazdák felháborodásának oka a nehézgépek biztosításának növekvő költségei és a külföldi cégek előnye.
Németországban is tüntetések vannak, tegnap Berlinben a gazdák csatlakoztak az ökoaktivistákhoz. Együtt alkotják az „Elegünk van!” szövetséget. A gazdák állításuk szerint teljes mértékben támogatják a környezetbarát, génmódosítás-mentes gazdálkodást, de ehhez megfelelő reformokra van szükségük -hangsúlyozzák.
Dél-Franciaországban az elmúlt napok tömegtüntetései arra kényszerítették a kormányt, hogy foglalkozzon a gazdák ügyeivel. A miniszterelnök holnap találkozik a mezőgazdasági termelők szakszervezetének elnökével. A francia gazdák szerint a hatóságok ökológiai átállási politikája versenyképtelenné teszi a francia termelőket, amitől a gazdaságok nemcsak veszteségesek lesznek, de arra is kényszerülnek, hogy külföldről vásároljanak élelmiszereket – olyan országokból, ahol a környezetvédelem gyengébb lábakon áll, mint Franciaországban.(Euronews)
Erdélyben és Bukarestben is számos rendezvénnyel emlékeznek meg a Magyar Kultúra Napjáról. A magyar kultúra napját annak emlékére ünnepeljük január 22-én, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le és jelölte meg dátummal Szatmárcsekén a Himnuszt. Magyarországon január 22-e 2022 decembere óta hivatalos állami emléknap.
Az aradi Kölcsey Egyesület vezetősége az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumnak ítélte a 2023-as Kölcsey-díjat. Az oklevelet és a bronz emlékplakettet vasárnap este, a Magyar Kultúra Napjának előestéjén adták át az iskola dísztermében.
A bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ január 22-én este 7 órától ünnepi koncerttel emlékezik meg Bács Lajos karmesterről. A zeneszerző és pedagógus, a Magyar Zene Fesztivál alapítója, a fesztivál azóta nagy népszerűségnek örvend. Az emlékest fellépője rendszerint az a fiatal muzsikus, aki elnyerte a Magyar Zene Fesztivál alapítójának és zsűritagjának emlékére az ACCUMM Alapítvánnyal közösen adományozott Bács Lajos emlékdíjat. Idén Alexandru Dragoș Stoian zongoristát illeti meg ez a megtisztelő feladat.
A Magyar Kultúra Napján, 2024. január 22-én délután 16 órától Kolozsváron, a Vallásszabadság házában az Erdélyi Múzeum-Egyesület, illetve a Napsugár folyóirat társszervezésével mutatja be a Helikon a Bálint Tibor 90 – Textusok, kontextusok című, a 2022 decemberében szervezett Bálint Tibor Emlékkonferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazó kötetet és a Napsugár-könyvek sorozatban megjelent Bálint Tibor: Robot Robi kalandjai című könyvet.
A Magyar Kultúra Napján, azaz ma délután 5 órakor adják át az Erdélyi Művészeti Központ által tavaly novemberben meghirdetett KOMA – KOrtárs MAgyar Képzőművészeti Pályázat díjait Sepsiszentgyörgyön. A felhívásra január 12-ig több, mint 150 műalkotás érkezett be Erdély 12 településéről. A romániai magyar középiskolások körében meghirdetetett verseny szakmai zsűrije, azaz Szebeni Zsuzsanna színháztörténész, Sipos Gaudi Tünde grafikus, Gagyi Botond festőművész, Hosszú Zoltán szobrászművész és Siklódy Ferenc grafikus – a munkákat a kortárs erdélyi magyar irodalmi alkotásokhoz való kapcsolódás, a műalkotások időszerűsége, a kreativitás, illetve a technikai kivitelezés szempontjai mentén értékelték. A legkiválóbbnak, legeredetibbnek talált műalkotásokból szintén ma délután kiállítás is nyílik az Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítóterében.
Szintén Sepsizentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban nyitják meg ma délután 6 órakor a Bánffy Miklós és Kós Károly világa című kiállítást. Tavaly decemberben kettős évfordulót ünnepeltünk: Bánffy Miklós születésének 150., Kós Károly születésének 140. évfordulóját. Ez alkalomból készült el az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásával a Bánffy Miklós és Kós Károly világa című vándorkiállítás, amely a két polihisztor életútjának összefonódásait vizsgálja. A reflektorfénybe állított két jelentős személyiség író, képzőművész, színházi vizualitást és dramaturgiát ismerő és gyakorló művész volt, akik a trianoni trauma hatására nem elhagyták szülőföldjüket, Erdélyt, hanem a könnyebb boldogulást hátrahagyva hazájuk építésére és felemelésére idehaza folytattak kulturális és politikai missziót. A kiállítás művészbarátságuk legfontosabb mozzanatairól ad képet. A tárlaton a felelevenített közös pontok mellett korábban ki nem állított magángyűjteményi anyagokat láthat a közönség. A vándorkiállítás 2024. március 28-ig látogatható a Székely Nemzeti Múzeumban.
Markó Bálintot választották a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezetőjévé a kolozsvári felsőoktatási intézményben zajló általános választáson.
A magyar tagozat rektorhelyettesi tisztségére Markó Bálint, a Biológia és Geológia Kar oktatója, jelenlegi rektorhelyettes és Szász Levente, a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar oktatója és dékánhelyettese jelöltette magát. A szokásjog szerint a magyar tagozat két rektorhelyettesi helyet kap a felsőoktatási intézmény vezetésében, egyikük a magyar tagozatért felelős, a másik adminisztratív feladatokat lát el.
Ezt Adrian Câciu európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter jelentette be. Rámutatott: ez részét képezi az Európai Bizottság által kidolgozott REPowerEU tervnek, amelynek célja az energiatakarékosság növelése, a tiszta energiára való átállás felgyorsítása és az EU energiaellátásának diverzifikálása.
Adrian Câciu azt mondta, a kormány azt javasolta, hogy a helyi önkormányzatok szintjén hozzanak létre úgynevezett energia-tanácsadó központokat, annak érdekében, hogy a program minél hatékonyabb és azok részesüljenek a kedvezményben, akik valóban rászorulnak.A szakminiszter leszögezte, az eljárás egyszerű lesz, az érintetteknek csupán egy kérést kell benyújtaniuk, az energia-tanácsadó központok elemzik a jogosultságot, a szakcégek pedig kivitelezik a munkát.
A szociális segélyek idei első kifizetése február második felére várható – közölte Adrian Câciu európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter.
Câciu azt mondta, várhatóan már jövő héten elfogadják a szociális utalványokra vonatkozó új szabályozásokat, a segélyre feljogosító jövedelemhatárt ugyanis 1700-ról 2000 lejre emelik. A 250 lejes szociális támogatást ebben az évben hat alkalommal, kéthavonta utalják át a szociális kártyákra, első alkalommal február második felében. A jogosultak száma 2,5 millióra tehető. A kártyával élelmiszert, illetve meleg ételt lehet vásárolni.
Megjelent az antibiotikumok túlzott használatát megfékező egészségügyi miniszteri rendelet. Ennek értelmében a gyógyszertáraknak naponta jelenteniük kell a kiadott antibiotikumokat és gombaölő készítményeket.
A készítményeket csak recept alapján adhatják ki a patikák a betegeknek vagy hozzátartozóiknak. A rendelet azt is előírja, hogy vészhelyzetben a gyógyszerészek bizonyos antibiotikumokat és gombaellenes készítményeket recept nélkül is kiadhatnak, de a sürgősségi adag a kezelés során csak egyszer adható ki a beteg saját felelősségű nyilatkozata alapján.
Négy fő célt tűz ki az RMDSZ az európai parlamenti választásra – közölte az Szövetségi Képviselők Tanácsának kolozsvári ülésén Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint az erős hang, a garantált kisebbségi jogok, a több fejlesztési forrás és erősebb Európa tartozik a szövetség céljai közé az Európai Parlamentben.
A szuperválasztási év kapcsán elmondta: az RMDSZ-nek az erdélyi magyarok leadott szavazatainak a 90 százalékát kell megszereznie ahhoz, hogy a 2024-es romániai választási év nyertese legyen. Kelemen Hunor szerint ehhez az erdélyi magyarok ugyanolyan arányban kell urnákhoz járuljanak, mint a többségi román közösség. Hozzátette, az RMDSZ február végéig befejezi az együttműködési tárgyalásokat a két kisebb erdélyi magyar párttal, a Magyar Polgári Erővel és az Erdélyi Magyar Szövetséggel.
Szolidárisak a sztrájkoló családorvosokkal, szakorvosokkal és az egészségügyben dolgozókkal – hangsúlyozta Kelemen Hunor politikai tájékoztatójában, a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén.
Az RMDSZ álláspontja az, hogy mindenkinek hozzá kell férnie a szolidaritás elvén alapuló ingyenes egészségügyi ellátáshoz, és az egészségügyi rendszeren javítani kell, nem ellehetetleníteni azt. Az egészségügyi biztosító és a kormány feladata megtalálni az egészségügy működéséhez szükséges finanszírozást. Az SzKT-n létrehozták az egészségügyi albizottságot, melynek feladata a betegbiztonság, az egészségügyi intézmények, járóbeteg-rendelők és családorvosi rendelők fenntarthatóságával foglalkozni.
Irodalom kategóriában Király László költő, író, műfordító, képzőművészet kategóriában Bede Kincső fotográfus, előadóművészet kategóriában pedig Sebestyén Aba színművész, rendező kapta idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
A tizenkettedik alkalommal megtartott gálán azokat az alkotókat, művészeket ismerték el, akik irodalom, képzőművészet vagy előadóművészet kategóriában kiemelt módon járulnak hozzá az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez.
Romániában több mint 42 000 elektromos autót van, miután tavaly mintegy 16 000 ilyen típusú járművet vettek nyilvántartásba. Az ország nagyvárosaiban kiépített töltőhálózat jelenleg 5000 töltőállomással rendelkezik.
A lakosság körében a legnépszerűbb környezetkímélő autónak a Dacia Spring bizonyul, amiből csupán az elmúlt évben 7000 darabot írattak forgalomba. Ezt követi a Tesla, amelynek két modellje foglalja el a második és a harmadik helyet a ranglistán.
Az Országos Pénzügyi Felügyelet jóváhagyta a kötelező biztosítás kiszámításának új módszerét a magas kockázatot jelentő magán és jogi személyek esetében, akik 16 tonnánál nagyobb összsúlyú gépkocsikkal rendelkeznek. Az ajánlott biztosítási díj nem haladhatja meg a 9 ezer lejt a B0 osztályú gépkocsi vezetőknél.
Mint ismert, a kormány csütörtökön hagyta jóvá a gazdák és fuvarozók képviselőivel egyeztetett első intézkedéscsomagot. Ennek értelmében hektáronként 100 eurós közvetlen támogatást nyújtanak az ukrajnai háború okozta veszteségek kompenzálására, illetve megadták a traktorvezetési jogot a B és B1 kategóriájú gépkocsi vezetői engedéllyel rendelkező személyeknek. A fuvarozók kéréseit illetően szabályozták a kamionok súlyellenőrzésének bizonyos részleteit, a gépkocsik rendszeres műszaki vizsgálatával és a gépkocsivezetők szakmai elismerésével kapcsolatos kérdéseket.
Romániában a termelők és a kamionosok már másfél hete tüntetnek, alacsonyabb adókat és igazságosabb támogatásokat követelve. A bukaresti kormánnyal a múlt hét elején folytatott kezdeti tárgyalásaik kudarcba fulladtak, így a tiltakozások folytatódnak. A gazdák felháborodásának oka a nehézgépek biztosításának növekvő költségei és a külföldi cégek előnye.
Németországban is tüntetések vannak, tegnap Berlinben a gazdák csatlakoztak az ökoaktivistákhoz. Együtt alkotják az „Elegünk van!” szövetséget. A gazdák állításuk szerint teljes mértékben támogatják a környezetbarát, génmódosítás-mentes gazdálkodást, de ehhez megfelelő reformokra van szükségük -hangsúlyozzák.
Dél-Franciaországban az elmúlt napok tömegtüntetései arra kényszerítették a kormányt, hogy foglalkozzon a gazdák ügyeivel. A miniszterelnök holnap találkozik a mezőgazdasági termelők szakszervezetének elnökével. A francia gazdák szerint a hatóságok ökológiai átállási politikája versenyképtelenné teszi a francia termelőket, amitől a gazdaságok nemcsak veszteségesek lesznek, de arra is kényszerülnek, hogy külföldről vásároljanak élelmiszereket – olyan országokból, ahol a környezetvédelem gyengébb lábakon áll, mint Franciaországban.(Euronews)
