Jelentősen csökkent ma a kőolaj világpiaci ára, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy elhalasztja az Irán elleni tervezett katonai csapást, és újabb tárgyalásokra ad lehetőséget Teheránnal.
A piac kedvezően fogadta a diplomáciai rendezés esélyének növekedését, ugyanakkor az ázsiai részvénypiacokon ennek ellenére többnyire gyenge volt a hangulat. Ma a devizapiacokon jelentős mozgások voltak.
A japán jen erősödött, miután Tokió és Washington megerősítette, hogy összehangolt devizapiaci beavatkozással támogatták a japán fizetőeszközt. A japán pénzügyminisztérium jelezte, hogy szükség esetén további lépésekre is készen áll. Az olajárak csökkenése közben mérsékelte az amerikai államkötvényhozamokat is.
A jeruzsálemi kerületi bíróság tegnap ideiglenes végzéssel felfüggesztette Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter tervét, amellyel egy krokodilokkal teli vizesárkot alakítottak volna ki egy börtön körül.
A döntést a Hadd éljenek az állatok (Tnu lahajot lihijot) állatvédő szervezet keresete nyomán hozták meg. Ábrahám Rubin bíró indoklásában azt írta, hogy a krokodilokat érő várható káros hatásokról szóló állítások kivizsgálást igényelnek, ezért indokolt ideiglenes végzés kiadása, amely megtiltja az állatok átszállítását, illetve az ehhez kapcsolódó előkészítő intézkedéseket.
Az állatvédő szervezet a döntést követően kiadott közleményében azt írta, hogy a krokodilok nem fegyverek, nem büntetőeszközök és nem politikai kampány kellékei. Hozzátették, hogy a bírósági végzés egyelőre megakadályozza a visszafordíthatatlan beavatkozásokat, az állatok súlyos szenvedését és több millió sékel elköltését.
Izraelben mintegy két hete már megkezdték a munkálatokat a Negev-sivatagban fekvő Keciot börtön körül krokodilokkal teli vizesárok kialakításához. ahol különös biztonsági óvintézkedéssekkel őrzött rabokat, - köztük a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet Nuhba nevű elitkommandójának terroristáit - tartják fogva.
Nyílt konfliktus robbant ki Izraelben a védelmi miniszter és a vezérkar között, miután Jiszráel Kac védelmi miniszter tegnap este élő televíziós adásban bejelentette az izraeli hadsereg Ciszjordániáért felelős parancsnokának leváltását.
A hadsereg röviddel később közleményben tudatta, hogy a tábornok a helyén marad, mivel a védelmi miniszternek nincs hatásköre a vezérőrnagy egyoldalú felmentésére.
"
["post_title"]=>
string(38) "Nyílt konfliktus robbant ki Izraelben"
["post_excerpt"]=>
string(153) "A védelmi miniszter tegnap este élő televíziós adásban bejelentette az izraeli hadsereg Ciszjordániáért felelős parancsnokának leváltását. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(37) "nyilt-konfliktus-robbant-ki-izraelben"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-08-03 12:48:29"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-08-03 09:48:29"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=466152"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3564 (24) {
["ID"]=>
int(466150)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-08-03 12:46:59"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-08-03 09:46:59"
["post_content"]=>
string(1072) "
A marokkói belügyminisztérium közlése szerint a közösségi médiában terjedő valótlan információk, az embercsempész-hálózatok tevékenysége és egy spanyol bírósági döntés félreértelmezése vezetett ahhoz, hogy több tízezer ember próbált bejutni a spanyol fennhatóság alatt álló Ceutába.
A marokkói hatóságok szerint mintegy 40 ezer migráns kísérelte meg az átkelést, további több mint ezret pedig még Melilla előtt feltartóztattak. A halálos áldozatok számáról eltérő adatok láttak napvilágot. Marokkó 11, Spanyolország legalább 72 halottról számolt be.
Rabat visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint szándékosan engedte volna a tömeges határátlépést, és hangsúlyozta: továbbra is együttműködik az illegális migráció visszaszorításában, ugyanakkor nagyobb nemzetközi szerepvállalást sürget a migráció kezelésében.
Jelentősen csökkent ma a kőolaj világpiaci ára, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy elhalasztja az Irán elleni tervezett katonai csapást, és újabb tárgyalásokra ad lehetőséget Teheránnal.
A piac kedvezően fogadta a diplomáciai rendezés esélyének növekedését, ugyanakkor az ázsiai részvénypiacokon ennek ellenére többnyire gyenge volt a hangulat. Ma a devizapiacokon jelentős mozgások voltak.
A japán jen erősödött, miután Tokió és Washington megerősítette, hogy összehangolt devizapiaci beavatkozással támogatták a japán fizetőeszközt. A japán pénzügyminisztérium jelezte, hogy szükség esetén további lépésekre is készen áll. Az olajárak csökkenése közben mérsékelte az amerikai államkötvényhozamokat is.
Védővámokat vezetett be az Európai Unió Ukrajnából származó zab behozatalára. A rendelkezés 2025. június 5-ig érvényes. Az erdélyi gazdáknak is fontos intézkedés azután vált lehetővé, hogy korábban elérték a vészfék kiterjesztését a gabonafélékre is.
Románia ismét kérni fogja az Európai Bizottságot, hogy a gazdákat súlyosan korlátozó környezetvédelmi előírások felülvizsgálata után tegye lehetővé a tenyészállatok vásárlását – nyilatkozta a mezőgazdasági miniszter.
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa az Ukrajna ellen folytatódó háborúra tekintettel elfogadta tizennegyedik szankciós csomagját, amely egyebek mellett az orosz…
Az Európai Unió a zárolt orosz pénzeszközök nyereségéből származó, 1,4 milliárd eurós támogatást nyújt Ukrajnának júliusban jelentette be tegnap Luxembourgban, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Öt év vizsgálati fogság után szabadon engedték a brit hatóságok Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, akinek kiadatásáról az amerikai hatóságok vádalku alapján lemondtak. A WikiLeaks keddi beszámolója szerint Assange elutazott Londonból és úton van hazájába, Ausztráliába.
Második hete vannak érvényben sebességkorlátozások a vasúton és az országutakon a kánikula miatt. Az Országos Vasúttársaság közlése szerint Bukarest, Craiova,…
Védővámokat vezetett be az Európai Unió Ukrajnából származó zab behozatalára. A rendelkezés 2025. június 5-ig érvényes. Az erdélyi gazdáknak is fontos intézkedés azután vált lehetővé, hogy korábban elérték a vészfék kiterjesztését a gabonafélékre is.
Az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi liberalizáció egy évvel történő meghosszabbításáról szóló megállapodáshoz kapcsolódóan az EP plenáris ülése módosító indítványokat hagyott jóvá. Ezek között szerepelt az európai mezőgazdasági termelők védelmét szolgáló intézkedés is, amelyet Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője az INTA szakbizottságban kezdeményezett, közösen az AGRI szakbizottságban tevékenykedő PNL-s képviselőkkel - számolt be az RMDSZ közleménye.
Románia ismét kérni fogja az Európai Bizottságot, hogy a gazdákat súlyosan korlátozó környezetvédelmi előírások felülvizsgálata után tegye lehetővé a tenyészállatok vásárlását - nyilatkozta a mezőgazdasági miniszter.
Mint fogalmazott, az önellátó gazdálkodáshoz és az országban termesztett gabonafélék értékesítéséhez szükség van az állattenyésztési ágazat fejlesztésére. Az Eurostat adatai szerint Romániában az utóbbi években folyamatosan csökkent az állatállomány. A jelenlegi uniós szabályozások csak kivételes helyzetekben teszik lehetővé a tagállamok számára tenyészállatok beszerzését, ezért Románia támogatja a vonatkozó rendelet előírásainak felülvizsgálását.
Tegnap délelőtt elhunyt Cselényi László rendező, a Duna Televízió egykori elnöke. Cselényi László 1951. február 1-én született Kolozsváron.
A 70-es évek elején a Stúdió 51 egyik alapító vezetője és rendezője volt. 1975-1978 között a Kolozsvári Állami Bábszínháznál irodalmi referens, rendező volt. 1978-1981 között a Román Televízió bukaresti magyar adásánál szerkesztő-rendezőként dolgozott. Kivándorlását követően 1983-1996 között a Magyar Televízió szerkesztő-rendezőjeként dolgozott, 1996-2001 között a Duna Televízió rendezője volt. 2002-2005 között az Uránia Nemzeti Filmszínház ügyvezető igazgatója, 2005-2010 között pedig a Duna Televízió elnöke volt. Cselényi László munkásságát számos rangos elismeréssel tüntették ki, köztük Tamási Áron-díjjal, Európa-díjjal és Prima díjjal.
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa az Ukrajna ellen folytatódó háborúra tekintettel elfogadta tizennegyedik szankciós csomagját, amely egyebek mellett az orosz pénzügyi és energiaszektorban, valamint a kereskedelem területén tevékenykedő orosz vállalatokat sújtja, és fellép a korlátozó intézkedések kijátszásával szemben – közölte az uniós tanács tegnap az MTI szerint. Ezzel 2100 fölé emelkedett azok száma, akiket az EU szankciókkal sújt válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára.
Egyre őrültebbekké válnak az Európai Unió szankciói - írta angol nyelvű Telegram csatornáján Dmitrij Megyvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke.
Hangsúlyozta, az Oroszország elleni újabb szankciók nem érik el céljukat, hanem újabb ellenséges intézkedéssé válnak. Ugyanakkor az EU kész feláldozni a mindennapi európai emberek érdekeit - írta Megyvegyev. Hozzátette, Oroszország sokkal kevésbé szenved az uniós szankcióktól, mint az európai cégek és a tagállamok lakossága.
Az Európai Unió a zárolt orosz pénzeszközök nyereségéből származó, 1,4 milliárd eurós támogatást nyújt Ukrajnának júliusban jelentette be tegnap Luxembourgban, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Ezt az összeget az év végéig további 1 milliárd euróval egészítik majd ki. Ez a támogatás az ukrán légvédelmet, a lőszerek biztosítását és az ukrán ipart hivatott segíteni. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elmondta, egy tagállam, Magyarország, nem támogatta ezt a javaslatot, így nincs joga részt venni annak eldöntésében, hogy milyen célra fordítsák a támogatást.
Egy máltai bíróság alapfokon elrendelte Pál Fülöp herceg kiadatását Romániának – jelentette be Facebook-oldalán Alina Gorghiu igazságügyi miniszter.
A román királyi család hivatalosan el nem ismert tagját 2020 decemberében a legfelsőbb bíróság befolyás vásárlása és hivatali visszaélésben való bűnrészesség miatt 3 év és 4 hónap szabadságvesztésre ítélte a băneasai királyi farm illegális visszaszolgáltatásával kapcsolatos ügyben, de a herceg az ítélet kihirdetése után elmenekült az országból. 2022 júniusában elfogták Párizsban, az ottani ítélőtábla azonban megtagadta a kiadatását. Idén áprilisban őrizetbe vették Máltán, azóta zajlik a kiadatási pere – emlékeztet az Agerpres.
Öt év vizsgálati fogság után szabadon engedték a brit hatóságok Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, akinek kiadatásáról az amerikai hatóságok vádalku alapján lemondtak. A WikiLeaks keddi beszámolója szerint Assange elutazott Londonból és úton van hazájába, Ausztráliába.
Az 53 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint több mint tízmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és a korábbi években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.
Assange együttműködött az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggel, akit 35 év börtönbüntetésre ítéltek, és ebből hét évet letöltött, amikor Barack Obama akkori amerikai elnök 2017-ben kegyelemben részesítette.
Julian Assange öt évet töltött kiadatási őrizetben a szigoráról hírhedt londoni Belmarsh börtönben, miután az Egyesült Államok kérte kiadatását a brit hatóságoktól.
Az amerikai igazságügyi minisztérium álláspontja szerint ugyanis az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimekről és terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.
Három évvel ezelőtt a londoni központi büntetőbíróság megtiltotta Assange amerikai kiadatását, elsősorban olyan szakvéleményekre hivatkozva, amelyek szerint Assange depressziós, a jövőjétől rettegő ember, és nem garantálható, hogy amerikai kiadatása után nem vet véget életének.
Az Egyesült Államok fellebbezést nyújtott be a tilalmi végzés ellen, és ennek a londoni felsőbíróság 2022 decemberében helyt adott, megsemmisítve a kiadatás tilalmáról szóló büntetőbírósági döntést.
Assange ügyvédei ugyanehhez a bírósághoz nyújtottak be keresetet azzal a kéréssel, hogy az eljáró bírói tanács engedélyezze a kiadatás tilalmát megsemmisítő bírósági döntés megfellebbezését és a végzés felülvizsgálatát célzó újabb eljárás megindítását.
Májusban a londoni felsőbíróság helyt adott a kérésnek, kimondva, hogy Assange-nak jogalapja van az újabb fellebbezés benyújtásához.
Ennek előzményeként a londoni bírói testület március végén köztes állásfoglalást adott ki, amelyben az amerikai igazságügyi hatóságoktól jogi biztosítékokat kért egyebek mellett arra, hogy a WikiLeaks alapítóját Amerikában nem ítélik halálra.
A bíróság leszögezte: ha az igényelt jogi biztosítékokat nem kapja meg, akkor további elbírálás nélkül engedélyezni fogja a fellebbezést a kiadatást engedélyező korábbi döntés ellen.
Assange ügyvédi stábja azzal érvelt a fellebbezést engedélyező májusi döntés előtt, hogy az Egyesült Államok az igényelt biztosítékokat nem adta meg. A londoni felsőbíróság a múlt hónapban hozott végzésben elfogadta ezt az álláspontot.
A fellebbezésre azonban már nem volt szükség, mivel kedden olyan vádalku született, amelynek alapján Julian Assange elismerte bűnösségét nemzetvédelmi dokumentumok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára szőtt összeesküvésben, és ennek nyomán az eljáró amerikai bíróság 62 havi – vagyis a londoni kiadatási őrizetben töltött idővel megegyező időtartamú – szabadságvesztésre ítéli és a büntetést így letöltöttnek nyilvánítja.
A WikiLeaks portál kedd hajnalban az X portálon közzétett nyilatkozatában bejelentette, hogy Assange már előző este elhagyta a londoni Belmarsh börtönt, ahol 1901 napot töltött egy kétszer három méter területű cellában.
A WikiLeaks közzétett egy videót is, amelyen az látszik, hogy Assange a londoni Stansted repülőtéren beszáll egy repülőgépbe.
Assange-t korábban a svéd hatóságok is körözték szexuális bűncselekmények gyanújával, de a körözést végül visszavonták. Assange a svédországi kiadatás elől Ecuador londoni nagykövetségére menekült, ahol hét évet töltött diplomáciai menedék védelme alatt.
Öt éve azonban az ecuadori nagykövet engedélyével a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette és szabadon engedéséig a brit hatóságok fogságban tartották a Belmarsh börtönben.
Hivatalosan a Fidesz azért nem csatlakozott az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakcióhoz, mert nem akart egy társaságban lenni a magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR). Nem hivatalosan a csoport a csatlakozás feltételeként megszabta, hogy Orbán Viktor adja fel Ukrajna-ellenes pozícióját. Az ECR társelnöke, az olasz Nicola Procaccini a Népszavának megerősítette: George Simion, az AUR elnöke aláírta az Ukrajnát támogató nyilatkozatot. Még aznap Simion közzétett egy videót, amelyben a „leghatározottabban” elítélte „Klaus Iohannis elnök és a Legfelsőbb Védelmi Tanács döntését”, miszerint Románia átad Ukrajnának egy Patriot típusú légvédelmi rendszert, és hangsúlyozta, hogy "Romániának nincs oka belemenni mások háborújába”.
A rendfenntartó erők több mint 15 tagja meghalt a vasárnapi dagesztáni terrortámadásban, de volt több civil áldozat is – erről Szergej Melikov, a régió vezetője nyújtott tájékoztatást egy Telegram-videóban, amelyről az MTI számolt be.
Vasárnap este fegyveresek támadtak meg keresztény templomokat, zsinagógát és rendőrposztot a dagesztáni Derbentben és Mahacskalában. Szergej Melikov azt is elmondta, hogy hat fegyveres támadót likvidáltak. Ezzel az operatív harci intézkedések szakasza befejeződött Derbentben és Mahacskalában, a nyomozás az “alvó sejtek” tagjainak felkutatásával folytatódik. Melikov szerint a támadást külföldről készítették elő.Az áldozatok hozzátartozóinak és a sérülteknek anyagi támogatás ígért, Dagesztánban pedig háromnapos gyászt jelentett be.
A dagesztáni belügyminisztérium szerint 16 embert kórházban ápolnak.A RIA Novosztyi hírügynökség belügyi forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Magomed Omarovot, a Kaszpi-tenger partján fekvő Szergokalai járás vezetőjét őrizetbe vették. Omarovnak két fia és unokaöccse is részt vett a vasárnap esti támadásban, mindhárman életüket vesztették.
A szokásosnál valamivel korábban kezdődött az aratás. A korai csapadék, majd a nyáriasan meleg tavasz miatt hamarabb értek be a kalászosok, így a repcét és az árpát már vágják a kombájnok Arad megye síkvidékein, de napokon belül a búza aratásának is nekifognak. Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke, Nagy Zsolt falugazdász szerint az elmúlt évek átlagának megfelelő az idei termés, viszont a felvásárlói árak nemhogy nőttek volna, hanem stagnálnak, sőt némely esetben csökkentek is.
Pataky Lehel Zsolt kérdezte Nagy Zsolt falugazdászt:
Második hete vannak érvényben sebességkorlátozások a vasúton és az országutakon a kánikula miatt. Az Országos Vasúttársaság közlése szerint Bukarest, Craiova, Temesvár, Iasi, Galac és Brassó regionális igazgatóságok területén a megszokottnál lassabban haladnak a szerelvények a vasúti biztonság érdekében.
Az Országos Útigazgatóság is egymást követően harmadik napja tartja fenn hétfőn a forgalomkorlátozást a nagy összsúlyú tehergépkocsikra. Ezek nem közlekedhetnek 10 és 20 óra között az autópályákon, gyorsforgalmi utakon és országutakon azokban a megyékben, ahol hőségriadó van érvényben. Mentesülnek a tilalom alól többek között a személyszállítók, az élő állatokat vagy romlandó termékeket, postai küldeményeket, elsősegélynyújtó felszereléseket, üzemanyagot szállító gépkocsik.
Védővámokat vezetett be az Európai Unió Ukrajnából származó zab behozatalára. A rendelkezés 2025. június 5-ig érvényes. Az erdélyi gazdáknak is fontos intézkedés azután vált lehetővé, hogy korábban elérték a vészfék kiterjesztését a gabonafélékre is.
Az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi liberalizáció egy évvel történő meghosszabbításáról szóló megállapodáshoz kapcsolódóan az EP plenáris ülése módosító indítványokat hagyott jóvá. Ezek között szerepelt az európai mezőgazdasági termelők védelmét szolgáló intézkedés is, amelyet Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője az INTA szakbizottságban kezdeményezett, közösen az AGRI szakbizottságban tevékenykedő PNL-s képviselőkkel - számolt be az RMDSZ közleménye.