Hangversennyel és könyvbemutatóval tisztelegnek Dinu Lipatti zeneszerzői öröksége és emléke előtt kedden a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen - közölte Pálúr János, az egyetem docense az MTI-vel. Az október 20-án, 19 órakor kezdődő koncert lesz Dinu Lipatti román zeneszerző orgonára és zongorára írt versenyművének magyarországi bemutatója. A rendezvényen Mara Dobrescu zongoraművész és Cristina Struţa orgonaművész előadásában Lipatti Orgona- és zongoraversenye, valamint fisz-moll Noktürnje hangzik el. A rendezvényen bemutatják Cristina Deiana Struţa Dinu Lipatti - Orgona- és zongoraverseny című kötetét, valamint a mű eredeti kézirata alapján újraközölt kottát is. A program a művészi előadás mellett a zenetudományi kutatásra és a zeneszerző életművének újrafelfedezésére is felhívja a figyelmet. A Román Kulturális Intézet budapesti fiókja által támogatott esemény a temesvári Timorgelfest Kulturális Egyesület Zene és román identitás című interdiszciplináris kulturális turnéjának része.
Lemondott az Egyesült Államok athéni nagykövete alig két órával azután, hogy erre nyilvánosan is felszólította az amerikai kormányzat. Előzőleg Katie Zacharia, Donald Trump amerikai elnök új sajtótitkára azt mondta, hogy Kimberly Guilfoyle-t súlyos bírálatok érték helytelen, illetve potenciálisan törvénysértő magatartása miatt görögországi megbízatása során. A The Wall Street Journal című amerikai lap a múlt hónap végén megjelent cikksorozatában számolt be arról, hogy ajándékokat és szolgáltatásokat fogadott el, illetve felajánlotta, hogy pénzért cserébe fölhasználja a kormányzaton belüli befolyását. A nagykövet lemondása kapcsán úgy fogalmazott, hogy az állítások hamisak. Korábban felmerült annak gyanúja is a görögországi amerikai nagykövet egyik félmondata alapján, hogy a Bolojan-kormány megbuktatását az Egyesült Államok indítványozta.
A bukaresti törvényszék kedden házi őrizetre enyhítette a Călin Georgescu volt elnökjelölt elleni kényszerintézkedést – adta hírül az Agerpres hírügynökség. A döntés nem jogerős. Ügyészségi források szerint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezni fog, ennek elbírálásáig Georgescu a bukaresti központi fogdában marad.
Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter arra figyelmeztetett, hogy költségvetés-kiigazítás nélkül két-három héten belül működésképtelenné válhat a hazai egészségügyi rendszer. Sajtótájékoztatóján a tárcavezető hangsúlyozta, hogy sürgősen teljes jogkörű kormányra van szükség, amely forrásokat tud biztosítani az egészségügynek. Ha nem sikerül kormányt alakítani, szerinte a parlamentnek kell nagyon gyorsan megoldást találnia a költségvetés kiigazítására, ez azonban kockázatokkal jár. Az állami egészségügyi intézmények működéséhez az év végéig közel 800 millió lejre van szükség, ebből 227 millió lejt már november elejéig biztosítani kell. Ebből fedeznék egyebek mellett a sürgősségi betegellátó osztályok személyzeti és gyógyszerkiadásait, a mentőszolgálat működését, valamint az országos HIV-programot. A miniszter szerint a szükséges források hiányában veszélybe kerülne a sürgősségi betegellátó osztályok és a mentőszolgálat működése. Közölte azt is, hogy költségvetés-kiigazítás nélkül az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (CNAS) sincs elegendő pénze az egészségügyi rendszer finanszírozására.
Hangversennyel és könyvbemutatóval tisztelegnek Dinu Lipatti zeneszerzői öröksége és emléke előtt kedden a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen - közölte Pálúr János, az egyetem docense az MTI-vel. Az október 20-án, 19 órakor kezdődő koncert lesz Dinu Lipatti román zeneszerző orgonára és zongorára írt versenyművének magyarországi bemutatója. A rendezvényen Mara Dobrescu zongoraművész és Cristina Struţa orgonaművész előadásában Lipatti Orgona- és zongoraversenye, valamint fisz-moll Noktürnje hangzik el. A rendezvényen bemutatják Cristina Deiana Struţa Dinu Lipatti - Orgona- és zongoraverseny című kötetét, valamint a mű eredeti kézirata alapján újraközölt kottát is. A program a művészi előadás mellett a zenetudományi kutatásra és a zeneszerző életművének újrafelfedezésére is felhívja a figyelmet. A Román Kulturális Intézet budapesti fiókja által támogatott esemény a temesvári Timorgelfest Kulturális Egyesület Zene és román identitás című interdiszciplináris kulturális turnéjának része.
Egy amerikai fellebbviteli bíróság engedélyezte több ezer per folytatását a közösségimédia-óriások ellen amiatt, hogy termékeiket szándékosan tették függőséget okozóvá a…
Ománban egy hajótörés miatt kifolyt nyersolaj csaknem 400 négyzetkilométeres olajfoltot hozott létre egy természetvédelmi terület közelében – közölte az ország…
Egy szíriai bíróság kedden halálra ítélte távollétében a megbuktatott elnököt, Bassár el-Aszadot, akit gyilkosság, kínzás, önkényes letartóztatás és emberiesség elleni…
Donald Trump amerikai elnök azzal válaszolt Irán béke-feltételeire, hogy kártérítést követelt Teheszántól az elmúlt ötven év háborúiban, támadásaiban és tüntetésein…
Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter szerint a közösségi oldalakon terjedő félretájékoztatás rendkívül veszélyessé vált, ezért szükség esetén szigorítani kell a…
Gyulafehérvár egyik legnagyobb vállalata, az Apulum porcelángyár nyilvános felhívást intézett a hatóságokhoz a városi közösségi közlekedés helyzete miatt, amelyet „kritikus…
Az államfő megtámadta az alkotmánybíróságon a parlament által múlt héten elfogadott új feddhetetlenségi törvényt. Az elnöki hivatal beadványa szerint a…
Baka András lett a rendszerváltás utáni Magyarország nyolcadik köztársasági elnöke. A budapesti parlament kedden 140 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében választotta köztársasági elnökké a kormánypárti Tisza-frakció jelöltjét, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét.
Baka András esküt tett és beszédet mondott. Ebben a magyar társadalom mély megosztottságát nevezte az elmúlt évek legsúlyosabb következményének. Kiemelte: az előző időszakban szembeállították egymással a különböző társadalmi csoportokat, és azt akarták elhitetni velük, hogy aki mást gondol, az nem egyszerűen téved, hanem ellenség. Az ország azonban nem tud úgy közös jövőt építeni, hogy közben polgárai egymásban ellenséget látnak – idézi az új államfőt az MTI. Hangsúlyozta, egyszerre feladat az igazságtétel és önmérséklet. A jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzek felhasználását ellenőrizni kell, ugyanakkor az új Magyarországot nem lehet a bosszúra építheteni. Meghatározónak nevezte, hogy a köztársaság elnöke az alkotmányos rend, az Európai Unió és a magyar nemzet történetének kialakult alapértékeit kövesse és erősítse. Baka András beszélt arról is, hogy az elmúlt években Magyarország számos szövetségesével megromlott a viszony, a szerepvállalás ennek helyreállításában nemzeti érdek. Jelezte azt is, hogy Magyarország köztársasági elnökeként felelősséget érez a határon túli magyarokért, kulturális, nyelvi és közösségi jogaiknak védelme a magyar állam tartós érdeke.
A megválasztott államfőt augusztus 19-én, a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon iktatják be.
MTI
Baka András 1952-ben született Budapesten. 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd 1989-ig a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott. Az 1980-as évektől az Egyesült Államok több egyetemén vendégprofesszorként tanított, többször meghívták előadónak Franciaországba és Németországba. 1990-1991-ben pártonkívüliként a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője volt. 1991 és 2008 között a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. 2008-2009 között a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája volt. 2009-ben az Országgyűlés hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökének választotta, de 2012. január 1-jén, a Fidesz hatalomátvétele után megszűnt elnöki megbízatása az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. Az EJEB nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka András ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult.
Egy amerikai fellebbviteli bíróság engedélyezte több ezer per folytatását a közösségimédia-óriások ellen amiatt, hogy termékeiket szándékosan tették függőséget okozóvá a fiatal felhasználók számára, írja a Reuters.
A San Franciscó-i székhelyű 9. körzeti fellebbviteli bíróság elutasította a Meta és a TikTok fellebbezését, amellyel meg akarták akadályozni, hogy több mint 3000, szövetségi bíróságon indított pert kelljen végigvinniük, mondván, a vállalatok túl korán fellebbeztek.
A cégek azzal érveltek, hogy a függőséget okozó jelleg miatti mulasztási perekre is vonatkozik az 1996-os kommunikációs etikai törvény (Communications Decency Act) 230. szakasza, amely általában mentesíti az online vállalatokat a felhasználóik által közzétett tartalmakért való felelősség alól. A bíróság szerint azonban a 230. szakasz csak védekezési eszköz, nem ad teljes mentességet a perindítás alól.
Ománban egy hajótörés miatt kifolyt nyersolaj csaknem 400 négyzetkilométeres olajfoltot hozott létre egy természetvédelmi terület közelében – közölte az ország kormánya a Reuters szerint.
A közel egymillió hordónyi orosz olajat szállító Caroline Bezengi tartályhajó június 8-án Jemen partjainál jelzett először problémát, két tengerbiztonsági forrás szerint robbanás történhetett a fedélzeten. A támadásért egyelőre senki sem vállalta a felelősséget.
A Washington Post értesülése szerint Donald Trump elnök a múlt hónapban titkos katonai repülőgépen hagyta el Törökországot, miután egy iráni merényletfenyegetés miatt egy étkeztetési kocsival szállították át egy másik gépre, írja a Reuters.
A Fehér Ház akkor azt közölte, az elnök az Air Force One-nal repült az ankarai NATO-csúcsról Nagy-Britanniába – valójában azonban Trump titokban elhagyta a gépet, és egy másik repülőgépen folytatta útját. A New York Times hasonló értesülésről számolt be.
Trump egy nemrég felújított, Katartól kapott géppel utazott Ankarába, a NATO-csúcsra, majd meglepetésre bejelentette, hogy a régebbi Air Force One-t használja továbbutazáshoz.
Egy szíriai bíróság kedden halálra ítélte távollétében a megbuktatott elnököt, Bassár el-Aszadot, akit gyilkosság, kínzás, önkényes letartóztatás és emberiesség elleni bűncselekmények miatt találtak bűnösnek a közel tizennégy éves polgárháború idején elkövetett cselekmények miatt, írja a Reuters.
Ez az első ítélet Aszad ellen, akit egy lázadó offenzíva buktatott meg 2024 decemberében, s aki azóta Moszkvában tartózkodik.
A perben egykori biztonsági tisztviselőjét, Atef Nadzsibot is halálra ítélték. A 2000-ben apja, Háfez el-Aszad halála után hatalomra került elnök uralmát a 2011-es arab tavaszból kinövő polgárháború határozta meg, amely több százezer szíriai életét követelte.
Kolumbia nyugati részén kedden is folytatódtak a mentési munkálatok a hétfő hajnali, 7,4-es erősségű – az ország történetének legpusztítóbb – földrengése után, amelynek halálos áldozatainak száma legalább 164-re emelkedett, és a hatóságok szerint tovább nőhet, írja a Reuters.
A kávétermő vidéken pusztító rengés több emeletes épületet romba döntött, és megrepesztette a manizalesi katedrális egyik tornyát. A mintegy 2,2 milliós Caliban legalább 85-en haltak meg, egy kórház több emelete is összeomlott, emiatt mintegy 600 beteget kellett az utcán ellátni. Abelardo De La Espriella nemrég hivatalba lépett elnök szerint ezer katonát vezényeltek a városba a fosztogatások megfékezésére.
A katasztrófát az 1999-es, ugyanabban a régióban több mint ezer halálos áldozatot követelő földrengéshez, illetve a júniusi, Venezuelában több mint 6300 halottat okozó rengéshez hasonlítják.
Donald Trump amerikai elnök azzal válaszolt Irán béke-feltételeire, hogy kártérítést követelt Teheszántól az elmúlt ötven év háborúiban, támadásaiban és tüntetésein meghalt emberekért – a lépés tovább nehezítheti a Hormuzi-szoros újranyitására irányuló erőfeszítéseket, írja a Reuters.
Trump azt mondta, a kártérítésnek fedeznie kellene mind a polgári tüntetők, mind a térségben szolgáló amerikai erők halálát, és Irán 2000-es jemeni USS Cole-támadásért – amelyet amúgy az al-Kaidának, nem Iránnak tulajdonítanak –, de Trump szerint Irán felelősséggel tartozna libanoni, szíriai, jemeni és gázai károkért is. Az elnök arra hivatkozott, hogy Irán mintegy 52 ezer tüntetőt ölt meg a 2025 végi és 2026 eleji tüntetéshullám leverése során, jóval magasabb számot említve, mint amit a Human Rights Activists News Agency februárban jelentett.
A követelések nyomán az olajár hétfőn 5 százalékkal emelkedett, miközben Irán azt közölte, közel áll egy Ománnal kötendő megállapodáshoz a Hormuzi-szoroson áthaladó új hajózási folyosókról, de fenntartja, hogy előbb az Egyesült Államoknak kell teljesítenie a feltételeit, köztük a szankciók feloldását.
Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter szerint a közösségi oldalakon terjedő félretájékoztatás rendkívül veszélyessé vált, ezért szükség esetén szigorítani kell a jogszabályokat.
A miniszter élesen elítélte a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársai elleni szombat éjjeli támadást, amelyet szerinte a TikTokon terjedő, gyerekeket rabló „fekete mentőautóról” szóló álhír válthatott ki. A médiahatóság hivatalból vizsgálja az esetet, és várhatóan dönt a félretájékoztató videó eltávolításáról.
A támadás során hét személy botokkal, fejszékkel és kövekkel esett neki a mentőszolgálat munkatársainak a Récekeresztúr községhez tartozó Kecskeháton, miközben azok egy beteget próbáltak ellátni. Az ügyészség szerint a támadók előbb két kisteherautóval elvágták a mentőautó útját, majd kövekkel, botokkal és lapátokkal estek neki a járműnek és a benne ülőknek; az egyik gyanúsított egy kővel betörte a szélvédőt, aminek szilánkjai súlyos szemsérülést okoztak a sofőrnek. A hét gyanúsítottat hétfőn 30 napra előzetes letartóztatásba helyezték, ellenük rongálás, garázdaság és testi sértés miatt indult eljárás.
Az egészségügyi tárca a közösségi platformokat figyelő rendszer bevezetését szorgalmazza, a szankciókat pedig a médiahatóság és az távközlési felügyelet alkalmazhatná.
Gyulafehérvár egyik legnagyobb vállalata, az Apulum porcelángyár nyilvános felhívást intézett a hatóságokhoz a városi közösségi közlekedés helyzete miatt, amelyet „kritikus pontra” jutottnak nevezett.
A helyi közösségi közlekedés június 17. óta szünetel, a héttől pedig a metropolisz-övezetben, tehát a környező tizenkét község, illetve egy szomszédos város között sem közlekednek buszok.
A vállalat közlése szerint dolgozóik jelentős része naponta ingázik, a közlekedés leállása pedig ellehetetleníti a munkába járásukat, miközben a magánszektor csak korlátozottan tudja pótolni egy alapvető közszolgáltatás hiányát. Az 1971-ben alapított, 1993-ban privatizált és 2007 óta olasz többségi tulajdonban lévő gyár évi 50 millió porcelánt állít elő, termelésének 90 százalékát exportálja.
A romániai tengerpart öt strandja kapott idén Kék zászló nemzetközi környezetvédelmi minősítést – közölte a gazdasági minisztérium. A díjazottak közt van a năvodari-i Axxis Nova és Phoenicia, az Eforie Sud-i Azur és Citadel, valamint az olimpi Phoenicia Blue View strand.
A minősítéshez a strandoknak 33 kritériumnak kell megfelelniük négy területen: környezeti nevelés, vízminőség, környezetgazdálkodás, illetve biztonság és szolgáltatások. A 2027-es kiírásra az Eforie Sud-i Dharma strand került be próbaszakaszba. A programot 1985-ben francia szervezet hozta létre, jelenleg 51 országban működik, Romániában 2004 óta van jelen.
Nicușor Dan elnök délután a Cotroceni-palotában egyeztet a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ vezetőivel a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről – a találkozón Sorin Grindeanu, Ilie Bolojan, Dominic Fritz és Kelemen Hunor is részt vesz.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter hétfőn közösségi oldalán arra figyelmeztetett, hogy ez az utolsó hét, amikor még politikai megállapodás születhet a törvényről ahhoz, hogy azt az augusztus 31-i határidő előtt elfogadják – ennek elmaradása 770 millió eurónyi helyreállítási forrás elvesztésével járna.
Pîslaru szerint a tervezet jövőre mintegy 12 milliárd lejes többletforrást biztosítana a közszférabeli bérkülönbségek felszámolására, és a közalkalmazottak több mint kétharmadának emelné a jövedelmét úgy, hogy senkinek se csökkenjen a fizetése. A miniszter szerint a törvény elfogadását négy éve húzódó vita és az utóbbi hetekben felerősödő félretájékoztatási kampány nehezíti, miközben a Moody's pénteki értékelése szerint a jogszabály elfogadása javíthatná Románia hitelminősítési kilátásait is.
A miniszter elmondása szerint az elmúlt hetekben elsősorban az egészségügyi és oktatási ágazatra vonatkozó részeket – köztük a pótlékrendszert és a bérszorzókat – dolgozták át, és a szakszervezeteket is arra kérte, ne hagyják veszni a lehetőséget.
Az államfő megtámadta az alkotmánybíróságon a parlament által múlt héten elfogadott új feddhetetlenségi törvényt.
Az elnöki hivatal beadványa szerint a jogszabály több ponton is sérti az alkotmányos elveket: a legfőbb kifogás, hogy a törvény a házastársakon túl azokra is kiterjesztené a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, akik „házassághoz hasonló kapcsolatban” élnek egy köztisztségviselővel, ám a fogalmat nem határozza meg objektív szempontok – például az együttélés időtartama vagy a közös háztartás – alapján. Az elnöki hivatal szerint ez azért is problémás, mert a mulasztás bírsággal jár, így a jogszabály kiszámíthatatlan helyzetbe hozná mind a köztisztségviselőket, mind az ellenőrző hatóságokat.
A beadvány aránytalan beavatkozásnak és diszkriminációnak is minősíti a szabályozást, mivel a nem köztisztséget betöltő élettársat is nyilatkozattételre kötelezné, miközben a házastársi viszony hivatalos okirattal egyértelműen igazolható, az élettársi viszony azonban nem.
Baka András lett a rendszerváltás utáni Magyarország nyolcadik köztársasági elnöke. A budapesti parlament kedden 140 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében választotta köztársasági elnökké a kormánypárti Tisza-frakció jelöltjét, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét.
Baka András esküt tett és beszédet mondott. Ebben a magyar társadalom mély megosztottságát nevezte az elmúlt évek legsúlyosabb következményének. Kiemelte: az előző időszakban szembeállították egymással a különböző társadalmi csoportokat, és azt akarták elhitetni velük, hogy aki mást gondol, az nem egyszerűen téved, hanem ellenség. Az ország azonban nem tud úgy közös jövőt építeni, hogy közben polgárai egymásban ellenséget látnak – idézi az új államfőt az MTI. Hangsúlyozta, egyszerre feladat az igazságtétel és önmérséklet. A jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzek felhasználását ellenőrizni kell, ugyanakkor az új Magyarországot nem lehet a bosszúra építheteni. Meghatározónak nevezte, hogy a köztársaság elnöke az alkotmányos rend, az Európai Unió és a magyar nemzet történetének kialakult alapértékeit kövesse és erősítse. Baka András beszélt arról is, hogy az elmúlt években Magyarország számos szövetségesével megromlott a viszony, a szerepvállalás ennek helyreállításában nemzeti érdek. Jelezte azt is, hogy Magyarország köztársasági elnökeként felelősséget érez a határon túli magyarokért, kulturális, nyelvi és közösségi jogaiknak védelme a magyar állam tartós érdeke.
A megválasztott államfőt augusztus 19-én, a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon iktatják be.
MTI
Baka András 1952-ben született Budapesten. 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd 1989-ig a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott. Az 1980-as évektől az Egyesült Államok több egyetemén vendégprofesszorként tanított, többször meghívták előadónak Franciaországba és Németországba. 1990-1991-ben pártonkívüliként a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője volt. 1991 és 2008 között a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. 2008-2009 között a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája volt. 2009-ben az Országgyűlés hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökének választotta, de 2012. január 1-jén, a Fidesz hatalomátvétele után megszűnt elnöki megbízatása az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. Az EJEB nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka András ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult.
