Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
Megkezdődtek az időközi választások az Egyesült Államokban. A tét nem kisebb, mint Donald Trump elnök második elnöki ciklusának első két éve feletti ítélet, írja a Reuters.
A felmérések és a független elemzők szerint a demokratáknak komoly esélyük van arra, hogy elhódítsák a képviselőházi többséget a republikánusoktól, míg a szenátus sorsa továbbra is kiszámíthatatlan.
A történelmi trendek és Trump elnök rekordalacsony népszerűségi mutatói a demokratáknak kedveznek, ráadásul a választókat mélyen frusztrálja az Iránnal vívott háború és az amiatt megugrott üzemanyagárak.
Donald Trump az utóbbi hetekben több mint két tucat kampánygyűlést tartott, ahol ellenfeleit radikálisnak és veszélyesnek nevezte, míg a demokrata vezetők szintén az elnök személyére hegyezték ki a kampányt.
A választások napján is pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok és Irán között. Washington védelmi jellegű légicsapásokat hajtott végre az iráni Kesm-sziget ellen, miután az amerikai erők szerint onnan föld-levegő rakétákkal vették célba az amerikai katonai egységeket. Bár a csapások korlátozottak voltak, a diplomáciai tárgyalások megakadtak.
Teheráni források szerint messze még a megállapodás. Irán határozott válaszlépésekkel fenyegetőzik, és a globális energiaellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szoros lezárását helyezte kilátásba, amennyiben az Egyesült Államok nem teljesíti a feltételeiket.
Katar eközben intenzív közvetítői erőfeszítéseket tesz Doha és Teherán között, hogy megakadályozza a háború újbóli fellángolását. A feszültség hatására az olajárak ismét emelkedni kezdtek a világpiacon.
Jelentősen csökkent a költségvetési hiány. A pénzügyminisztérium keddi jelentése szerint az év első kilenc hónapjában a deficit a GDP 3,81 százalékára mérséklődött a tavalyi 5,31 százékról.
Ezzel párhuzamosan az állami beruházások harminc százalékkal, csaknem 108 milliárd lejre emelkedtek, amit kétharmad részben uniós források fedeztek.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter közölte: az irány jó, de az év végi 6,2 százalékos hiánycél elérése az uniós helyreállítási alapokból várt, több mint négymilliárd eurós utalás időbeni beérkezésétől függ.
A tárcavezető szerint az 5-ös és 6-os számú fizetési kérelméből származó keretből több, előre kifizetett projektet kell fedezni.
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Kim Dzsongün észak-koreai vezető ellenőrző látogatást tett több rakétabázison, ahol megszemlélte az ország legnagyobb hatóerejű interkontinentális rakétáit – jelentette a…
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő.…
A képviselőház elfogadott egy törvénytervezetet, amely szerint az állam ezentúl nem szabad visszakövetelje a nyugdíj vagy a fogyatékkal élők juttatása…
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el törvénytervezetet a képviselőház. Ennek értelmében a bruttó minimálbért évente kormányhatározatban…
Döntő házként fogadta el a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely 2027. január elsejétől megtiltja a csincsilla- és nyércfajok kereskedelmi célból…
Klaus Iohannis államelnök ma hivatalos látogatást tesz Montenegróban hivatali kollégája, Jakov Milatović meghívására. A két elnök a politikai-diplomáciai és védelmi…
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a hazai gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a Világgazdasági…
Négy személyt kísértek be kihallgatásra ma a legfőbb ügyészség bukaresti székhelyére a Ioan Crişan aradi üzletember életét kioltó robbantásos merénylet…
Marcel Ciolacu miniszterelnök bejelentette ma, hogy az állampolgárok a jövő évben is változatlan mértékű helyi adókat fizetnek, hiszen a kabinet elhalasztja 2026. január 1-jére annak a rendelkezésnek a hatálybalépését, miszerint az ingatlanadó megállapításánál figyelembe veszik a szóban forgó ingatlan piaci értékét.
A magyarországi 21 Kutatóközpont szerint a biztos pártválasztók körében vezet az ellenzéki Magyar Péter pártja, a Tisza Párt. A Reuters szerint ez azt jelenti, hogy 2010 óta először mértek nagyobb támogatást ellenzéki erőnek Magyarországon a Fideszhez képest. A Partizán megbízásából készített felmérés szerint a Tisza 42 százalékon, a kormánypárt 40 százalékon áll.
Holnap jelenik meg Ferenc pápa negyedik enciklikája, amely szemléletváltást sürget a világ mai kihívásaival szemben - közölte a Vatikán. Ferenc pápa júniusban jelentette be, hogy a dokumentum a korábbi tanításainak összefoglalását képviseli. A 2013 márciusában megválasztott pápának ez a negyedik enciklikája, amely az október 27-én véget érő püspöki szinódus utolsó napjaiban jelenik meg, kevesebb mint két hónappal a december 24-én kezdődő jubileumi szentév előtt. A Vatikán News hírportál előzetes bemutatása szerint az enciklika a világ globális kihívásaira igyekszik reagálni a háborúk, társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek, a korlátok nélküli fogyasztói társadalom, valamint olyan technológiai fejlődés közepette, amely mind az emberi természet alapértékeit gyengíti.
Kim Dzsongün észak-koreai vezető ellenőrző látogatást tett több rakétabázison, ahol megszemlélte az ország legnagyobb hatóerejű interkontinentális rakétáit - jelentette a phenjani állami média. A közzétett fotókon az látható, hogy a fekete bőrkabátot viselő vezető a Hvaszong-18 típusú, szilárd hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakéták mellett áll, amelyek a legfejlettebbek Phenjan birtokában, és amelyeket az Egyesült Államok elérésére alkalmasnak tartanak. A tájékoztatás szerint Kim Dzsongün méltatta a rakéták kulcsszerepét a nemzeti elrettentésben, mondván, hogy az amerikai atomfegyverek "egyre nagyobb fenyegetést jelentenek országa biztonságára".
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. Az elnök tudatta: azzal bízta meg Nehammert, hogy kezdjen koalíciós tárgyalásokat a szociáldemokratákkal, de tisztázni kell, hogy a két párt rendelkezik-e a kormányzáshoz szükséges stabil többséggel. Az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) koalíciója szűk, mindössze egyfős többsége számíthatna a törvényhozásban, Van der Bellen ezért egy harmadik kisebb párt - sokak szerint a liberális Neos - bevételét ajánlotta. A szeptember 29-i parlamenti választáson az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) végzett az első helyen, de a sokak által szélsőségesnek tartott poltikai erőt az osztrák elnök nem akarta megbízni kormányalakítással, mert a többi párt közölte, nem kíván vele együtt kormányozni.
A választópolgárok több mint egyharmada nem tudja, kire fog szavazni az egy hónap múlva megrendezendő elnökválasztáson - derült ki egy friss közvélemény-kutatásból, amelyet ismertetett a News.ro hírportál. Az Insomar-Avangarde által október 10-20 között telefonos módszerrel végzett, önerőből finanszírozott felmérés során megkérdezett polgárok 61 százaléka mondta, hogy tudja, kire fog voksolni, 36 százalékuk pedig még nem döntötte el. A felmérésében Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) kormányfő vezet 28 százalékkal, aki eddigi koalíciós partnerével, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezető, Nicolae Ciucă szenátusi házelnökkel kerülhet szembe a második fordulóban. Ciucă támogatottságát 19 százalékon mérték. 16 százalékos támogatottsággal követi őt Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion. Elena Lasconi, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a negyedik 13 százalékkal, a függetlenként induló Mircea Geoana volt NATO-főtitkárhelyettes ötödik 11 százalékkal, a szintén függetlenként induló Cristian Diaconescu volt külügyminiszter pedig hatodik 5 százalékkal. A RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor a felmérés szerint a voksok 4 százalékára számíthat.
A képviselőház elfogadott egy törvénytervezetet, amely szerint az állam ezentúl nem szabad visszakövetelje a nyugdíj vagy a fogyatékkal élők juttatása címen jogtalanul kiutalt összegeket. Eddig ugyanis ha a nyugdíjpénztár alkalmazottai tévesen számolták ki az öregségi járandóságot, akkor a jogtalanul kiutalt összeget több évre visszamenőleg visszakérték. A képviselőház által ügydöntő házként elfogadott tervezet célja, hogy védelmet nyújtson azoknak a nyugdíjasoknak, akik önhibájukon kívül kaptak jogtalanul járandóságot. A jogszabályt az államelnöknek kell még kihirdetnie.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el törvénytervezetet a képviselőház. Ennek értelmében a bruttó minimálbért évente kormányhatározatban szabják meg, és a következő év január elsejétől alkalmazzák, illetve évente egyszer aktualizálják társadalmi egyeztetések nyomán. A tervezet azt is rögzíti, hogy egy alkalmazott az egyéni munkaszerződése megkötésétől számított legtöbb 24 hónapon át kaphat minimálbért, utána meg kell emelni a fizetését. A minimálbérre vonatkozó rendelkezések megsértése alkalmazottanként 3000 és 5000 lej közötti bírsággal büntetendő. A bírság összege azonban nem haladhatja meg a vállalatonkénti 200 ezer lejt. A jogszabályt a szenátus korábban már elfogadta.
Döntő házként fogadta el a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely 2027. január elsejétől megtiltja a csincsilla- és nyércfajok kereskedelmi célból történő tenyésztését és megölését. A szakbizottságok indoklása szerint azért van szükség a kétéves átmeneti időszakra, hogy a törvény időt adjon a tenyésztőknek vállalkozásuk felszámolására.
Klaus Iohannis államelnök ma hivatalos látogatást tesz Montenegróban hivatali kollégája, Jakov Milatović meghívására. A két elnök a politikai-diplomáciai és védelmi együttműködésről, Montenegró európai integrációjának támogatásáról, valamint a főbb regionális és globális biztonsági kihívásokról fog tárgyalni
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a hazai gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében. A nemzetközi pénzintézet legfrissebb becslései szerint a gazdaság növekedése a tavalyi 2,1 százalék után idén 1,9 százalékos lesz, majd jövőre 3,3 százalékra gyorsul. Idén tavasszal még 3,8 százalékos GDP-növekedést prognosztizált 2025-re.
Négy személyt kísértek be kihallgatásra ma a legfőbb ügyészség bukaresti székhelyére a Ioan Crişan aradi üzletember életét kioltó robbantásos merénylet ügyében. Ügyészségi források szerint egyikük a meggyilkolt üzletember lánya. Ioan Crişan autója 2021. május 29-én robbant fel, amikor ki akart hajtani az egyik aradi szupermarket parkolójából. Az üzletembernek halipari érdekeltségei voltak.
Marcel Ciolacu miniszterelnök bejelentette ma, hogy az állampolgárok a jövő évben is változatlan mértékű helyi adókat fizetnek, hiszen a kabinet elhalasztja 2026. január 1-jére annak a rendelkezésnek a hatálybalépését, miszerint az ingatlanadó megállapításánál figyelembe veszik a szóban forgó ingatlan piaci értékét.
