A Nemzeti Liberális Párt a Mentsétek meg Romániát Szövetség és az RMDSZ vezetősége péntek délelőtt egyeztetett a közös kormányzásról. A Hotnews forrásai szerint az RMDSZ vezetősége eldöntötte, hogy Siegfried Mureșan liberális politikust, az Európai Parlament alelnökét támogatják miniszterelnöknek.
Ugyanakkor a szövetség azzal is egyetértett, hogy kölcsönösen támogatják az ellenzék és a szociáldemokraták kisebbségi kormányát, amennyiben a Szociáldemokrata Párt megszavazza a PNL-USR-UDMR kormányt, amelyet jövő tavasszal váltana a szociáldemokrata kisebbségi kormány. A szociáldemokraták Sorin Grindeanut javasolták miniszerelnöknek. Sorin Grindeanu bírálta a Mentsétek meg Romániát Szövetséget, amiért szerinte újabb feltételekkel akadályozza a kormányalakítást. Grindeanu úgy véli, ha az USR nem támogat egy szociáldemokrata miniszterelnök vezette kormányt, a kabinet az ő szavazataik nélkül is megalakulhat.
Röviddel adásunk előtt közölték, hogy Nicușor Dan államfő pénteken 18 órára a Cotroceni-palotába hívta a nyugat-párti politikai alakulatok vezetőit.
Románia ad otthont a keleti szárny országai következő csúcstalálkozójának 2027 elején – jelentette be Nicușor Dan államfő a gdanski Helsinki-formátum találkozóján.
Az elnök elmondta: a résztvevő országok közös biztonsági fenyegetésnek tekintik Oroszországot, és megerősítették további támogatásukat Ukrajna mellett. Egyetértettek abban is, hogy növelni kell a védelmi kiadásokat, valamint szorosabb együttműködésre van szükség az Európai Unió és a NATO között Európa biztonságának megerősítése érdekében.
Rekordösszegű, több mint 10 milliárd euró uniós forrást hívott le Románia az elmúlt egy évben – jelentette be Dragoș Pîslaru ügyvivő beruházási miniszter.
Elmondása szerint ezzel az ország az Európai Unió második legeredményesebb tagállamává lépett elő az uniós támogatások lehívásában. A miniszter szerint az uniós forrásokból finanszírozott beruházások ma már az állami fejlesztések több mint háromnegyedét teszik ki, és fontos szerepet játszanak a költségvetési hiány csökkentésében.
Május végére a GDP 1,75 százalékára csökkent Románia költségvetési hiánya, szemben a tavaly májusi 3,35 százalékkal – közölte a pénzügyminisztérium.
Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter szerint a hiány mérséklését nem a beruházások visszafogásával, hanem a kiadások szigorúbb ellenőrzésével és az uniós források hatékonyabb felhasználásával sikerült elérni. Ugyanakkor figyelmeztetett: az év második fele továbbra is komoly kihívásokat tartogat. Az első öt hónapban a költségvetési bevételek 9,2 százalékkal nőttek, miközben a kiadások 1,5 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. Április végén 1,17 százalék volt a költségvetési hiány.
A Nemzeti Liberális Párt a Mentsétek meg Romániát Szövetség és az RMDSZ vezetősége péntek délelőtt egyeztetett a közös kormányzásról. A Hotnews forrásai szerint az RMDSZ vezetősége eldöntötte, hogy Siegfried Mureșan liberális politikust, az Európai Parlament alelnökét támogatják miniszterelnöknek.
Ugyanakkor a szövetség azzal is egyetértett, hogy kölcsönösen támogatják az ellenzék és a szociáldemokraták kisebbségi kormányát, amennyiben a Szociáldemokrata Párt megszavazza a PNL-USR-UDMR kormányt, amelyet jövő tavasszal váltana a szociáldemokrata kisebbségi kormány. A szociáldemokraták Sorin Grindeanut javasolták miniszerelnöknek. Sorin Grindeanu bírálta a Mentsétek meg Romániát Szövetséget, amiért szerinte újabb feltételekkel akadályozza a kormányalakítást. Grindeanu úgy véli, ha az USR nem támogat egy szociáldemokrata miniszterelnök vezette kormányt, a kabinet az ő szavazataik nélkül is megalakulhat.
Röviddel adásunk előtt közölték, hogy Nicușor Dan államfő pénteken 18 órára a Cotroceni-palotába hívta a nyugat-párti politikai alakulatok vezetőit.
A radikális telepes politikus, Itamar Bengvír nemzetbiztonsági miniszter által kezdeményezett törvényjavaslatra 62 képviselő szavazott igennel, köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnök, 48…
A Közel-Keleten zajló konfliktus elhúzódása súlyos gazdasági következményekkel járhat – erre figyelmeztet Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója. Szerinte…
A román kormány Fenntartható Fejlődésének Főosztálya konferenciát szervez ma koradélután Bukarestben arról, hogy Románia hogyan tudja hatékonyabban felhasználni a külföldi,…
Az USA elkötelezettsége „megingathatatlan” a NATO-szerződés kollektív védelemre vonatkozó 5. cikkelye mellett – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagykövete,…
Kedves hallgatóink, karbantartási munkálatok miatt szerdán, április elsején szünetel a Bukaresti Rádió adása a nagyszebeni adótorony körzetében, a középhullámú 1593-kHz-es…
A kormány várhatóan újabb három hónappal meghosszabbítja az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének plafonját. A jelenlegi szabályozás holnap, szerdán járna le, ezért…
Ilie Bolojan figyelmeztetett: politikai válság alakulhat ki, miután a PSD országos konzultációt indított az ő leváltásáról. A kormányfő kijelentette: nincs…
A radikális telepes politikus, Itamar Bengvír nemzetbiztonsági miniszter által kezdeményezett törvényjavaslatra 62 képviselő szavazott igennel, köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnök, 48 pedig ellenezte.
A törvényjavaslat értelmében az izraeli büntetőbíróságok halálbüntetést vagy életfogytiglani szabadságvesztést szabhatnak ki bárkire, aki szerintük „szándékosan a halálát okozza vagy kárt okoz egy izraeli lakosnak Izrael állam eltörlése céljából”.
A törvényt a nemzetközi közösség és jogvédő csoportok élesen elítélték diszkriminatív jellege miatt. A jogszabály azért is aggályos, mert az Izrael által megszállt Ciszjordániában élő palesztinokra is vonatkozik, noha a terület kívül esik az izraeli bíróságok joghatóságán.
A Polgárjogi Egyesület nevű jogvédő szervezet beadvánnyal fordult a legfelsőbb bírósághoz.
A Közel-Keleten zajló konfliktus elhúzódása súlyos gazdasági következményekkel járhat – erre figyelmeztet Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója. Szerinte a bizonytalan nemzetközi helyzet könnyen felhajthatja az energiaárakat, ami újabb inflációs nyomást jelentene a román gazdaság számára is.
A The Economist csoport által szervezett bukaresti kerekasztalbeszélgetésen Isărescu úgy fogalmazott: a jelenlegi környezetben a pénzpiacok kockázatkerülése nő, és ez lassíthatja a gazdasági növekedést. A jegybank ezért továbbra is óvatos monetáris politikát folytat, és figyeli a konfliktus hatásait az energia- és nyersanyagpiacokra.
A román kormány Fenntartható Fejlődésének Főosztálya konferenciát szervez ma koradélután Bukarestben arról, hogy Románia hogyan tudja hatékonyabban felhasználni a külföldi, főként európai uniós pénzeket, és ezek hogyan járulhatnak hozzá még jobban Románia fenntartható fejlődéséhez. A konferencián résztvesz Roxana Mînzatu, az Európai Bizottság alelnöke, a szociális jogok, készségek, minőségi munkahelyek és képzések uniós biztosa, Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes és Dragoș Pîslaru, az európai beruházások minisztere.
A konferencia előtt Borbély László államtanácsos, a Fenntartható Fejlődés Főosztályának vezetője a Bukaresti Rádiónak elmondta: Románia jelenleg tárgyal az Európai Unióval arról, hogy a 2028-2034-es uniós költségvetési ciklusban milyen szempontok érvényesüljenek. A konferencia célja az, hogy a következő időszakban a fenntartható fejlődési szakemberek a központi és helyi közigazgatásból még jobban figyelembe vegyék a fenntartható fejlődési szempontokat, és olyan projektekre kérjenek uniós támogatásokat, amelyek hozzájárulnak a körkörös gazdaság kiépítéséhez.
Arra a kérdésünkre, hogy a 2014 és 2020 közötti átvizsgált projektek mennyire vették figyelembe a fenntartható fejlődési szempontokat, Borbély László elmondta, a cél az, hogy regionális, megyei szinten is minél jobban érvényesüljenek a fenntartható fejlődési szempontok. Ismét Borbély Lászlót hallják.
Az idei első két hónapban 8,4 százalékkal kevesebb, összesen 4154 lakóépület‑engedélyt adtak ki – közölte a Statisztikai Hivatal. A visszaesés a legtöbb fejlesztési régiót érinti, mindössze kettő képez kivételt: Dél‑Munténia és Dél‑Nyugat Olténia.
Februárban ugyanakkor élénkülés látszik: az előző hónaphoz képest 35 százalékkal több engedélyt adtak ki. A kérelmek közel 70 százaléka vidéki településekre vonatkozott.
Az USA elkötelezettsége „megingathatatlan” a NATO-szerződés kollektív védelemre vonatkozó 5. cikkelye mellett – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, aki nemrégiben foglalta el állomáshelyét Romániában. Darryl Nirenberg az Agerpresnek adott interjúban hangsúlyozta: Románia túlteljesíti a 2%-os védelmi kiadási célt, és támogatja a 5%-os költési célkitűzést is.
A nagykövet stratégiai jelentőségűnek nevezte az amerikai csapatok romániai jelenlétét. Hangsúlyozta: Románia és az USA partnersége soha nem volt olyan erős és fontos, mint most; Románia kulcsszerepet játszik a Fekete-tenger térségében és a NATO keleti szárnyán.
A diplomata hozzávetőleges időpontot sem adott arra vonatkozóan, hogy Románia mikor csatlakozhat az amerikai vízummentességi programhoz, ha egyáltalán. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kiváló katonai együttműködés mellett Washington a gazdasági kapcsolatok erősítését is fontosnak tartja; jelentős amerikai beruházások érkeznek az energia, a kritikus ásványok és a technológia terén.
Kedves hallgatóink, karbantartási munkálatok miatt szerdán, április elsején szünetel a Bukaresti Rádió adása a nagyszebeni adótorony körzetében, a középhullámú 1593-kHz-es frekvencián. Április 2-án, ugyancsak karbantartás miatt nem lesz fogható műsorunk a nemeszsuki és a bukaresti adótornyok körzetében, a 909 és a 603 kHz-es frekvencián.
A kormány várhatóan újabb három hónappal meghosszabbítja az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének plafonját. A jelenlegi szabályozás holnap, szerdán járna le, ezért a kabinet egy rendkívüli ülésen – várhatóan még ma – dönt az intézkedés folytatásáról.
A plafon 2023 óta van érvényben, és célja, hogy fékezze az élelmiszer-inflációt, valamint védje a lakosság vásárlóerejét. A kormány szerint a lépés különösen fontos most, amikor az üzemanyagárak ismét emelkednek, és ez további drágulást okozhatna a boltokban.
A szabályozás több alapvető termékre vonatkozik, köztük a kenyérre, a tejre, a tojásra, a lisztre és a kukoricalisztre. A koalíció már korábban jelezte: támogatja a hosszabbítást, hogy stabilizálják az árakat a következő hónapokban is.
Az államfő szerint a koalíció jelenleg működőképes az ország adminisztratív ügyeinek intézésében. Nicuşor Dan elmondta, hogy az elmúlt napokban mind a négy kormányzó párt vezetőjével beszélt. Úgy vélte: nem képzelhető el stabil, Európa‑párti kormány PSD nélkül.
Hangsúlyozta, hogy a pártok közötti nyilvános politikai támadások régóta megszokottak, de amikor konkrét intézkedésekről van szó – például az üzemanyag‑jövedéki adó ügyében –, a koalíciós partnerek együttműködnek. Szerinte ez a „politikai játék” és a „közigazgatási működés” sajátos keveréke, de az utóbbi rész jól funkcionál.
Ami Ilie Bolojan miniszterelnök esetleges leváltását illeti, az államfő kerülte az egyenes választ, és nem kommentálta a kérdést.
Ilie Bolojan figyelmeztetett: politikai válság alakulhat ki, miután a PSD országos konzultációt indított az ő leváltásáról. A kormányfő kijelentette: nincs energiája kezelni a továbbiakban a Sorin Grindeanu és más PSD‑vezetők részéről érkező támadásokat.
Hozzátette: akik a válságot előidézik, vállalniuk kell a következményeket, mert Románia nem engedhet meg magának egy politikai krízist is – a költségvetési és nemzetközi válságok közepette.
A PSD helyi szervezeteinek többsége Bolojan menesztését támogatja – erősítette meg Sorin Grindeanu. Szerinte senki nem akarja, hogy a koalíció ugyanebben a felállásban folytassa, bár a párt továbbra is egy Európa-barát kormányzás mellett elkötelezett.
Első lépésként a dízel kerül fókuszba, mert ezen a területen volt a legnagyobb drágulás, és a román fogyasztás több mint 70%-át ez teszi ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a jövedéki adó csökkentése közvetlenül mérsékelheti az üzemanyagárakat, gyorsabban és egyszerűbben kivitelezhető, mint az áfacsökkentés, kevésbé ütközik EU‑s jogi akadályokba. Ugyanakkor a jövedéki adó mérséklése jelentős bevételkiesést okozhat, ezért a kormány óvatosan mérlegel.
A kabinet a következő napokban jelenti be a csökkentés pontos mértékét, az intézkedés ütemezését, és azt, hogy milyen kiegészítő lépésekre lehet szükség a költségvetési egyensúly fenntartásához.
Személyesen közlik a diákokkal és nem függesztik ki a próba képességi vizsgán elért eredményeket - közölte az Oktatásügyi Minisztérium.
Idén nem minden iskolában szervezték meg ezt a vizsgát, miután a szakszervezetek távolmaradásra szólították fel a tanárokat tiltakozásul a kormány megszorító intézkedései miatt. A vizsgát az oktatási intézmények 97,8 százalékában megszervezték, 104 iskolában pedig nem. Az országos képességi vizsgát június 22-26 között tartják.
A gyártó-fogyasztók lettek a második legnagyobb energia termelők Romániában - közölte a Gyártó-fogyasztók és Energiaügyi Közösségek Egyesülete.
A szervezet szerint a gyártó-fogyasztóknál van a második legnagyobb üzembe helyezett termelési kapacitás, 2,2 milliárd eurót meghaladó magán beruházásoknak köszönhetően. Jelenleg az országban több mint 300 ezer ilyen egység működik, amelyek tárolási kapacitása 800 megawatt, de ennél sokkal többet, óránként mintegy 4,4 terawatt áramot termelnek évente, ami meghaladja az állam tárolási kapacitását. A gyártó-fogyasztók köre tovább bővül, de a törvények a szolgáltatóknak kedveznek, ezért két év is eltelhet, amíg a gyártó-fogyasztók megkapják a leadott energia ellenértékét. Az egyesület szerint Románia az egyedüli európai ország, amely ezzel a helyzettel szembesül.
A radikális telepes politikus, Itamar Bengvír nemzetbiztonsági miniszter által kezdeményezett törvényjavaslatra 62 képviselő szavazott igennel, köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnök, 48 pedig ellenezte.
A törvényjavaslat értelmében az izraeli büntetőbíróságok halálbüntetést vagy életfogytiglani szabadságvesztést szabhatnak ki bárkire, aki szerintük „szándékosan a halálát okozza vagy kárt okoz egy izraeli lakosnak Izrael állam eltörlése céljából”.
A törvényt a nemzetközi közösség és jogvédő csoportok élesen elítélték diszkriminatív jellege miatt. A jogszabály azért is aggályos, mert az Izrael által megszállt Ciszjordániában élő palesztinokra is vonatkozik, noha a terület kívül esik az izraeli bíróságok joghatóságán.
A Polgárjogi Egyesület nevű jogvédő szervezet beadvánnyal fordult a legfelsőbb bírósághoz.
