A kormány ma sem fogadja el azt a sürgősségi rendeletet, amely válsághelyzetet hirdet a kőolaj- és üzemanyagpiacon, pedig tegnap este még ezt helyezte kilátásba Ilie Bolojan miniszterelnök.
A tervezet célja, hogy védje a lakosságot és a gazdaságot az üzemanyagárak emelkedésének idején. Ennek értelmében korlátoznák a benzin és a dízel árrését az üzemanyag-értékesítés teljes folyamatában, valamint engedélyhez kötnék az exportot. A rendelet hat hónapig lenne érvényben, és szükség esetén meghosszabbítható. A kormány szerint az intézkedések mérsékelhetik az áremelkedést, ugyanakkor nem tudják teljesen ellensúlyozni a nemzetközi piaci hatásokat, amelyek elsősorban a közel-keleti feszültségekhez kapcsolódnak.
Mind az öt reprezentatív szakszervezeti szövetség elutasította a tárgyalásokat a kormánnyal a háromoldalú tanácsban.
Az Országos Szakszervezeti Tömb, az Alfa kartell, a CNSLR-Fraţia, CSDR és a Meridian szakszervezetek a délelőtt közölték a párbeszéd elutasítását, mert szerintük a kormány lekezelően viselkedett a szociális partnerekkel, amikor összehívta a tanács ülését. Az Országos Szakszervezeti Tömb az ülés átütemezését kéri, a másik négy érdekképviselet pedig kirakat tárgyalásról beszél egy kritikus időpontban, amikor az iráni háború instabilitást okoz. A szakszervezeti vezetők ennek ellenére megoldásokat javasoltak a lakosság és a gazdaság energiaválságtól való védelme érdekében. Ezek között szerepel az Oltenia energetikai komplexum újraindítása, a földgáz és az üzemanyag exportjának betiltása, valamint az üzemanyagárak csökkentése a jövedéki adó és az áruforgalmi adó azonnali, drasztikus csökkentésével.
Jelentős leépítések jöhetnek a közszférában – erről beszélt Ilie Bolojan miniszterelnök, aki komoly átalakításokat említett a közigazgatásban. A tervek szerint tízezres nagyságrendben szűnhetnek meg állások a helyi és a központi adminisztrációban.
A kormány célja a bürokrácia csökkentése és a költségvetési kiadások visszaszorítása. A miniszterelnök a stiripesurse.ro portál szerint hangsúlyozta: a változtatások célja egy hatékonyabb állam működtetése, ugyanakkor az intézkedések komoly hatással lehetnek a közszférában dolgozókra. A részletekről és az érintett intézményekről a következő időszakban döntenek.
Feszültség alakult ki a kormánykoalícióban: Ilie Bolojan szerint a Szociáldemokrata Párt megszegte a koalíciós megállapodást, és ezzel kiélezte a kormánypártok közötti konfliktust.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: a kialakult helyzet egyértelműen növeli a politikai feszültséget a koalíción belül. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minden pártnak joga van politikai lépéseket tenni, akár bizalmatlansági indítványt is benyújtani, vagy visszahívni minisztereit. A kormányfő ezzel a Szociáldemokrata Párt lépéseire reagált a kormánykoalíción belül kialakult feszültség miatt.
A kormány ma sem fogadja el azt a sürgősségi rendeletet, amely válsághelyzetet hirdet a kőolaj- és üzemanyagpiacon, pedig tegnap este még ezt helyezte kilátásba Ilie Bolojan miniszterelnök.
A tervezet célja, hogy védje a lakosságot és a gazdaságot az üzemanyagárak emelkedésének idején. Ennek értelmében korlátoznák a benzin és a dízel árrését az üzemanyag-értékesítés teljes folyamatában, valamint engedélyhez kötnék az exportot. A rendelet hat hónapig lenne érvényben, és szükség esetén meghosszabbítható. A kormány szerint az intézkedések mérsékelhetik az áremelkedést, ugyanakkor nem tudják teljesen ellensúlyozni a nemzetközi piaci hatásokat, amelyek elsősorban a közel-keleti feszültségekhez kapcsolódnak.
A liberális világrend korszaka 2025-ben lezárult, és megkezdődött a „nemzetek korszaka” – hangsúlyozta Orbán Viktor magyar miniszterelnök évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatóján…
Venezuela az Egyesült Államokkal való együttműködésre, kiegyensúlyozott és tiszteletteljes kapcsolatok kialakítására törekszik – jelentette ki Delcy Rodriguez, az ország ideiglenes…
Kedd délig érvényes elsőfokú, sárga jelzésű, árvízvédelmi készültséget rendelt el az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) öt megye folyóvizeire.…
Itthon a politikai viták mellett mindenképpen az államháztartás helyzete, illetve az év első hónapjaiban a 2026-os állami és önrkományzati költségvetések…
Az Egyesült Államokban az egyház társadalmi szerepének erősödését vetíti előre több 2025-ös fejlemény, köztük a meggyilkolt konzervatív influenszer, Charlie Kirk…
A június 11. és július 19. között rendezik meg a labdarúgó világbajnokságot, amelynek házigazdája három tengerentúli ország lesz: az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó. Ez lesz az első olyan vb, amelyen 48 csapat fog szerepelni. Szintén premiernek számít, hogy három ország rendezi meg a tornát.
Argentína a címvédő, miután a 2022-es döntőben legyőzte Franciaországot. Románia továbbjutott a pótselejtezőre, ezért március végén fog eldőlni, hogy Mircea Lucescu együttese is ott lesz a tornán vagy újabb négy évet kell várnia.
A román együttesnek nem lesz könnyű feladata, hiszen előbb Törökországot kell legyőznie egyetlen mérkőzésen idegenben, majd a Koszovó és Szlovákia közötti nyertessel kell összecsapniuk szintén egy meccsen.
A magyar válogatott nagyon közel állt ahhoz, hogy továbbjusson a pótselejtezőre, de Marco Rossi együttese hihetetlenül elbaltázta az írek elleni budapesti mérkőzés utolsó perceit, így Magyarország egészen biztosan nem lesz ott a vb-én.
Magyarország legutóbb 1986-ban szerepelt világbajnokságon, Románia pedig 1998-ban.
"
["post_title"]=>
string(82) "Idén lesz az első olyan labdarúgó világbajnokság, amelyen 48 csapat szerepel"
["post_excerpt"]=>
string(73) "Szintén premiernek számít, hogy három ország rendezi meg a tornát. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(75) "iden-lesz-az-elso-olyan-labdarugo-vilagbajnoksag-amelyen-48-csapat-szerepel"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-12-23 10:26:31"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-12-23 08:26:31"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=458172"
["menu_order"]=>
int(233)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3628 (24) {
["ID"]=>
int(458371)
["post_author"]=>
string(3) "234"
["post_date"]=>
string(19) "2026-01-05 17:52:29"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-01-05 15:52:29"
["post_content"]=>
string(2713) "
A liberális világrend korszaka 2025-ben lezárult, és megkezdődött a "nemzetek korszaka" - hangsúlyozta Orbán Viktor magyar miniszterelnök évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatóján ma Budapesten. Orbán Viktor az MTI tudósítása szerint azt mondta, a brüsszeli és a magyar út között kell választania Magyarországnak a 2026-os parlamenti választáson, és az év nagy kérdései közé a háború mellett az energiát és a migrációt sorolta. Leszögezte: mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy egy korszak lezárult a nemzetközi politikában. Donald Trump hivatalba lépése megadta a kegyelemdöfést annak a korszaknak, amelyet liberális világrendnek neveznek, és amelynek a szabályai most már nem érvényesek. A kezdődő új korszakot a miniszterelnök a nemzetek korszakának nevezte, míg magát 2010-től ezen korszak előhírnökének. Hozzátette: 2026 legfontosabb kérdése Európában a háború és béke kérdése, a magyar kormány feladataként pedig azt jelölte meg, hogy Magyarországot távol tartsa a háborús veszélyektől - számolt be a sajtótájékoztatóról az MTI.
Orbán Viktor hangsúlyozta azt is: a nemzetek szuverenitása egyre erősebben függ az energiaellátástól, amely ráadásul a technológiai fejlődés legfontosabb kérdése is. Szólt arról is, hogy a jelenleg hatályos brüsszeli árszabályozás 20 százalékkal növeli az energiaárakat Európában, a készülő következő szabályozás pedig nagyobb áremelkedést hozna. Orbán Viktor 2026 másik nagy kérdéseként a Brüsszel által elfogadott migrációs paktum végrehajtását jelölte meg. A brüsszeli döntés szerint júniustól Magyarországnak egy év alatt 23 ezer kérelem elbírálását kellene lefolytatnia, ez pedig csak akkor lenne lehetséges, ha létrehoznánk egy 10 ezer fős migránstábort - mondta. A magyar kormány álláspontja változatlan: nem veszünk át egyetlen migránst sem, nem építünk menekülttábort, nem változtatjuk meg a határvédelem rendjét és nem leszünk bevándorlóország, nem fogadjuk el, hogy Brüsszel mondja meg, kikkel éljünk együtt - szögezte le.
A kormányfő reális célkitűzésnek nevezte az ország fejlődését egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió legtöbb országában megszorításokat hajtanak végre, és az európai gazdaság lejtmenetben van. Hozzátette, a fejlődéshez pénz kell, ezért a kormány nem fogja odaadni a magyarok pénzét Ukrajnának.
Venezuela az Egyesült Államokkal való együttműködésre, kiegyensúlyozott és tiszteletteljes kapcsolatok kialakítására törekszik - jelentette ki Delcy Rodriguez, az ország ideiglenes államfője a világnak és az Egyesült Államoknak címzett üzenetében a közösségi médiában. Ezt azt követően tette, hogy szombaton az amerikaiak elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét és az Egyesült Államokba szállították, hogy amerikai bíróság elé állítsák.
"Venezuela megerősíti elkötelezettségét a béke és a békés együttélés mellett. Országunk külső fenyegetések nélkül akar élni, olyan környezetben amelynek alapja a tisztelet és nemzetközi együttműködés. Hisszük, hogy a globális békét az egyes nemzeteken belüli béke biztosításával lehet megteremteni" - fogalmazott Rodriguez az üzenetben.
"Elsődleges célunk a kiegyensúlyozott és tiszteletteljes nemzetközi kapcsolatok kialakítása az Egyesült Államok és Venezuela, valamint Venezuela és a régió többi országa között, az egyenlő szuverenitás és a be nem avatkozás elve alapján. Diplomáciánkat a világ többi részével ezek az elvek irányítják" - szögezte le. Az ügyvivő elnök a közleményben a "nemzetközi jog keretein belüli együttműködésre" kérte fel az amerikai kormányt "a közös fejlődésre irányuló együttműködési programban, a tartós közösségi együttélés megerősítése érdekében. Szavait Donald Trump amerikai elnökhöz intézve hangsúlyozta: "népeink és régiónk békét és párbeszédet érdemelnek, nem háborút". Hozzátette: "Mindig is ez volt Nicolás Maduro elnök üzenete, és ez most egész Venezuela üzenete. Ebben a Venezuelában hiszek, és neki szenteltem az életemet. Olyan Venezueláról álmodom, ahol minden jó venezuelai összefoghat" - fogalmazott Rodríguez. "Venezuelának joga van a békére, a fejlődésre, a szuverenitásra és a jövőre" - írta Delcy Rodríguez.
Az Amerikai Egyesült Államok sikeresen végrehajtott egy nagyszabású támadást Venezuela és vezetője, Nicolás Maduro elnök ellen, akit feleségével együtt elfogtak és repülővel elszállítottak az országból. A műveletet az amerikai rendfenntartó szervekkel együttműködésben hajtották végre.
Medvegyev: Jogellenes, de következetes Trump
Jogellenes, de bizonyos mértékben következetes Donald Trump amerikai elnök venezuelai fellépése, mert minden területen hazája érdekeit védi - jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke a TASZSZ hírügynökségnek. "El kell ismerni, hogy Trumptól, magatartásának nyilvánvaló jogellenessége ellenére, bizonyos következetességet nem lehet eltagadni. Csapatával nagyon keményen védi országának nemzeti érdekeit.
Marco Rubio: az Egyesült Államok kész együttműködni a megmaradt venezuelai vezetéssel
Az Egyesült Államok alapvetően kész együttműködni a megmaradt venezuelai vezetéssel azt követően, hogy Nicolás Maduro elnököt amerikai erők egy szombat hajnali művelet során őrizetbe vették. Erről Marco Rubio amerikai külügyminiszter beszélt a CBS News amerikai hírtelevíziónak.
"Mindent a tetteik alapján fogunk megítélni, és meglátjuk, mit tesznek" - hangoztatta a tárcavezető. "Amennyiben nem a megfelelő döntéseket hozzák, úgy az Egyesült Államoknak továbbra is számos befolyásolási lehetősége marad" - fűzte hozzá. Rubio szerint az Egyesült Államok fenntartja a Venezuela elleni olajblokádot a szankciós listán szereplő tankerek tekintetében, ezt használva nyomásgyakorló eszközként a politikai változások előidézésére Venezuelában. Az NBC News hírcsatornának nyilatkozva Rubio azt emelte ki, hogy Washington nem gazdasági érdekekből akarja irányítani a venezuelai olajipart. Mint mondta, az Egyesült Államok elegendő saját olajjal rendelkezik, s inkább arról van szó, hogy Venezuela hatalmas olajkészletei ne maradjanak Washington ellenségeinek ellenőrzése alatt. Kijelentette, hogy Washington nem fogja engedni, hogy Venezuela Kína, Oroszország, Irán, vagy a Hezbollah libanoni síita milícia műveleti központjává válljon. Hangsúlyozta, hogy a természeti erőforrások külső szereplők általi kiaknázását, ahogy az a világ más térségeiben is megfigyelhető, nem fogják megengedni Latin-Amerikában. "Mi élünk itt, és nem fogjuk engedni, hogy a nyugati félteke az Egyesült Államok ellenfelei, konkurensei és riválisai műveleti bázisaként szolgáljon" - hangoztatta. Venezuela becslések szerint a világ legnagyobb olajkészleteivel rendelkezik. Nemzetközi szankciók, rossz gazdálkodás és az elmaradt beruházások miatt a kitermelés jóval elmarad a lehetőségek mögött.
Kína Maduro szabadon bocsátására szólította fel az Egyesült Államokat
Kína felszólította az Egyesült Államokat, hogy haladéktalanul engedje szabadon Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét, Cilia Florest, valamint szüntessen meg minden, a venezuelai kormány megbuktatására irányuló lépést. A pekingi külügyminisztérium szóvivője szerint az amerikai fellépés súlyosan sérti a nemzetközi jogot, az államok közötti kapcsolatok alapelveit és az ENSZ Alapokmányát. Kína egyúttal követeli, hogy Washington garantálja Maduro és felesége személyes biztonságát, és párbeszéd és tárgyalás útján rendezze a konfliktust.
Macron és Merz demokratikus átmenetet szorgalmaz Venezuelában
Emmanuel Macron francia elnök "békés, demokratikus átmenetet" szorgalmazott Venezuelában, ahol véleménye szerint a nép csak örülhet, hogy megszabadult a Maduro-diktatúrától. Friedrich Merz német kancellár úgy fogalmazott: Venezuelának megválasztott legitim kormányra van szüksége. "A hatalmat magához ragadva és az alapvető szabadságjogokat lábbal tiporva Nicolás Maduro súlyosan megsértette a saját népe méltóságát" - írta a francia elnök az X közösségi oldalon. Az államfő szorgalmazta, hogy Edmundo González Urrutia, a 2024. évi elnökválasztás ellenzéki jelöltje minél előbb valósítsa meg a venezuelai nép akaratát tiszteletben tartó átmenetet. Röviddel korábban Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter Maduro elfogását a nemzetközi joggal ellentétesnek nevezte, és úgy ítélte meg, hogy az országban "semmilyen tartós politikai megoldást nem lehet kívülről kikényszeríteni". Friedrich Merz német kancellár, aki szerint Maduro romba döntötte országát, kijelentette, hogy Venezuelának megválasztott legitim kormányra van szüksége. Merz azzal vádolta meg Madurót, hogy romba döntötte országát. Hozzátette ugyanakkor: Berlinnek időre van szüksége, hogy eldöntse, jogosnak tartja-e az amerikai beavatkozást. "A legutóbbi választásokat elcsalták. Ezért világszerte sok ország nem ismerte el az elnökséget - tette hozzá Merz a 2024. évi elnökválasztásra utalva.
Uniós főképviselő: az EU nyugalomra és önmérsékletre szólít fel
Az Európai Unió nyugalomra és önmérsékletre szólít fel a venezuelai válság elmérgesedésének elkerülése és a békés megoldás biztosítása érdekében - jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
hétfőn. Brüsszeli nyilatkozatában Kaja Kallas hangsúlyozta: a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának alapelveit minden körülmények között be kell tartani. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai különös felelősséggel tartoznak a nemzetközi biztonság alappillérének számító elvek fenntartásáért. Az Európai Unió támogatja a bűnözés, valamint a világszerte jelentős biztonsági fenyegetést jelentő kábítószer-kereskedelem elleni nemzetközi küzdelmet, ugyanakkor hangsúlyozza, a kihívásokat fenntartható együttműködéssel kell kezelni a nemzetközi jog, valamint a területi integritás és szuverenitás elveinek teljes tiszteletben tartása mellett. "Szoros kapcsolatban állunk az Egyesült Államokkal, valamint a regionális és nemzetközi partnerekkel, hogy támogassuk és elősegítsük a párbeszédet minden érintett fél között, ami a válság tárgyalásos, demokratikus és békés, venezuelaiak által vezetett megoldásához vezet" - fogalmazott. A főképviselő kijelentette, Nicolás Maduro venezuelai elnök nem rendelkezik egy demokratikusan megválasztott elnök legitimitásával. Tiszteletben kell tartani a venezuelai nép jogát az ország és saját jövője eldöntéséhez - hangsúlyozta. A venezuelai nép akaratának tiszteletben tartása továbbra is az egyetlen módja annak, hogy Venezuela helyreállítsa a demokráciát és megoldja a jelenlegi válságot - tette hozzá. Az uniós külügyi szolgálat tájékoztatása szerint a nyilatkozatot 26 uniós tagállam, Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország támogatta. (MTI)
Kedd délig érvényes elsőfokú, sárga jelzésű, árvízvédelmi készültséget rendelt el az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) öt megye folyóvizeire.
A hidrológusok közlése szerint holnap délig nagy mennyiségű víz árad le a patakokon, lejtőkön és vízfolyásokon, villámárvizek alakulhatnak ki és a vízállás meghaladhatja az elsőfokú készültségi szintet a következő folyók vízgyűjtő területén: Béga (Temes és Arad megye), Temes, Berzava, Moravița (Krassó-Szörény és Temes megye), Karas, Néra (Krassó-Szörény megye), Desnățui (Mehedinți és Dolj megye).
Balsors, akit régen tép? – Történelmi kalauz egy új nemzedéknek címmel jelent meg Stefano Bottoni olasz-magyar történész legújabb könyve a Magyar Hang Könyvek gondozásában.
A tudományos igényű történelmi esszé és társadalmi vitairat a 19. századtól napjainkig elemzi a magyar történelmet. Azt vizsgálja, miért térnek vissza a magyar történelemben ciklikusan bizonyos minták: a Nyugattól való elfordulás, az egyeduralmi törekvések és a társadalmi apátia.
Központi tézise az, hogy a jelenlegi magyar politikai berendezkedés nem a semmiből jött létre, hanem mély történelmi gyökerekkel rendelkezik.
A kötet éles elemzést nyújt a „nemzeti együttműködés rendszeréről”, amelyet nem egyedi kisiklásként, hanem a 19-20. századi magyar politikai kultúra egyfajta modern örököseként mutat be.
Rostás Péter István november végén, még a hivatalos megjelenés előtt kapta meg a kéziratot és beszélgetett a szerzővel.
Alig egy éve elemzők azt várták, hogy 2025-ben a mesterséges intelligencia a piacon is bizonyítani fog. Más szóval, a technológia körüli lelkesedés olyan jövedelmező alkalmazásokban ölt testet, amelyek alapján felsejlik, hogy valamikor a nem túl távoli jövőben megtérülhetnek a fejlesztésbe beleölt gigantikus összegek.
Ezzel szemben a 2026-os év nagy kérdése a „hogyan tovább”, miután tavaly nyilvánvalóvá vált, hogy a mesterséges intelligencia megfeneklett. Miközben körülötte óriási pénzügyi buborék alakult ki, egyre erősebbek azok a szkeptikus hangok, amelyek szerint a jelenlegi logika alapján működő mesterséges intelligencia már nem lesz sokkal jobb a mostaninál.
Egy éve még a munkaerőpiacra gyakorolt hatását vizsgáló jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) amiatt aggódott, hogy a munkahelyek 40 százalékát veszélyezteti az automatizálás. Közben kiderült, a technológia nem hozza azt a termelékenységi növekedést, amit sokan vártak. Olyan területeket leszámítva, mint a fordítás vagy marketingszövegek írása, nem tudja kiváltani az emberi munkát, csupán részfolyamataiban segíti. Egyre szélesebb körű a felismerés, hogy a nagy nyelvi modellekben nincs több lehetőség.
A Massachusetts Institute of Technology tanulmánya szerint a mesterséges intelligenciát bevezető vállalatok 95 százaléka nem tapasztalt érdemi javulást. A legfejlettebb modellek sem képesek egyelőre emberi szintű alkalmazkodásra, így sok feladat esetében nem váltják ki hatékonyan az élő munkaerőt. Ennek ellenére a techóriások továbbra is gigantikus összegeket költenek jórészt a mesterséges intelligencia-alapú szolgáltatások működéséhez szükséges adatközpontokra.
Itthon a politikai viták mellett mindenképpen az államháztartás helyzete, illetve az év első hónapjaiban a 2026-os állami és önrkományzati költségvetések elfogadása fogja meghatározni a közbeszédet.
A kormánynak sietnie kell az új büdzsé elfogadásával, valamint újabb kiadáscsökkentő intézkedések meghozatalával, ugyanis idén az államháztartási hiánynak 2 százalékponttal - 8,4 százalékról 6,4 százalékra - kell csökkennie. Ez nem könnyű feladat a koalíciónak, amely rendszeresen arról vitatkozik, hogy milyen intézkedésekkel érjék el a kiadások csökkentését, illetve a bevételek növelését.
A gazdasági növekedés jelentős mértékben lassult, és hazánk azt kockáztatja, hogy gazdaságösztönző intézkedések nélkül - csak megszorításokkal és adóemelésekkel - recesszióba kerül a gazdaság. Az ösztönző intézkedések viszont nagyobb kiadásokat jelentenek, ezért fontos, hogy a kormány maximális hatékonysággal felhasználja az uniós forrásokat, amelyekkel a beruházásokat finanszírozza, illetve amennyire a költségvetés engedi, hazai pénzalpokkal is kiegészítse.
Lassan az ötödik évébe lép a 2022 februárja óta tartó orosz-ukrán háború. Tavaly az orosz hadsereg több ezer négyzetkilométerrel növelte az elfoglalt ukrajnai területek nagyságát, ám a jelentős veszteségekkel járó támadások során nem ért el stratégiai jelentőségű eredményeket. Moszkvának még a két Donyec-medencei megyét, Donyecket és Luhanszkot sem sikerült elfoglalnia teljes egészében.
Az oroszok elsősorban az ukrán energiahálózatra, míg az ukránok az olajfinomítókra, -vezetékekre, illetve -tározókra mérnek csapásokat. Az orosz taktika része az is, hogy a városok ellen rendre a hajnali órákban intéznek támadást, ezzel fokozva a polgári lakosságra kifejtett nyomást.
Bár Donald Trump a megválasztása előtt még arról beszélt, hogy egy nap alatt békét teremt Ukrajnában, próbálkozásai eddig kudarcba fulladtak. A diplomáciai erőfeszítések 2025 végén sem hoztak áttörést, és több szereplő is arra figyelmeztet, hogy a tárgyalások 2026-ban is folytatódhatnak anélkül, hogy radikális előrelépés történne. A párbeszédek gyakran hosszú, többoldalú egyeztetésekbe torkollnak, amelyek lassan haladnak. A fő akadályok közé tartozik, hogy Moszkva területi engedményeket és Ukrajna semlegességét követeli, míg Kijev és európai partnerei a területi integritást és biztonsági garanciákat szorgalmaznak.
Két forgatókönyv tűnik a legvalószínűbbnek: részleges megállapodás vagy a frontok befagyasztása a jelenlegi vonalak mentén, ami de facto területi veszteségeket jelentene Ukrajnának; vagy a tárgyalások meghiúsulása és a konfliktus elhúzódása, amelyet Moszkva katonai nyomásgyakorlása és fenyegetése is kísérhet. A külső szereplők - különösen az Egyesült Államok és európai vezetők - közvetítői szerepe döntő lesz, de a politikai akarat és a garanciák részletei határozzák meg, hogy bármilyen megállapodás mennyire lesz tartós.
Az Egyesült Államokban az egyház társadalmi szerepének erősödését vetíti előre több 2025-ös fejlemény, köztük a meggyilkolt konzervatív influenszer, Charlie Kirk temetési szertartása. A 31 éves Kirk a 2012-ben alapított Turning Point USA nevű szervezetével, annak vezetőjeként és karizmatikus aktivistaként nemcsak hirdette konzervatív nézeteit, hanem vitákban védte meg azokat egyetemi campusokon, nemegyszer vállaltan provokatív módon. Egy ilyen eseményen lőtte agyon a 22 éves Tyler Robinson.
Az arizonai State Farm stadionban mintegy százezer ember előtt tartott gyászszertartásán a republikánusok az isten-haza-család szentháromságot hirdető Kirk-ot az államhatalom és a vallás talán soha nem látott összeolvadásában Amerika és a kereszténység mártírjává avatták. Ezzel a mozgalom a párt domináns irányzatává válhat. A 2026-os év és az őszi időközi választások alighanem megmutatják ki lehet Charlie Kirk politikai örököse, illetve milyen szerepe lehet az általa alapított mozgalomnak.
Donald Trump 2016-os megjelenése óta a Republikánus Pártban a jelenlegi elnök által létrehozott MAGA mozgalom volt a meghatározó. Ezen belül azonban megjelentek törésvonalak tavaly év vége felé, hiszen a korábban egységesnek tűnő mozgalom egyre kevésbé egyesíti a támogatók különböző csoportjait. A konfliktus egyik fő oka az elítélt szexuális ragadozó Jeffrey Epstein bírósági aktáinak nyilvánosságra hozatala körüli vita. A MAGA‑tábort megosztják külpolitikai kérdések is, különösen Izrael és Irán ügye. Mindez annak a jele, hogy a MAGA már túlmutat Trump személyén, miután az elmúlt évtizedben ő volt a mozgalmat egyesítő erő. Trump 2028-ban nem indulhat újabb elnöki mandátumért.
Most, hogy a Republikánus Párt elkezdett szembesülni a Trump utáni korszak valóságával, és kezdenek felszínre kerülni a mozgalmon belüli törésvonalak, már nemcsak az a kérdés, hogy ki lesz Trump utódja, hanem hogy a MAGA hosszú távon is meghatározhatja-e az amerikai politikát, vagy a belső repedések tartós átrendeződést indítanak el.
Boldog Új Évet kívánok minden kedves hallgatónknak! A mai Észpresszóban a Magyar kalendárium című összeállításunkat hallják – a zenei részt a Csurgó együttes előadásában, illeve rövid ismertetőt a kalendáriumok történetéről, felfedve benne mit rejt a csízió szavunk, és azt, hogy hol nyomtatták az első magyar nyelvű naptárakat – tartsanak velünk!
A Bölöni – Az erdélyi legenda című, Kollarik Tamás és Szabó Attila által rendezett kétórás életrajzi film Bölöni László életét mutatja be. Elkalauzolja a nézőket azokra a helyszínekre, ahol a kiváló sportember dicsőséget és hírnevet szerzett. A Marosvásárhelyi ASA egykori sztárja Dicsőszentmártonból indult, ott kezdett el futballozni, majd a marosvásárhelyi sikeres évek után a Steauához igazolt, amellyel Bajnokcsapatok Európai Kupáját nyert 1986-ban, illetve elhódította az Európai Szuperkupát is. Bölöni családjával Franciaországba telepedett ki, ahol folytatta labdarúgói pályáját, majd futballedzői diplomát szerzett, noha nem vágyott erre.
Mai egyórás különkiadásunkban egy interjút hallhatnak Bölöni Lászlóval, akit Rostás Péter István, a Kolozsvári Rádió munkatársa szakmai- és magánéletéről kérdezett, illetve arról is faggatott, hogy hogyan készült el a róla szóló film.
A június 11. és július 19. között rendezik meg a labdarúgó világbajnokságot, amelynek házigazdája három tengerentúli ország lesz: az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó. Ez lesz az első olyan vb, amelyen 48 csapat fog szerepelni. Szintén premiernek számít, hogy három ország rendezi meg a tornát.
Argentína a címvédő, miután a 2022-es döntőben legyőzte Franciaországot. Románia továbbjutott a pótselejtezőre, ezért március végén fog eldőlni, hogy Mircea Lucescu együttese is ott lesz a tornán vagy újabb négy évet kell várnia.
A román együttesnek nem lesz könnyű feladata, hiszen előbb Törökországot kell legyőznie egyetlen mérkőzésen idegenben, majd a Koszovó és Szlovákia közötti nyertessel kell összecsapniuk szintén egy meccsen.
A magyar válogatott nagyon közel állt ahhoz, hogy továbbjusson a pótselejtezőre, de Marco Rossi együttese hihetetlenül elbaltázta az írek elleni budapesti mérkőzés utolsó perceit, így Magyarország egészen biztosan nem lesz ott a vb-én.
Magyarország legutóbb 1986-ban szerepelt világbajnokságon, Románia pedig 1998-ban.
