Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3585 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Az alkotmánybíróság elutasította hétfőn este Cristian Terheş államfőjelölt beadványát, amelyben az első elnökválasztási forduló eredményeinek semmissé nyilvánítását kérte. A testület…
Az elnökválasztás egy héttel korábbi első fordulójához képest valamelyest csökkent a szélsőjobboldali erők támogatottsága, de összességében így is a parlamenti…
Kelemen Hunor szövetségi elnök az exit poll felmérések eredményeinek ismertetése után Kolozsváron kijelentette : nagyon elégedett a parlamenti választások eredményével.…
Az erdélyi és székelyföldi magyarok megmutatták, hogy erős magyar érdekképviseletet akarnak Bukarestben – írta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfő reggel a Facebook-oldalán.
Elemzők szerint három vagy négypárti, Európa-barát kormány alakulhat december közepére, de azt sem tartják kizártnak, egy olyan hárompárti – USR, PNL, RMDSZ – kormánykoalíció alakuljon, amelynek a Szociáldemokrata Párt parlamenti támogatást biztosít.
Az alkotmánybíróság délután 5 órától ül össze megvitatni Cristian Terheş államelnök-jelölt beadványát, amelyben az elnökválasztás első fordulója eredményének érvénytelenítését kéri.
Csütörtökig szünetel az oktatás a nagybányai iskolákban és óvodákban, miután két gyereket agyhártyagyulladással diagnosztizáltak. A 2-7 napos lappangási idejű súlyos…
Ukrajna diplomáciai úton törekszik az Oroszországgal vívott háború mielõbbi befejezésére és megszállt területei visszaszerzésére, de ezekre a lépésekre csak akkor kerülhet sor, ha az ország NATO-tagsága biztossá válik – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Kyodo japán hírügynökségnek.
Elnöki kegyelemben részesítette Joe Biden amerikai elnök a fiát, Huntert, akit két büntetõügyben talált bûnösnek a bíróság korábban az év során – jelentette be a Fehér Ház közleményében vasárnap este, mielõtt Joe Biden hivatalos látogatásra Angolába utazott.
Az alkotmánybíróság elutasította hétfőn este Cristian Terheş államfőjelölt beadványát, amelyben az első elnökválasztási forduló eredményeinek semmissé nyilvánítását kérte. A testület arról is határozott, hogy december 8-án tartják meg a második fordulót. . A talárosok szerint a szavazatok újraszámolásának részletes eredményei arra utalnak, hogy nem történt csalás, amely befolyásolta volna a végeredményt.
Cristian Terheş, a Román Nemzeti Konzervatív Párt elnöke, közölte, hogy elfogadja az alkotmánybíróság döntését, amellyel elutasította az első elnökválasztási forduló eredményeinek semmissé nyilvánítására vonatkozó kérelmét. Az Agerpres hírügynökségnek eljuttatott közleményében Terheş azt írta: szuverenistaként tiszteletben tartja az alkotmánybíróság döntését, mert ez az a hatóság, amely garantálja az alkotmány mindenekfelettiségét Romániában.
A Központi Választási Iroda ugyanakkor jóváhagyta az államelnök-választás második fordulóján használandó szavazólapok modelljét. Az első helyen a legtöbb szavazatot kapott jelölt, a független Călin Georgescu szerepel, a második helyen a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Elena Lasconi.
Az elnökválasztás egy héttel korábbi első fordulójához képest valamelyest csökkent a szélsőjobboldali erők támogatottsága, de összességében így is a parlamenti helyek közel harmadát szerezte meg három radikális alakulat. Az RMDSZ nagyon jó mozgósítással megszerezte a szavazatok több mint 6 százalékát – illetve az első helyen végzett Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy és Szatmár megyében.
A szavazókörzetek 99,96 százalékos feldolgozottságánál elmondható biztosan, hogy az RMDSZ bejutott a parlamentbe a tegnapi parlamenti választáson.
A szövetség több szavazatot gyűjtött, mint a nyári önkormányzati és európai parlamenti választáson, ezúttal a szenátusi listájára 590 179-en szavaztak, míg a képviselőházi listájára 584 802-en. Az exit poll eredmények ezúttal eltalálták a pártok sorrendjét, viszont megfigyelhető, hogy túlértékelték a hagyományos politikai erők támogatottságát, amelyek közül, az RMDSZ kivételével kevesebb szavazatot kaptak, ami nagyon megnehezíti egy működőképes kormánykoalíció felállítását. Összesen hét párt jutott be a parlamentbe. A szenátusban a sorrend a következő: Szociáldemokrata Párt 22,34%, AUR 18,27%, Nemzeti Liberális Párt 14,3%, USR 12,25%, SOS Románia 7,74%, RMDSZ 6,39%, Fiatal Emberek Pártja (POT) 6,37. A képviselőháznál is hasonló a szavazatok elosztása csak az utolsó két alakulat cserélt helyet, a POT 6,44 százalékot ért el, az RMDSZ pedig 6,35 százalékot. A többi alakulat nem érte el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az exit poll felmérések eredményeinek ismertetése után Kolozsváron kijelentette : nagyon elégedett a parlamenti választások eredményével. Elmondta azt is, hogy különösen büszke arra, hogy a magyarok lakta vidékeken, első közt Hargita megyében, országosan a legmagasabbak között volt a részvételi arány. Kelemen Hunort hallják.
Az erdélyi és székelyföldi magyarok megmutatták, hogy erős magyar érdekképviseletet akarnak Bukarestben – írta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfő reggel a Facebook-oldalán.
Az RMDSZ fantasztikus eredménye a romániai parlamenti választáson biztosítja, hogy a jövőben is erős hangja lesz a magyarságnak a bukaresti parlamentben, ahol így semmilyen döntés sem születhet a magyarokról a magyarok nélkül – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. Ugyanakkor az RMDSZ jó szereplése nagy segítséget fog jelenteni a magyar-román kapcsolatok további fejlesztése érdekében is – tette hozzá Szijjártó Péter.
Elemzők szerint három vagy négypárti, Európa-barát kormány alakulhat december közepére, de azt sem tartják kizártnak, egy olyan hárompárti - USR, PNL, RMDSZ - kormánykoalíció alakuljon, amelynek a Szociáldemokrata Párt parlamenti támogatást biztosít.
Cristian Pîrvulescu politológus szerint ha Călin Georgescu győz az államfőválasztáson, megpróbál egy szélsőjobboldali többséget kialakítani, ami a kormánypártokra jelentős nyomást gyakorolhat.
A pártok elsővonalas vezetőinek tegnap esti megszólalásai azonban ellentmondanak az elemzői jóslatoknak.
A Nemzeti Liberális Pártnak ellenzékbe kellene vonulnia – jelentette ki Rareș Bogdan, a PNL korábbi első alelnöke és jelenlegi európai parlamenti képviselője.
Alfred Simonis, a Szociáldemokarata Párt Temes megyei vezetője úgy véli, hogy Romániának nem kellene nemzeti egységkormányt alakítania. Szerinte egyik Európa-barát pártnak ellenzékben kellene maradnia, de kizárta annak a lehetőségét, hogy ez a Szociáldemokarata Párt legyen.
Az RMDSZ vezető politikusainak tegnap esti nyilatkozatai szerint a szövetség határozott álláspontja a kormányrakerülés, amelyre a parlamenti aritmetika alapján nagy esélye van.
Az alkotmánybíróság délután 5 órától ül össze megvitatni Cristian Terheş államelnök-jelölt beadványát, amelyben az elnökválasztás első fordulója eredményének érvénytelenítését kéri.
A taláros testület csütörtökön kérte fel a Központi Választási Irodát, hogy számolja újra az érvényes és érvénytelen szavazatokat egyaránt. Ugyancsak ma délután vitatják meg és döntenek az elnökválasztás első fordulójának érvényesítéséről. Mint ismeretes, a második forduló előtti választási kampány november 29-én kellett volna kezdődjön, a szavazásra pedig december 8-át állapították meg.
Csütörtökig szünetel az oktatás a nagybányai iskolákban és óvodákban, miután két gyereket agyhártyagyulladással diagnosztizáltak. A 2-7 napos lappangási idejű súlyos betegség során begyullad az agyat és a hátgerincet körülvevő hártya, ami többek között lázzal, hidegrázással, izomfájdalommal és rossz közérzettel társul. Csütörtökig fertőtlenítik az iskolákat.
A román autó nyilvántartó (RAR) megkezdte a gépkocsi útlevelek, az úgynevezett Auto-Pass-ok kiállítását.
Ez online igényelhető digitális dokumentum, amely tartalmazza az összes adatot az illető gépkocsiról, amelyek a műszaki vizsgáztató pontoknál vagy az autó nyilvántartó képviseleteinél rendelkezésre állnak, könnyebb javításoktól a futóművel, fékrendszerrel, vagy a gépkocsi biztonsági, ellenállási struktúrájával kapcsolatban. Az Auto-Pass letölthető a RAR online felületéről a 42 lejes illeték kifizetése után, valamint egy későbbi időpontban is. A gépkocsi útlevelek érvényessége 60 nap.
Megkezdi a decemberi nyugdíjak folyósítását a román posta. December 13-ig majdnem 5 millió nyugdíjas kapja meg juttatását és az utazási utalványokat - közölte a posta. A nyugdíjak kiosztásában naponta több mint 14 ezer postai alkalmazott vesz részt, köztük több mint 10 ezer postás, akik naponta több mint 300 ezer nyugdíjat kézbesítenek.
Ukrajna diplomáciai úton törekszik az Oroszországgal vívott háború mielõbbi befejezésére és megszállt területei visszaszerzésére, de ezekre a lépésekre csak akkor kerülhet sor, ha az ország NATO-tagsága biztossá válik - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Kyodo japán hírügynökségnek.
Zelenszkij a vasárnap Kijevben adott interjúban hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg egyre gyorsabb elõrenyomulása miatt "nem elégséges" a jelenleg Ukrajnának nyújtott külföldi támogatás. Egyúttal Ukrajna túlélése egyik fontos elemeként újfent sürgette hazája meghívását az észak-atlanti szövetségbe. Úgy vélte, tárgyalásokra csak akkor kerülhet sor, ha Ukrajna elég erõt tud felmutatni ahhoz, hogy Oroszországot eltántorítsa az újabb agressziótól. Az ország biztonsága és jóléte szempontjából pedig nélkülözhetetlen az ország NATO-tagsága - hangsúlyozta. Zelenszkij szerint Donald Trump megválasztott amerikai elnök és csapata is jól ismeri a háború lezárását illetõ ukrán állaspontot és Kijev októberben ismertetett, úgynevezett gyõzelmi tervét.
Elnöki kegyelemben részesítette Joe Biden amerikai elnök a fiát, Huntert, akit két büntetõügyben talált bûnösnek a bíróság korábban az év során - jelentette be a Fehér Ház közleményében vasárnap este, mielõtt Joe Biden hivatalos látogatásra Angolába utazott.
Közlése szerint Joe Biden vasárnap írta alá a kegyelmi rendeletet. Az elnök szerint tartotta magát a hivatalba lépésekor tett ígéretéhez, miszerint nem fog beavatkozni a szövetségi igazságszolgáltatás döntési folyamatába annak ellenére, hogy a fia elleni büntetõeljárást szelektívnek és méltánytalannak tartotta. Az amerikai republikánusok bírálták Joe Biden elnököt, hogy kegyelemben részesítette fiát, Huntert. A januárban hivatalba lépő Donald Trump szerint visszaélés, igazságügyi hiba történt. Hunter Bident Delaware államban az esküdtszék a bírósági tárgyalást követõen júliusban találta bûnösnek tiltott fegyverbirtoklás és hivatalos szövetségi nyomtatványon tett hamis nyilatkozat miatt. Az 54 éves üzletember 2018 õszén, súlyos kábítószer-függõsége idején lõfegyvert vásárolt. Az amerikai törvények szerint függõséggel érintett személy nem birtokolhat legálisan fegyvert, a vásárláskor büntetõjogi felelõsség tudatában kell nyilatkozatot tenni a kizáró tényezõkrõl. Az ügyben bíró a büntetési tétel kihirdetését eredetileg november 13-ra tûzte ki, majd decemberre halasztotta. Biden bejelentette, hogy kegyelemben részesíti fiát, habár korábban kizárta ennek lehetőségét.
Az alkotmánybíróság elutasította hétfőn este Cristian Terheş államfőjelölt beadványát, amelyben az első elnökválasztási forduló eredményeinek semmissé nyilvánítását kérte. A testület arról is határozott, hogy december 8-án tartják meg a második fordulót. . A talárosok szerint a szavazatok újraszámolásának részletes eredményei arra utalnak, hogy nem történt csalás, amely befolyásolta volna a végeredményt.
Cristian Terheş, a Román Nemzeti Konzervatív Párt elnöke, közölte, hogy elfogadja az alkotmánybíróság döntését, amellyel elutasította az első elnökválasztási forduló eredményeinek semmissé nyilvánítására vonatkozó kérelmét. Az Agerpres hírügynökségnek eljuttatott közleményében Terheş azt írta: szuverenistaként tiszteletben tartja az alkotmánybíróság döntését, mert ez az a hatóság, amely garantálja az alkotmány mindenekfelettiségét Romániában.
A Központi Választási Iroda ugyanakkor jóváhagyta az államelnök-választás második fordulóján használandó szavazólapok modelljét. Az első helyen a legtöbb szavazatot kapott jelölt, a független Călin Georgescu szerepel, a második helyen a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Elena Lasconi.
