Donlad Trump elnök szerdán arról nyilatkozott, hogy kormánya "nagyon jó megbeszéléseket" folytatott Iránnal egy egésznapos, keddi tárgyaláson, ami erősítette az öt hónapja tartó konfliktus lezárásába vetett reményt, bár eddigi célját – Irán nukleáris programjának lebontását és a klerikális hatalom megdöntését – nem sikerült elérnie.
Gazdasági következmények is vannak: a Reuters kedden megjelent, hivatalos forrásokra hivatkozó összefoglalója szerint az Amerikai Egyesült Államok felhasználta precíziós rakétakészleteinek jelentős részét az elmúlt öt hónap iráni műveletei során, és a CENTCOM most más térségek készleteiből próbálja beszerezni az utánpótlást.
A ma reggeli híradások szerint csütörtökön a Duna vízszintje már nem csökken tovább, Szentendrén helyreállt az ivóvíz-szolgáltatás, bár a térségben továbbra is kritikus a helyzet, és a Magyar Honvédség éjjel-nappal szállítja a vizet a településre.
Magyar Péter miniszterelnök reggeli bejegyzése szerint már csak kilenc centire vannak a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön, és a paksi turbina üzemel – ugyanakkor Paksnál jelenleg –131 centiméter a Duna vízállása, vagyis továbbra is extrém alacsony szinten van a folyó. Orbán Anita külügyminiszter arról számolt be, hogy Tomáš Taraba szlovák miniszterelnök-helyettes ígéretet tett, hogy Szlovákia mindent megtesz a lehető legnagyobb és legegyenletesebb dunai vízhozam biztosításáért Magyarország felé, annak ellenére, hogy Szlovákiában is jelentős vízhiány van.
Az írásbeli vizsgák augusztus 10-én a román nyelv és irodalom dolgozattal kezdődnek. Augusztus 11-én a kötelező tantárgy írásbelije, augusztus 12-én a választott tantárgy vizsgája következik, míg a kisebbségi tanulók augusztus 13-án anyanyelv és irodalomból írnak dolgozatot.
Az első eredményeket augusztus 18-án 12 óráig teszik közzé. Ugyanezen a napon 14 és 18 óra között lehet óvást benyújtani, erre augusztus 19-én és 20-án is lesz lehetőség, amikor a dolgozatok megtekintésére is mód nyílik. A végleges eredményeket augusztus 24-én hozzák nyilvánosságra. Az érettségi sikeres teljesítéséhez a végzősöknek minden nyelvi és digitális kompetenciavizsgát le kell tenniük, az írásbeli vizsgák mindegyikén legalább 5-ös osztályzatot kell elérniük, az írásbelik átlaga pedig legalább 6-os kell legyen.
A képviselőház által elfogadott formában szavazta meg a szenátus csütörtöki ülésén a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó stratégiát jóváhagyó törvénytervezetet. A jogszabályjavaslatot 79 szenátor támogatta, 30 ellenezte, 13-an tartózkodtak. A stratégia elfogadása az országos helyreállításiterv (PNRR) egyik mérföldköve.
A parlamenti képviselőknek és szenátoroknak két napjuk van megtámadni a tervezetet az alkotmánybíróságon. Ha ez nem történik meg, a jogszabályt az elnöki hivatalhoz továbbítják kihirdetésre.
A stratégia 11 fő cél köré épül, amelyek az ökoszisztémák megőrzésére, a fajok kihalási kockázatának csökkentésére és a természeti erőforrások fenntartható használatára fókuszálnak. Külön hangsúlyt kap, hogy a gazdák a biodiverzitás megőrzésének kulcspartnerei, és a hagyományos, extenzív mezőgazdaság elengedhetetlen a nagy természeti értékű területek fenntartásához. A lehívható országos helyreállítási terv( PNRR) forrásai közvetlenül támogatják a helyi közösségek zöld beruházásait. A parlamenti vita során komoly kompromisszumok születtek annak érdekében, hogy a természetvédelem ne akadályozza a gazdasági fejlődést. A törvénybe bekerült, hogy a természetvédelmi stratégia nem gátolhatja a kiemelt országos vagy uniós jelentőségű stratégiai beruházások (például autópályák, sztrádák és vízerőművek) megvalósítását, illetve a fontosabb természetvédelmi intézkedések és korlátozások bevezetése előtt kötelezően ki kell kérni a helyi önkormányzatok véleményét.
Donlad Trump elnök szerdán arról nyilatkozott, hogy kormánya "nagyon jó megbeszéléseket" folytatott Iránnal egy egésznapos, keddi tárgyaláson, ami erősítette az öt hónapja tartó konfliktus lezárásába vetett reményt, bár eddigi célját – Irán nukleáris programjának lebontását és a klerikális hatalom megdöntését – nem sikerült elérnie.
Gazdasági következmények is vannak: a Reuters kedden megjelent, hivatalos forrásokra hivatkozó összefoglalója szerint az Amerikai Egyesült Államok felhasználta precíziós rakétakészleteinek jelentős részét az elmúlt öt hónap iráni műveletei során, és a CENTCOM most más térségek készleteiből próbálja beszerezni az utánpótlást.
Műsorunk tartalmából: • Véglegessé vált a június 9-i európai parlamenti választáson induló jelöltek névsora. Összesen 15 párt és választási szövetség,…
A katonai ügyészség vád alá helyezte Ion Iliescu volt köztársasági elnököt az 1990. júniusi bányászjárás ügyében. Iliescut emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolják, a rendszerváltáskor megalakult ideiglenes egységtanács és Románia volt elnökeként.
Európánk halandó, meg is halhat, és ez kizárólag a mi választásainkon múlik – figyelmeztetett a francia államfő a párizsi Sorbonne egyetemen tartott szokásos előadásában.
Az Irán támogatását élvező jemeni lázadók közölték, hogy célba vették az Ádeni-öbölben elhaladó MSC Darwin hajót, ezzel folytatva a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás elleni támadásokat.
Egy ukrán bíróság elrendelte Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter letartóztatását, miután azzal gyanúsították meg, hogy részt vett 291 millió hrivnya (közel 7 millió euró) értékű állami földterület illegális megszerzésében, valamint további 190 millió hrivnya (4,5 millió euró) értékű földterület megszerzésére tett kísérletben.
Litvánia követni akarja Lengyelország példáját a külföldön tartózkodó hadköteles ukrán férfiak ügyében – közölte Laurynas Kasciunas nemzetvédelmi miniszter.
Utolsó plenáris ülésén az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte a feltételezett orosz politikai beavatkozás miatt, továbbá az ilyen esetek kivizsgálására és a befolyásolási kísérletek elleni fellépésre szólított fel, különös tekintettel a június elején esedékes EP-választásra.
Vesztegetés elfogadása miatt alapfokon 3 év és 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte tegnap a Kolozs megyei törvényszék Sorina Pintea volt egészségügyi minisztert.
Az ítélet szerint a volt tárcavezető három évig nem vállalhat köztisztséget, és nem lehet állami kórház vezetője. Emellett elkoboznak tőle 10 ezer eurót, és érvényben marad az ingatlanjainak zár alá vételéről szóló rendelet is. Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 10 napon belül megfellebbezhető.
Sorina Pintea ellen 2020 áprilisában emelt vádat a Korrupcióellenes Ügyészség kétrendbeli vesztegetés elfogadása miatt.
"
["post_title"]=>
string(65) "Börtönbüntetésre ítélték a volt egészségügyi minisztert"
["post_excerpt"]=>
string(132) "Sorina Pintea volt egészségügyi miniszter három évig nem vállalhat köztisztséget, és nem lehet állami kórház vezetője. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(55) "bortonbuntetesre-iteltek-a-volt-egeszsegugyi-minisztert"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-04-27 11:21:23"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-04-27 08:21:23"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=437825"
["menu_order"]=>
int(7877)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3523 (24) {
["ID"]=>
int(437449)
["post_author"]=>
string(3) "234"
["post_date"]=>
string(19) "2024-04-26 15:00:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-04-26 12:00:00"
["post_content"]=>
string(1006) "
Műsorunk tartalmából:
• Véglegessé vált a június 9-i európai parlamenti választáson induló jelöltek névsora. Összesen 15 párt és választási szövetség, illetve 7 független jelölt indul a megmérettetésen. Összefoglalót hallhatnak arról, hogy kik az ismertebb jelöltek, és mi a tétje az EP-választásoknak.
• Szőcs Levente háttere arról, hogy az amerikai jog- és politikatörténetben nem volt még példa arra, hogy büntetőeljárás induljon egy volt elnök ellen.
További családoknak kellett elhagyniuk az otthonukat a prahovai Slănic városban, ahol csütörtökön több kráter jelent meg az egyik forgalmas utcában.
Eddig összesen 42 embert evakuáltak a sóbányájáról ismert üdülővárosban – közölte az Agerpres hírügynökséggel Prahova megye prefektusa, Emil Drăgănescu.
Tájékoztatása szerint a városháza felkérte a környéken lévő szállodák és panziók üzemeltetőit, hogy biztosítsanak szállást az otthonaikat elhagyni kényszerülő embereknek.
Az érintett utcában – ahol a polgármesteri hivatal is található – kiürítettek egy tömbházat, egy lakóházat, egy üzletet és egy rendőrőrsöt. Az érintett útszakaszt lezárták. Geológusok naponta végeznek majd speciális méréseket annak megállapítására, hogy várható-e a föld további elmozdulása, és lépéseket tesznek a süllyedés pontos okának megállapítására.
A tanév rendje szerint a pénteki tanórák után kezdődik és május 8-ig tart a tavaszi szünidő az iskolákban.
A diákok június 21-étől lesznek nyári vakáción.
A nappali és az esti tagozatos végzősök számára az iskolai év 34 oktatási hétből áll, és június 7-én zárul. A nyolcadikosok számára június 14-én ér véget a tanév. A szakközépiskolákban 37 oktatási hétből áll, és június 28-án zárul a tanév.
Befolyással üzérkedés gyanújával őrizetbe vette a korrupcióellenes ügyészség (DNA) az Oltenia Energetikai Komplexum (CEO) energetikai igazgatóját.
A DNA közleménye szerint Liviu Cătălin Stănculescu összesen 13.000 eurót kapott 2022 júliusa és 2023 márciusa között a vállalattal szerződésben álló cégek egyikének ügyvezetőjétől, akinek azt sugallta, hogy befolyása van a kifizetések jóváhagyására. A pénzért cserében azt ígérte az üzletembernek, hogy megsürgeti a cége számláinak kifizetését.
Ugyanebben az ügyben őrizetbe vették vesztegetés miatt egy vállalkozás ügyvezetőjét is. Az ügyészek szerint a meg nem nevezett gyanúsított idén januárban 200.000 eurót ígért egy állami vállalat vezetésében részt vevő személynek, ha a cége megkap egy hulladékkezelési munkákra vonatkozó, 1.000.000 eurós szerződést.
Az ügyben két további személy ellen is nyomozás zajlik magánokirat-hamisítás gyanújával. Az ügyészség nem pontosította, hogy a két megvesztegetés között milyen összefüggés van.
Megyénként végzett alapos elemzések alapján végre kell hajtani az ország régiósítását – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Temesváron kampányoló kormányfő emlékeztetett: a romániai közigazgatási rendszert a francia modell alapján alakították ki, ezért is annyira nehézkes. „Nekik regionális kormányzóik vannak, akik gondoskodnak arról, hogy ne legyenek szakadékok a fejlesztési régiók között, mint amilyen nálunk van Temesvár és Bákó között” – magyarázta, hozzátéve, hogy ez a modell Románia számára már nem igazán aktuális.
Ciolacu elmondta, hogy szükség van a közigazgatás reformjára is. Ez szerinte nem föltétlen jár majd közigazgatási egységek megszüntetésével. „Össze kell majd vonni településeket a megyénként végzett alapos elemzések után” - magyarázta a miniszterelnök. Ciolacu nem pontosította, hogy miben különbözik egy közigazgatási egység megszűnése, illetve egy másik településbe való beolvadása.
A katonai ügyészség vád alá helyezte Ion Iliescu volt köztársasági elnököt az 1990. júniusi bányászjárás ügyében. Iliescut emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolják, a rendszerváltáskor megalakult ideiglenes egységtanács és Románia volt elnökeként.
A Legfőbb Ügyészség nyomozóiból álló csapat péntek reggel elment Ion Iliescu rezidenciájára, hogy tájékoztassa a volt elnököt a vádemelésről. A helyszínen várakozó újságírókat megkerülve a hátsó bejáraton jutottak be az egykori elnök otthonába, ahol mindössze tíz percig tartózkodtak. A 94 éves Iliescu esetében előrehaladott korára való tekintettel speciális eljárást alkalmaztak, a többi vádlottal viszont csütörtökön az ügyészség székhelyén ismertették a vádakat.
Az ügyészek már másodszor indítanak nyomozást az aktában, miután korábban a bíróság megsemmisítette az összegyűjtött bizonyítékokat.
A vádlottak között van Petre Roman volt miniszterelnök, Gelu-Voican Voiculescu volt miniszterelnök-helyettes, Virgil Măgureanu egykori hírszerzési igazgató, Miron Cozma bányászvezér, Vasile Dobrinoiu és Peter Petre volt tábornok, valamint Adrian Sârbu médiamágnás, Petre Roman egykori tanácsadója, aki a korábbi vádirat szerint egy robbanóanyaggal megtöltött kamion felrobbantásával akarta szétoszlatni az Egyetem téren tüntetőket.
Európánk halandó, meg is halhat, és ez kizárólag a mi választásainkon múlik – figyelmeztetett a francia államfő a párizsi Sorbonne egyetemen tartott szokásos előadásában.
Emmanuel Macron úgy vélte, hogy Európa „bekerített helyzetben” van a regionális nagyhatalmakkal szemben, és az európai „liberális demokrácia” értékeit „egyre inkább bírálják és vitatják”.
„Fennáll a veszélye annak, hogy Európa lemarad, és ezt már most kezdjük látni, minden erőfeszítésünk ellenére” – figyelmeztetett csaknem kétórás beszédében a francia elnök, aki egy „erős Európa” mellett érvelt, amely „tiszteletet parancsol”, „szavatolja biztonságát” és visszaszerzi „stratégiai autonómiáját”. Figyelmeztetett : az európai modell veszélybe került, áldozatul eshet az Egyesült Államok és Kína rivalizálásának.
„Ezért az elkövetkező hónapokban fel fogom kérni partnereinket, hogy építsék ki ezt az európai védelmi kezdeményezést, amelynek mindenekelőtt stratégiai koncepciónak kell lennie” – mondta. A francia államfő arra is felszólította az Európai Uniót, hogy „szerezze vissza az ellenőrzést a határai felett”, és „vállalja is” ezt a politikát.
Az Irán támogatását élvező jemeni lázadók közölték, hogy célba vették az Ádeni-öbölben elhaladó MSC Darwin hajót, ezzel folytatva a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás elleni támadásokat.
Jahja Szarea katonai szóvivő azt is állította, hogy számos rakétát indítottak Eilat izraeli kikötőváros felé is.
A libériai zászló alatt közlekedő hajó a támadás idején Áden és Dzsibuti között hajózott, de a svájci székhelyű MSC egyelőre nem erősítette meg, hogy ezt a hajót támadás érte volna.
A siíta húszik tavaly november óta mintegy ötven hajót támadtak meg, egyet eltérítettek, míg egy másikat elsüllyesztettek. A támadások azonban egyre ritkábbak egyfelől az Egyesült Államok válaszcsapásai, másfelől a területen közlekedő kereskedőhajók számának csökkenése miatt, miután sok vállalat inkább körbehajózza Afrikát, annak ellenére, hogy ez sokkal költségesebb és időigényesebb is.
Egy ukrán bíróság elrendelte Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter letartóztatását, miután azzal gyanúsították meg, hogy részt vett 291 millió hrivnya (közel 7 millió euró) értékű állami földterület illegális megszerzésében, valamint további 190 millió hrivnya (4,5 millió euró) értékű földterület megszerzésére tett kísérletben.
A bíró 75,7 millió hrivnyában (közel 2 millió euróban) állapította meg az óvadékot. Az ukrán ügyészség a csütörtöki bírósági meghallgatáson közölte, hogy a miniszterre az ellene felhozott vádakért akár 12 év börtönbüntetés is kiszabható.
Szolszkij tagadja a hivatalba lépése előtt történt, 2017-2021 közötti eseményekre vonatkozó vádakat, de csütörtökön benyújtotta lemondását.
Litvánia követni akarja Lengyelország példáját a külföldön tartózkodó hadköteles ukrán férfiak ügyében – közölte Laurynas Kasciunas nemzetvédelmi miniszter.
„Ukrajnának sürgős szüksége van mozgósítási tartalékokra, azokra az állampolgáraira, akik katonaköteles életkorban vannak, és kiutaztak az országból (…) A rejtőzködés külföldön igazságtalan azokkal szemben, akik harcolnak hazájuk védelmében” – mondta a litván tárcavezető hozzátéve, hogy „Litvániában nem sok ilyen ember van”.
A lengyel nemzetvédelmi miniszter szerdán kijelentette, hogy Varsó kész segíteni Kijevnek a mozgósítási parancs által érintett ukrán állampolgárok hazajuttatásában. Wladyslaw Kosiniak-Kamysz emlékeztetett, „az állampolgároknak vannak kötelezettségeik az állammal szemben”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden írta alá az új mozgósítási törvényt. Ugyanaznap Dmitro Kuleba külügyminiszter az X platformon úgy nyilatkozott, hogy a külföldi tartózkodás nem mentesít az állammal szembeni kötelezettségek alól. Röviddel ezután médiajelentések szerint az ukrán konzulátusok leállították a 18-60 év közötti ukrán férfiaknak nyújtott szolgáltatásaikat.
Utolsó plenáris ülésén az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte a feltételezett orosz politikai beavatkozás miatt, továbbá az ilyen esetek kivizsgálására és a befolyásolási kísérletek elleni fellépésre szólított fel, különös tekintettel a június elején esedékes EP-választásra.
A 429 szavazattal, 27 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint a közelmúltban több olyan, a Kreml által támogatott kísérletre derült fény, amely az európai demokratikus folyamatokba való beavatkozásra és azok aláásására irányult. Az állásfoglalást támogató EP-képviselők leszögezték: minden ilyen kísérletnek következményekkel kell járnia, majd megdöbbentőnek nevezték azokat az állításokat, melyek szerint egyes EP-képviselőknek fizettek az orosz propaganda terjesztéséért.
Az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodája (FBI) a közelmúltban kihallgatta Maximilian Krah-t, az Alternatíva Németországnak (AfD) párthoz tartozó EP-képviselőt, mivel esetében felvetődött a gyanú, hogy pénzt kapott a Kreml ügynökeitől. Ezt követően letartóztatták Krah parlamenti asszisztensét azzal a váddal, hogy kínai kém volt.
Az Európai Parlament egyúttal aggodalmának ad hangot a magyar kormány számos politikája és álláspontja miatt, amely számos alkalommal helyezkedett oroszbarát vagy Kína-barát álláspontra.
Az Európai Parlament a beavatkozással szembeni védelmének megerősítésére a belső biztonsági kultúra megerősítését javasolta. Kötelező biztonsági képzést sürgetett az EP tagjai és a teljes személyzet számára, továbbá megfelelő biztonsági engedélyeket és a parlamenti személyzet fokozott átvilágítását.
Az EP-képviselők felszólították a tagállamok kormányainak képviselőiből álló uniós Tanácsot, hogy a Kreml által támogatott médiumokat és más műsorszolgáltató és médiaszervezeteket, valamint az EU-ban zajló propaganda- és dezinformációs kampányokért felelős személyeket is vonja be az Oroszországgal szemben készülő, 14. szankciós csomagba.
Vesztegetés elfogadása miatt alapfokon 3 év és 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte tegnap a Kolozs megyei törvényszék Sorina Pintea volt egészségügyi minisztert.
Az ítélet szerint a volt tárcavezető három évig nem vállalhat köztisztséget, és nem lehet állami kórház vezetője. Emellett elkoboznak tőle 10 ezer eurót, és érvényben marad az ingatlanjainak zár alá vételéről szóló rendelet is. Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 10 napon belül megfellebbezhető.
Sorina Pintea ellen 2020 áprilisában emelt vádat a Korrupcióellenes Ügyészség kétrendbeli vesztegetés elfogadása miatt.
