A kormány ma sem fogadja el azt a sürgősségi rendeletet, amely válsághelyzetet hirdet a kőolaj- és üzemanyagpiacon, pedig tegnap este még ezt helyezte kilátásba Ilie Bolojan miniszterelnök.
A tervezet célja, hogy védje a lakosságot és a gazdaságot az üzemanyagárak emelkedésének idején. Ennek értelmében korlátoznák a benzin és a dízel árrését az üzemanyag-értékesítés teljes folyamatában, valamint engedélyhez kötnék az exportot. A rendelet hat hónapig lenne érvényben, és szükség esetén meghosszabbítható. A kormány szerint az intézkedések mérsékelhetik az áremelkedést, ugyanakkor nem tudják teljesen ellensúlyozni a nemzetközi piaci hatásokat, amelyek elsősorban a közel-keleti feszültségekhez kapcsolódnak.
Mind az öt reprezentatív szakszervezeti szövetség elutasította a tárgyalásokat a kormánnyal a háromoldalú tanácsban.
Az Országos Szakszervezeti Tömb, az Alfa kartell, a CNSLR-Fraţia, CSDR és a Meridian szakszervezetek a délelőtt közölték a párbeszéd elutasítását, mert szerintük a kormány lekezelően viselkedett a szociális partnerekkel, amikor összehívta a tanács ülését. Az Országos Szakszervezeti Tömb az ülés átütemezését kéri, a másik négy érdekképviselet pedig kirakat tárgyalásról beszél egy kritikus időpontban, amikor az iráni háború instabilitást okoz. A szakszervezeti vezetők ennek ellenére megoldásokat javasoltak a lakosság és a gazdaság energiaválságtól való védelme érdekében. Ezek között szerepel az Oltenia energetikai komplexum újraindítása, a földgáz és az üzemanyag exportjának betiltása, valamint az üzemanyagárak csökkentése a jövedéki adó és az áruforgalmi adó azonnali, drasztikus csökkentésével.
Jelentős leépítések jöhetnek a közszférában – erről beszélt Ilie Bolojan miniszterelnök, aki komoly átalakításokat említett a közigazgatásban. A tervek szerint tízezres nagyságrendben szűnhetnek meg állások a helyi és a központi adminisztrációban.
A kormány célja a bürokrácia csökkentése és a költségvetési kiadások visszaszorítása. A miniszterelnök a stiripesurse.ro portál szerint hangsúlyozta: a változtatások célja egy hatékonyabb állam működtetése, ugyanakkor az intézkedések komoly hatással lehetnek a közszférában dolgozókra. A részletekről és az érintett intézményekről a következő időszakban döntenek.
Feszültség alakult ki a kormánykoalícióban: Ilie Bolojan szerint a Szociáldemokrata Párt megszegte a koalíciós megállapodást, és ezzel kiélezte a kormánypártok közötti konfliktust.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: a kialakult helyzet egyértelműen növeli a politikai feszültséget a koalíción belül. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minden pártnak joga van politikai lépéseket tenni, akár bizalmatlansági indítványt is benyújtani, vagy visszahívni minisztereit. A kormányfő ezzel a Szociáldemokrata Párt lépéseire reagált a kormánykoalíción belül kialakult feszültség miatt.
A kormány ma sem fogadja el azt a sürgősségi rendeletet, amely válsághelyzetet hirdet a kőolaj- és üzemanyagpiacon, pedig tegnap este még ezt helyezte kilátásba Ilie Bolojan miniszterelnök.
A tervezet célja, hogy védje a lakosságot és a gazdaságot az üzemanyagárak emelkedésének idején. Ennek értelmében korlátoznák a benzin és a dízel árrését az üzemanyag-értékesítés teljes folyamatában, valamint engedélyhez kötnék az exportot. A rendelet hat hónapig lenne érvényben, és szükség esetén meghosszabbítható. A kormány szerint az intézkedések mérsékelhetik az áremelkedést, ugyanakkor nem tudják teljesen ellensúlyozni a nemzetközi piaci hatásokat, amelyek elsősorban a közel-keleti feszültségekhez kapcsolódnak.
A Bukaresti Fellebbviteli Bíróság elhalasztotta a döntést arról, hogy felfüggeszti‑e két alkotmánybíró, Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș kinevezését. A…
A külügyminisztérium bejelentette, hogy szabadon engedtek egy román állampolgárt, akit több mint egy éve tartottak fogva Venezuelában. A tárca közölte:…
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága vizsgálatot indított Radu Marinescu igazságügyi miniszter doktori dolgozatával kapcsolatban. A miniszter visszautasítja a plágium vádját,…
Eközben Oroszország újabb, kiterjedt támadáshullámot indított Ukrajna civil és energetikai infrastruktúrája ellen. Volodimir Zelenszkij ismét felszólította szövetségeseit, hogy sürgősen erősítsék…
Norvég politikusok élesen bírálták, hogy a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado átadta saját Nobel-békedíj érmet Donald Trumpnak. A norvég…
A Gázai övezet újjáépítésének és jövőbeli irányításának felügyeletére létrehozott hétfős testületben helyet kapott Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Tony Blair volt…
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a MOL és a Gazpromneft közötti megállapodással integrált magyar–szlovák–szerb olajpiac jöhet létre, ami jelentősen…
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a vezérkari főnök figyelmeztetéséről, aki azt állította, hogy a fekete-tengeri gazdasági övezetet, vagyis a tengeralatti energetikai…
Negyedik alkalommal is elhalasztotta a döntést az alkotmánybíróság (CCR) az igazságügyi nyugdíjreform-tervezet ügyében, amely fokozatosan kivezetné a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét…
A kormány csütörtök este üdvözölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a SAFE hitelprogram keretében benyújtott román védelmi ipari beruházási tervet.…
Bukarestben tüntetést tartott két, a kormányoldal által szélsőségesnek tartott párt a Vexler-törvény ellen. A jogszabály szigorítja a fasiszta, legionárius, rasszista…
A Bukaresti Fellebbviteli Bíróság elhalasztotta a döntést arról, hogy felfüggeszti‑e két alkotmánybíró, Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș kinevezését. A kérelmet az AUR jogásza, Silvia Uscov nyújtotta be. Busuioc esetében a helyzet egyértelmű, hiszen a CCR már korábban alkotmányosnak minősítette a kinevezését.
Dragoș ügye azonban vitatott: Uscov szerint nem rendelkezik a szükséges 18 év jogi szakmai vagy felsőoktatási tapasztalattal, mivel pályája nagy részét nem jogi karon töltötte. Az Elnöki Hivatal ugyanakkor azzal érvel, hogy a panaszt késve nyújtották be.
Ha a bíróság felfüggeszti Dragoș mandátumát, az döntés azonnal végrehajtható, és megbéníthatja a CCR munkáját a különnyugdíj‑reform ügyében. Ítélethirdetés január 30-án várható.
Carmen Dant tegnap hallgatták meg tanúként a 2018. augusztus 10-i események kapcsán. A meghallgatás a Katonai Törvényszéken zajlott, ahol Dan ismét tagadta, hogy bármilyen szerepe lett volna a beavatkozási parancs kiadásában.
Az „augusztus 10.” perben a csendőrség korabeli vezetőit hivatali visszaéléssel állították bíróság elé, de elkerülhetik a felelősségre vonást, mivel az ügy hamarosan elévülhet.
A külügyminisztérium bejelentette, hogy szabadon engedtek egy román állampolgárt, akit több mint egy éve tartottak fogva Venezuelában. A tárca közölte: a kiszabadítás egy összetett diplomáciai együttműködés eredménye volt, amelyben kulcsszerepet játszott az Európai Unió caracasi delegációja, valamint több partnerország, köztük Csehország.
A román állampolgár jelenleg még Caracasban tartózkodik, az EU helyi képviseletének gondozásában, és a közeljövőben térhet haza Romániába. A külügy hangsúlyozta: az ügyet 2024 októbere óta folyamatosan napirenden tartotta, és minden diplomáciai csatornát felhasznált a szabadon engedés érdekében.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága vizsgálatot indított Radu Marinescu igazságügyi miniszter doktori dolgozatával kapcsolatban. A miniszter visszautasítja a plágium vádját, és azt állítja: a disszertációt húsz éve, az akkori jogi és etikai előírásoknak megfelelően írta meg, témavezetője és az illetékes hivatal sem talált benne rendellenességet.
Marinescu politikai támadásnak tartja az ügyet, és kifogásolja, hogy a vádat elemző szoftver nélkül fogalmazták meg. A Press One újságírója, Emilia Șercan ezzel szemben azt írja: a dolgozat több mint fele, mintegy 140 oldal, más szerzőktől átvett szöveg.
Eközben Oroszország újabb, kiterjedt támadáshullámot indított Ukrajna civil és energetikai infrastruktúrája ellen. Volodimir Zelenszkij ismét felszólította szövetségeseit, hogy sürgősen erősítsék meg Ukrajna légvédelmét, különösen a tél legsúlyosabb időszakában.
A háború negyedik évének végéhez közeledve Moszkva fokozta az ország energiahálózata elleni csapásokat, célja pedig az áram- és fűtésellátás megbénítása. Kijev vált a fő célponttá: Vitalij Klicsko polgármester szerint a főváros jelenleg csak a szükséges áram felét tudja biztosítani, ezért arra kérte a lakosokat, hogy ideiglenesen hagyják el a várost.
A város több pontján vészhelyzeti sátrakat állítottak fel, ahol az emberek megmelegedhetnek, mivel sok lakás áram, víz és fűtés nélkül maradt az orosz támadások következtében.
Norvég politikusok élesen bírálták, hogy a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado átadta saját Nobel-békedíj érmet Donald Trumpnak. A norvég pártok szerint a gesztus „abszurd” és veszélyezteti a díj hitelességét.
A Nobel-bizottság közölte: a békedíj nem átruházható, a cím továbbra is Machadoé marad, még akkor is, ha a medált fizikailag átadta. A politikus Trumpot a venezuelai helyzetben játszott szerepéért dicsérte, miközben amerikai támogatással próbál helyzetbe kerülni Nicolás Maduro elnök eltávolítása után.
Norvégiában sokan úgy vélik, az eset „hihetetlenül kínos”, politikai fegyverré teheti a Nobel-díjat, és tovább növeli a feszültséget a nemzetközi közéletben. Amúgy többen úgy vélik, Trump újabb fenyegetései – például Grönland „átvételének” szándéka – is annak a bizonyítéka, hogy „őrültség” lenne neki adni a békedíjat.
Pénteken Donald Trump amerikai elnök újabb vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik az Egyesült Államok grönlandi terjeszkedési törekvéseit. Trump szerint Grönland amerikai irányítása „nemzetbiztonsági érdek”, és a Fehér Ház közölte: Washington továbbra is ragaszkodik a sziget feletti ellenőrzés megszerzéséhez.
A dán–grönlandi–amerikai tárgyalások a héten kudarcot vallottak, a felek csak egy munkacsoport felállításában állapodtak meg, de annak céljáról eltérően nyilatkoztak.
Európai vezetők hangsúlyozzák: Grönland jövőjéről csak Dánia és Grönland dönthet. A grönlandi miniszterelnök egyértelművé tette: ha választani kell, a sziget Dániát, a NATO-t és az EU-t támogatja.
A Gázai övezet újjáépítésének és jövőbeli irányításának felügyeletére létrehozott hétfős testületben helyet kapott Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Tony Blair volt brit miniszterelnök és az amerikai elnök veje, Jared Kushner is. A tanács tagja lesz továbbá Trump különmegbízottja, Steve Witkoff, valamint a Világbank elnöke, Ajay Banga.
A Fehér Ház közlése szerint a tanács minden tagja egy-egy kulcsfontosságú területért felel majd, többek között a kormányzási kapacitás kiépítéséért, a regionális kapcsolatokért, az újjáépítésért és a befektetések bevonzásáért. A testület elnöke maga Trump lesz. A következő hetekben további kinevezések várhatók.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a MOL és a Gazpromneft közötti megállapodással integrált magyar–szlovák–szerb olajpiac jöhet létre, ami jelentősen növelné a térség energiabiztonságát.
Szerbia és Magyarország kormányközi megállapodást írt alá egy új olajvezeték megépítéséről, amely már 2028-ra megvalósulhat.
Szijjártó szerint a NIS-ügylet részletei várhatóan az amerikai kormány számára is elfogadhatók lesznek, így könnyebb lesz megoldást találni a pancsovai finomító további működésére.
A miniszter ismételten leszögezte: az EU hibát követ el, amikor ideológiai alapon akar leválni az orosz energiáról.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a vezérkari főnök figyelmeztetéséről, aki azt állította, hogy a fekete-tengeri gazdasági övezetet, vagyis a tengeralatti energetikai és távközlési vezetékeket, valamint gázmezőket hazánknak kell megvédenie, csak erre kevésbé van felkészülve. Szó lesz Maia Sandu moldáv elnök nyilatkozatáról, aki Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről fejtette ki álláspontját, de beszélünk a hazai gazdasági növekedés két elromlott hajtóerejéről: a fogyasztásról és az iparról is, amelyek beragadtak. Megtudhatják hogyan akarja csökkenteni a kormány a személyzeti kiadásokat, melyik minisztert vádolták meg plágiumgyanúval, illetve beszámolunk a Grönlanddal kapcsolatos tárgyalásokról.
Szőcs Levente jelentkezik összefoglalóval arról, hogy az izraeli kormány államellenes entitásnak minősítette, és erre hivatkozva bojkottálja a Háárecet, az ország legrégebbi napilapját,
Negyedik alkalommal is elhalasztotta a döntést az alkotmánybíróság (CCR) az igazságügyi nyugdíjreform-tervezet ügyében, amely fokozatosan kivezetné a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét és csökkentené a nyugdíjakat a bírák és ügyészek - köztük az alkotmánybíróság tagjai - esetében.
A testület közleményében arra hivatkozott, hogy tanulmányoznia kell még az ügy különböző vetületeit, valamint azt a „független szakértői elemzést”, amelyet az óvást előterjesztő legfelsőbb bíróság (ICCJ) csütörtökön terjesztett a CCR elé.
Ilie Bolojan miniszterelnök a parlamenti vitát kiiktató úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálta decemberben hatályba léptetni az igazságügyi nyugdíjreformot, amelynek elfogadásáért Románia kötelezettséget vállalt a nemzeti helyreállítási tervben az Európai Unió előtt.
Ugyancsak pénteken dönthet a Fellebbviteli Bíróság arról, felfüggeszti‑e két alkotmánybíró, Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș kinevezését. A kérelmet az AUR jogásza, Silvia Uscov nyújtotta be. Busuioc esetében a helyzet egyértelmű, hiszen a CCR már korábban alkotmányosnak minősítette a kinevezését.
Dragoș ügye azonban vitatott: Uscov szerint nem rendelkezik a szükséges 18 év jogi szakmai vagy felsőoktatási tapasztalattal, mivel pályája nagy részét nem jogi karon töltötte. Az Elnöki Hivatal ugyanakkor azzal érvel, hogy a panaszt késve nyújtották be.
Ha a bíróság felfüggeszti Dragoș mandátumát, az döntés azonnal végrehajtható, és megbéníthatja a CCR munkáját a különnyugdíj‑reform ügyében.
A kormány csütörtök este üdvözölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a SAFE hitelprogram keretében benyújtott román védelmi ipari beruházási tervet. A kabinet közölte: a jövő héten nyilvánosságra hozzák a támogatott projekteket. Románia összesen 16,68 milliárd euró SAFE-forrást használhat fel, amelyet 2030-ig kell lehívni és beruházásokra fordítani.
A bizottsági jóváhagyás után az EU Tanácsa elfogadja a szükséges végrehajtási határozatokat, majd megkezdődnek a hitelmegállapodások tárgyalásai. Az első kifizetések 2026 márciusában várhatók.
Ilie Bolojan miniszterelnök emlékeztetett: a program nemcsak a védelmi ipart erősíti, hanem finanszírozza a Pașcani–Suceava–Siret, illetve a Pașcani–Iași–Ungheni stratégiai autópályaszakaszok építését is, hozzájárulva az ország biztonságának és infrastruktúrájának fejlesztéséhez.
Bukarestben tüntetést tartott két, a kormányoldal által szélsőségesnek tartott párt a Vexler-törvény ellen. A jogszabály szigorítja a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését, különösen az online térben.
A tiltakozás időpontja szimbolikus: a román kultúra napján, Mihai Eminescu születésének évfordulóján rendezték.
A törvényt „románellenesnek” és az „állami cenzúra visszaállításának” nevezték a demonstrációt szervező Konzervatív Cselekvés Pártja (PAC) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetői.
Helyszíni beszámolók szerint a tüntetők Mihai Eminescu és több más olyan román alkotó arcképét emelték a magasba, akik pályájuk során antiszemita szövegeket is írtak, a hangszóróból pedig a legionárius mozgalom propagandistájának tartott Radu Gyr megzenésített verse szólt.
A Bukaresti Fellebbviteli Bíróság elhalasztotta a döntést arról, hogy felfüggeszti‑e két alkotmánybíró, Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș kinevezését. A kérelmet az AUR jogásza, Silvia Uscov nyújtotta be. Busuioc esetében a helyzet egyértelmű, hiszen a CCR már korábban alkotmányosnak minősítette a kinevezését.
Dragoș ügye azonban vitatott: Uscov szerint nem rendelkezik a szükséges 18 év jogi szakmai vagy felsőoktatási tapasztalattal, mivel pályája nagy részét nem jogi karon töltötte. Az Elnöki Hivatal ugyanakkor azzal érvel, hogy a panaszt késve nyújtották be.
Ha a bíróság felfüggeszti Dragoș mandátumát, az döntés azonnal végrehajtható, és megbéníthatja a CCR munkáját a különnyugdíj‑reform ügyében. Ítélethirdetés január 30-án várható.
