A hatóságok több lehetséges beavatkozást is vizsgálnak a Duna Bala-ágán, hogy biztosítsák a cernavodai atomerőmű hűtővízellátását az alacsony vízállás ellenére.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök közölte: a szakemberek ma döntenek a szükséges intézkedésekről. A kormány hétmillió lejt különített el a sürgős mederkotrási munkálatokra, emellett azt is vizsgálják, miként lehet a Duna fő vízáramát a megfelelő irányba terelni. A cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát kedden ellenőrzött módon leállították a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt.
Traian Băsescu volt államfő szerint az ország jelenlegi energiaválságáért azok a korábbi energiaügyi miniszterek és miniszterelnökök felelősek, akik új termelőkapacitások kiépítése nélkül záratták be a szénerőműveket. Băsescu úgy fogalmazott: a történtek nemcsak rossz irányításra utalnak, hanem akár büntetőjogi felelősséget is felvethetnek.
Energiatakarékossági intézkedéseket vezettek be éjszakára Iasiban. Mihai Mihai Chirică polgármester szerint óránként 10 MW energiát spórolnak meg minden éjszaka, amikor csökkentik a közvilágítást. Kivételt képeznek a kórházak udvarai, az aluljárók, valamint a városközpont, ahol a közvilágítás lényeges eleme az emberek biztonságának.
Őrizetbe vették a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a rendőrök Wiz Khalifa amerikai rappert, aki fellépés közben egy Costineşti-i fesztivál színpadán…
Merényletetkísérletet követtek el szombaton Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt ellen, akit egy kampánygyűlésen ért lövés a fülén. A merénylő felületes…
A térség kormányzója, Vaszlij Golubev szerint hat óra alatt eloltották a támadás során csaknem 200 négyzetméteren keletkezett tüzet a rosztovi régió Csimljanszkij kerületében.
Elfogadhatatlanok Joe Biden amerikai elnöknek az orosz hivatali partnerére, Vlagyimir Putyinra tett tiszteletlen megjegyzései – jelentette ki a Kreml szóvivője.
A mai műsorban a 13. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten készített összeállításunkat hallják, amelyben szó lesz a Művelődés folyóirat Enciklopédiájáról, Kiss András…
A megbízott libanoni külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy egy dél-libanoni katonai eszkaláció veszélyes következményekkel járhat a Közel-Keleten, ezért minden félnek a párbeszédet és a békés megoldásokat kell előnyben részesítenie.
A NATO fokozza és kiterjeszti közös hadgyakorlatait Japánnal a tengeritől a kibertérig, hogy megbirkózzanak Európa és Ázsia egyre inkább összefonódó biztonsági kihívásaival – jelentette ki a Kyodo japán hírügynökségnek adott interjúban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
Tavaly még mindig kevesebb gyermek kapta meg a szükséges védőoltásokat a világon, mint a koronavírus-világjárvány előtti időszakban - közölte hétfőn publikált jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF). Katherine O'Brian, az Egészségügyi Világszervezet szakértője arra is rámutatott, hogy a pandémia miatt az oltásszkeptikusok száma nőtt, és hangsúlyozta, hogy ez a fejlemény gyermekek halálához vezetett. 2023-ban világszerte a gyermekek 84 százalékát oltották be diftéria, tetanusz és szamárköhögés ellen, ami a pandémia előtti utolsó évhez, 2019-hez képest enyhe csökkenést jelent.
Románia gabonakivitele a 2023-2024-es gazdasági évben több mint 30 százalékkal, 10,6 millió tonnára nőtt az előző időszakhoz képest, amivel Románia ismét a második helyre került Franciaország után - közölte az Economedia gazdasági portál. Az EU idén összesen 45,6 millió tonna gabonát exportált, aminek több mint 23 százaléka Romániából származik. A következő helyen Lengyelország áll, amely megelőzte Németországot. Továbbra is Románia a legnagyobb kukoricaexportőr, 2,7 millió tonnával.
Ma kezdődött meg a feliratkozás a pótérettségire. A tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint az idei pótérettségi augusztus 8-a és 30-a között zajlik, és július 15-e és 22-e között lehet feliratkozni a vizsgákra.
Az év első hat hónapjában a határrendészek az ország határainál 167 lopásgyanús járművet azonosítottak, mintegy 60 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A határrendészet szerint a legtöbb ilyen járművet a Szatmár megyei petei és a Bihar megyei borsi határátkelőnél azonosították.
Őrizetbe vették a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a rendőrök Wiz Khalifa amerikai rappert, aki fellépés közben egy Costineşti-i fesztivál színpadán rágyújtott egy marihuánás cigarettára. Az ismert rapper ellen a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) veszélyes drogok birtoklása miatt indított kivizsgálást. Khalifa szabadlábon védekezhet. A vádhatóság közleménye szerint az énekesnél további 18 gramm kannabiszt találtak.
Merényletetkísérletet követtek el szombaton Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt ellen, akit egy kampánygyűlésen ért lövés a fülén. A merénylő felületes sebet ejtett a volt elnökön, de egy személyt véletlenül lelőtt és másik kettőt megsebesített. Joe Biden amerikai elnök mellett az egész világ politikai vezetői elítélték a támadást. Trumpot kiengedték a kórházból. Elemzők azt találgatják, hogy a merénylet következtében a republikánus jelölt még nagyobb népszerűségre tehet szert, és növelheti a Joe Biden jelenlegi elnökkel szembeni előnyét.
A republikánus elnökjelöltnek a Pennsylvania állambeli Butler település közelében tartott választási nagygyűlését beszédének megkezdése után szakították félbe lövések.
A korábbi amerikai elnök a jobb fülén sérült meg. A közönségből egy ember meghalt, egy másik válságos állapotban került kórházba. A támadó is életét vesztette, a titkosszolgálat emberei lőtték le. A támadó egy 130 méteres távolságra levő épület tetejéről lőtt, az elkövető sajtóinformációk szerint egy 20 éves fehér fiatalember volt.
Donald Trumpot testőrei menekítették ki a színpadról, majd kórházba vitték, ahol ellátták. Már a helyszínen látszott, hogy a seb felületes volt, hiszen Trumpnak még maradt annyi lélekjelenléte, hogy véres arccal öklét magasba emelve buzdítsa harcra szimpatizánsait. A következőkben MTI-hírekből álló összeállítást olvashatnak.
Joe Biden elítélte a riválisa elleni merényletet
Joe Biden amerikai elnök elítélte a vetélytársa ellen elkövetett merényletkísérletet. Kampánystábja közölte, hogy felfüggeszti a kampányhirdetések közlését. Az elnök a politikai erőszak megszüntetésére szólított fel. Hangsúlyozta: „Amerikában nincs helye az ilyen jellegű erőszaknak. Ez beteges” - mondta, hozzátéve, hogy alaposan tájékozódott az ügyben, és tervezi, hogy beszélni fog Trumppal. „Mindenkinek el kell ítélnie a történteket” tette hozzá.
Román reakciók
Megdöbbenésüket fejezték ki és határozottan elítélték az erőszakot a hazai politikai vezetők. Klaus Iohannis államfő közösségi oldalán azt írta: megdöbbentette a támadás. „Az erőszak és agresszivitás nem a demokrácia jellemzői. A amerikai nép mellett állunk” - fogalmazott az X-en közzétett bejegyzésében az elnök.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök is az X-en kívánt mielőbbi felépülést Donald Trumpnak és a támadás más sebesültjeinek. „Semmilyen politikai vegy ideológiai nézetkülönbség nem indokolja és nem teszi elfogadhatóvá az erőszakot” - írta a kormányfő.
Nicolae Ciucă a szenátus nemzeti liberális párti házelnöke bejegyzésében a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadság elleni támadásként értékelte a történteket. „Gyors felépülést kívánok neki! Isten áldja meg őt és az amerikai népet” - írta közösségi oldalán a házelnök.
Trump megköszönte a titkosszolgálatnak
Donald Trump közleményben mondott köszönetet az amerikai titkosszolgálat őt védő embereinek, valamint a rendvédelmi szervek minden tagjának a gyors beavatkozásért.
A republikánus elnökjelölt a Truth Social-oldalán közzétett nyilatkozatában részvétet nyilvánított az ellene irányuló merényletkísérletben életét vesztett ember családjának, valamint a közönség súlyos sebesülést szenvedett tagja hozzátartozóinak is. Donald Trump hihetetlennek minősítette, hogy ilyen cselekmény megtörténhet az Egyesült Államokban. Egyúttal arról is beszámolt, hogy a golyó a jobb fülét érte. „Rögtön tudtam, hogy valami nincs rendben, amikor meghallottam süvítést és a lövések hangját, majd azonnal éreztem, ahogy a golyó felszakítja a bőrt” - fogalmazott a korábbi amerikai elnök, hozzátéve, hogy komolyan vérzett.
Trump részt vesz pártja jelölőgyűlésén
Trump a választási gyűlésén történt lövöldözés ellenére is várja a jövő heti republikánus nemzeti konvenciót - közölték tanácsadói. Hétfőn kezdődik a wisconsini Milwaukee-ban a republikánus nemzeti konvenció (RNC), amelyen Trumpot hivatalosan is kinevezik a párt elnökjelöltjének. A Trump-kampány és az RNC közleménye szerint „Trump elnök alig várja, hogy csatlakozhasson önökhöz Milwaukee-ban, amikor folytatjuk a konvenciónkat, hogy őt jelöljük az Egyesült Államok 47. elnökévé” - derült ki a közleményből. A szombati támadás volt az első merényletkísérlet a Ronald Reagan elleni 1981-es lövöldözés óta egy elnök vagy elnökjelölt ellen.
A világ vezetőinek reakciói
Mély megdöbbenését fejezte ki vasárnap az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen szerint a demokráciában nincs helye politikai erőszaknak. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője elfogadhatatlannak nevezte a politikusok elleni erőszakos cselekményeket. Kisida Fumio japán miniszterelnök azt mondta: „határozottan ki kell állnunk a demokráciát megkérdőjelező erőszak minden formája ellen”. Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette: megdöbbentették a sokkoló jelenetek a gyűlésen. „A politikai erőszaknak semmilyen formában nincs helye társadalmunkban, és gondolataim a támadás minden áldozatával vannak”. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök azt mondta, hogy a történtek után „rosszul érezte magát”. Hozzátette, a politikai erőszak soha nem elfogadható. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője elítélte a lövöldözést, és „politikai erőszakcselekménynek” nevezte azt. Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök elfogadhatatlannak nevezte a lövöldözést, miközben másokat is a cselekmény elítélésre szólított fel. „A Donald Trump volt elnök elleni támadást a demokrácia és a politikai párbeszéd minden védelmezőjének hevesen el kell utasítania. Amit ma láttunk, az elfogadhatatlan” – tette hozzá. Narendra Modi indiai miniszterelnök Trumpot barátjának nevezte, és mielőbbi gyógyulást kívánt neki. Azt mondta, határozottan elítéli az incidenst, az erőszaknak nincs helye a politikában és a demokráciákban. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szintén felemelte szavát a politikai erőszak ellen, jobbulást kívánva az amerikai politikusnak. Aláhúzta: a NATO-tagok közösen állnak ki a szabadság és a közös értékek védelméért. Dick Schoof holland kormányfő ugyancsak elítélte a támadást.
Oroszország is elítéli az erőszakot
Oroszország elítéli az erőszak minden megnyilvánulását a politikai harc során - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára. „Oroszország mindig is elítélte, és mi is határozottan elítéljük erőszak minden megnyilvánulását a politikai küzdelem során” - mondta Peszkov. A szóvivő szerint az elnökválasztási küzdelem során világossá vált, hogy Trump élete veszélyben forog. „Miután számos kísérlet történt arra, hogy Trumpot eltávolítsák a politikai színtérről, előbb jogi eszközök, bíróságok, az ügyészség segítségével, a jelölt politikai hiteltelenítésére és lejáratására tett kísérletekkel, minden külső megfigyelő számára nyilvánvalóvá vált, hogy az élete veszélyben van” – fogalmazott. Peszkov azt hangoztatta, hogy Moszkva nem hiszi, hogy az elnökjelölt likvidálására tett kísérletet a jelenlegi hatóságok szervezték meg, de a történteket az a légkör idézte elő, amelyet ez a kormányzat teremtett a politikai küzdelem során. Mint mondta, a kormányzat a nemzetközi színtérről „akarva-akaratlanul átvitte munkamódszereit a belpolitikára", ahol szintén megjelent „az erőszakos döntések stílusa”.
A német kancellár és a francia elnök is elítélte a támadást
Olaf Scholz német kancellár mielőbbi gyógyulást kívánt Donald Trumpnak, és az X-en azt írta, hogy „az ilyen erőszakos cselekmények fenyegetik a demokráciát”. Hozzátette: a Donald Trump elleni támadás „megvetendő”. „Mielőbbi felépülést kívánok neki. Gondolataim mindazokkal is vannak, akiket érintett a támadás” - írta a szociáldemokrata politikus. Emmanuel Macron francia elnök „demokráciáink tragédiájaként” ítélte el a Trump elleni támadást. „Franciaország osztozik az amerikai nép megdöbbenésében és felháborodásában” - írta az államfő az X-en, és mielőbbi gyógyulást kívánt. Laj Csing-tö tajvani elnök gyors felépülést kívánt Trumpnak. Hszin Csin-ping kínai elnök együttérzését és aggodalmát fejezte ki a Donald Trump ellen elkövetett gyilkossági kísérlet miatt - közölte a kínai külügyminisztérium. Hszi Csin-ping kínai elnök együttérzését fejezte ki Trumpnak, és a külügy közölte, hogy Peking is figyelemmel kíséri a volt amerikai elnök elleni merénylet körülményeit.
A térség kormányzója, Vaszlij Golubev szerint hat óra alatt eloltották a támadás során csaknem 200 négyzetméteren keletkezett tüzet a rosztovi régió Csimljanszkij kerületében.
A tűzoltásban egy tűzoltóvonatot is bevetettek. Csimljanszkij kerület vezetője jelezte, hogy lakóépületekben nem keletkezett kár.
Az ukrán erők rendszeresen hajtanak végre dróncsapásokat és szabotázsakciókat Oroszország területén katonai eszközök, olajfinomítók és ipari létesítmények ellen.
Közben cseh elnök egy houstoni fórumon bejelentette, hogy az ukrán hadsereg júliusban és augusztusban egyaránt 50 ezer lőszert kap az úgynevezett cseh kezdeményezés keretében.
Elfogadhatatlanok Joe Biden amerikai elnöknek az orosz hivatali partnerére, Vlagyimir Putyinra tett tiszteletlen megjegyzései – jelentette ki a Kreml szóvivője.
Dmitrij Peszkov arra reagált, hogy a washingtoni NATO-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón Biden kijelentette: „Európa legmélyebb és legrégebbi félelmei éledtek újra”, amiatt, hogy „az őrült gyilkos menetelni” kezdett.
Az amerikai vezető emellett Ukrajna elnökének nevezte Putyint, éppen a Washingtonban felszólalni készülő Volodimir Zelenszkijt bemutatva.
Biden az ukrajnai háború kezdete óta többször is sértő módon minősítette Putyint, amire a RIA Novosztyi hírügynökség szerint maga az orosz államfő egyszer sem válaszolt. Az amerikai elnök nevezte már nyilvánosan gyilkosnak, diktátornak, mészárosnak és háborús bűnösnek is hivatali partnerét.
A NATO-országokban gyártott rakéták Oroszország elleni bevetését kommentálva Peszkov tiszta provokációnak, a feszültség újabb, nagyon veszélyes fokozásának nevezte a csapások hatótávolságának növelését. Az Ukrajnával kapcsolatos megállapodások lehetőségéről szólva azt mondta, hogy azoknak átfogónak kell lenniük, nem pedig az összefüggésekből kiragadott, különálló kérdésekre kell vonatkozniuk.
A mai műsorban a 13. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten készített összeállításunkat hallják, amelyben szó lesz a Művelődés folyóirat Enciklopédiájáról, Kiss András levéltáros hagyatékáról, illetve munkásságának folytatásáról, valamint egy szépirodalmi műről, Zsidó Ferenc új regényéről, amely A fák magukhoz húzzák az esőt címmel a csíkszeredai Gutenberg kiadó gondozásában jelent meg 2024-ben, és amely többek között a székelység elé tart görbe tükröt – tartsanak velünk!
A megbízott libanoni külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy egy dél-libanoni katonai eszkaláció veszélyes következményekkel járhat a Közel-Keleten, ezért minden félnek a párbeszédet és a békés megoldásokat kell előnyben részesítenie.
Abdalláh Buhabib hozzátette: a konfliktusnak pusztító következményei lesznek nem csak Libanonra és Izraelre nézve, de talán a szomszédos Szíria és Jordánia számára is szörnyű lenne.
A miniszter szerint a libanoni kormány arra törekszik, hogy helyreálljon a stabilitás Izrael határainál, és elkötelezett a meglévő határviták tárgyalások útján történő rendezése mellett.
"Egymás legyilkolása nem a legjobb megoldás, nem fogja biztosítani a biztonságot. Párbeszédre és nyugalomra van szükség" - hangsúlyozta.
Abdalláh Buhabib elmondta: a nemzetközi közvetítők folytatják a diplomáciai erőfeszítéseket annak érdekében, hogy csökkentsék a katonai feszültséget a libanoni-izraeli határon.
A NATO fokozza és kiterjeszti közös hadgyakorlatait Japánnal a tengeritől a kibertérig, hogy megbirkózzanak Európa és Ázsia egyre inkább összefonódó biztonsági kihívásaival - jelentette ki a Kyodo japán hírügynökségnek adott interjúban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a napokban tartott washingtoni NATO-csúcson Kisida Fumio japán miniszterelnök és a szövetség főtitkára közös tengeri hadgyakorlatok rendezéséről állapodott meg az euro-atlanti térség vizein 2024 végéig és úgy döntöttek, hogy fokozzák a bizalmas információcserét.
Jens Stoltenberg az interjúban idézte a japán kormányfőnek azt a kijelentését, miszerint "ami ma Ukrajnában történik, az holnap Ázsiában is megtörténhet" és ehhez hozzátette: "Mindannyiunk érdeke, hogy megakadályozzuk Vlagyimir Putyin elnök győzelmét Ukrajnában".
Arra a kérdésre, hogy Észak-Korea milyen szerepet játszik az ukrajnai háborúban, Stoltenberg azt mondta, "nincs kétség", hogy az ázsiai ország "jelentős katonai támogatást" nyújt Oroszországnak.
Mint mondta: bár nem hajlandó érzékeny hírszerzési információkat nyilvánosságra hozni, "teljesen egyértelmű", hogy a 32 tagú szövetséget "mélyen aggasztja" annak a lehetősége, hogy Oroszország támogassa Észak-Korea rakéta- és nukleáris programját, cserébe lőszerekért és fegyverekért Phenjantól.
Japán az elmúlt években aktívan bővítette együttműködését az észak-atlanti szövetséggel. A japán miniszterelnök zsinórban harmadszor vett részt a NATO-csúcson. Tokió a NATO állandó partnere, a szövetség brüsszeli főhadiszállásán pedig japán képviselet működik.
Tavaly még mindig kevesebb gyermek kapta meg a szükséges védőoltásokat a világon, mint a koronavírus-világjárvány előtti időszakban - közölte hétfőn publikált jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF). Katherine O'Brian, az Egészségügyi Világszervezet szakértője arra is rámutatott, hogy a pandémia miatt az oltásszkeptikusok száma nőtt, és hangsúlyozta, hogy ez a fejlemény gyermekek halálához vezetett. 2023-ban világszerte a gyermekek 84 százalékát oltották be diftéria, tetanusz és szamárköhögés ellen, ami a pandémia előtti utolsó évhez, 2019-hez képest enyhe csökkenést jelent.
