Ilie Bolojan ideiglenes kormányfő reményét fejezte ki, hogy Románia megőrzi jelenlegi hitelminősítését a közelgő értékelés során. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mielőbb teljes jogkörű kormányra van szükség, amely folytatja az állami kiadások csökkentését.
Ilie Bolojan a 2028-as választásokra is kitért, megjegyezve, hogy már most megjelentek kampányjellegű nyilatkozatok a béremelésekről és az állami szektorban történő létszámfelvételi korlátozások feloldásáról. A miniszterelnök kiemelte, hogy Románia egy év alatt jelentősen csökkentette a korábban 9,3 tized százalékos költségvetési hiányt. Hozzátette, az intézkedések társadalmi erőfeszítésekkel jártak, továbbá köszönetet mondott a román állampolgároknak, hogy megértették a helyzet súlyosságát.
Már négy éve a közlekedési minisztériumnál van egy olyan projekt, amely megvalósulása esetén megakadályozhatta volna a Duna vízhozamának csökkenésével kapcsolatos problémákat Romániában - jelentette ki tegnap Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A kormányülés végén tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, ha a projekt megvalósult volna, jelentősen megnőtt volna az Öreg-Duna vízhozama, és a vízszint is jelentősen magasabb lenne jelenleg Cernavodánál, ahol az atomerőmű reaktorának hűtésére használják a folyam vizét. Hozzátette, felkérte Radu Miruță ügyvivő közlekedési minisztert, hogy sürgősen frissítse a projekthez kapcsolódó összes adatot. Ilie Bolojan nyomatékosította ugyanakkor, hogy Romániát nem fenyegeti az általános áramkimaradás.
Az egységes bértörvény tervezete bármikor benyújtható a parlamentbe - jelentette ki az ügyvivő miniszterelnök az RFI ma reggeli adásában.
Hozzátette, a tényleges benyújtáshoz azonban olyan megállapodás szükséges, ami biztosítja a jogszabály-tervezet elfogadását és a nyilvánosan folyó felelőtlen nyilatkozatok miatt egyelőre nem sikerült a tárgyalásokat lezárni. Elmondta, vannak olyan állami intézmények, ahol nagyon magasak a bérek, esetükben nem lesz növekedés, de másoknál 15-20 százalékos béremelkedést irányoz elő a tervezet, méltányosabb bérezést vezet be a közszférában. Bolojan hangsúlyozta, a szakszervezetekkel már többször konzultált a Munkaügyi minisztérium jelenlegi vezetője, de ezt kellett volna tenniük az előző minisztereknek is, akiknek négy év állt rendelkezésükre, hogy előkészítsék a törvényt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új bértörvény figyelembe veszi Románia pénzügyi képességét, mennyit tud bérekre fordítani. Az ügyvivő kormányfő példaként említette a családot, amely csak a rendelkezésére álló pénzt tudja elkölteni, nem azt amit szeretne, de nincs neki, mert ez utóbbi esetben adósságokba bonyolodik és egy adott pillanatban ház nélkül marad - érzékeltette az ország helyzetét Ilie Bolojan az RFI ma reggeli műsorában.
Közös bérjavaslatot nyújtott be a Sanitas és a Solidaritatea Sanitară a munkaügyi és az egészségügyi minisztériumnak.
A két szakszervezeti szövetség azt kéri, hogy javaslatcsomagjuk teljes egészében kerüljön be a közalkalmazottak új bértörvényébe. Arra is figyelmeztetnek, hogy ha a lényeges rendelkezéseket módosítják, közös tiltakozó akciókat szerveznek.
Ilie Bolojan ideiglenes kormányfő reményét fejezte ki, hogy Románia megőrzi jelenlegi hitelminősítését a közelgő értékelés során. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mielőbb teljes jogkörű kormányra van szükség, amely folytatja az állami kiadások csökkentését.
Ilie Bolojan a 2028-as választásokra is kitért, megjegyezve, hogy már most megjelentek kampányjellegű nyilatkozatok a béremelésekről és az állami szektorban történő létszámfelvételi korlátozások feloldásáról. A miniszterelnök kiemelte, hogy Románia egy év alatt jelentősen csökkentette a korábban 9,3 tized százalékos költségvetési hiányt. Hozzátette, az intézkedések társadalmi erőfeszítésekkel jártak, továbbá köszönetet mondott a román állampolgároknak, hogy megértették a helyzet súlyosságát.
Washington sürgősen információkat gyűjt a Gázai övezet északi részén történt incidensről, amikor helyi egészségügyi források szerint humanitárius segélyre váró több…
Gyűlnek az emberek a dél-nyugat moszkvai Mariino templomba, ahol moszkvai idő szerint 14 órakor kezdődik Alekszej Navalnij ellenzéki politikus gyászmiséje, a temetés két órával később lesz a moszkvai Boriszov temetőben.
Holnap este 6 órakor szintén a fővárosban, és ugyancsak a a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ közreműködésével nyílik meg a Dimitrie Leonida Műszaki Múzeumban…
Polifónia tegnap és ma – címel kamaraestre kerül sor ma este 7 órától Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ székházában. Stan Katalin…
A Környezetvédelmi Alap Igazgatósága idén 9,3 milliárd lejes költségvetés fölött rendelkezik, ebből egy milliárd lejt a Plusz roncsautópogram finanszírozására fordít…
„Tudjad azt […], mi nagy ára minden / Legkisebb percnek, s takarékos óva / Töltsed idődet.” Ez az idézet az 1750. február 24-én, az akkor még Torontál vármegyéhez tartozó Nagyszentmiklósón született Révai Miklós nyelvésztől, egyetemi tanártól, a magyar történeti nyelvészet megalapítójától származik. Több forrás szerint is ő volt az ötletgazdája a helyesírás, illetve a nyelvtudós szavunknak.
Várhatóan a tavasz folyamán a háztartási gépek roncsprogramja folytatódni fog, ezúttal pedig a régi kályhák lecserélésére nyílik lehetőség – jelentette be a tegnapi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján…
Washington sürgősen információkat gyűjt a Gázai övezet északi részén történt incidensről, amikor helyi egészségügyi források szerint humanitárius segélyre váró több mint száz palesztin vesztette életét izraeli erők támadásában- jelentette ki tegnap Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Palesztin egészségügyi források szerint a Gázaváros határában történt incidensben legkevesebb 112-en vesztették életüket és több mint 280-an megsebesültek.
Gyűlnek az emberek a dél-nyugat moszkvai Mariino templomba, ahol moszkvai idő szerint 14 órakor kezdődik Alekszej Navalnij ellenzéki politikus gyászmiséje, a temetés két órával később lesz a moszkvai Boriszov temetőben.
A Meduza online kiadvány szerint a temetésre érkezők vaskerítésekkel elhatárolt útvonalon juthatnak be a templomba. A szertartások megtörténhet, hogy később kezdődnek, mert a rokonoknak még nem adták ki Alekszej Navalnij holttestét - közölte Navalnij szóvivője az X hálózaton.
Az Európai Parlament új szabályt fogadott el a politikai hirdetések átláthatóságáról, hogy segítse a hamis információk és a külföldi beavatkozás elleni küzdelmet.
Az új szabály értelmében a politikai hirdetéseket egyértelműen fel kell majd tüntetni. Az állampolgárok, a hatóságok és az újságírók könnyen tájékozódhatnak majd arról, hogy ki fizeti és mennyibe került a hirdetés, illetve melyik választáshoz vagy népszavazáshoz kapcsolódik. Az összes politikai hirdetést és a kapcsolódó információkat nyilvános online adattárban fogják tárolni. Az európai demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozás korlátozása érdekében a választásokat vagy népszavazásokat megelőző 3 hónapos időszakban tilos lesz hirdetéseket az EU-n kívülről finanszírozni.(euronews.hu)
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az Európai Uniónak "fel kell turbóznia" védelmi ipari kapacitását a következő öt évben, hogy szembenézzen az Oroszország felől érkező fenyegetéssel - hangzott el az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
A katonai felszerelések közös beszerzése kulcsfontosságú pontja annak az európai ipari védelmi stratégiának, amelyet a következő hetekben mutat be.
Időközben sor került az Európai Unió közös katonai védelmi rendszerének első jelentős akciójára. Az EU a múlt héten aktiválta saját Vörös-tengeri védelmi és csapásmérő rendszerét, amelynek első szereplője egy német hadihajó. A Hessen cirkáló kedd este csapott le ellenséges célpontokra Jemenben, miután elhárította két húti drón támadását.
Az elmúlt hónapokban az Irán által támogatott jemeni (húszi) lázadók a kereskedelmi hajók után ezúttal a tengeralatti kommunikációs kábeleket célozták meg. A támadások az Európát Ázsiával összekötő víz alatti kábeleket érték, ami komoly zavart okozott a két kontinens közti kommunikációban. A legnagyobb károkat az Arab-Öböl-menti országok, India és Kína szenvedik el.(euronews.hu)
Több mint 40 ország mintegy 2000 küldöttje, köztük az Európai Bizottság elnöke, az Európai Parlament elnöke, állam- és kormányfők, pártelnökök és európai biztosok vesznek részt az Európai Néppárt (EPP) jövő heti bukaresti kongresszusán – tájékoztat az Agerpres.
A politikai rendezvényt a Romexpo kiállítási központban tartják március 6-én és 7-én. Az Európai Néppárt kongresszusának legfontosabb napirendi pontja az európai parlamenti választásokra való felkészülés és stratégia. A rendezvény házigazdája a Nemzeti Liberális Párt. Az EPP 2012 októberében is Bukarestben tartotta a kongresszusát.
Holnap este 6 órakor szintén a fővárosban, és ugyancsak a a Liszt Intézet - Magyar Kulturális Központ közreműködésével nyílik meg a Dimitrie Leonida Műszaki Múzeumban a Hosszújáratban - Gőzhajó-járatok Pest és a Duna-delta közöttnevű kiállítás.
Az elmúlt években a a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeummal közösen a Liszt Intézet több kiállítást mutatott be Bukarestben és más romániai helyszíneken, amelyek a magyar közlekedés történelmének sarkalatos pontjait, illetve a romániai területekhez kapcsolódó eseményeit elevenítették fel.
A Hosszújáratban kiállítás Pest és a Duna-delta között közlekedő gőzhajó-járatok történetét mutatja be 1830-tól egészen 1990-ig.A kiállítás három tematikus, de kronologikus egységben épül fel a következő alcímek mentén: Korlátok lebontása, kapcsolatok kiépítése; A megszakítottság dinamikái; Szocialista különutasság, szocialista testvériség.
A tárlaton az archív felvételek mellett korabeli térképeket, menetrendeket, hajómodelleket és rövid filmhíradókat is megtekinthetnek. A kiállítás Bukarestben 2024. április 30-ig látogatható, ezt követően Szörényváron, Galacon és Tulceán nézhetik meg az érdeklődők.
Polifónia tegnap és ma – címel kamaraestre kerül sor ma este 7 órától Bukarestben a Liszt Intézet - Magyar Kulturális Központ székházában.
Stan Katalin zenekritikus a februári alkalomra tematikus hangversenyt tűzött a Stan Katalin Kulturális Egyesület által támogatott fiatal tehetségek koncertsorozat műsorára. A Polifónia tegnap és ma című kamaraest fellépői a bukaresti George Enescu Zeneművészeti Szakközépiskola azon diákjai, akik Tulván Gizella tanárnő zongorakíséret osztályába járnak. Műsorukon barokk és kortárs hangszeres művek szerepelnek, melyek közös nevezője a többszólamú szerkezet.
Az idén több mint 1200 iskolát vonnak be az Egészséges étkezés elnevezésű országos programba, amelynek keretében a diákok naponta ingyen egy meleg ebédet vagy élelmiszercsomagot kapnak – jelentette be tegnap a miniszterelnök.
A kormányülés elején nyilatkozó Marcel Ciolacu elmondta, hogy a kabinet jóváhagyni készül a programba bevont iskolák listáját. „Több mint 450 ezer gyermek kap ingyen egy meleg ebédet vagy élelmiszercsomagot tanítási napokon. Idén a program finanszírozására összesen több mint egymilliárd lejt utalunk ki” – számolt be Ciolacu, aki szerint a diákok étkeztetése hozzájárul az iskolaelhagyás jelenségének csökkentéséhez is.
A Környezetvédelmi Alap Igazgatósága idén 9,3 milliárd lejes költségvetés fölött rendelkezik, ebből egy milliárd lejt a Plusz roncsautópogram finanszírozására fordít az intézmény – számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Mircea Fechet.
A környezetvédelmi miniszter elmondta, hogy a Zöldház programra kétmilliárd lejt, a kályhák roncsprogramjára félmilliárd lejt, a mezőgazdasági gépek roncsprogramjára szintén félmilliárd lejt, az iskolai Zöld hét megszervezésére szintén elkülönítenek pénzt a költségvetésből. Fechet közölte azt is, hogy a jogi huzavonák miatt korábban leállított, majd újraindított tavalyi Zöldház program sikeres pályázóinak teljes listáját is közölni fogja a hatóság, amint megjelenik az intézmény költségvetését jóváhagyó kormányhatározat a Hivatalos Közlönyben. Ezután pedig elindítják az idei évre szóló Zöldház programot is.
A miniszter tájékoztatása szerint 2024-2027 között kártalanítja az állam a védett természeti területeken található erdők tulajdonosait. Egymilliárd lejt irányoztak elő erre a célra, amiből idén 191 millió lejt fizetnek ki mintegy 1300 erdőtulajdonosoknak.
„Tudjad azt […], mi nagy ára minden / Legkisebb percnek, s takarékos óva / Töltsed idődet.” Ez az idézet az 1750. február 24-én, az akkor még Torontál vármegyéhez tartozó Nagyszentmiklósón született Révai Miklós nyelvésztől, egyetemi tanártól, a magyar történeti nyelvészet megalapítójától származik. Több forrás szerint is ő volt az ötletgazdája a helyesírás, illetve a nyelvtudós szavunknak.
Elveit, főként helyesírási nézeteit sokan ellenezték, többek között Verseghy Ferenc költő, műfordító és nyelvész. Kettejük tábora között alakult ki az úgynevezett jottista–ypszilonista háború, amely során a j és a ly használatáról vitáztak a legtöbbet. A jottisták, élükön Révaival a szóelemző írásmódot javasolták, míg Verseghy és követői a kiejtés szerinti írásmódot, végül a jelenleg is élő szóelemző elv győzött.
Mit jelent ez pontosan? „A magyar helyesírás a szóelemző írásmód érvényesítésével biztosítja azt, hogy a toldalékos szavakban mind a szótő, mind a toldalék, az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket úgy sorakoztatjuk egymás mellé, ahogyan külön-külön ejtve hangzanának” – olvasható A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásában.
Mikor kell nagyon figyelnünk? Ha a „szó egészét másként mondjuk ki, mint a szóelemeket külön-külön”. A kertje, a néztük, valamint a község kiváló példa erre. Bár még hosszasan lehetne boncolgatni a szóelemző írásmódot, inkább visszamegyek az időben egészen 1780-ig, amikor megjelent Révai Miklós A magyar nyelvnek helyes írása és kimondása felől kettős tanulság, avagy ortográfia című könyve, amely helyesírási tudnivalókat és kiejtési szabályokat tartalmaz. Most az időgép 1802-be repít, amikor Révai Miklós a pesti egyetemen megkapta a magyar nyelv tanszékét. Egy évvel később rá kellett döbbennie, hogy az intézményben nincs kellő hatása a munkásságának. Pintér Jenő Magyar irodalomtörténet című könyvében ez olvasható arról az időszakról: „A mindenféle nemzetiségű egyetemi tanárok megvetik a magyar katedrát, a magyar nyelvi és irodalmi órák hallgatása nem kötelező az ifjúságra, a hallgatók száma fölötte csekély. A képtelen helyzet javítására azt kéri a helytartótanácstól, hogy tárgyát helyezzék át a filozófiai karból a jogi karba s tegyék minden ifjú számára kötelező tantárggyá. Most úgy áll a helyzet, írja, hogy egy diplomás ember kikerülhet az életbe anélkül, hogy akár a gimnáziumban, akár az egyetemen csak egy magyar órát is hallgatott volna.” Révai Miklós öt évvel később, 1807. április 1-jén hunyt el Pesten.
Várhatóan a tavasz folyamán a háztartási gépek roncsprogramja folytatódni fog, ezúttal pedig a régi kályhák lecserélésére nyílik lehetőség – jelentette be a tegnapi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Mircea Fechet még január közepén bejelentette, hogy a környezetvédelmi minisztérium kísérleti jelleggel, 500 millió lejes költségvetésből gazdálkodva beindítaná a a kályhák roncsprogramját.
Az előző évekhez képest korábban, már január végén-február elején elfogadta az idei költségvetést az Arad Megyei Tanács.
A magyar érdekvédelmi szövetség, az RMDSZ javaslatára megemelték a kulturális és közösségi rendezvényekre szánt, illetve az egyházak által templomfelújításokra fordítható keretet, amelyekből mintegy 10 százalékot úgymond alanyi jogon a magyar közösség, illetve a magyar történelmi egyházak használhatnak fel. A helyi önkormányzatoknak költségvetés-kiegészítésként folyósított, és infrastrukturális fejlesztésekre használható összegekből is kaptak a magyarok által jelentős számban lakott települések, vagy az RMDSZ-es elöljárók által vezetett önkormányzatok. Péró Tamás RMDSZ-es megyei tanácsos szerint az előző ciklusokban megalapozott jó együttműködésnek köszönhetően sikerült elérni ezt az eredményt, mert a mostani mandátumban a Nemzeti Liberális Párti többséggel rendelkezik a megyei képviselő-testületben, így nincs is szüksége a két RMDSZ-es szavazatra a közgyűlésben, vagyis akár félre is seperhetné a magyar kezdeményezéseket, igényeket. Minderről Pataky Lehel Zsoltnak beszélt Péró Tamás, az RMDSZ Arad megyei szervezetének ügyvezető elnöke.
Washington sürgősen információkat gyűjt a Gázai övezet északi részén történt incidensről, amikor helyi egészségügyi források szerint humanitárius segélyre váró több mint száz palesztin vesztette életét izraeli erők támadásában- jelentette ki tegnap Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Palesztin egészségügyi források szerint a Gázaváros határában történt incidensben legkevesebb 112-en vesztették életüket és több mint 280-an megsebesültek.
