Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
Megkezdődtek az időközi választások az Egyesült Államokban. A tét nem kisebb, mint Donald Trump elnök második elnöki ciklusának első két éve feletti ítélet, írja a Reuters.
A felmérések és a független elemzők szerint a demokratáknak komoly esélyük van arra, hogy elhódítsák a képviselőházi többséget a republikánusoktól, míg a szenátus sorsa továbbra is kiszámíthatatlan.
A történelmi trendek és Trump elnök rekordalacsony népszerűségi mutatói a demokratáknak kedveznek, ráadásul a választókat mélyen frusztrálja az Iránnal vívott háború és az amiatt megugrott üzemanyagárak.
Donald Trump az utóbbi hetekben több mint két tucat kampánygyűlést tartott, ahol ellenfeleit radikálisnak és veszélyesnek nevezte, míg a demokrata vezetők szintén az elnök személyére hegyezték ki a kampányt.
A választások napján is pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok és Irán között. Washington védelmi jellegű légicsapásokat hajtott végre az iráni Kesm-sziget ellen, miután az amerikai erők szerint onnan föld-levegő rakétákkal vették célba az amerikai katonai egységeket. Bár a csapások korlátozottak voltak, a diplomáciai tárgyalások megakadtak.
Teheráni források szerint messze még a megállapodás. Irán határozott válaszlépésekkel fenyegetőzik, és a globális energiaellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szoros lezárását helyezte kilátásba, amennyiben az Egyesült Államok nem teljesíti a feltételeiket.
Katar eközben intenzív közvetítői erőfeszítéseket tesz Doha és Teherán között, hogy megakadályozza a háború újbóli fellángolását. A feszültség hatására az olajárak ismét emelkedni kezdtek a világpiacon.
Jelentősen csökkent a költségvetési hiány. A pénzügyminisztérium keddi jelentése szerint az év első kilenc hónapjában a deficit a GDP 3,81 százalékára mérséklődött a tavalyi 5,31 százékról.
Ezzel párhuzamosan az állami beruházások harminc százalékkal, csaknem 108 milliárd lejre emelkedtek, amit kétharmad részben uniós források fedeztek.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter közölte: az irány jó, de az év végi 6,2 százalékos hiánycél elérése az uniós helyreállítási alapokból várt, több mint négymilliárd eurós utalás időbeni beérkezésétől függ.
A tárcavezető szerint az 5-ös és 6-os számú fizetési kérelméből származó keretből több, előre kifizetett projektet kell fedezni.
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Műsorunk tartalmából: A heti hírösszefoglalóban szó lesz a váratlanul sikeres betétdíjas visszaváltási rendszerről, a magyarországi meglepő közvélemény-kutatásokról, amelyek az ellenzéki…
Cristina Chiriac egy szakfórumon hangsúlyozta: közpolitikákkal kell ösztönözni a külföldön tanuló fiatalok hazatérését. Hozzátette: a számuk megduplázódott az utóbbi években, és a legtöbben kint maradnak.
Mongólia megsértette a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működését biztosító Római Statútum rendelkezéseit, ezáltal megakadályozta a bíróságot feladatainak és hatásköreinek gyakorlásában, amikor nem tartóztatta le Vlagyimir Putyint – közölte a Nemzetközi Büntetőbíróság.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített székesegyház újranyitása előtt Rachida Dati kulturális miniszter vetette fel a javaslatot, újjáélesztve ezzel a vallási örökség finanszírozásáról szóló vitát.
Nem egy sajátos magyar nézőpontról beszélünk, amikor az európai gazdaság nehézségeiről beszélünk, hanem a vezetők által is bevallott, osztott véleményről – mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A román hadsereg átvett újabb három, Norvégiától vásárolt F-16-os harci repülőt. A gépek csütörtökön érkeztek meg az aranyosgyéresi 71-es számú „Emanoil Ionescu” légitámaszpontra – közölte a védelmi minisztérium (MAPN).
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, Tolna vármegye 2. számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselőjét a bonyhádi evangélikus temetőben több százan kísérték…
Huszonkét évig tartó tárgyalások után megszületett a Vatikán és Csehország viszonyát rendező egyezmény. A konkordátumot csütörtökön írt alá Prágában Petr Fiala cseh kormányfő és Pietro Parolin vatikáni államtitkár.
A miniszterelnök „a sajtószabadság elleni kirívó támadásként” értékeli és „határozottan elítéli” az orosz bíróság csütörtöki döntését, amelyben elrendelte egy román újságíró letartóztatását.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a váratlanul sikeres betétdíjas visszaváltási rendszerről, a magyarországi meglepő közvélemény-kutatásokról, amelyek az ellenzéki Tisza Párt előnyét mutatják, az amerikai elnökválasztás megjósolhatatlan kimeneteléről, illetve a hétfőn záruló Országos Színházi Fesztiválról.
Szőcs Levente háttere a moldovai elnökválasztásról és népszavazásról
Garzó Ferenc jegyzete: Megélt és megírt történelem
Cristina Chiriac egy szakfórumon hangsúlyozta: közpolitikákkal kell ösztönözni a külföldön tanuló fiatalok hazatérését. Hozzátette: a számuk megduplázódott az utóbbi években, és a legtöbben kint maradnak.
Kitért arra is, hogy Románia munkaerő-deficitje meredeken növekszik: 2023-ban 150 ezer fő volt, 2026-ra várhatóan 300 ezer lesz. Felhívta a figyelmet, hogy miközben a román álláskeresők egy része részben a túlságosan merev bürokrácia miatt Nyugat-Európában vállal munkát, kialakult egy „aggasztó jelenség”: egyre több képzetlen munkáskontingenst hozunk be harmadik országokból, „anélkül, hogy felmérnénk a középtávú társadalmi és kulturális hatásokat”.
Két csónak ütközött péntek reggel a Duna Sulina-ágán, egy férfi életét vesztette – közölte a Tulcea megyei mentőszolgálat.
A katasztrófavédelem közleménye szerint az egyik csónakban három, a másikban egy ember ült. Az ütközés következtében az egyik csónak felborult. Két utasának sikerült kijutnia a partra, a harmadikat eszméletlen állapotban emelték ki a vízből, és a helyszínre érkező mentősök sikertelenül próbálták újraéleszteni.
Mongólia megsértette a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) működését biztosító Római Statútum rendelkezéseit, ezáltal megakadályozta a bíróságot feladatainak és hatásköreinek gyakorlásában, amikor nem tartóztatta le Vlagyimir Putyint - közölte a Nemzetközi Büntetőbíróság.
Az orosz elnök szeptember elején járt Mongóliában hivatalos állami látogatáson.
A hágai székhelyű bíróság 2023 márciusában adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin ellen azzal az indokkal, hogy személyesen lehet felelős ukrán gyermekek jogellenes átszállításáért Oroszországba.
A csütörtök esti hágai közlemény szerint tekintettel arra, hogy Mongólia nem működött együtt a Nemzetközi Büntetőbírósággal, illetékes kamarája szükségesnek tartotta, hogy az ügyet a részes államok közgyűlése elé terjessze.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített székesegyház újranyitása előtt Rachida Dati kulturális miniszter vetette fel a javaslatot, újjáélesztve ezzel a vallási örökség finanszírozásáról szóló vitát.
A Le Figaro című napilapnak adott interjúban a tárcavezető azzal érvelt, hogy látogatónként mindössze öt euróval évente 75 millió eurót lehetne összegyűjteni. Ezzel a Notre-Dame megmentené Párizs és Franciaország összes templomát.
A katolikus egyház nem támogatja az elképzelést. Az ingyenes belépést az egyház "küldetése" indokolja, miszerint "minden férfit és nőt feltétel nélkül és ezért szükségszerűen ingyenesen fogad" – írta közleményében az egyházmegye.
A párizsi Notre-Dame Európa egyik leglátogatottabb épülete, 2017-ben 12 millió látogatója volt, a december 7-re tervezett újranyitás után pedig évi 14-15 millió látogatóra számítanak.
Nem egy sajátos magyar nézőpontról beszélünk, amikor az európai gazdaság nehézségeiről beszélünk, hanem a vezetők által is bevallott, osztott véleményről - mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán Viktor felidézte, a közelmúltban Emmanuel Macron francia elnök és Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke is sokkal erőteljesebb, durvább megállapításokat tett az európai közállapotokról. Hozzátette, a francia elnök azt mondta, az Európai Unió el fog halni abban az esetben, ha sürgősen nem javít a versenyképességén.
Most már nem a magyarok az egyetlenek a tömegben, akik látják, hogy a király meztelen, most már egyre többen vannak - mondta.
A kormányfő szerint a francia elnök kulcsszerepet játszik abban, hogy új európai, versenyképesebb gazdaságot alakítsanak ki.
Elmondta, november 7-én Magyarországon lesz a nyugati világ csúcstalálkozója, az európai politikai közösség találkozója negyven állammal, ennek témája az európai uniós gazdaság versenyképessége lesz.
A román hadsereg átvett újabb három, Norvégiától vásárolt F-16-os harci repülőt. A gépek csütörtökön érkeztek meg az aranyosgyéresi 71-es számú "Emanoil Ionescu" légitámaszpontra - közölte a védelmi minisztérium (MAPN).
Ezzel 12-re emelkedett a két évvel ezelőtt kötött megállapodás alapján Norvégiától átvett harci repülők száma. A 388 millió eurós, három évre szóló szerződés 32 darab használt, de harcképes F-16-os megvásárlásáról szól. A gépek átvétele a tervek szerint jövő év végéig fejeződik be. Románia korábban Portugáliától vásárolt 17 darab használt F-16-ost, amelyek az ország délkeleti részén teljesítenek légtérvédelmi járőrszolgálatot.
Az F-16-osokat legalább tíz évig akarják használni, amíg Románia áttér az ötödik generációs, F-35-ös harci repülőkre. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szeptemberben tájékoztatta a Kongresszust, hogy jóváhagyta 32 darab F-35-ös eladását Romániának. A program költsége a MAPN becslése szerint 6,5 milliárd dollár lesz.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, Tolna vármegye 2. számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselőjét a bonyhádi evangélikus temetőben több százan kísérték utolsó útjára.
Potápi az október 17-én, 57 évesen hunyt el.
A ravatalnál Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta, Potápi Árpád János „neve beíratott a nemzetpolitika, s így a magyar nemzet történetébe”.
A néhai államtitkártól búcsúzott mások mellett Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Áder János és Novák Katalin korábbi köztársasági elnök, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.
Huszonkét évig tartó tárgyalások után megszületett a Vatikán és Csehország viszonyát rendező egyezmény. A konkordátumot csütörtökön írt alá Prágában Petr Fiala cseh kormányfő és Pietro Parolin vatikáni államtitkár.
Csehország jelenleg egyike a kevés európai országnak, melyeknek nincs szerződéses kapcsolata a Vatikánnal. A most aláírt dokumentumot a prágai parlamentnek még jóvá kell hagynia.
Az egyezmény első változata több mint 20 éve, 2003-ban került a törvényhozás elé, de a honatyák elutasították arra hivatkozva, hogy sérti a vallási egyenlőséget.
„Sikerült olyan kiegyensúlyozott egyezményt kötnünk, amely teljes mértékben tiszteletben tartja a cseh jogrendet, de pontosít és világossá tesz néhány olyan ügyet, melyek vita tárgyát képezhetnék” – mondta Petr Fiala újságíróknak az aláírás után. A Vatikán államtitkára hangsúlyozta, hogy a most megkötött egyezmény lényege a közös kötelezettségvállalás az emberi jogok tiszteletben tartására.
A miniszterelnök „a sajtószabadság elleni kirívó támadásként” értékeli és „határozottan elítéli” az orosz bíróság csütörtöki döntését, amelyben elrendelte egy román újságíró letartóztatását.
A kurszki törvényszék szerint a Hotnews román portál riportere, Mircea Barbu határsértést követett el, amikor más, azonosítatlan személyekkel együtt belépett Oroszország területére az ukrán hadsereg által elfoglalt régióban.
„A független sajtó Orosz Föderáció általi elítélése egységesebbé és elszántabbá tesz bennünket a szólásszabadság és a sajtó azon jogának védelmében, hogy állandóan keresse az igazságot” – írja a Facebookon közzétett bejegyzésében Marcel Ciolacu kormányfő.
Az ukrán sereg augusztus 6-án indított offenzívát Oroszország kurszki régiója ellen azzal a céllal, hogy elvonják az orosz csapatokat a folyamatosan araszoló kelet-ukrajnai frontról. Az ukrán kontingensbe beépült újságírók körül a HotNews munkatársa a tizenötödik, akinek a nevére letartóztatási parancsot és nemzetközi körözést adtak ki illegális határátlépés miatt, amit az orosz büntető törvénykönyv öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntet.
A demonstrációt a kormány székháza előtt tartják délután 1 órától.
A rendőrök a béremelés mellett a pótlékok és járulékok aktualizálását, valamint a munkacsoportok közötti diszkrimináció eltörlését és a katonai nyugdíjrendszerben fellelhető egyenlőtlenségek kiiktatását követelik.
Az idei év első nyolc hónapjában a nyers adatok szerint 1,7 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 1,1 százalékkal csökkent a nagykereskedelmi forgalom 2023 azonos időszakához képest - derül ki az Országos Statisztikai Intézet ma közzétett adataiból.
Ugyanakkor növekedést regisztráltak a nem szakosodott nagykereskedelem, az egyéb termékek nagykereskedelme, a számítástechnikai és távközlési berendezések nagykereskedelme, illetve az egyéb gépek, berendezések és felszerelések nagykereskedelmének ágazatában.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a váratlanul sikeres betétdíjas visszaváltási rendszerről, a magyarországi meglepő közvélemény-kutatásokról, amelyek az ellenzéki Tisza Párt előnyét mutatják, az amerikai elnökválasztás megjósolhatatlan kimeneteléről, illetve a hétfőn záruló Országos Színházi Fesztiválról.
Szőcs Levente háttere a moldovai elnökválasztásról és népszavazásról
Garzó Ferenc jegyzete: Megélt és megírt történelem
